Magyar Nemzet, 1999. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-23 / 19. szám
1999. január 23., szombat Kanada nem változtat vízimmegítélésünkön Kitoloncolhatják a kiutasított magyar romákat A kanadai bevándorlási és menekültügyi bizottság szerdai döntése nyomán sürgősen el kell hagynia Kanadát annak a két roma családnak, amelynek tagjai korábban menekültstátusért folyamodtak az észak-amerikai országban, ám azt a testület elutasította - tájékoztatta lapunkat Albert Galpin, Kanada budapesti nagykövetségének tanácsosa. A szerdai ítélet ugyanakkor példaértékű lehet a további menekültügyi kérelmek elbírálásakor. A tanácsos hangsúlyozta: amennyiben a két család nem fogadja el a menekültügyi bizottság döntését, és önszántukból nem távoznak azonnal az országból, a hatóságok letartóztatják és kitoloncolják őket. Ez pedig annyit jelent, hogy jó ideig nem térhetnek vissza az észak-amerikai államba. A diplomata rámutatott: a döntés nem változtat Kanada eddigi menekültpoliikáján, amenynyiben ugyanis bárki érdemesnek bizonyul a menekültstátus elnyerésére, azt terrrészetesen a jövőben is megkapható. A diplomata hangoztatta: a szerdai döntés nem fogja érinteni Magyarország és Kanada vízumpolitikáját. Az észak-amerikai állam számos magyart fogadott be a múltban, mert a követelésüket akkor jogosnak ítélték meg. Ebben az esetben viszont nem méltányos a két család kérése, hiszen Magyarországon a helyzet az elmúlt években jelentősen megváltozott, s nem hivatkozhatnak politikai diszkriminációra. (n. e.) A pápa ellátogatna Oroszországba és Kínába Mexikóba utazott II. János Pál II. János Pál pénteken elindult újabb tengerentúli lelkipásztori útjára, amelynek során felkeresi Mexikót, illetve január 26-án egynapos látogatást tesz az egyesült államokbeli St. Louis-ba, ahol félórásra tervezett magánjellegű megbeszélést tart Bill Clinton amerikai elnökkel is, akivel ez lesz a negyedik találkozója - jelentette az MTI. Immár 85. Olaszországon kívüli útja előtt a római Fiumicino repülőtéren többek között Massimo D’Alema olasz miniszterelnök búcsúztatta a pápát, akit „nagyon jó formában lévőnek” látott. A katolikus egyházfőnek az idén ez az első külföldi útja, és a negyedik alkalom, hogy Mexikó, az egész Latin-Amerika ellentmondásait szimbolizáló ország földjére teszi lábát. A kontinensen él a világ egymilliárd katolikusának a fele. Négynapos mexikóvárosi tartózkodása során a pápa misét pontifikál a Hermanos Rodriguez autóversenypályán, az Azteca stadionban pedig találkozik az „évszázad összes generációjának” képviselőivel. Az olasz lapok szerint Bill Clintonnal vélhetően a „világ kormányzásáról” és az új nemzetközi rendről folytat majd eszmecserét II. János Pál, „akit aggaszt, hogy Washington kísértést érezhet az egyoldalú lépésekre”. (A pápa határozottan elítélte például Irak bombázását.) A Mexikó felé tartó repülőgépen egyébiránt a pápa közölte újságírókkal: nem mondott le arról a tervéről, hogy ellátogasson Oroszországba és Kínába. „Noha éveim száma egyre gyarapszik, még nem hagyott el a vágy és a készség arra, hogy elmenjek a világ legnagyobb országába, Oroszországba és a világ legnépesebb országába, Kínába” - közölte a katolikus egyházfő, aki május 18-án lesz 79 esztendős. Nemzetközi élet A bányászok minden követelését teljesíti a román kormány Véget ért a Zsil-völgyiek sztrájkja (Folytatás az 1. oldalról) Noha a kormány korábban többször kikötötte, hogy nem tárgyal Miron Cosma bányászvezérrel, pénteken mégis elfogadták őt