Magyar Nemzet, 2001. december (64. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-01 / 280. szám
Alkotmánymódosítás német mintára? Bár a tegnapi hatpárti megbeszélésen nem született konszenzus a csapatmozgásokkal kapcsolatos alkotmánymódosítás ügyében, a két legnagyobb párt nyilatkozata alapján nem zárható ki, hogy még ebben a ciklusban döntés születik a kérdésben. B BlÁZSOVICS__________________ Elképzelhető, hogy a német minta alapján módosítja az Országgyűlés az alkotmányt, miután a tegnapi hatpárti egyeztetésen kiderült: az MSZP nem támogatja a kormány ez ügyben tett előterjesztését, a Fidesz viszont a szocialisták javaslatát utasítja el. Mindkét előterjesztés a kormány hatáskörébe helyezné a külföldi csapatok magyarországi mozgásának engedélyezését. A kormány javaslata szerint a kabinet dönthetne a magyar csapatok külföldre küldéséről is, a szocialisták azonban ezt a jogot továbbra is az Országgyűlésnek tartanák fenn. A német alkotmány szerint a csapatmozgásokról a kormány dönt, kivétel a honi csapatok kiküldése. Ebben az esetben a parlament dönt egyszerű többséggel. (Jelenleg minden NATO-felkérésről a parlament határoz kétharmados többséggel - a szerk.) Martonyi János külügyminiszter a találkozó után úgy fogalmazott: van remény, hogy megállapodás születik a csapatmozgások engedélyezésével kapcsolatos alkotmánymódosításról. Hasonlóan nyilatkozott Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke is. Szerinte jó esély van arra, hogy még ebben a ciklusban megszülessen a módosítás, hiszen a pártok között egyetértés van az alkotmánymódosítás szükségességét illetően. Juhász Ferenc, a szocialista párt alelnöke közölte: a most körvonalazódott javaslatot egyezteti a frakcióval. Nem tartotta kizártnak, hogy egyetértenek majd azzal a megoldással: felkérés esetén a parlament azonnal üljön össze, és egyszerű többséggel döntsön a csapatmozgásról. A Fidesz és az MSZP képviselői várhatóan kedd este vagy szerda reggel tovább egyeztetnek az alkotmánymódosításról. Sorkatonaság: idő kell az átalakuláshoz A sorkatonaság intézményét nemhogy népszavazással, de semmilyen törvényhozási aktussal sem lehet máról holnapra eltörölni, a honvédség csak hosszú folyamat után válik professzionális haderővé - nyilatkozta lapunknak Póda Jenő, a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója. Bord Gábor Iászló___________ A kormányzat tisztában volt azzal, hogy egy népszavazás megtartása a sorkatonaság jövőjéről alkotmányos akadályokba ütközik, hiszen az alaptörvényt ilyen módon nem lehet módosítani - reagált a szocialista párt népszavazási kezdeményezésének az Alkotmánybíróság részéről történt megsemmisítésére Póda Jenő. A kormányfő biztonságpolitikai főtanácsadója leszögezte: a sorkatonaságot jelenleg semmiképpen sem lehet megszüntetni népszavazás útján, de más politikai aktussal sem. Hozzátette: valójában nem egyik pillanatról a másikra történik majd meg a professzionális haderőre történő áttérés, hanem folyamatos átalakítás, szerves fejlődés következményeként. Ezt a folyamatot zárhatja majd le egy jogi aktus. A változást azonban nem lehet erőltetni, hiszen mint azt az előző kormány alatt teljes mértékben szerződéses állományra áttért határőrség példája is mutatja, jelentős létszámhiány alakulhat ki. Emlékeztetett, hogy a 90-es évek eleje óta a jelenlegi ellenzék által használt hangzatos jelszavak ellenére sincs „kényszersorozás”, nem kötelező katonának lenni. A