Magyar Nemzet, 2000. október (63. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-16 / 243. szám
Légvédelem egy tucat pilótával? A pápai repülőezred megszüntetésével olyannyira megnövekedett az ország légvédelmét immár egyedül ellátó kecskeméti repülőezred személyi állományának leterheltsége, hogy helyzetüket tarthatatlannak érezve közülük többen a távozást fontolgatják - értesült lapunk. Információink szerint amennyiben sor kerül a lépésre, a légvédelmi készültségi szolgálat ellátása gyakorlati és szakmai értelemben végképp lehetetlenné válik Magyarországon. Mord Gábor László___________ Lapunknak név nélkül nyilatkozó kecskeméti katonák is megerősítették a hét végén felröppent hírt. Mint elmondták, az ezred jelenleg húsz, minden körülmények között hadra fogható pilótájából heten jelezték, hogy kilátástalannak érzik a jövőt, és ezért nyugdíjazásukat kérik. Információink szerint az elhatározáshoz az adta a végső lökést, hogy honvédelmi tárca azt fontolgatja: a pilótáktól a közeljövőben megvonja azt a különleges jogot, miszerint duplán számítanak szolgálati éveik. A leépítések, a megnövekedett szolgálatadás időszakában ez volt az utolsó egzisztenciális szalmaszál, amely biztonságot nyújtott a pilótáknak és családjaiknak - érvelnek. Mivel a honvédség tisztjei 25 éves szolgálat után kérhetik nyugdíjazásukat, s a pilóták többsége számára a különleges számítás szerint ez az idő már letelt, a kedvezmény megvonásáról szóló hírek indulatokat keltettek az állomány körében. A távozni kívánók között van Vári Gyula őrnagy és Kovács Péter százados is, akik többször elnyerték a legjobb vadászrepülő-műrepülő díjat a nemzetközi légi bemutatókon. Egyes vélemények szerint a szaktárca többek között éppen az ő egyéni sikereiket használta fel arra, hogy mind a közvélemény, mind pedig a miniszterelnök felé palástolja a légierő háza táján fennálló súlyos állapotokat. A légierő vezérkari főnökének kijelentését, miszerint a Kecskemétről távozókat a pápai pilótákból hat hónap alatt pótolják majd, forrásunk komolytalannak nevezte. „A gép 1993-as érkezésétől kezdve két évünkbe tellett, hogy hadra foghatóvá váljanak pilótáink a MiG-29-esen, úgy, hogy akkoriban majd’ minden gépünk repülőképes volt. Hogyan lehetne most kevésbé jártas embereket átképezni negyedannyi idő alatt, az eredetinek a töredékére csökkent gépállománnyal?” - tette fel a kérdést informátorunk Tálla István vezérőrnagy szombati televíziós nyilatkozatára reagálva. A „pótlás” sikerét megkérdőjelezi az is, hogy értesüléseink szerint mindössze kettő-négy pápai pilóta fontolgatja az átköltözést Kecskemétre. Rejtett érdekek Forrásokat keres az MDF M Rf.gényi Huba A Magyar Demokrata Fórum azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy alkosson olyan érdek-képviseleti és lobbitörvényt, amely a sajátos magyar viszonyokhoz igazodik, így kizárható lenne, hogy a közéletben részt vevők bármelyik rejtett érdekkapcsolatukat megtartsák - hangzott el a párt országos választmányának és megyei elnökeinek szombati együttes tanácskozása után. Székelyhídi Ágoston, az országos választmány elnöke elmondta: a magyar közéletet azok a rejtett érdekkapcsolatok ássák alá, amelyek a nyolcvanas évek végén szövődtek, s hatásuk máig érezhető. Az MDF elképzelései szerint a lobbitörvény kiegészítené a korrupcióellenes törvényt, illetve a közéletben részt vevők tevékenységét szabályozó jogszabályokat. Kérdésre válaszolva a választmányi elnök hozzátette: a rejtett érdekkapcsolatok kifejlődését az indította el, hogy az 1990 előtti kormányzat elmulasztotta ellenőrizni a társasági törvény előírásainak betartását. Az MDF vezette kormány felelősségét e téren nem vitatta, ám hangsúlyozta: a magyar törvényalkotás 1990-ben kényszerhelyzetben volt, hiszen a rejtett érdekkapcsolatokat nem ismerte eléggé, így azokat szabályozni sem tudta. A pártállam utolsó miniszterelnöke 1988-ban maga sem volt tisztában azzal, mekkora Magyarország államadóssága. A rejtett érdekkapcsolatok azzal kezdődnek, ha egy állam adósságával a kormány nem tud elszámolni - fogalmazott Székelyhídi Ágoston. Az