Magyar Nemzet, 2008. december (71. évfolyam, 328-355. szám)
2008-12-20 / 347. szám
4Magyar Nemzet Belföld 2008. december 20., szombat Fogyóban az orvosok Egerben Több osztályon sem tudja biztosítani a súlyponti kórházaknak előírt feladatokat a Hosp- Invest Zrt. által működtetett egri Markhot Ferenc Kórház - ismerte el lapunknak Bujdosó László regionális tiszti főorvos. A cég alelnöke szerint a kiszabott határidőig biztosítani tudják a feltételeket. _ Mizsei Bernadett____________ H ogy súlyponti kórházként működhessen az egri intézmény, legalább 8-12 orvosra lenne szükség - tudtuk meg Bujdosó Lászlótól. A regionális tiszti főorvos azt is elmondta, vannak osztályok, amelyek nemhogy a súlyponti jellegnek, hanem a minimumfeltételeknek sem felelnek meg. Amikor az engedélyt kiadták, rendelkeztek ugyan a minimális orvoslétszámmal, de a doktorok közül néhány időközben elhagyta a Markhot Ferenc Kórházat. Jelenleg a kardiológiai osztályon vannak komoly hiányosságok, így azt néhány napja átmenetileg bezáratta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Ez is csak képletes bezárás volt egyébként, hiszen a kardiológiai betegek eddig a belgyógyászaton feküdtek, vagyis az osztály még „ki sem nyitott”. Kérdésünkre, miszerint előfordulhatott-e, hogy hamis szerződéseket mutatott be a Hospinvest Zrt. a minimumfeltételek ellenőrzésekor, a tiszti főorvos elmondta: ennek minden kórház esetében megvan a veszélye. Megjegyezte: éppen ezért szükséges a működés közben a szakfelügyelői ellenőrzés. Megtudtuk azt is, ha az ortopédiai osztályon nem akut ellátás folyna, csakúgy, mint a kardiológiát, be kellett volna zárni szintén orvoshiány miatt. Szakorvosok hiányoznak az infektológiai, a rehabilitációs és a traumatológiai osztályon, a nővérek száma pedig szintén alacsony. A Hospinvest Zrt.-nek egy hónapja sincs arra, hogy újabb doktorokat és nővéreket csábítson a Markhot Ferenc osztályaira, mivel január közepéig kell pótolniuk a hiányt. A cég alelnöke, Deák Gábor ugyanakkor nem tart attól, hogy nem sikerül teljesíteni az előírtakat. Azoknak pedig, akik ebben kételkednek, további kellemes izgulást kívánt. Tegnap Sós Tamás, a Heves Megyi Közgyűlés szocialista elnöke úgy látta, nem sérült a Hospinvest Zrt.-vel kötött szerződés, amit viszont a kórházvédők szerint fel kellene bontani. A szocialista vezetésű önkormányzat bevonásával tovább folytatja a tárgyalást az együttműködés lehetőségeiről Illés Tibor cigány önkormányzati vezető és a Magyar Gárda főkapitánya - erről állapodtak meg tegnap Jásztelken. Abban mindenki egyetértett, a bűnözés visszaszorítása közös érdek. Kiderült az is, a cigányság közel sem egységes a gárda megítélésében. Mi Szarka Ápota___________________ Jásztelek barátságos kisvendéglőjében, ahová Illés Tibor megyei cigány önkormányzati képviselő és a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője invitált minket, a felszolgáló első kérdése az volt: vajon lefényképezkedhet-e a gárda kapitányával. Pedig a helyiségben akadt cigány vendég is. Kiss Róbert kapitány egyenruhában érkezett, de látványa érzékelhetően nem keltett rettegést a vendéglátóhely közönségében. A zömmel romák által lakott településen az utóbbi időkben elszabadultak az indulatok, a konfliktusok egyre inkább kiéleződtek, mivel az oda betelepülő, nem őshonos cigány családok, valamint a fiatalok egy része nem hajlandó