sorozások alkalmával - amely Póda szerint tulajdonképpen csak egyfajta összeírás - mindenki jelezheti, ha lelkiismereti okokra hivatkozva inkább polgári szolgálatot akar teljesíteni. Hasonlóképpen, szintén az előző évtized eleje óta, a honvédség már nem tisztán sorállományú szervezet: bevezették a szerződéses katona intézményét, mivel a nagy értékű technikai berendezéseket célszerűbb rájuk bízni, mint a sorállományúakra. Amikor számuk és a honvédségen belüli számarányuk olyan lesz, hogy gyakorlatilag is kiválthatják a sorállományúakat, akkor szüntethető meg az utóbbiakra épülő rendszer. Póda Jenő sikeresnek értékelte az elmúlt időszak toborzókampányát, de elismerte, hogy továbbra is többezres hiány van szerződéses katonákból. Noha a parlament döntése értelmében januártól mintegy kétszeresére emelkedik illetményük, a főtanácsadó úgy véli: nemcsak a fizetés és az életkörülmények javítása hozhat kedvet a szolgálathoz, hanem a társadalom változó hozzáállása is. Pénzzel nem lehet elejét venni az olyan jelenségeknek, amelyek révén sokszor nem kellően átgondolt, megalapozott szándék, hanem kalandor szellem vezeti a fiatalokat a szerződés aláírására. Ennek szigorításán ugyan sok múlhat, ám sajnos gyakori tapasztalat, hogy a szerződést kötők alig töltenek több időt a honvédségben, mint a sorkatonák. ■ A honvédség professzionális jellegének megerősödésével párhuzamosan jöhet létre a Nemzetőrség intézménye, amely békében katasztrófavédelmi, objektumvédelmi feladatot láthatna el, összefoghatná a gazdátlanná vált technikai sportokat, míg háborús időszakban katonai tapasztalattal rendelkező tagjai révén területvédelmi tartalékot képezhetne. A Nemzetőrség állománya a kötelező, néhány hónapos szolgálatukat töltőkből és önkéntes tagokból állna. A HADITECHNIKAI IMPORTRÓL ÉS A HONVÉDSÉG Állásbörzéjéről írásaink az 5. oldalon Póda Jenő 2001. december 1., szombat Belföld Magyar Nemzete Bírálatözön a szocialistáktól A legnagyobb ellenzéki párt szerint a kormány nem teljesítette ígéreteit A kormány gazdaságpolitikai modellje csődöt mondott, az ígéretekkel szemben lassul a gazdaság növekedése, mérséklődik a beruházások mértéke és az ipari termelés, magas az infláció, lassú a jövedelmek növekedése és emelkednek az adóterhek - hangzott el tegnap az MSZP sajtótájékoztatóján. Pásztor_____________________ V ádoljuk Orbán Viktort és kormányát „az elvesztegetett lehetőségért, az emberek félretájékoztatásáért és azért, hogy esélyeinket és jövőnket élik fel” - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke. A Fidesz az előző választás előtt hétszázalékos gazdasági növekedést ígért, ezzel szemben az GDP elmúlt háromévi növekedése 4,5 százalékos - mondta. A politikus arról is beszélt: mintegy két éve a kormány azt ígérte: az infláció 2001-ben 4,5 százalék lesz, a valóságban viszont több mint 9 százalék. A politikus szerint a befektetések csökkenése tapasztalható. Beszélt arról is: 1999-2000-ben a reálbérek a gazdaság mintegy tízszázalékos növekedése mellett mindössze 4 százalékkal emelkedtek. - Orbán Viktor nem is akarja csökkenteni az inflációt - fogalmazott. Szerinte növekedtek az adóterhek, és csökkent az adókedvezmények mértéke. Juhász szólt arról is: tőkekivonás történt a mezőgazdaságban, és jelentősen csökkent a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitele. Szili Katalin elnökhelyettes arról beszélt: az Orbán-kormány családpolitikájának eredményeképpen ma a gyermeket