Magyar Nemzet, 2008. december (71. évfolyam, 328-355. szám)

2008-12-20 / 347. szám

4Magyar Nemzet Belföld 2008. december 20., szombat Fogyóban az orvosok Egerben Több osztályon sem tudja biz­tosítani a súlyponti kórházak­nak előírt feladatokat a Hosp- Invest Zrt. által működtetett egri Markhot Ferenc Kórház - ismerte el lapunknak Bujdosó László regionális tiszti főorvos. A cég alelnöke szerint a kisza­bott határidőig biztosítani tud­ják a feltételeket. _ Mizsei Bernadett____________ H­ ogy súlyponti kórházként működhessen az egri intéz­mény, legalább 8-12 orvosra lenne szükség - tudtuk meg Bujdosó Lászlótól. A regionális tiszti fő­orvos azt is elmondta, vannak osztályok, amelyek nemhogy a súlyponti jel­legnek, hanem a minimumfeltéte­leknek sem felelnek meg. Amikor az engedélyt kiadták, rendelkeztek ugyan a minimális orvoslétszám­mal, de a doktorok közül néhány időközben elhagyta a Markhot Fe­renc Kórházat. Jelenleg a kardioló­giai osztályon vannak komoly hiá­nyosságok, így azt néhány napja át­menetileg bezáratta az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat (ÁNTSZ). Ez is csak képletes be­zárás volt egyébként, hiszen a kar­diológiai betegek eddig a belgyó­gyászaton feküdtek, vagyis az osz­tály még „ki sem nyitott”. Kérdésünkre, miszerint elő­for­­dulhatott-e, hogy hamis szerződé­seket mutatott be a Hospinvest Zrt. a minimumfeltételek ellenőrzése­kor, a tiszti fő­orvos elmondta: en­nek minden kórház esetében meg­van a veszélye. Megjegyezte: éppen ezért szükséges a működés közben a szakfelügyelői ellenőrzés. Meg­tudtuk azt is, ha az ortopédiai osz­tályon nem akut ellátás folyna, csakúgy, mint a kardiológiát, be kellett volna zárni szintén orvoshi­ány miatt. Szakorvosok hiányoznak az infektológiai, a rehabilitációs és a traumatológiai osztályon, a nővé­rek száma pedig szintén alacsony. A Hospinvest Zrt.-nek egy hó­napja sincs arra, hogy újabb dokto­rokat és nővéreket csábítson a Markhot Ferenc osztályaira, mivel január közepéig kell pótolniuk a hi­ányt. A cég alelnöke, Deák Gábor ugyanakkor nem tart attól, hogy nem sikerül teljesíteni az előírtakat. Azoknak pedig, akik ebben kétel­kednek, további kellemes izgulást kívánt. Tegnap Sós Tamás, a Heves Megyi Közgyűlés szocialista elnöke úgy látta, nem sérült a Hospinvest Zrt.-vel kötött szerződés, amit vi­szont a kórházvédők szerint fel kel­lene bontani. A szocialista vezetésű önkor­mányzat bevonásával tovább folytatja a tárgyalást az együtt­működés lehetőségeiről Illés Tibor cigány önkormányzati vezető és a Magyar Gárda főka­pitánya - erről állapodtak meg tegnap Jásztelken. Abban min­denki egyetértett, a bűnözés visszaszorítása közös érdek. Kiderült az is, a cigányság közel sem egységes a gárda megítélé­sében. Mi Szarka Ápota___________________ J­ásztelek barátságos kisvendéglő­jében, ahová Illés Tibor megyei cigány önkormányzati képviselő és a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője invitált minket, a felszol­gáló első kérdése az volt: vajon lefényképezkedhet-e a gárda kapi­tányával. Pedig a helyiségben akadt cigány vendég is. Kiss Róbert kapi­tány egyenruhában érkezett, de lát­ványa érzékelhetően nem keltett rettegést a vendéglátóhely közönsé­gében. A zömmel romák által lakott településen az utóbbi időkben el­szabadultak az indulatok, a konf­liktusok egyre inkább kiéleződtek, mivel az oda betelepülő, nem ősho­nos cigány családok, valamint a fia­talok