normálisan élni, és ez már a többieket is felháborította. Ez volt az oka annak, hogy Illés Tibor ebédre invitálta a gárda vezetőjét, "hogy beszélgessenek az életünket megmérgező közös gondjainkról, mint „ember az emberrel”. Ennyit mindenképpen sikerült elérni, és ez sem kevés. Illés Tibor szerint nyilvánvaló, hogy az állam nem képes megoldani a gondokat, nem képes a bűnözést megfékezni, ezért csak az összefogás segíthet. Összefogás minden jóakaratú emberrel. Az asztal mellett szó esett azokról a gerjesztett előítéletekről is, amik megmérgezik mindennapjainkat, és megnehezítik, hogy közeledjünk egymáshoz. Illés Tiborral három cigány fiatal érkezett, a gárda kapitányát ketten kísérték. Az egyik fiatal roma, aki csak nyolc osztályt végzett, s most harmincas éveinek közepén járó, dolgozó családapa, eleinte mély gyanakvással szemlélte a gárdistákat. Miután meggyőződött arról, nincs félnivalója, „megnyílt”, szociológusokat megszégyenítő elemzéseket adott a kialakult helyzetről, szavai azonban - ha politikusként nyilvánosság előtt mondja - bőven okot adhattak volna arra, hogy szalonképtelennek minősítsék a szociálliberális körökben. Pedig csak az igazságról beszélt, ahogy ő látja, megéli. Ahogy mondta, a cigányság valóban mostohagyermeke volt a magyarságnak, és valóban vannak előítéletek, de a cigányságnak is bizonyítania kellene, hogy erre nincs ok. Ahogy mondta, lehet itt bármiről hadoválni, amíg nem mérnek egyenlő mércével, de minden területen - hangsúlyozta -, addig nincs kiút. Mert az sem járja, hogy valakit cigánysága miatt nem vesznek fel dolgozni, de az sem, hogy cigánysága miatt nem kap olyan börtönbüntetést adott esetben, amit egy nem cigányra simán kiszabnak. Barátja, a másik roma fiatalember mindezt azzal toldotta meg: bizony, vannak olyan generációk, akik számára a börtönlét már természetes. Abban nőttek fel, hogy ez hozzátartozik az élethez. Nekik a pár hónapos, vagy akár pár éves elzárás meg sem kottyan. A fiatalok és Illés Tibor is egyetértett abban, hogy mindebben a politikai elit - főként a cigánypolitika - felelőssége óriási. És akkor még nem is esett szó a magyarok és a cigányság tudatos egymásra uszításáról. Ahogy Illés Tibor mondta, azért hívta meg a gárda kapitányát a találkozóra, hogy fogjanak össze, mert a gondok már tényleg olyan súlyosak, hogy ha így megy tovább, néhány év múlva valóban polgárháborús állapotok lehetnek Magyarországon. Ez senkinek sem érdeke - szögezte le Illés Tibor. Kiss Róbert, a Magyar Gárda főkapitánya azt mondta, a békés egymás mellett élés mindannyiunk érdeke, amit a gárda megtehet, megteszi ennek érdekében. De a cigányságnak is megvan a felelőssége, ugyanis a jogokkal kötelezettségek is járnak. De most azt tapasztaljuk, hogy csak a jogok léteznek. A cigányság nem kerülheti meg, hogy rendet tegyen a saját közösségében. Ezzel mindenki egyetértett, megtoldva azzal, hogy ez vonatkozik a nem cigányokra is. Elég csak megnézni, hogy mi megy az Országgyűlésben.. . Aztán hozták a húslevest és a főtt húst, tormával, a cigány fiatalok a gárdakapitány félelemkeltő egyenruháját nézték meg alaposabban. Csak nevettek. Aztán egyikük rákezdte: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy Nagy- Magyarországban. Ezzel pont került a kulturális identitásra vonatkozó kérdésekre is. Mint kiderült, az egyik fiatalember még a könyvtárba is elment, hogy megtudja, honnan