partnerként. Ugyancsak pénteken három kilométeres, tankokból és páncélozott szállító járművekből álló katonai, illetve csendőrségi konvoj indult meg a bányászok táborhelye felé, majd barikádokat állítottak fel az úton. A tárgyalások idején a szénkitermelők Ramnicu Valcea főterén várták az eredményt, miközben Bukarestben több tízezren vonultak némán, virágokkal és zászlókkal, így fejtvén ki szolidaritásukat a kormány békés megoldási kísérleteivel. Kora este Radu Vasile kormányfő, Miron Cosma és Ioan püspök közösen lépett be a coziai kolostortemplomba, ahol mindhárman gyertyát gyújtottak, s ezzel megpecsételték a tárgyalásaikon elért megállapodást. Az egyeztetéseken ugyanis a kormány képviselői lényegében a bányászok minden követelését elfogadták, azaz nem zárják be azt a két bányát, amelynek a gazdasági reformprogram szerint ez lett volna a sorsa, és bizonyos feltételekkel megadják a szénkitermelőknek az általuk követelt 35 százalékos fizetésemelést. Mint az ipari minisztérium államtitkára a televízió élő egyenes adásában bejelentette: a bányászok vállalták, hogy a következő öt esztendőben évente húsz százalékkal csökkentik a veszteségeket, ennek fejében viszont olyan költségvetési keretet biztosítanak számukra, amelyből megfelelő gazdálkodás esetén futja a harmincöt százalékra is. Radu Vasile kormányfő ugyancsak elégedetten nyilatkozott péntek este, szerinte „nem győzött sem a kormány, sem a bányászok, csakis Románia”. A Zsil-völgyi bányászok péntek este a tárgyalások után elindultak hazafelé. Bukaresti tudósítónk szerint a némi késéssel péntek délután elkezdődött parlamenti vitában gyakorlatilag valamennyi politikai frakció, illetve független honatya szót kapott. A vitát megnyitó Ion Iliescu exállamfő, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja elnöke szerint a jelenlegi koalíció emberellenes, idegenpártoló, a hazai gazdaság eredményeit lebecsülő, arrogáns viselkedése okozta a bányászok elkeseredését és tettlegességét. Valeriu Stoica liberális alelnök, igazságügy-miniszter, akárcsak Ion Turianu parasztpárti szenátor a sztrájk és a bányászmenet törvénytelenségét hangsúlyozták, amelynek védelme újabb törvénytelenségeket szülhet. Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, hogy a folyamat olyan bonyodalmakhoz vezetett, amelyeket mihamarabb meg kell állítani. Szerinte a kormány, s különösen a belügyminiszter és a tárca gyengesége nagymértékben hozzájárult, hogy a helyzet már-már kezelhetetlenné vált. Az RMDSZ úgy véli - hangsúlyozta Markó Béla -, hogy a harc nem a koalíció és az ellenzék között zajlik, hanem a demokráciát óhajtó erők és a diktatúrát visszaállító politikai törekvések között. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt szélsőséges elnöke hangzatos vádbeszédet tartott a két ház előtt, amelyben a nép szenvedéseire hivatkozva maffiaellenes felkelésnek titulálta a „román-magyar kormányzati hatalom” arroganciájának betudható bányászjárást. Több hozzászóló később demagógnak és a bányászok kritikus helyzetét politikailag kijátszó kísérletnek nevezte a szélsőséges szenátor próbálkozását. A péntek esti megállapodást megelőző csütörtöki öszszecsapásoknak meglehetősen szomorú a mérlegük. Eszerint több mint 130 rohamrendőr és több bányász sebesült meg, közülük többnek az állapota súlyos. (nagy cseke) Ankara nem tűri Öcalan befogadását Törökország pénteken figyelmeztetést intézett szomszédaihoz: „egyértelműen ellenséges lépésnek” fogja tekinteni, ha menedékjogot biztosítanak