egy része nem hajlandó nor­málisan élni, és ez már a többieket is felháborította. Ez volt az oka annak, hogy Illés Tibor ebédre invitálta a gárda veze­tőjét, "hogy beszélgessenek az éle­tünket megmérgező közös gondja­inkról, mint „ember az emberrel”. Ennyit mindenképpen sikerült el­érni, és ez sem kevés. Illés Tibor szerint nyilvánvaló, hogy az állam nem képes megoldani a gondokat, nem képes a bűnözést megfékezni, ezért csak az összefogás segíthet. Összefogás minden jóakaratú em­berrel. Az asztal mellett szó esett azokról a gerjesztett előítéletekről is, amik megmérgezik mindennap­jainkat, és megnehezítik, hogy kö­zeledjünk egymáshoz. Illés Tiborral három cigány fiatal érkezett, a gár­da kapitányát ketten kísérték. Az egyik fiatal roma, aki csak nyolc osztályt végzett, s most harmincas éveinek közepén járó, dolgozó csa­ládapa, eleinte mély gyanakvással szemlélte a gárdistákat. Miután meggyőződött arról, nincs félniva­lója, „megnyílt”, szociológusokat megszégyenítő elemzéseket adott a kialakult helyzetről, szavai azonban - ha politikusként nyilvánosság előtt mondja - bőven okot adhat­tak volna arra, hogy szalonképte­lennek minősítsék a szociálliberális körökben. Pedig csak az igazságról beszélt, ahogy ő látja, megéli. Ahogy mondta, a cigányság való­ban mostohagyermeke volt a ma­gyarságnak, és valóban vannak elő­ítéletek, de a cigányságnak is bizo­nyítania kellene, hogy erre nincs ok. Ahogy mondta, lehet itt bármi­ről hadoválni, amíg nem mérnek egyenlő mércével, de minden terü­leten - hangsúlyozta -, addig nincs kiút. Mert az sem járja, hogy valakit cigánysága miatt nem vesznek fel dolgozni, de az sem, hogy cigánysá­ga miatt nem kap olyan börtön­­büntetést adott esetben, amit egy nem cigányra simán kiszabnak. Ba­rátja, a másik roma fiatalember mindezt azzal toldotta meg: bizony, vannak olyan generációk, akik szá­mára a börtönlét már természetes. Abban nőttek fel, hogy ez hozzátar­tozik az élethez. Nekik a pár hóna­pos, vagy akár pár éves elzárás meg sem kottyan. A fiatalok és Illés Ti­bor is egyetértett abban, hogy mindebben a politikai elit - főként a cigánypolitika - felelőssége óriá­si. És akkor még nem is esett szó a magyarok és a cigányság tudatos egymásra uszításáról. Ahogy Illés Tibor mondta, azért hívta meg a gárda kapitányát a találkozóra, hogy fogjanak össze, mert a gondok már tényleg olyan súlyosak, hogy ha így megy tovább, néhány év múlva valóban polgárháborús álla­potok lehetnek Magyarországon. Ez senkinek sem érdeke - szögezte le Illés Tibor. Kiss Róbert, a Magyar Gárda fő­kapitánya azt mondta, a békés egy­más mellett élés mindannyiunk ér­deke, amit a gárda megtehet, meg­teszi ennek érdekében. De a cigány­ságnak is megvan a felelőssége, ugyanis a jogokkal kötelezettségek is járnak. De most azt tapasztaljuk, hogy csak a jogok léteznek. A ci­gányság nem kerülheti meg, hogy rendet tegyen a saját közösségében. Ezzel mindenki egyetértett, meg­toldva azzal, hogy ez vonatkozik a nem cigányokra is. Elég csak meg­nézni, hogy mi megy az Országgyű­lésben.. . Aztán hozták a húslevest és a főtt húst, tormával, a cigány fi­atalok a gárdakapitány félelemkeltő egyenruháját nézték meg alaposab­ban. Csak nevettek. Aztán egyikük rákezdte: Hiszek egy Istenben, hi­szek egy hazában, hiszek egy Nagy- Magyarországban. Ezzel pont ke­rült a kulturális identitásra vonat­kozó kérdésekre is. Mint kiderült, az egyik fiatalember még a könyv­tárba