jöttek az ősei, mi az, hogy cigány. Nem talált választ kérdéseire. Ő cigány magyar. Hazafelé menet, a rettenetes állapotú utakon, a szállingózó hóban, így karácsony felé, feltévedt az emberben a klasszikus kérdés: „kinek az érdeke?” Sokkal többet kellene beszélgetni - mondta az egyik cigány fiatal a gárdakapitánynak -, mert mi csak azt tudjuk, amit a tévé mutat. Illés Tibor azért hozta össze ezt a találkozót, hogy véget vessen a politikai célú uszításnak, egymás tudatlanságból fakadó kiközösítésének. Ez egy lépés volt. Cigányokon és nem cigányokon, magyarokon is egyaránt múlik, lesz-e folytatás. ■ FÉLELEMBŐL FENYEGETTEK. A rendőrök mentettek ki a feldühödött tömegből egy, a Magyar Gárda egyenruhájába öltözött férfit a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gesztelyen szerdán este, írja a Népszabadság. A miskolci rendőrkapitányságra érkezett bejelentés szerint Gesztelyen egy fekete egyenruhába öltözött embert láttak az utcán sétálni, és fegyvert is látni véltek nála. A járőrök azonnal a helyszínre siettek, ám a férfit a helybeliek egy csoportja hamarabb megtalálta. A Magyar Gárda egyenruháját viselő, helybeli, 42 éves férfi, valamint az őt kérdőre vonó négytagú társaság között heves vita alakult ki. A rendőri intézkedés végére a tömeg mintegy száz főre növekedett. Az egyenruhás férfit a rendőrök biztonsági okokból előállították. Fegyvert nem találtak nála, viszont egy viperát igen, amelynek birtoklása miatt szabálysértési eljárást indítottak. Állítása szerint az egyik barátját látogatta meg, és éppen hazafelé tartott, amikor többen feltartóztatták. Az összeverődött indulatos tömeg addig nem oszlott fel, amíg a borsodi cigányvajda, Lakatos Attila a helyszínre nem érkezett. A vajda szerint a nagycsécsi, valamint az alsózsolcai eset óta a romák mindenkitől félnek, aki a gárda egyenruháját viseli vagy akinél fegyvert sejtenek, olvasható a Népszabadságban. Romák, gárdisták közös ebéden „Vannak olyan cigányok, akiknek a pár hónapos vagy akár pár éves elzárás meg sem kottyan” Az ebédlőasztalnál békésen tárgyaltak egymással cigány kisebbségi vezetők és a Magyar Gárda főkapitánya FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA OLASZLISZKA SIÓFOKON? Siófoki romák vertek meg két fiatal férfit még szerdán este Siófok Kiliti városrészében - adta hírül a Somogy Megye Online hírportál tegnap Olaszliszkai dézsavű Siófokon címmel. Eszerint a balhé az úgynevezett jegenyesoron egy autóbaleset miatt robbant ki, melynek során egy cigány nő megsérült de nem súlyosan. A helyszínen pillanatok alatt 80 fős roma banda verődött össze, akik nemcsak a balesetet okozó fiatal férfinek, de a segítségére siető barátjának is nekiestek. A megtámadott két férfinek szerencséje volt hiszen 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel megúszták. A siófoki rendőrök három férfit azonosítottak be, és vitték kommandósokkal a rendőrségre. Tóth Milán, a siófoki rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezető-helyettese elmondta: kezdeményezik az erőszakos csapat tagjainak előzetes letartóztatását (MN) Szegényes karácsonyi készülődés zálogcédulával Már a jegygyűrűt és a családi porcelánt is beadják • Lassan minden értékükből kifogynak az emberek A belvárosi zálogfiókban éhes, szemmel láthatóan alkoholista asszonyság ücsörög türelmetlenül. Kérdésünkre,hogy mit szeretne elzálogosítani, és