Abdullah Öcalannak, a törökországi kurd lázadóvezérnek, aki a napokban hagyta el Olaszországot. A francia AFP hírügynökség jelentése szerint Bülent Ecevit török kormányfő külügyminiszterével, Ismail Cemmel tartott megbeszélése után a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy ez idő szerint „semmi sem biztos” Öcalan tartózkodási helyét illetően, de számtalan találgatás kering az üggyel kapcsolatban. El A HÉT PORTRÉJA Le Pen, a gyengülő buldózer A Nemzeti Front 71 éves elnöke, Jean-Marie Le Pen azt hiszi, hogy neki a múltja miatt van még jövője; kihívója, a nála intellektuálisabb, de az alapkérdésekben vele egyetértő Brúnó Magret azt akarja megmutatni, hogy a jövő az övé. A két akarat összeegyeztethetetlen, s a francia szélsőjobboldali pártnak csaknem a fele nem hajlandó elfogadni a pártelnöknek azt az érvelését, hogy „a Nemzeti Front én vagyok”. A lázadók ma kezdődő rendkívüli kongresszusa már a szakítópróba után ül öszsze, a francia szélsőjobboldal és ezzel a francia pártpolitikai tájkép alighanem átrajzolódik; a jövő héttől minden bizonyos két Nemzeti Front lesz, s mindegyikük azt hirdeti majd magáról, hogy ő az igazi. A hasadás belpolitikai következménye az lehet, hogy megszűnik a „francia kivétel”, vagyis az, hogy az idegengyűlölő és rasszista párt, miként a jobbközép Chirac államfő jellemezte a frontot, már nem dicsekedhet tizenöt százalékos szavazótáborral, ami egyedülálló a fejlett világban. A bomlás egyszersmind Le Pen stratégiájának összeomlását jelzi: a szélsőjobboldal „buldózere” éppen a jobbközép tábort próbálta ostromolni, s a tavalyi regionális választásokon talált is négy megyét, ahol a jobboldali politikusok a szocialisták előretörésére hivatkozva szövetkeztek Le Penékkel. Mindkét jobbközép párt élesen elhatárolódott ettől a kézfogástól, de tagadhatatlan, hogy Le Pen taktikája zavart okozott a gaulle-ista Tömörülés a Köztársaságért (RPR) és az Unió a Francia Demokráciáért (UDF) soraiban. E kísérlet most bumerángként csap vissza; nem a jobbközép hasad, hanem Nyugat-Európa legnagyobb szélsőjobboldali pártja megkettőződve bomlik, s ezzel megszűnhet vonzerőt gyakorolni némely ingadozó konzervatívokra. Paradox módon a szélsőjobb válsága, amelyet a Le Figaro Franciaország szempontjából jó hírnek nevezett, éppen Le Pen vezérlete alatt következik be, aki kétségkívül nincs híján politikusi adottságoknak. Szívós, konok és a maga módján jó szónok az 1928-ban született Le Pen - halász édesapja 1942-ben hunyt el, mert csónakja a morbihani öbölben angol aknára tévedt, a háború után jogot tanult, majd Poujade kispolgári mozgalmában vállalt szerepet, ejtőernyősként megjárta Vietnamot és Algériát. 1958 és ’62 között független képviselő. A botrányokat „már kora ifjúságában” sem vetette meg, egy választási csetepatéban veszítette el bal szemét. Egy időre eltűnt a politikai színről, majd 1972-ben megalapította a Nemzeti Frontot, amelynek a legutóbbi időkig első számú vezetője. Krédója nagyjából változatlan: a franciák bajaiért, kivált a munkanélküliségért az idegenek a felelősök, újabban az Európai Unió és a globalizáció is fő ellenségnek számít, emellett olykor nyíltan antiszemita. A szakadás előtörténete egy bírósági ítéletre nyúlik vissza; előbb úgy látszott, hogy nem indulhat a júniusi európai parlamenti választásokon, de a várakozásokkal ellentétben nem helyettesére bízta volna a listavezetést - hanem a feleségére. Mégret, a trónkövetelő, aki nála jóval műveltebb, elit egyetemet végzett, s szalonképessé