Magyar Nemzet, 2006. november (69. évfolyam, 299-327. szám)
2006-11-02 / 299. szám
2 Magyar nelizol • Belföld 2006. november 2., csütörtök Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnemzet.hu Csalódtak a BKV dolgozói HÍRÖSSZEFOGLALÓ Megrendült a BKV dolgozóinak bizalma Demszky Gábor iránt, akivel ezután nem tudnak konstruktívan együttműködni - jelentették ki tegnap szakszervezeti vezetők a távirati irodának. Egyik képviselőjük, Nemes Gábor közölte, az utóbbi hónapokban többször kezdeményezték Demszky Gábor főpolgármesternél a BKV finanszírozásának rendezését, működésének biztonságosabbá tételét. Augusztusban a főpolgármester mindenre ígéretet tett ugyan, de érdemben nem történt semmi. Az elmúlt időszakban két levelet küldtek a főpolgármesternek, választ nem kaptak. Nemes Gábor kifejtette: mielőtt az elvárható színvonalú tömegközlekedés biztosítása érdekében és a cég dolgozói jó hírnevének megőrzéséért minden törvényes lehetőséget igénybe vennének, újabb levelet küldenek a főpolgármesternek. A 12 szakszervezet által jegyzett nyitt levélben az olvasható: bizalomvesztésük miatt, ha rajtuk múlna, ha „mi lennénk az ön munkáltatói jogkörgyakorlói, már nem kéne a városházára bejárnia”. Emlékeztetik a főpolgármestert arra, hogy a választás előtt ígéretet tett a cég finanszírozási gondjainak rendezésére, „ismerve a BKV Zrt. munkavállalóinak befolyását, érdekérvényesítő képességét”. Felróják a főpolgármesternek, hogy a Combino-ügy kapcsán a vizsgálóbizottság megállapításait figyelmen kívül hagyva „odáig merészkedett, hogy társaságunk utazóközönségünknél meglévő jó hírét szándékosan besározni kívánja”. A nyitt levél tanúsága szerint a szakszervezetek nagyot csalódtak Demszky Gáborban, s megbánták a „mellé leadott voksokat”. Nemes Gábor hangsúlyozta, ha a munkavállalókat hátrányosan érintik a cégnél várható tevékenységkiszervezések, esetleges privatizáció, akkor a munkahelyek biztonságának megőrzése érdekében adott esetben sztrájkra is készek. KOALÍCIÓS FESZÜLTSÉG ABA LEVÁLTÁSA MIATT. Finanszírozás, struktúra, személyi kérdések - csak ebben a sorrendben lehet napirendre tűzni a BKV átalakítását - mondta Molnár Gyula, az MSZP fővárosi frakcióvezetője Demszky Gábor korábbi, Aba Botond vezérigazgató leváltását célzó felvetéséről. - Szóba sem került a BKV helyzete, vezérigazgatójának menesztése a koalíciós tárgyalásokon - nyilatkozta lapunknak Molnár, aki furcsállja, hogy az SZDSZ-es főpolgármester senkivel nem egyeztetett felvetését egy hetebedobta a köztudatba, és azóta is ezzel foglalkozik a sajtó. A szocialista politikus a közlekedési társaság struktúrájának átalakítását tartja a legfontosabbnak, amihez képest Aba leváltásahuszadrangú kérdés. Kérdésünkre, hogy a választás előtt felvetődött a drasztikus tarifaemelés, Molnár úgy válaszolt, hogy az a BKV kimutatásai szerint sem hozna jelentős bevételt. Bár ezzel egyetért Déncs Gábor (SZDSZ) fővárosi képviselő, szerinte Abának mindenképpen mennie kell, hiszen már tavasszal elvesztette Demszky bizalmát Tarlós István, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője kijelentette: Aba Botond hibázott, amikor a hatalomnak való megfelelés érdekében elnézte a szakmai hibákat, a Combino-botrányt ám a politikai felelős valójában Demszky Gábor. (Sz. Zs.) Néhány sorban hétmilliárdról Fél évig titkolta a környezetvédelmi tárca a peren kívüli egyezség dokumentumát Egy néhány mondatos, a tavaszi választás két fordulója között megkötött, peren kívüli megállapodás alapján fizetett ki több mint hétmilliárd forintot a kormány az úgynevezett Garé-ügy kiterjedt közéleti kapcsolatokkal bíró kárvallottjainak - tudta meg lapunk, miután a környezetvédelmi tárca féléves huzavonát követően Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalásának hatására a rendelkezésünkre bocsátotta az iratot. Huth Gergely__________________ Május óta vár választ a Magyar Nemzet arra a kérdésre, milyen indokok alapján döntötte el a kormány, hogy 7,697 milliárd forinttal kárpótolja peren kívül azt a