Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-06 / 284. szám
□ Magyar Nemzet - Belföld 2001. december 6., csütörtök Mb. rovatvezető: Sengel Ferenc Székely kényszert emleget A bíróság hivatalból vizsgálatot kezdeményez a képviselőt kihallgató ügyész ellen Székely Zoltán független országgyűlési képviselő, akit az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetéssel vádol, a Fővárosi Bíróságon tegnap kezdődött büntetőperében nem ismerte el bűnösségét az ellene felhozott vádakban. Szerinte őt csőbe húzták, az ügyészségen pedig, ahol a vizsgálat folyt, pszichikai kényszer alatt vallott. Emiatt a bíróság hivatalból vizsgálatot kezdeményez a kihallgatást végző ügyész ellen. Szenvedi Zoltán_____________ Székely Zoltán az ügyészség vádirata szerint 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap célfeladat albizottságának elnökeként megpróbálta egy emődi 464 millió forintos csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát megszerezni, illetve elérni, hogy az általa megjelölt céget vonják be az építésbe. A másik vádpont szerint Székely Zoltán az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól, a pénzt át is vette. Székely Zoltán elmondta: több mint hetven önkormányzati közbeszerzési pályázatot vizsgáltak ki, mert nem volt önrészük a pályázóknak. Az emődiek irataiból - amit csak többszöri felszólítás után kapott kézhez - kiderült: 470 milliós jogosulatlan támogatáshoz jutottak a környezetvédelmi célalapból. A vélelmezett emődi szabálytalanságok miatt bejelentést tett Pepó Pál akkori környezetvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszternél. A képviselő merő hazugságnak és valótlanságnak nevezte az emődi polgármester azon állítását, miszerint ő a környezetvédelmi célalap bizonyos százalékát leérte volna, hiszen pénzügyileg lehetetlen lett volna 470 milliónak a 30 százalékát kihozni a polgármesteri hivatalból. A második vádponttal kapcsolatban Székely Zoltán közölte: a szigethalmi csatornafejlesztési pályázat szemet szúrt neki, mert észrevette, hogy szelektálnak a kiírók, valamint a nyertes - a Balla Dániel érdekeltségébe tartozó - PMVCS Kft. árajánlata 125 millió forinttal magasabb volt a legolcsóbb árajánlatnál. Ezért kezdeményezte a közbeszerzési pályázat felülvizsgálatát. Balla Dániellel a Kútvölgyi Kórházban találkozott, s ott említette neki a „dokumentum” kifejezést, mégpedig kétféle értelemben: különböző politikusokat és vállalkozókat a közbeszerzésekkel kapcsolatban leleplező iratokat értett ezen, vagy a „százalékos dokumentumról” beszélt, ami a kisgazdapárt támogatását jelentette volna. Erre Székely elmondta Ballának, hogy lehet támogatni a pártot, de csak a törvényben előírt 500 ezer forinttal, és csekken befizetve. A kisgazdák támogatásáról szólva a képviselő tréfásan megjegyezte: több támogatójuk Horn Gyula, Kuncze Gábor vagy éppen Katona Kálmán nevét írta rá a több százezer forintos csekkre. Miután a közbeszerzést újból Bálla cége nyerte meg, és ráadásul egy másik céggel alvállalkozói szerződést kötött tíz nappal azelőtt, hogy kihirdették volna a pályázat eredményét. Székely Zoltán a közbeszerzési döntőbizottságnál megtámadta a határozatot, de állítása szerint tovább nem foglalkozott az üggyel. A Gellért Szállónál történt tettenérésével kapcsolatban azt hangoztatta: politikusokat terhelő bizonyítékokat akart átvenni Bálidtól, aki csak kocsijában mutatta meg „teátrális mozdulatokkal” a táskában lévő 20 millió forintot. Szerinte mindvégig érezhető volt az illegálisan rögzített felvételeken az irányítottság és a provokáció. A tárgyalás pénteken a másodrendű vádlott és tanúk meghallgatásával folytatódik. A bírói tanács többször hosszasan konzultált a parlamenti honatya peréFOTÓ: BURGER ZSOLT nek első tárgyalási napján Feljelentés tiltott jelképek miatt Balogh Lajos dobozi plébános F. János és K. László, a település polgármestere és jegyzője ellen hivatali visszaélés, közokirathamisítás és folytatólagosan elkövetett önkényuralmi jelkép használata miatti feljelentését a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe utalta - mondta el lapunknak Borbély Zoltán, az ügyészség szóvivője. A plébános azért tett feljelentést, mert a hivatalnokok egy 1944-es, a hősi halottak emlékére felájított emlékműről többszöri kérése ellenére sem távolították el a vörös csillagot. (Sz. Z.) Wisinger: Korrekt Mester válasza Wisinger István korrektnek ítéli azt a választ, amelyet Mester Ákos, a 168 Óra című hetilap főszerkesztője adott Bölcskei Gusztáv püspök levelére. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke - az ügy kipattanásakor adott nyilatkozatát megismételve - közölte: ha bárkinek kifogása van a kérdéses címlappal kapcsolatban, lehetőségében áll a MÚOSZ etikai bizottságához fordulni. A 168 Óra legutóbbi számának címlapfotója nagy megütközést keltett a Magyarországi Református Egyházi Zsinat tagjai körében. Bölcskei Gusztáv püspök Mester Ákosnak, a lap főszerkesztőjének tiltakozó levelet küldött. Az orgánum főszerkesztője, Mester Ákos Bölcskei Gusztáv püspöknek írt válaszlevelében közölte: a felvétel nem szolgál provokációs célokat. (G. T.) Mikola áresésre vár . Varga Attila______________ E gy-ötmillió forinttal tartozik a hazai kórházak zöme a gyógyszer-nagykereskedőknek. A nagyobb adósok 20-50 millióval tartoznak, s a kintlévőségek és leszámlázott kamatok elérik a 2,6 milliárd forintot - áll a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének az egészségügyi miniszterhez eljuttatott közleményében. A kórházi tartozásokkal kapcsolatosan közzétett felméréssel összefüggésben a miniszter kijelentette: nem tud krokodilkönnyeket hullatni a nagykereskedőkért, szerinte a cégek attól függetlenül talpon maradnak, hogy néhány intézmény tartozik nekik. Azt üzente a nagykereskedőknek: keressenek megoldásokat a gyógyszerárak csökkentésére, hogy a készítmények a kórházak számára is megfizethetőek legyenek. Mikola István közölte: a minisztérium felülvizsgálja a járóbeteg-szakellátás biztosítói finanszírozásának rendszerét is, hogy érdekeltté tegyék az intézményeket a betegek kórházi ápolás nélküli gyógyításában. Vesztett a rákalapítvány . Munkatársunktól.___________ Pert veszített az Egészségügyi Minisztériummal szemben a Gyermekrák Alapítvány tegnap a Fővárosi Bíróságon. A bíróság első fokon hozott, nem jogerős ítélete szerint az alapítványnak kamatokkal együtt kell visszafizetnie azt a 135 millió forintot, amelyet a tárca „ügyintézői tévedésből” utalt át az alapítvány számlájára, s amelyet egy tavaly decemberi kormányhatározat értelmében a rákbeteg gyerekek kezelési feltételeinek javítására szántak. A tárgyaláson kiderült az is: a 135 millió forintból már csak 70 millió van elkülönítve az alapítványnál, a fennmaradó összeget ugyanis még a nyáron leemelte az adóhivatal, amikor a Legfelsőbb Bíróságon pert nyert az szja-felajánlások ügyében indított perben. A bíró az ítélet indoklásában kifejtette, hogy az alapítvány, mint közhasznú szervezet, az államháztartásból csak írásbeli szerződés alapján részesülhetett volna támogatásban. A Gyermekrák Alapítvány fellebbezett az ítélet ellen. Emlékezés a nőtüntetésre M Bőrös BoTQNn_________________ Az 1956. november 4-én levert forradalom és szabadságharc utáni egyik utolsó, több illegális csoport által december 4-re szervezett akcióra emlékeztek tegnap az Újpesti Polgári Centrumban. M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történésze szerint a világtörténelemben páratlan esemény történt egy hónappal a második szovjet invázió után: védtelen asszonyok tüntettek némán, Budapest utcáin, szolidaritást vállalva a forradalmi harcok résztvevőivel a szovjet tankok ágyúcsövei között. Kiss Réka egyetemi hallgató elmondta: a tüntetés apropója az indiai nagykövet érkezése volt a brit nagykövetségre. A röplapot Obersovszky Gyula fogalmazta meg az illegális „Élünk” újságban. December 4-én, a Hősök terén délelőtt 11 órától gyülekező nők útja végül az amerikai nagykövetségre vezetett. A tüntetők petíciójukat nem tudták átadni a követség dolgozóinak, majd hazatértek. Megállapodtak abban: holnap újra tüntetést szerveznek a Petőfi térre. December 5-én szovjet tankok várták a forradalmárokkal szolidaritásukat kifejező magyar nőket, és a tüntetés szervzőit letartóztatták. belpol@magyarnemzet.hu Elnapolt döntés a metróperben A Legfelsőbb Bíróság (LB) eljáró tanácsa egy héttel elnapolta a döntést a 4-es metró perében. Demszky Gábor főpolgármester tegnap reggel a tárgyalás előtt borítékolta a szerinte várható döntést, amelyet majd csak az ítélet után oszt meg a nyilvánossággal. Ezt a magatartást Nagy Péter, az államot képviselő ügyvéd sértőnek nevezte. B Pál Gábor__________________ B udapest kezdeményezte a felülvizsgálati pert, megtámadva az LB tavasszal kihirdetett jogerős ítéletét (eszerint a magyar állam nem kötelezhető