nevelő családok közötti jövedelemkülönbségek nagyobbak, mint valaha. Kitért arra: a családtámogatás GDP-ben mért aránya csak 0,1 százalékkal nőtt az 1998-ashoz képest. Kiemelte: a családi pótlék 25 százalékot veszített reálértékéből. Szili szerint 1998-hoz képest 18 százalékkal nőtt a szegény gyermekek száma. Hangsúlyozta azt is: a nyugdíjasoktól 1999-ben 52 milliárd forintot elvettek. Kitért arra is: a növekvő gazdaság mellett folyamatosan csökken az egészségügyi közkiadások reálértéke. Elmondása szerint három év alatt az egészségügyi beruházások reálértéke 14 százalékkal csökkent, viszont drasztikusan nőttek a gyógyszerárak. Felhívta a figyelmet arra, az ápolónők és aszszisztensek 13 százaléka hagyta el az egészségügyet 1999-2000-ben. Úgy vélte: a kormány nem akarja rendbe tenni az egészségügyet. Vezércikk a 7. oldalon Szili Katalin Juhász Ferenc Rogán elveti a negatív kampányt HÍRÖSSZEFOGLALÓ N egatív kampánynak és vádaskodásnak ítélte Rogán Antal, a Fidesz alelnöke az MSZP által készített kormány elleni „vádiratot”, amelyben a szocialisták többek között a kabinet gazdaság- és családpolitikáját bírálják. Félresikerült vádiratukkal szemben az emberek tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon ma a rendszerváltozás óta a legalacsonyabb az infláció mértéke, a rendszerváltozás óta először az elmúlt három esztendőben folyamatos a reálbér növekedése és minden olyan magyar család, ahol gyermeket nevelnek, több pénzt kap kézhez, mint 1998-ban - tartalmazza a Fidesz alelnökének közleménye. - Arra kérem a szocialista politikusokat, hogy vádiratok készítése helyett közös jövőnkkel foglakozzanak - tette hozzá. Majd leszögezte azt is: a Fidesz nem kíván partner lenni „az egymás kölcsönös lejáratására irányuló mocskolódó kampányban”. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az MSZP videokonferenciája elsősorban azoknak az embereknek a munkáját becsüli le, akik az elmúlt években keményen dolgoztak azért, hogy Magyarország az EU-hoz csatlakozni kívánó államok között megbecsült ország legyen. Kifejtette: az elmúlt három évben a kormány jelentős kedvezményeket nyújtott a családoknak és a vállalkozásoknak, ezek révén a vállalkozásoknál és a családoknál 3500 milliárd forintot hagyott a kormányzat, kifejezetten az adókedvezmények értéke 450 milliárd forintra tehető. - Nem igaz, hogy a polgári kormány nem fordított növekvő forrásokat a családok megsegítésére; a családtámogatásokra juttatott öszszeg 1998 és 2002 között megduplázódik - tartalmazza a Szociális és Családügyi Minisztérium közleménye. A dokumentum szerint az sem igaz, hogy tizenhárom százalékkal nőtt a gyermekszegénység. Az anyagi okokból veszélyeztetett gyermekek száma felére csökkent. Túri-Kovács megegyezne a szövetségről a Kis Ff.rf.nc_______________ Olyan széles körű megállapodást kell kötni a Fidesszel, amely felsorakoztatja a kisgazda erőket a jelenlegi kormány mellett a 2002-es választásokra, ebben egyetért az FKGP-frakció döntő többsége - nyilatkozta lapunknak Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter a legnagyobb kormánypárttal formálódó együttműködés kapcsán. Az egyezség részleteiről annyit mondott: a kisgazdák a negyedik pillérét alkotják majd annak a szövetségnek, amelynek már tagja a Fidesz, az MKDSZ és az MDF. A politikus úgy fogalmazott: belátható időn belül létrejön a megállapodás. Mint arról beszámoltunk, információnk szerint 8-10 kisgazda képviselőjelölt