vállalkozói kört, amelytől az Orbánkabinet még 1998-ban elvette a garéi veszélyes hulladékok ártalmatlanításának jogát. Az ügy nyolc évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a Horn-kormány 1998 márciusában 900 millió forintos támogatást és 1,8 milliárd forintos hitelt nyújtott a Budapesti Vegyiműveknek, hogy a vállalat a pénzzel számolja fel a szocialista ipar egyik legsúlyosabb környezetszennyezését. A munka részeként az AGM Beton Rt. 1,2 milliárd forintért vállalta, hogy a súlyosan szennyező anyagokat ideiglenesen - tíz évre - betonhordókba csomagolja. Az új Fidesz-FKGP- kormány azonban úgy döntött: a sokat bírált technológia helyett alig nagyobb költségből örökre felszámolja a szennyezést, ezért szerződést bontottak a társasággal. A hosszú pereskedés első szakasza két évvel ezelőtt ért véget, amikor a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a szerződésbontás jogszerűtlen módon történt, ezért a Budapesti Vegyiművek Rt. és a környezetvédelmi minisztérium kártérítéssel tartozik az AGM Beton Rt.-nek és a cég egyik tulajdonosának, Andrássy János Mihálynak. Az összeget azonban nem határozta meg. Támpontként szolgál, hogy Borbás Ágnes, Andrássyék ügyvédje a Legfelsőbb Bíróság döntésének kihirdetése után újságírók előtt azt nyilatkozta: a káruk - amely időközben kamatokkal és az elmaradt haszonnal is növekedett - valamivel több, mint másfél milliárd forint. Az ügyvédnő hozzátette: ha sikerülne peren kívül megegyezniük a tárcával, a kamatokból is engednének. Időközben Andrássy János Mihály, a cégcsoportjának két további tagját bevonva új pert kezdeményezett a környezetvédelmi tárca és a vegyiművek ellen, kérve a konkrét kártérítési összeg megállapítását. Ebben már az elmaradt haszonra és az elmaradt haszon esetleges befektetéséből remélhető további elmaradt haszonra tekintettel immár 10,65 milliárd forintot (!) követeltek. Bár az újabb perben semmiféle döntés nem született, Gyurcsány Ferenc kormánya az idén áprilisban megtárgyalta az ügyet, s 7,697 milliárd forint kifizetéséről határozott, így a környezetvédelmi tárca 2006. április 14-én - hat nappal az országgyűlési választás szoros eredménnyel zárult első fordulója után - alá is írta a peren kívüli egyezséget. A pénzt az állami szektorban szokatlan módon szinte azonnal átutalták a felpereseknek. A Magyar Nemzet májusban kérdések sorát tette fel a környezetvédelmi minisztérium illetékeseinek, illetve Batiz András korábbi kormányszóvivőnek. Jogi szakértőink ugyanis példátlannak nevezték a kifizetett összeg mértékét, hiszen a peren kívüli egyezségnek akkor lett volna értelme, ha a felperes az eredeti, 1,9 milliárd forintos igényéből is enged. Sőt: a környezetvédelmi minisztérium ügyvédje, Elter Tamás 2004-ben egy egymilliárd forintos esetleges kártérítést is „holdbélinek” nevezett. Nem mellékes, hogy a periratokból arra lehet következtetni: az AGM Beton Rt. mindössze egy 400 millió forintos hitelt használt fel az állami megrendelés teljesítésére, ám a teljesítéssel minőségi gondok adódtak. A minisztérium által kijelölt válaszadók tavasszal több ízben illetéktelen, az ügyről információkkal nem rendelkező tisztviselőkhöz irányították lapunkat, illetve kitérő válaszaikból nem derült ki, mi alapján döntöttek úgy, hogy a felperesek eredeti kárigényének többszörösére rúgó összeget fizetnek ki. Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára azt is megtagadta, hogy betekinthessünk a peren kívüli megállapodásba, a tárca sajtóosztálya pedig egy semmitmondó közleménnyel lezártnak titulálta az ügyet. A Magyar Nemzet ezért Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanhoz fordult, kérve: az üvegzsebtörvényre tekintettel állapítsa meg, lapunk jogosult a közpénzt érintő szerződés megismerésére. A biztos a közelmúltban meghozott állásfoglalásában nekünk adott igazat, ezért a környezetvédelmi tárca átküldte szerkesztőségünkbe a dokumentumot, így megtudhattuk: a minisztérium képviseletében eljáró, kiolvashatatlan aláírású személy egy - a fejlécet és az