is elment, hogy megtudja, honnan jöttek az ősei, mi az, hogy cigány. Nem talált választ kérdései­re. Ő cigány magyar. Hazafelé menet, a rettenetes ál­lapotú utakon, a szállingózó hóban, így karácsony felé, feltévedt az em­berben a klasszikus kérdés: „kinek az érdeke?” Sokkal többet kellene beszélgetni - mondta az egyik ci­gány fiatal a gárdakapitánynak -, mert mi csak azt tudjuk, amit a té­vé mutat. Illés Tibor azért hozta össze ezt a találkozót, hogy véget vessen a politikai célú uszításnak, egymás tudatlanságból fakadó ki­közösítésének. Ez egy lépés volt. Ci­gányokon és nem cigányokon, ma­gyarokon is egyaránt múlik, lesz-e folytatás. ■ FÉLELEMBŐL FENYEGETTEK. A rendőrök mentettek ki a feldühö­dött tömegből egy, a Magyar Gár­da egyenruhájába öltözött férfit a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gesztelyen szerdán este, írja a Népszabadság. A miskolci rend­őrkapitányságra érkezett bejelen­tés szerint Gesztelyen egy fekete egyenruhába öltözött embert lát­tak az utcán sétálni, és fegyvert is látni véltek nála. A járőrök azon­nal a helyszínre siettek, ám a férfit a helybeliek egy csoportja hama­rabb megtalálta. A Magyar Gárda egyenruháját viselő, helybeli, 42 éves férfi, valamint az őt kérdőre vonó négytagú társaság között he­ves vita alakult ki. A rendőri intéz­kedés végére a tömeg mintegy száz főre növekedett. Az egyenru­hás férfit a rendőrök biztonsági okokból előállították. Fegyvert nem találtak nála, viszont egy vi­perát igen, amelynek birtoklása miatt szabálysértési eljárást indí­tottak. Állítása szerint az egyik ba­rátját látogatta meg, és éppen ha­zafelé tartott, amikor többen fel­tartóztatták. Az összeverődött indulatos tö­meg addig nem oszlott fel, amíg a borsodi cigányvajda, Lakatos Attila a helyszínre nem érkezett. A vajda szerint a nagycsécsi, valamint az alsózsolcai eset óta a romák min­denkitől félnek, aki a gárda egyen­ruháját viseli vagy akinél fegyvert sejtenek, olvasható a Népszabad­ságban. Romák, gárdisták közös ebéden „Vannak olyan cigányok, akiknek a pár hónapos vagy akár pár éves elzárás meg sem kottyan” Az ebédlőasztalnál békésen tárgyaltak egymással cigány kisebbségi vezetők és a Magyar Gárda főkapitánya FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA OLASZLISZKA SIÓFOKON? Siófoki romák vertek meg két fiatal férfit még szerdán este Siófok Kiliti városrészében - adta hírül a Somogy Megye Online hírportál tegnap Olaszliszkai dézsavű Siófokon címmel. Eszerint a balhé az úgynevezett jegenyesoron egy autóbaleset miatt robbant ki, melynek során egy cigány nő megsérült de nem súlyosan. A helyszínen pillanatok alatt 80 fős roma banda verődött össze, akik nemcsak a balesetet okozó fiatal férfi­nek, de a segítségére siető barátjának is nekiestek. A megtámadott két férfi­nek szerencséje volt hiszen 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel megúszták. A siófoki rendőrök három férfit azonosítottak be, és vitték kommandósokkal a rendőrségre. Tóth Milán, a siófoki rendőrkapitányság bűnügyi osztályveze­tő-helyettese elmondta: kezdeményezik az erőszakos csapat tagjainak előze­tes letartóztatását (MN) Szegényes karácsonyi készülődés zálogcédulával Már a jegygyűrűt és a családi porcelánt is beadják • Lassan minden értékükből kifogynak az emberek A belvárosi zálogfiókban éh­es, szemmel láthatóan alkoholista asszonyság ücsörög türelmetlenül. Kérdésünkre,­hogy mit sze­retne elzálogosítani, és