hogy a szeretet ünnepére költené-e a kapott összeget, nem hajlandó felelni. Ám esete egyedi, a legtöbben azért keresik fel a zálogházakat ilyentájt a gyors kölcsön reményében, hogy szeretteiknek kedveskedhessenek karácsonyra. Már, ha még van mit beadniuk. Belkei Tamás_______________ A józsefvárosi „zaciba” fiatal lány lép be sietve - talán először jár hasonló intézményben. Amikor kilép, kérdezzük, jól gondoljuk-e, ám csak biccent, érezhetően kínos erről beszélnie. Tovább várunk. Jó ideig állunk a hideg decemberi esőben, amíg új kuncsaft keresi fel a fiókot - idős hölgy érkezik lassú léptekkel. Érdeklődésünkre ő sem szeretne válaszolni, s miután végzett, is csak annyit mond: „kell a pénz”, szemmel láthatóan szégyelli, hogy idáig jutott. Néhány budapesti zálogházat felkeresve hamar körvonalazódik a kép: a gazdasági válságnak (is) köszönhetően mára szép lassan értékeiből is kifogyott a nép. A fiókok előtt nem állnak tömött sorokban a záloghitelre várók, noha évek óta erősebb a forgalom a zálogházakban november, december folyamán, ezúttal azonban közel sem akkora a forgalomnövekedés, mint korábban. Klapka György, a Klapka Üzletház Kft. tulajdonosa szerint karácsony előtt mindig nagyobb a behozatal, januárban pedig a kivét. - Az itt,kapott pénzből veszik meg az emberek az ajándékot és a töltött káposztához valókat - magyarázza az üzletember. Megtudjuk tőle, hogy az idei sláger a jegygyűrű és a családi porcelánkészlet - valószínűleg az utolsó értékek vándorolnak lassan a zaciba. A zálog a leggyorsabb, ugyanakkor a legdrágább kölcsön (évi 48 százalék a kamata), ám a záloghitel kifizetésekor nem kérdeznek semmit, ki, mire költi a kapott összeget. A recesszió hatásaként a Klapka üzletházban az aranyforgalom nőtt leginkább, mert az ügyfelek úgy érzik, nem ér már semmit a pénz. De Klapka György figyelmeztet: az arany ékszer nem jó befektetés, hiszen a 18 karátos nemesfém aranytartalma mindössze 7,50 gramm kilogrammonként, a többi rész hozzáadott egyéb fém, ezért csak a színarany biztos beruházás. Persze, aki a zálogházba megy, ritkán rendelkezik akkora tőkével, hogy aranytömböket vásároljon. A műtárgy és antikvitás forgalma nagyon alacsony, ezekre a tárgyakra ugyanis egyszerűen már nincs is kereslet - mondja búcsúzóul Klapka György. - Jelentős hatása nincs a gazdasági válságnak a zálogforgalomra, de a recesszió miatt hosszú távú következményekre számítunk - elemez Jánváry Krisztián, a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel (BÁV) Zrt. értékesítési és marketingvezetője. Hozzáteszi: a zálog igazából akkor működik jól, ha a gazdaság is prosperál, és az emberek hisznek abban, hogy vissza tudják majd váltani a zálogba helyezett értékeiket. Ez jelenleg nem így van, ezért a BÁV jövőre sem vár kiugró eredményt Pár metrómegállóval odébb sem irigylésre méltó a helyzet. Tavaly ilyenkor még egymillió forint forgalmat bonyolítottak naponta az Aczél 3 Kft. József körúti zálogfiókjában, idén ennek csak a fele folyik be. Erdős Imre, a cég alkalmazottja is arról panaszkodik lapunknak, hogy jelentősen csökkent a zálogfiók eladása, míg az ügyfelek zálogosítási hajlama jó, ha átlagos - nemigen tudnak már mit beadni, állapítjuk meg. A zaoit látogatók között azonban a kisnyugdíjasok mellett mára feltűntek a vállalkozók is - tudtuk meg -, ami mindenképpen a szegénység általánossá válását bizonyítja.