szeretné tenni a frontot, ekkor lázadt föl; a vita még a 71 éves pártelnök családját is megosztja, három lánya közül ketten Le Pen mellett állnak, de a harmadik a kihívót támogatja. A többszörös elnökjelölt politikai lendülete hosszú távon alighanem kifulladóban, s a francia politikai színpad e harsányan populista epizodistája lassan búcsúra kényszerül, igaz, de féligazságai, szólamai, demagóg fordulatai túlélik. Szerzőiket a szerepek megtalálják. (martin) Meciar helyett Binder lesz az ellenzék elnökjelöltje? Májusban választ Szlovákia POZSONY Május 15-én vagy 22-én lesz megtartható a közvetlen elnökválasztás Szlovákiában, a választás jogi feltételeinek kidolgozása és elfogadása ugyanis csak februárban fejeződik be, amellett időbe telik az esemény szervezési előkészítése, s időt kell adni a jelölteknek is a kampányra. Konkrét politikai vagy jogi döntés azonban a választások időpontjáról még nincs - nyilatkozta lapunknak Lubomír Fogas, a szlovák kormány alelnöke. Mint ismeretes, a kormánykoalíció a posztra Rudolf Schustert, a Polgári Egyetértés Pártjának az elnökét, Kassa polgármesterét jelöli, aki a decemberi közvélemény-kutatási eredmények szerint a választók csaknem 45 százalékának a bizalmát élvezi. Annak ellenére, hogy a kormánykoalíción belül viták alakultak ki Schuster támogatása kapcsán - sőt, a Szlovák Demokratikus Koalíció egyik képviselője, Juraj Svec professzor, a pozsonyi Comenius Egyetem volt rektora bejelentette, polgári kezdeményezésre, 15 ezer támogató aláírás összegyűjtésével maga is indul az elnökségért ezzel a nagyarányú támogatottsággal a kassai polgármester a választás abszolút esélyese. A jelöltek száma ennek ellenére szaporodik, a volt államfő, Michal Kovác is indulni készül, s egy internetes kezdeményezésre reagálva valószínűleg ringbe száll Magda Vásáryová volt színésznő is, aki a rendszerváltás óta nem gyakorolja eredeti hivatását, hanem egy polgári kezdeményezés élén külpolitikával foglalkozik, miután a kilencvenes évek elején két évig Szlovákia ausztriai nagykövete volt. Schuster legnagyobb ellenfele a felmérés szerint Vladimír Meciar lehetne (támogatottsága 22 százalékos), ám a volt kormányfő vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból (HZDS) származó hírek szerint a pártelnök nem kíván indulni a választáson, sőt olyan értesülések is keringenek, hogy megromlott egészségi állapota miatt a mozgalom legközelebbi, várhatóan áprilisi kongresszusán lemond politikai funkciójáról, s végleg visszavonul - ahogyan ő maga fogalmazott - magányába. A HZDS azonban már hivatalosan is bejelentette, indít államfőjelöltet, s bár állítólag még nem döntötték el, kit, a szlovák sajtó leggyakrabban a „bősi erőmű atyjaként” ismert Július Binder nevét emlegeti, de felmerül Milán Cic neve is, aki jelenleg a Szlovák Alkotmánybíróság elnöke. A Magyar Koalíció Pártja, mint ismeretes, Rudolf Schuster mellett tette le a voksát, márpedig köztudomású, hogy a szlovákiai magyarság igen aktívan vesz részt mind a parlamenti, mind a helyhatósági választásokon, s nyilván így lesz ez az államfőválasztáskor is, ami akár tízszázaléknyi előnyt is biztosíthat Kassa főpolgármesterének a többi jelölttel szemben. (neszméri) Jól halad a második kör jogharmonizációja Ma más lenne az EU sorrendje Az Európai Unió joganyagának átvételét illetően nincs jelentős különbség az EU-val tárgyaló kelet-európai államok és a tagjelölt, de még nem tárgyaló országok között - jelentette ki az Európai Bizottság illetékese pénteken