Magyar Nemzet, 2009. szeptember (72. évfolyam, 239-268. szám)
2009-09-01 / 239. szám
2 Mold 2009. szeptember L, kedd Rovatvezető: Villányi Károly belpol@magyarnevazet.hu Új szavazás a kettős állampolgárságról? Újabb, a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazási kérdést hitelesített az Országos Választási Bizottság tegnap. A népszavazást a Népoldali Párt elnöke kezdeményezte, akinek négy hónapon belül kell öszszegyűjtenie a szükséges 200 000 hiteles aláírást. Az OVB döntése nyomán Németh Szilárd, a Fidesz csepeli politikusa ülhet az Országgyűlésben Deutsch Tamás listás helyére, aki az Európai Parlamentben szerzett mandátuma miatt mondott le képviselői helyéről. (MN) UD-ügy: a legfőbb ügyész válaszolt Nem vetődött fel adat arra, hogy az UD Zrt. nevű vagyonvédelmi cég által gyűjtött és tárolt adatok államtitkot vagy magántitkot tartalmaztak volna - olvasható Kovács Tamás legfőbb ügyész levelében, amelyet Gulyás József (SZDSZ) országgyűlési képviselőnek küldött. A szabad demokrata politikus többek között arra volt kíváncsi, milyen célból gyűjthette a cég az adatokat, mire használhatta azokat, illetve ki adhatott megbízást a gyűjtésre. A legfőbb ügyész válaszában kiemelte: miután a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, Laborc Sándor feljelentése alapján indult nyomozásban bűncselekményre utaló adatokat nem találtak, a „büntetőjogi szempontból indifferens tények és körülmények már nem vizsgálhatók”. (MN) KDNP: Provokáció a melegfelvonulás Provokációnak tartja és tiltakozik a szombatra tervezett budapesti melegfelvonulás ellen a KDNP, amit a rendőrség tegnap tudomásul vett. A párt szerint ha a melegek jogaik védelmében vonulnának fel, nem sértenék a közerkölcsöt. Ékes Ilona (Fidesz) kérését, amely a rendezvény betiltására irányult, a fővárosi rendőrfőkapitány visszautasította. Tegnapi közleményében a Szabadság Kör azt írta: elvárja a rendőrségtől, hogy jogszerűen, politikai utasításoktól és elvárásoktól függetlenül egyaránt garantálja a felvonulók és a tiltakozók gyülekezéshez való jogát. (MTI) 13 000 eurót fizetnek Kenedinek Az igazságügyi tárca összesen 13 000 eurót - a strasbourgi bíróság által megítélt összeget - fizet Kenedi Jánosnak az állampárti titkosszolgálati iratokba való betekintés megtagadásával kapcsolatos ügyben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága május 26-án adott igazat a kutatónak a magyar állam ellen indított perben. Megállapították, az eljárás túlzott elhúzódásával sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz, a Belügyminisztérium ellenállásával pedig sérült a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga. Kenedi nem fért hozzá tanulmánya elkészítéséhez szükséges forrásokhoz. (MTI) Elkelt a Heti Válasz Megvásárolta a Heti Választ az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt, a főszerkesztő Borókai Gábor marad. A tulajdonos 51 százalékban Fellegi Tamás média-üzletember, 49 százalékban a dán DEFAP kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozó pénznér csoport. (MN) Balliberális kármentés Hagyó lemondott, de csak a közlekedési cég felügyeletéről Jogköreinek tervezett elvonását megelőzve mondott le tegnap a BKV szakmai felügyeletéről Hagyó Miklós. Az MSZP-s főpolgármester-helyettes továbbra sem vállalja a felelősséget az önkormányzati cég sokmilliárdos botrányaiért. Míg az MSZP az SZDSZ-es Demszky Gáborra, a szabad demokraták a másik szocialista főpolgármester-helyettesre, Horváth Csabára bíznák a BKV-t, Szabó Zsolt___________________ Ez így tovább nem