aláírásokat leszámítva - egyoldalas megállapodásban kötött egyezséget. Az iratban azon a megjegyzésen túl, hogy „az alperesek egyetemleges kártérítési kötelezettségét a Fővárosi Ítélőtábla (a Legfelsőbb Bíróságon jóváhagyott) jogerős ítéletével megállapította”, semmiféle utalás nem található arra, hogyan számolták ki a több mint hétmilliárd forintos kötelezettséget. Erre vonatkozó kérdésünkre R. Bakonyi Ágnes, a környezetvédelmi tárca sajtófőnöke annyit mondott: az összeget szakértői anyagok alapján állapították meg, ezek a dokumentumok a kormányelőterjesztés részét képezik, így titkos minősítésűek. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az I. pontban hivatkozott peres eljárások befejezése, illetve a Felpereseknek ezzel kapcsolatbant az Alperesekkel szemben támasztott követelésének peren kívüli rendezése céljából kötelezettséget vállal arra, a Magyar Köztársaság Kormányának jóváhagyásától függően 7692000000 Ft, azaz hétmilliárd hatszázkilenvenkettő millió forintot egy összegben, a Kormány vonatkozó határozatának kihirdetésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2006. április 30. napjáig megfizet a Felperesek részére. ................................. Környezetvédelmi ás VízügyíiAlpisztérii.m / miA M..... Budapesti Vegyiművek zRt Vita az egészségügyről a parlamentben Molnár Lajos szakminiszter a vizitdíj bevezetése mellett érvelt • Az ellenzék elutasítja az előterjesztést Folytatás az 1. oldalról Ehhez a rászorultságot a jegyzőnek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia. Szintén ingyenesek maradnának a kötelező járványügyi intézkedések részét képező ellátások, a katasztrófa-egészségügy, egyes szűrővizsgálatok, a terhesgondozás, a szülés és a közvetlen életveszély elhárítására irányuló beavatkozások. Akkor viszont, ha valaki indokolatlanul vesz igénybe ügyeleti ellátást, emelt összegű, 1000 forintos vizitdíjat szabnának ki. Hatszáz forintba kerül majd, ha valaki nem a rendelőben, hanem mondjuk a lakásán igényel háziorvosi ellátást. Szintén 600 forint lesz a tarifája annak, ha beutaló nélkül megyünk olyan rendelésre, amelyhez szükséges a beutaló. Részleges térítési díjat kell fizetni, ha valaki a kórházi ellátás során eltér a beutalási rendtől, vagy saját orvost választ. Ez az ellátás költségeinek 30 százaléka, de nem lehet több 100 ezer forintnál. Ellátási szintenként - tehát a háziorvosnál, a szakrendelőben és a kórházban külön-külön - évente nem kérhetnek vizitdíj címen hatezer forintnál többet egy személytől. A vizitdíjról nyugtát, illetve számlát kell adni, s a szolgáltatóknak (ez elsősorban a vállalkozókra vonatkozik) adózniuk kell utána. Az így beszedett pénz a szolgáltatóknál marad. Molnár Lajos szólt arról is, hogy a javaslat szerint három ellátási csomagot határoznak meg: az alapcsomagot - amely az életmentő beavatkozást, a mentést és a járványügyi ellátásokat tartalmazza - minden legálisan Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen veheti igénybe, függetlenül attól, hogy biztosított-e. A második csomag a biztosítási csomag, amelyet a biztosítottak térítésmentesen vagy részleges térítés mellett vehetnek igénybe. A harmadik, kiegészítő csomag tartalmazza az önkéntes biztosítás útján vagy térítési díj ellenében megvásárolható többletszolgáltatásokat. A T. Ház előtt fekvő előterjesztés kitér a várólisták szabályozására, valamint a korábban nagy vitát kiváltott, művi meddővé tétel új szabályaira is: a beavatkozás a 18. életévüket betöltött, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképes személyek kérelmére végezhető el meghatározott feltételek mellett, kivéve az egészségügyi indokokból és a cselekvőképtelen személyeken végzett beavatkozást. Az MSZP és az SZDSZ támogatja a kormány előterjesztését, az ellenzék azonban számos kifogást említett a vitában. Horváth Zsolt (Fidesz) szerint a javaslat három célt szolgál: fizetőssé tenni az egészségügyet, előkészíteni a több-biztosítós egészségügyi rendszert, valamint pénzbeszedést a megszorítások részeként. Hangsúlyozta: a javaslat hátrányosan érintheti a felsőoktatásban tanulókat és a gyermekes családokat. Úgy vélte, hat helyett tizennégy évre kell emelni a vizitdíjmentesség felső korhatárát. Nagy Kálmán (KDNP) szerint a törvényjavaslat elfogadásával az állam kivonul a betegek mögül. Párttársa, Soltész Miklós azon a véleményen van, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj a pénzbehajtást szolgálja, ellehetetleníti a szegényebbeket, leginkább a romákat és az időseket. „Csonkolásnak” nevezte a művi meddővé tételt, amely katasztrofális demográfiai helyzetet eredményezhet - túl korainak ítélve a 18 éves korhatárt. Felezné Gáll Ildikó (Fidesz) is bírálta a művi meddővé tételről szóló részt, mondván, a tervezet nem veszi figyelembe a magyarországi demográfiai folyamatokat. Csáky András (MDF) a vizitdíj intézményét kritizálva úgy vélte: további költségvetési kiadásokat generálhat ennek bevezetése, mivel a fizetés indokolt esetben is visszatarthatja az embereket az orvoshoz fordulástól, így súlyosabb állapotba kerülve többet kell majd költeni kezelésükre. Pusztai Erzsébet, az MDF szakértője is bejelentette, módosító indítványokkal próbálnak változtatni a vizitdíj szabályain. Fölemelnék például a mentesség határát 18 évre - illetve addig, amíg a fiatal tanuló nem kérnének pénzt azoktól, akik krónikus betegségben szenvednek, és bármikor állapotromlás következhet be náluk. A T. Ház kedden vitázott másik két egészségügyet érintő törvényjavaslatról is; az egyiknek célja a kötelező egészségügyi kamarai tagság megszüntetése, míg a másik többek között az egészségbiztosítási felügyelet létrehozását és a gyógyszerpiacot érintő változásokat rögzít. KRITIKÁK A HÁZON KÍVÜLRŐL. A parlamenti vitán kívül is a vizitdíjjal kapcsolatban fogalmazták meg a legtöbb kritikát a szakemberek. A Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke, Kertai Aurél például arra hívta föl a figyelmet korábban, hogy nekik adózniuk kell a beszedett összeg után. A Magyar Kórházszövetség elnöke, Golub Iván többször aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kórházak informatikai rendszere nem mindenhol alkalmas arra, hogy az elvégzett beavatkozásokról részletes, magyar nyelven megfogalmazott számlát adjanak a betegnek A vizitdíjmentesség korhatárának 18 évre emelését szorgalmazta Ferge Zsuzsa, a gyermekszegénység elleni nemzeti program vezetője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek írt nyílt levelében az olvasható: erről a kérdésről több felelős vezetővel tárgyaltak, akik a javaslattal egyetérteni látszottak, a kormány mégis másként döntött. A Fidesz szerint a csomag a megszorítások része fotó: mti/Illyés tibor Vizsgálható a szcientológiai egyház B Joó István_____________________ Polgári pert nyert első fokon Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Magyarországi Szcientológia Egyházzal szemben. A vallásszervezet lényegében azt szerette volna kimondatni a Fővárosi Bírósággal, hogy az ombudsmannak nincs hatásköre az egyházat vizsgálni és vele szemben eljárni az e-meter nevű készülékével kapcsolatban. A szcientológia egyház nevű vallásszervezet „lélekgyötrelmek felkutatására” állítólag gyógyítás céljából egy olyan készüléket használ, amely bőrellenállást mér a vallásszervezettel kapcsolatba került személyeken. Utóbbiaknak az „auditáló” kérdéseket tesz fel, többek között efféléket is: „perverz vagy-e?” Eközben végeznek mérést az elektro-pszichométerrel a válaszolón. Péterfalvi kikérte a Nemzeti Nyomozó Iroda szakvéleményét az e-meterről, amely megállapította: a készülék alkalmas hazugságvizsgálóként való működtetésre. Az adatvédelmi biztos állásfoglalást adott ki, felszólítva az MSZE-t, alkalmazza adatkezelése során az adatvédelmi törvény előírásait. A szcientológusok hivatalos reflektálást nem tettek. A sajtóban azzal érveltek: az emetert olyan hitéleti mozzanatként használják, mint aminek a gyónás, az áldozás felel meg. Az ombudsman azonban erről azt tartja, a gyónás és az áldozás során nem történik adatkezelés.