az Agence Europe című brüsszeli hírlevélnek nyilatkozva - adta hírül az MTI. Francois Lamoureux, aki a tagjelöltek második köréért - Bulgáriáért, Lettországért, Litvániáért, Romániáért és Szlovákiáért - felelős, abból az alkalomból adott interjút a kizárólag uniós ügyekkel foglalkozó kiadványnak, hogy az illetékességébe tartozó országcsoporttal befejeződött a közösségi joganyag átvizsgálásának első része. Lamoureux kijelentette, hogy amennyiben most készítenének rangsort arról, hogy melyik tagjelölt hol tart a joganyagátvételben, nem biztos, hogy az első hat helyen a már tárgyaló hat ország állna. Ezt bizonyítják az illetékes szerint a tavaly novemberben kiadott brüsszeli országelemzések is. A francia szakember várakozásai szerint a márciustól kezdődő kétoldalú tárgyalások megerősítik majd azt az „első körös” tapasztalatot, hogy nem annyira a joganyag átvétele okoz gondot a tagjelölteknek, hanem inkább annak alkalmazása. Lamoureux emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői decemberi helsinki ülésükön döntenek arról, megindítják-e újabb országokkal a csatlakozási tárgyalásokat. • A főigazgató-helyettes úgy vélte, hogy az uniós belső reformok megszületése után „a megfelelő pillanatban” az EU kijelölheti a csatlakozások célba vett időpontját. Mayar Nemzet 3 KÜLFÖLD ISMERETLEN telefonáló fenyegetése miatt megszigorították Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök szüleinek rendőri védelmét - közölte pénteken a pozsonyi Pravda. Mint a lap írta, kedden egy ismeretlen személy felhívta a szlovák kormányhivatalt, és azt mondta: „Nem fontos, hogy ki beszél. Mondják meg a miniszterelnöknek, hogy holnap délben a szülei szepescsütörtöki (Spissky Stvrtok) szülőházában bomba robban.” (A kormányfő szülei mér régebben nem laknak a szóban szorgó házban.) A Pravda szerint a történtek után Dzurinda Pozsonyban élő családjának védelmét is megerősítették. VÉGH FERENC vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka pénteken egynapos hivatalos látogatást tett Ausztriában, ahol Salzburgban meghívója, Karl Majcen vezérezredes, az osztrák hadsereg főszemlélője társaságában megtekintette az osztrák katonai légtérellenőrző központot. KÁRPÁTALJA árvíz sújtotta térségében egynapos emberbaráti célú látogatást tett pénteken Göncz Árpádné. A Magyar Köztársaság elnökének felesége és a Norvég Vöröskereszt vele utazó küldöttsége először Péterfalván tájékozódott az árvíz utáni helyzetről, majd a novemberi áradás során súlyos károkat szenvedett Visket kereste fel. AZ ETA baszk szakadár terrorszervezet pártja, az Euskal Heritarrok (EH) a banda egyik, előzetes letartóztatásban lévő tagját, José Antonio Urrutikoetxeát, alias Josu Temerát delegálta a baszkföldi parlament emberi jogi bizottságába - derült ki a spanyol napilapok pénteki számából. A központi kormányt vezető konzervatív Néppárt helyi képviselője „véres szarkazmusnak” nevezte az EH döntését, a kommunista Egyesült Baloldal pedig azt követelte az EH vezetőségétől, hogy vonja vissza a döntést, amelyet a társadalom provokációként értelmezhet. LUKASENKO elnök aláírásával Fehéroroszországban hatályba lépett a közkegyelemről szóló törvény, amely mintegy 34 ezer elítélt büntetését engedi el vagy csökkenti. Az intézkedéssel enyhíteni szeretnének az egykori szovjet köztársaság betegségekkel nyomorított börtöneinek túlzsúfoltságán, ahol a minszki belügyminisztérium adatai szerint 60 ezer embert tartanak fogva a mindössze 39 ezer rabra méretezett intézményekben.