indulhat fideszes színekben, elsősorban azok, akik 1998-ban egyéni választókerületekben jutottak a parlamentbe. Úgy tudjuk, még decemberben, várhatóan a parlamenti ülésszak után megszületik az egyezség. Boros Imrét, a PHARE-ügyekért felelős kisgazda tárca nélküli minisztert az MDF Zala megyei szervezete indítja képviselőjelöltként a zalaszentgróti választókerületben. A miniszter megtisztelőnek tartja, hogy a nemzeti oldal közös listáján indulhat. Szerinte kulcskérdés az egyéni mandátumok elnyerése a nemzeti-polgári erők sikeres választási szerepléséhez. Emlékeztetett arra, hogy 1998-ban a demokrata fórum jelöltje a második fordulóban visszalépett az ő javára, és meg is nyerte a választást. Fidesz-MDF: biztos előny A teljes népesség 43 százaléka a koalíciós pártokat tartja befutónak Folytatás az 1. oldalról Ilyen nagy arányt még a választáshoz sokkal közelebbi időpontokban is ritkán mért a közvéleménykutató cég. Korábban a Fidesz-MDF közös lista támogatottsága ebben a körben - tehát a pártot választó, magukat biztosan szavazóknak mondók körében - a november eleji kutatás tanúsága szerint 51 százalékos volt, most 49 százalékot regisztráltak. Az MSZP listája mellett a hó elején 34 százalék, most pedig 37 százalék állt ki. A pártot választók és a pártot választó biztos szavazók között a kis pártok támogatottsága is megegyezik: a szabad demokraták listája 6 százalékon, a MIÉP listája 4 százalékon áll. A Munkáspárt listájára 2 százalék, az FKGP-jére 1 százalék adná voksát. Tovább folytatódott a Fidesz- MDF-lista győzelmét várók arányának növekedése. Jelenleg a teljes népesség 43 százaléka gondolja úgy, hogy a Fidesz-MDF-lista győz, míg az MSZP esetében ezt a megkérdezettek 29 százaléka várja. A Gallup mostani felmérése kitér a két pártlista támogatottságának demográfiai különbségeire is. Budapesten a megkérdezettek 33 százaléka a Fidesz-MDF közös lista, 32 százalékuk pedig a szocialisták listájának támogatója. A nagyvárosokban hatszázalékos a közös lista előnye, itt az MSZP listája 30 százalékot tudhat maga mögött. A kisvárosokban kilenc százalékkal, a községekben pedig tizenhárom százalékkal vezet a kormánypártok listája a szocialistáké előtt. A felmérésből kiderül az is, hogy amíg az egyfős háztartásban élők 31 százaléka az MSZP listájára, 26 százalékuk pedig a Fidesz-MDF-listára adná voksát, a háromfős háztartásban élők esetében már fordított az állás. Itt 24 százaléknyian szavaznának a szocialisták listájára, 38 százaléknyian pedig a Fidesz-MDF-listára. Az ötfős háztartásban élők körében a közös lista 42 százaléka áll az MSZP 18 százalékával szemben. A vallásos megkérdezettek körében az MSZP-lista 12 százalékon, a kormánypártok listája pedig 46 százalékon áll. A maga módján vallásos válaszadók 26 százaléka támogatja az MSZP-t, 35 százalék pedig a Fidesz-MDF közös listát. A nem vallásos megkérdezettek között ötszázalékos a szocialisták előnye, a kormánypártok listája e körben 28 százalékot tudhat maga mögött. REAGÁL A GALLUP. Az elmúlt hónap során a Gallupot a sajtóban politikai jellegű támadások is érték kutatási eredményeinek publikálása után. Ezek valószínűleg tájékozatlanságból fakadnak - olvasható a közvélemény-kutató cég elemzésében. Úgy folytatják: a Gallup rendszeres pártpreferencia-vizsgálatait saját finanszírozásában folytatja. Magyarországon ezek finanszírozásában még a sajtó sem vesz részt, eredményeiket csak saját weboldalunkon jelentetik meg.