fizetésre a metróépítés finanszírozásakor). A bírósági iratismeretés után a felperes főváros jogi képviselje úgy vélekedett, hogy egyik szerződő fél sem bújhat ki egyoldalúan a polgárjogi szerződések alól, így a magyar állam jogtalanul tagadta meg a finanszírozási kötelezettséget. Értékelése szerint a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete alkotmányt sértett, s jogbizonytalanságot eredményezett. Kétségessé tette azt is - mondta -, hogy az állam képes lesz-e a jövőben olyan kötelezettséget vállalni, amelynek időtartama többéves. Arra kérte az LB tanácsát, állapítsa meg a szerződésszegést, s kötelezze az államot a mintegy 100 milliárd forint megfizetésére. Az államot képviselő ügyvéd viszont azt hangoztatta, hogy Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter 1998- as felhatalmazása csak a viszontgarancia-szerződés megkötésére szólt, másra nem. A szerződésben szerepel az is, hogy a beruházás a költségvetési törvénynek van alávetve, amelyet egy polgárjogi megállapodás nem befolyásolhat - hangsúlyozta Nagy Péter ügyvéd. Hozzátette: szégyen lenne a büdzsére, az Országgyűlésre és a demokráciára nézve is, ha egy pénzügyminiszter tíz évre előre elköltené az állam pénzét. Lapunkkal Nagy Péter közölte: sértő, ahogy Demszky Gábor viselkedett. Majd arra a kérdésre, hogy milyen ítéletre számít, megjegyezte: a főpolgármesterrel ellentétben nem tudok jósolni, s nem vagyok érintett fogadási üzletekben sem. Nem jár táppénz az önkénteseknek Jelenleg teljesen rendezetlen az önkéntes, tehát az anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett munka hazai jogi háttere. Nem számíthat például táppénzre vagy kártérítésre, akit önkéntes munka közben baleset ér, sőt a legtöbb önkéntes foglalkoztatóját akár feketemunka miatt meg is büntethetik. Ezért a jogszabályi háttér rendezését tervezi a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM). B Zivkovics Natália_________ Teljesen szabályozatlan az önkéntes munkavégzés jogi háttere, és ezen szeretne változtatni a minisztérium, a szaktárcák bevonásával - nyilatkozta lapunknak Zentai László, az SZCSM főosztályvezetője. A vonatkozó jogszabályok módosításának előkészítése 2002-ben kezdődhet el. Zentai László a rendezetlenséget érzékeltetve elmondta: ha az önkéntes munkavégzőt hatósági személy ellenőrzi, akkor a legtöbb esetben feketemunkáért megbüntethetnék azt a foglalkoztatót, akinél dolgozik. Problémaként említette, hogy ha önkéntes munka közben valakit baleset ér, akkor nem számíthat kártérítésre. Táppénzre sem jogosult, hiszen az biztosítási jogviszony alapján jár, az övé pedig nem az. Megemlítette, hogy az sem tisztázott, milyen felelőssége van az önkénteseknek az általuk használt eszközökben okozott esetleges kárért. Jelenleg nem lehet felelősségre vonni az önkéntes munkavégzőt akkor sem, ha önhibájából kárt tesz például egy nagy értékű műszerben. Zentai László hangsúlyozta: az említett problémák miatt jogszabályi szinten is el kell ismerni az önkéntes munkát, mint tevékenységet. A főosztályvezető szerint meg kell vizsgálni, hogy a módosítás milyen jogszabályokat érint, különös tekintettel a szociális és a foglalkoztatási törvényre, a munkavédelemhez és munkabiztonsághoz kapcsolódó, valamint a társadalombiztosítás rendszerét szabályozó jogszabályokra, illetve a Munka Törvénykönyvére. A főosztályvezető szerint az önkéntes munkavégzés a rendszerváltást követően éledt fel újra és a civil szervezetek karolták fel ezt a tevékenységet, amely a morális értékeken túl gazdasági haszonnal is jár. Levédetné a szlogent a Happy End Munkatársunktól___________ Kezdeményezte a Magyarország mindannyiunké jelmondat védjegyként való regisztrálását a Happy End Kft. - adta hírül az Index. Az internetes hírújság szerint az MSZP rövid időn belül megteszi a szükséges jogi válaszlépéseket. Korábban az MSZP a Magyar Reklámszövetséghez fordult jogorvoslatért, mert a párt szerint 1999 óta ők a jogos használói a jelmondatnak. A reklámszervezet nem foglalt állást a kérdésben, az Országimázs Központ, illetve a Happy End Kft. pedig úgy értékelte: nem követtek el szerzői jogsértést. Az Index úgy tudja: egy budapesti magánszemély feljelentést tett szerzői jogsértés miatt. A feljelentő szerint a Happy End Kft. az Országimázs Központ által kiírt pályázatra olyan pályaművet adott be, amelyben például az MSZP-től, a Micimackó szerzőjétől, de még Thomas Manntól is plagizált.