mehet, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) körül kialakult helyzet a budapestiek közlekedésének biztonságát veszélyezteti, „felelős szocialista városvezetőként lemondok a közlekedési társaság szakmai felügyeletéről”- közölte Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes Burány Sándor fővárosi pártelnöknek írt levelében. Eszerint Hagyó továbbra sem vállalja a felelősséget az elmúlt három év BKV-s botrányaiért. A politikus a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülésén a botrányokat, a milliárdos végkielégítési, valamint a hasonló nagyságrendű tanácsadói ügyeket sem ismerte el. Tegnap már azt írta: „Döntésem példaértékű, és a valódi felelősök is hasonló lépéseket tesznek a főváros közösségi közlekedésének biztonságos működtetése érdekében.” Hagyó levélben tájékoztatta döntéséről Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármestert is. A BKV felügyeletéről a koalíciós egyeztető tanács szerdán dönt. A cég felügyelőbizottsága (fb) tegnap azt állapította meg, hogy 2003 után a menedzsment hibázott a prémiumok és jutalmak kiosztásánál. Az fb Kocsis István vezérigazgatótól 15 napon belüli tájékoztatást kért arról, hogy a GPS Capital céggel a kormányzati lobbistratégiára és a Comus Kft-vel a válságkommunikációs tanácsadásra kötött szerződések esetében milyen teljesítések történtek, mi volt ezek ellenértéke, hogyan történt a cégek kiválasztása, volt-e közbeszerzés és az indokolt volt-e. A balliberális frakciók tegnap külön tanácskoztak, s nem értettek egyet a 90 milliárdos adóssággal és a több mint 20 milliárdos veszteséggel küzdő cég jövőjét illetően. Steiner Pál az MSZP frakcióvezetője kezdeményezte, hogy a BKV felügyelete kerüljön Demszkyhez. Javasolták továbbá a két szabad demokrata politikus, a Tóthfalusi György által vezetett igazgatóság és a Székely Gábor elnökletével működő felügyelőbizottság megújítását, a koalíciós pártok 2006-os megállapodásának módosítását. Utóbbira az SZDSZ szerint is szükség van, de ők azt szorgalmazzák, hogy a BKV „hagyományosan szocialista” területe kerüljön a másik kormánypárti főpolgármester-helyetteshez, Horváth Csabához, aki az egyeztetés eredményétől tette függővé, vállalja-e a feladatot. John Emese SZDSZ-es fővárosi frakcióvezető szerint az MSZP ezt korábban Ikvai-Szabó Imrére testálta volna - ahogy az ellenzék is ezt támogatná -, de ez most szóba sem került. A BKV kormányzati támogatása vagy a hitelgarancia adása fejében kezdeményezik: a cégnél kormánybiztos vagy kincstárnok felügyelje a pénzeket. Lakos Imre (SZDSZ) az önkormányzati cégek igazgatóságaiból kizárt ellenzéket „kínálná meg” a BKV igazgatótanácsi tagságával a következő választásokig. Tarlós István, a Fidesz-KDNP- frakciószövetség elnöke leszögezte: a felelősség összemosását visszautasítják. Az elmúlt három évben egyik társaság végrehajtói testületébe sem engedték be őket, a következő évben is legfeljebb az ellenőrzésben vennének részt nagyobb erővel. A BKV fb-elnöki posztjáról tárgyalnának, de politikai „mutyiban” nem vennének részt. Már Steiner Pál (hátul) sem védi Hagyó Miklóst (elöl fotó: máté Péter MTV: kormánypárti nyomásgyakorlás Szocialista „erős emberek” fogtak össze azért, hogy Székely Ferenc legyen az MTV elnöke. Úgy tudjuk, Székely mögött Lendvai Ildikó szocialista elnök és Mesterházy Attila frakcióvezető is felsorakozott. Egy másik MSZP-s csoport viszont Jutasi Zoltánt, a Wallis-csoport volt vezérigazgatóját hozná helyzetbe. S Bodacz Balázs_____________ N em tudni egyelőre, ki lesz az MTV elnöke, de Székely Ferenc megkezdte a csapatépítést - értesült lapunk több