hogy a szeretet ünnepére költené-e a ka­pott összeget, nem hajlandó felelni. Ám esete egyedi, a legtöb­ben azért keresik fel a zálogházakat ilyentájt a gyors kölcsön re­ményében, hogy szeretteiknek kedveskedhessenek karácsony­ra. Már, ha még van mit beadniuk. B­­elkei Tamás_______________ A józsefvárosi „zaciba” fiatal lány lép be sietve - talán elő­ször jár hasonló intézményben. Amikor kilép, kérdezzük, jól gon­­doljuk-e, ám csak biccent, érezhe­tően kínos erről beszélnie. Tovább várunk. Jó ideig állunk a hideg de­cemberi esőben, amíg új kuncsaft keresi fel a fiókot - idős hölgy ér­kezik lassú léptekkel. Érdeklődé­sünkre ő sem szeretne válaszolni, s miután végzett, is csak annyit mond: „kell a pénz”, szemmel lát­hatóan szégyelli, hogy idáig jutott. Néhány budapesti zálogházat fel­keresve hamar körvonalazódik a kép: a gazdasági válságnak (is) köszönhetően mára szép lassan értékeiből is kifogyott a nép. A fi­ókok előtt nem állnak tömött so­rokban a záloghitelre várók, noha évek óta erősebb a forgalom a zá­logházakban november, decem­ber folyamán, ezúttal azonban kö­zel sem akkora a forgalomnöveke­dés, mint korábban. Klapka György, a Klapka Üzlet­ház Kft. tulajdonosa szerint kará­csony előtt mindig nagyobb a be­hozatal, januárban pedig a kivét. - Az itt,kapott pénzből veszik meg az emberek az ajándékot és a töl­tött káposztához valókat - magya­rázza az üzletember. Megtudjuk tőle, hogy az idei sláger a jegygyű­rű és a családi porcelánkészlet - valószínűleg az utolsó értékek vándorolnak lassan a zaciba. A zá­log a leggyorsabb, ugyanakkor a legdrágább kölcsön (évi 48 száza­lék a kamata), ám a záloghitel kifi­zetésekor nem kérdeznek semmit, ki, mire költi a kapott összeget. A recesszió hatásaként a Klap­ka üzletházban az aranyforgalom nőtt leginkább, mert az ügyfelek úgy érzik, nem ér már semmit a pénz. De Klapka György figyel­meztet: az arany ékszer nem jó be­fektetés, hiszen a 18 karátos ne­mesfém aranytartalma mindössze 7,50 gramm kilogrammonként, a többi rész hozzáadott egyéb fém, ezért csak a színarany biztos beru­házás. Persze, aki a zálogházba megy, ritkán rendelkezik akkora tőkével, hogy aranytömböket vá­sároljon.­­ A műtárgy és antikvitás forgalma nagyon alacsony, ezekre a tárgyakra ugyanis egyszerűen már nincs is kereslet - mondja bú­csúzóul Klapka György. - Jelentős hatása nincs a gaz­dasági válságnak a zálogforgalom­ra, de a recesszió miatt hosszú tá­vú következményekre számítunk - elemez Jánváry Krisztián, a Bi­zományi Kereskedőház és Zálog­hitel (BÁV) Zrt. értékesítési és marketingvezetője. Hozzáteszi: a zálog igazából akkor működik jól, ha a gazdaság is prosperál, és az emberek hisznek abban, hogy vissza tudják majd váltani a zálog­ba helyezett értékeiket. Ez jelenleg nem így van, ezért a BÁV jövőre sem vár kiugró eredményt Pár metrómegállóval odébb sem irigylésre méltó a helyzet. Ta­valy ilyenkor még egymillió forint forgalmat bonyolítottak naponta az Aczél 3 Kft. József körúti zálog­fiókjában, idén ennek csak a fele folyik be. Erdős Imre, a cég alkal­mazottja is arról panaszkodik la­punknak, hogy jelentősen csök­kent a zálogfiók eladása, míg az ügyfelek zálogosítási hajlama jó, ha átlagos - nemigen tudnak már mit beadni, állapítjuk meg. A zaoit látogatók között azon­ban a kisnyugdíjasok mellett má­ra feltűntek a vállalkozók is - tud­tuk meg -, ami mindenképpen a szegénység általánossá válását bi­zonyítja.

Next