MDF támogatja, hogy a társadalombiztosítás költségvetése valamilyen formában önálló maradjon. A választmány felhatalmazta a párt országgyűlési képviselőcsoportját, hogy keressen forrást a költségvetésben, amely 2001-től lehetővé tenné a nyugdíjak tizenöt százalékos emelését. Költségvetési vita amit Megkezdik és a tervek szerint le is zárják a képviselők az Országgyűlés e heti, hatnapos ülésén a 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A kétéves büdzséről szóló előterjesztést hétfő reggeltől szombat estig összesen 64 órában tárgyalja a parlament. Ma, a vita megkezdésekor várhatóan eltérnek a házszabálytól, és a vezérszónoki felszólalások közvetlenül a költségvetési bizottság ajánlását követően hangzanak el, a többi bizottság előadója ezután szólalhat fel. A parlament kedden tartja az úgynevezett olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat záróvitáját és zárószavazását. Ugyancsak holnap döntenek a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról. A képviselők kedden döntenek az adókkal, járulékokkal és egyéb költségvetési befizetésekkel kapcsolatos előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatokról. 3 2000. október 16., hétfő Belföld • Magyar Nemzet mmmsmmmmmm Belháború az MSZP-ben Németh Miklós a teljes elnökséget leváltaná Folytatás az 1. oldalról Lapunk úgy tudja, a volt kormányfő saját magát látná legszívesebben a kormányfőjelölt szerepében, Kovács Lászlót frakcióvezetőként, Szili Katalint pedig pártelnökként, aki egy esetleges választási győzelem esetén az Országgyűlés elnöke lenne. Kovács László szerint minden egyéni ambíciót a választási győzelemnek kell alárendelni. A miniszterelnök-jelölt kongresszusi megnevezésével kapcsolatban a pártelnök megismételte: véleménye szerint ezt most novemberben korai megtenni, sokkal célszerűbb ezt a döntést most előkészíteni és felépíteni. - Ezért javasoltam most, hogy a kongresszuson Németh Miklós kerüljön be a párt vezetésébe, kapjon egy fontos tisztséget és egy nagyon fontos feladatot. Ez legyen a párt választási és kormányprogramja elkészítésének irányítása - mondta Kovács László. A párt országos választmánya - értelmezve a párt működéséről szóló dokumentumokat - tegnap úgy döntött, hogy a jövőben pártszavazáson is lehet dönteni a párttisztségeket betöltők személyéről. Az alapszabály szerint ezt a tagság tíz százalékának írásban kell kezdeményeznie. Földes György választmányi elnök beszámolt arról, hogy véleményfelmérő szavazáson a testület hét tartózkodás mellett elutasította a borsodi szervezet kezdeményezését, miszerint a novemberi kongresszuson nevezzék meg a párt miniszterelnökjelöltjét. Ezzel együtt a választmány felkérte a pártelnökséget és a kongresszusi előkészítő bizottságot, hogy vizsgálja meg, megvalósítható-e a borsodi szocialisták javaslata. Amennyiben úgy foglalnak állást, hogy foglalkozni kell az üggyel, akkor ezt a választmány ismét megteszi. Koherenciazavar tapasztalható ezen a területen: az alapszabály egyrészről kimondja, hogy ezer párttag vagy ötven tagszervezet indítványára kötelező kiegészíteni a kongresszusi napirendet, másfelől viszont a miniszterelnök-jelölt személyével összefüggő javaslatot az országos választmány és az országos elnökség közösen terjeszti elő az alapszabály értelmében - hangsúlyozta Földes György. A politikus elmondása szerint a felszólalók túlnyomó része nem értett egyet Németh Miklós azon elképzelésével sem, hogy a választásra való felkészülést, a párt, illetve a frakció munkáját feltétlenül más személyek irányítsák. Az országos választmány állást foglalt viszont a választási előkészületek felgyorsítása, a választási program tavasz végére történő megalkotása, illetve amellett, hogy novemberben tűzzék ki annak a kongresszusnak az időpontját, amelyen eldől, hogy ki lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Döntöttek arról is, hogy ettől az időponttól kezdődően szigorúbb működési rend lépjen életbe a pártvezetésen belül a szereposztásról. A választmány zöld utat adott a párttisztségek közvetlen megszavazásának FOTÓ: BEliCZAY LÁSZLÓ Székely