forrásból. Székely - noha legkorábban pénteken kerülhet sor az elnökválasztásra - állítólag azért ilyen magabiztos, mert maga mögött tudhatja Lendvai Ildikó MSZP-elnök és Mesterházy Attila parlamenti frakcióvezető támogatását. Erről egy, a pártelnök és a frakcióvezető irányvonalától eltérően mozgó szocialista kör tagja számolt be. Ők inkább Jutasi Zoltánt látnák szívesen az MTV élén. Mindkét szocialista közeli jelentkezőnek jó ajánlólevele. Székely a Horn-kormány idején ügyvezetőként állt a tévé élén. Ekkor általános gyakorlatnak számított, hogy az MTV külső gyártóktól rendelt műsorokat, amelynek eredményeképpen számolatlanul ömlött magáncégekhez a tévé pénze. Jutasi korábban a szocialistákhoz ezer szállal kötődő Wallis-cégcsoport egyik vezérigazgatójaként dolgozott. (A korábban kiszivárgott információk szerint rajtuk kívül még hárman jelentkeztek az elnöki pályázatra: Pehi László, Havasi János és Romhányi Béla.) A jelentkezőket szerdán hallgatja meg az MTV kuratóriuma, s pénteken sor kerül az elnökválasztásra. A kuratórium politikai delegáltjaiból álló elnöksége a jelentkezők közül kétharmados többséggel jelöltet vagy jelölteket állít, akik a civilekkel kiegészült nagykuratórium támogatását igyekeznek megszerezni. Aki e testület kétharmadának támogatását megkapja, az lehet tévéelnök. Az MSZP-SZDSZ-delegáltak egy híján kétharmados többségben vannak a kuratóriumi elnökségben. Jutási támogatói szerint az MDF küldöttje, Csemus János lehet az, aki kisegíti a kormánypárti kurátorokat jelöltté emelni Székelyt. Csemus - lapunknak ezt mondta - egyelőre senkivel kapcsolatban nem alakított ki álláspontot. Kerékbilincselés felfüggesztve Tegnap este hat órától nem alkalmaz kerékbilincseket a Fővárosi Közterület-felügyelet. Várhatóan egy hónap múlva készül el az igazságügyi tárca kerékbilincselést szabályozó rendelete. BB BAKONYI ÁDÁM________________,___ Megtették hatásukat az utóbbi időben napvilágra került parkolási, kerékbilincselési botrányok. A Fővárosi Közterület-felügyelet (FKF) tegnapi vezetői értekezletén váratlanul bejelentették, hogy az este hattól esedékes műszakváltás után nem lehet(ett) kerékbilincseket felszerelni - értesültünk a felügyelőktől. A döntést azzal indokolták, hogy jelenleg rendezetlen a „szolgáltatás” törvényi háttere, s amíg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál (IRM) el nem készül az erre vonatkozó rendelet, addig átmenetileg nem lehet kerékbilincseket alkalmazni. Az FKF-nél napközben lapunkkal még azt közölték, hogy „nem szűnik meg a kerékbilincselői tevékenység. Az eszköz alkalmazása továbbra is folyamatosan, a szabálysértések számának megfelelően történik.” Később azonban arról tájékoztattak, hogy szeptember elsejétől hatályba lép a közterület-felügyeletről szóló törvény módosítása, ennek értelmében megváltozik a kerékbilincselési tevékenység szabályozása. „Tekintettel arra, hogy az IRM-rendelet elkészítése még folyamatban van, a Fővárosi Közterület-felügyelet előreláthatólag egy hónap időtartamra, illetve a rendelet hatálybaléptetéséig a jelenlegi kerékbilincselési gyakorlatot felfüggeszti. A további tevékenységet a holnaptól hatályba lépő jogszabály és a későbbiekben kiadandó rendelet fogja meghatározni.” Ismert, Farkas Kálmán, a terézvárosi közterület-felügyelet főnöke már előzetes letartóztatásban van; őt azután fogták el, hogy kenőpénzt vett át. A gyanú szerint azért kapta a pénzt, hogy több kerékbilincset tegyenek fel, így növeljék a Centrum Parkoló Kft. bevételét. Van gyanúsítottja a vesztegetési ügynek a Centrum Kft.-ben is. A rendőrség szerint az ügyvezető-helyettes adott pénzt a terézvárosi közterület-felügyelet vezetőjének, hogy még több kerékbilincset tehessenek fel a kerületben. Nemrég egy terézvárosi közterület-felügyelőt is meggyanúsított az ügyészség a kerékbilincselési ügyben, ő beismerő vallomást tett, így nem vették őrizetbe, szabadlábon védekezhet. Ezután lapunk számolt be arról, hogy a lehető legtöbb kerékbilincs feltételére és az ezzel járó pluszbírság behajtására utasította munkatársait az FKF. Mindez ellentétben áll a közterület-felügyeletről szóló törvénnyel, amely kimondja, hogy a szabálysértések esetén a lehető legkisebb hátránnyal járó szankciót kell alkalmazni. A kerékbilincs alkalmazása ugyanis a legvégső és legdrágább büntetés kiszabását jelenti, noha a közterület-felügyelőknek mérlegelési lehetőségük van a szabálysértések elbírálásában. Az FKF szerint azonban csak törvényi kötelezettségüknek tettek eleget, és a várakozási övezetekben közlekedő gépjárművek ellenőrzésével, a lakosság pihenésének szolgálatával magyarázták a kerékbilincsek fokozott alkalmazását. ■ KORRUPCIÓGYANÚ: Az RTL Klub információi szerint korrupciógyanús visszaéléseket bizonyító dokumentumokat adott át Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesnek két volt parkolóőr. Állításuk szerint a főváros saját parkolási cégénél, a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-nél a társaság több vezetőjének tudtával saját zsebre bírságoltak a parkolóőrök. „Ketten jöttek be, különböző dokumentumokat hoztak be annak kapcsán, hogy visszaélések vannak a Budapesti Önkormányzati Parkolási társulásánál” - nyilatkozta az RTL-nek Hagyó. Újabb börtönbezárások Száznegyven százalékra emelkedhet a bv-intézetek telítettsége Folytatás az 1. oldalról • A döntés-előkészítéshez hatástanulmány és költségszámítás is készült - írta Draskovics. A megtakarítások jellemzően a jövő évi költségvetést érintik. A miniszter beismerte: „A férőhelyek ideiglenes megszüntetésének hatására az átlagos telítettség országosan 122 százalékról várhatóan 140 százalékra emelkedik majd, de az büntetésvégrehajtási szakmai szinten még kezelhető.” Megemlítette: a középtávú fejlesztési terv szerint az ideiglenesen kiürített létesítményeket felújítás után újból használatba vehetik, a megszüntetett létesítmények hasznosításáról nincs döntés. Cser-Palkovics Andrásnak (Fidesz) küldött válaszában Draskovics azzal próbálja bizonyítani a 140 százalékos telítettség „kezelhetőségét”, hogy 1999 és 2004 között a magyar börtönök telítettsége 145 és 161 százalék között mozgott. Ez komoly szakmai kihívás, de törvényes, biztonságos és humánus volt - írta. Amikor az egész társadalom kénytelen a kiadásait visszaszorítani, joggal várható el, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott bv-intézetek működését is költséghatékonnyá tegyük - zárult Draskovics levele. Kucsera Miklós, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének általános alelnöke úgy nyilatkozott: elutasítják a szakmai indokot nélkülöző bezárásokat, mert jelentősen nehezítik a bv-intézetekben dolgozók és a fogvatartottak életkörülményeit. Ráadásul a székesfehérvári és a nyíregyházi börtön bezárásából jövőre számításaik szerint mindössze 20-20 milliós megtakarítás várható, s ez indokolatlanná teszi az akciót. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán lapunkat úgy tájékoztatták: a mintegy 12 ezer börtönférőhelyre körülbelül 15 500 fogvatartott jut jelenleg, ami 129 százalékos telítettséget jelent. (Tehát Draskovics Tibor júliusi levele óta máris hét százalékponttal nőtt a telítettség - a szerk.)