Zoltán vádol Személyi védelem alatt áll a pénz átadója FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL• A Magyar Nemzetnek tegnap délután sikerült elérnie Balla Dánielt, aki jelenleg személyi védelem alatt áll. Elmondta: végső megoldásként fordult a rendőrséghez, mivel Székely Zoltán egy ideje zsarolta őt, s személye, családja, valamint az általa többségi tulajdonban birtokolt cége biztonsága érdekében nem maradt más választása. Júniusban megnyert egy csatornaépítési beruházást közbeszerzési pályázaton, s ezt követően került konfliktusba Székellyel, amelynek részleteiről egyelőre nem szólhat. Annyi tudható, hogy csütörtökön a Gellért Szállóban találkoztak, majd Székely autójába ültek be, ahol Balla átadta a parlament közbeszerzési bizottsága elnökének a pénzt. Ekkor ütöttek rajtuk, Székelyt előzetes letartóztatásba helyezték, majd a képviselőt mentelmi jogára való tekintettel elengedték. Balla Dániel nevetségesnek minősítette Székely kijelentését, amely szerint ő a pénzes táskát bedobta a politikus kocsijának ülésére. - Talán lépéshátrányba kerülök e szűkszavúsággal, de a nyomozás érdekében és a személyiségi jogokra tekintettel egyelőre nem nyilatkozhatok bővebben - mondta Balla Dániel. Székely Zoltán az MTI-nek nyilatkozva elmondta azt is: tudomást szerzett arról, hogy a környezetvédelemhez kapcsolódóan „nagy panamák” vannak, és egyéb kétes ügyekben érintettek lehetnek a kisgazda frakcióvezetés egyes tagjai is. Ilyen ügynek tartja, hogy az Árva Peták elnevezésű kft. összesen 368 millió forintot kapott a földművelésügyi tárcától. A cég hattagú felügyelőbizottságának egyik tagja Várhelyi András, aki benne van a frakcióvezetésben - fogalmazott a honatya. Székely Zoltán tudomása szerint az Árva Peták Kft. a 368 millió forintból 68 millió vissza nem térítendő támogatásként kapott meg a területfejlesztési központi célelőirányzatból. Háromszázmilliót pedig beruházási támogatásként gazdahitel-pályázaton nyert a cég az agrártárcától - jegyezte meg. Közölte: erről állampolgári bejelentés útján értesült, amelyet kötelessége képviselőként kivizsgálni. - Bizalmasan Torgyán Józsefnek akarta feltárni az ügyet - indokolta, hogy erről miért nem tájékoztatta eddig a kisgazda frakcióvezetést. Hozzátette: a találkozója azért nem jöhetett létre a pártelnökkel, mert erről a szándékáról információt kaptak az ügyben érintettek, s nem engedték eljutni Torgyán Józsefhez. Székely Zoltán állandó védelmet kér a rendőrségtől, mert attól fél, hogy „nem áll meg a lavina”. - Valakik előre megtervezett akcióval akartak börtönbe juttatni - mondta végül. A kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja múlt hét péntek óta befejezettnek tekinti a Székely-ügyet azzal, hogy kizárta a képviselőt a frakcióból. Ettől kezdve nem politikai, hanem büntetőügyről van szó, ezért nem kívánunk foglalkozni Székely Zoltánnal - nyilatkozta lapunknak Bánk Attila frakcióvezető. A parlament mentelmi bizottsága ma tárgyal Székely mentelmi ügyéről. Bizonyosra vehető, hogy a parlament felfüggeszti a képviselő mentelmi jogát, amit maga az érintett is kezdeményezni fog. Natúrparki központot avattak ■ MTI_____________________ Ligetvári Ferenc avatta fel szombaton a PHARE-támogatással épített Harmattű Natúrpark Központot. Avatóbeszédében a környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az Őrség hazánk egyik legjelentősebb tájvédelmi körzete. A 38 ezer hektáros területen fekvő őrségi tájvédelmi körzet a Csörnöc mentén hamarosan újabb 3700 hektáros természetvédelmi területtel bővül, ami a Vend-vidékkel és a Belső-Őrséggel együtt alapjául szolgálhat egy majdani nemzeti parknak is - közölte. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program egyik célterülete az Őrség, ahol a tervek szerint egy legalább 18 ezer hektáros területen folyhat majd biogazdálkodás - hangoztatta Ligeti Ferenc. Magyarország európai uniós felkészülésében a környezetvédelem az egyik legtöbb tennivalót igénylő terület - fejtette ki Ligetvári Ferenc az EU-ban működő környezetvédelmi mozgalmakat tömörítő szervezet tagjaival tartott találkozó után.