Magyar Nemzet, 2011. május (74. évfolyam, 119-148. szám)
2011-05-09 / 126. szám
Uli Belföld2011. május 9., hétfő Kártérítést követel a vasút a Maltól A cég vitatja a vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállítás több mint 380 milliós költségét Több mint 380 millió forint kártérítést követel a Mal Zrt.-től a MÁV a vörösiszap-katasztrófa miatt. Az ipari szerencsétlenség idején kiömlő veszélyes anyag másfél kilométeren tette használhatatlanná a fontos vasúti vonal vágányait, berendezéseit és vezetékrendszerét. Íf. Jakubász-Kulcsár__________ A hét közepén kezdi meg a bíróság a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen indított legújabb per tárgyalását. A timföldgyárat ezúttal nem az egyik kárt szenvedett helyi lakos, hanem a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. fogta perbe: a vállalat 384 millió forintot követel. A keresetlevél szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa ekkora veszteséget okozott a vasúttársaságnak. Kérdésünkre a MÁV sajtóosztálya ismertette az ügy részleteit. Tájékoztatásuk szerint a timföldgyár tározójának tavalyi gátszakadásakor a másfél méter magasan hömpölygő iszap 1500 méter hosszúságban tette használhatatlanná az Ajka és Devecser közötti vasúti pályaszakaszt. A biztosítóberendezéseket és a felsővezetéket tartó oszlopokat megrongálta. A környéken leállt a vasúti közlekedés. A hátrányt növelte, hogy az érintett Budapest-Székesfehérvár-Szombathely közötti pályatest a fővárost Szombathellyel és Zalaegerszeggel köti össze, emellett ez a vasútvonal visz Szlovéniába is. A károk elhárításáig Ajka és Tüskevár között vonatpótló autóbuszok jártak, s az utasok 60-100 perc késéssel számolhattak. A Szombathelyre, Pápára és Celldömölkre készülőknek a Budapest- Győr-Csorna-Szombathely vasúti kerülőutat kellett választaniuk, ha meg akarták kímélni magukat a késések és a többszöri átszállás kényelmetlenségétől. A MÁV-ot a Veszprém megyei Védelmi Bizottság két nappal a katasztrófa után, október 6-án a súlyosan megrongálódott pályaszakasz mielőbbi helyreállítására kötelezte - a vasúttörvény hasonlóképpen rendelkezik. Az iszap eltávolítása után hozzáláttak a vágányok, a felsővezetékek és a biztosítóberendezések pótlásához, kijavításához. A munkálatokat a MÁVGÉP Kft. - a vasúttársaság leányvállalata végezte el, a kárelhárításban a katasztrófavédelmi igazgatóság segített. A leánycég 2010. október 20-ra fejezte be a kivitelezést, a vasúti forgalom november 5-én azt követően indulhatott meg, hogy a területet biztonságosnak minősítette a hatóság. A helyreállításért 272 millió forint plusz áfa vállalkozási díj illette meg a MÁV leánycégét, a költségek nagy részét ez az összeg tette ki. A Fővárosi Bíróság tájékoztatása szerint a MÁV összességében 384 millió forint kártérítést követel az alumíniumgyártó cégtől. A timföldgyár vitatja a követelést. A bíróság a héten tartja meg az első tárgyalást az ügyben. Magánszemélyek több mint húsz perben ötmilliárd forintot meghaladó öszszeget követelnek a katasztrófa miatt. KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS. A jövő év elejétől várhatóan biztosítási díjat kell fizetniük a veszélyes anyagokat kezelő cégeknek Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár bejelentette: törvényben rögzítenék az érintett cégek körét, melyek a biztosítás megkötése után kaphatnának környezethasználati engedélyt A tervezet ősszel kerülhet az Országgyűlés elé, és 2012. január elsején léphet életbe. A biztosításokból befolyó pénzt külön alapban gyűjtenék s az öszszegből a kolontárihoz hasonló katasztrófák kármentesítését fedeznék Eközben a térség fideszes országgyűlési képviselője közölte: a kormány átmeneti időszakra kiemelt beruházási övezetté nyilvánítja a vörösiszap-katasztrófa által érintett Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely települést Ékes József szerint 950 hektárnyi terület alkalmas az energianövények termesztésére, s a térség kitörési pontját az alternatív energiahasznosítás jelentheti. Másfél kilométer hosszan vált használhatatlanná az Ajka és Devecser közötti vasúti pálya fotó: hegedűs Márta Visszatemették a szenzációs római emlékeket Tízmilliókba kerülne a Pécs szívében található bazilika helyreállítása . Hiába ajánlottak cseretelket Három évvel ezelőtt leltek rá a baranyai megyeszékhely szívében, a Pécsi ítélőtábla mellett arra a szenzációs emlékre, egy római kori bazilika romjaira, amelyet most visszatemettek. Bár az örökség bemutatásának szükségességéhez nem fér kétség, a telek tulajdonosa mindeddig nem tudott megállapodni az önkormányzattal, így félő, hogy évtizedekig rejtve marad ez az érték. . . Bóka MÁtÉ Ciprián___________ Évtizedekig parkoló volt a pécsi belvárosban, a forgalmas Rákóczi út és a Jókai utca sarkán található területen. Az ingatlant néhány évvel ezelőtt vásárolta meg egy biztosítótársaság azzal a szándékkal, hogy ott egy irodaházat húz fel. Az építkezés megindítása előtt azonban megelőző régészeti feltárást végeztek Tóth Zsolt ásatásvezető régész irányításával a Janus Pannonius Múzeum szakemberei: két kutatóárkot ástak az ingatlanon, az egyikben már ekkor előbukkantak a bazilika falai. Már akkor sejteni lehetett, hogy értékes kincset rejt a föld. Az ásatásokat később az egész területre kiterjesztették, s mivel az szinte teljesen lefedte az építmény romjait, kirajzolódhatott a III. században épült római kori bazilika formája. A római kori épület 55,5 méter hosszú és 27,7 méter széles volt. Két oszlopsor osztotta el a belső terét a háromhajós, apszissal záródó bazilikának, amelybe oldalbejáratokon és egy előcsarnokon lehetett bejutni. Az építmény a 340- es években elpusztult, leégett. A lelet azért mondható szenzációsnak, mert az impozáns a rómaiaknál a törvénykezés otthonának, s a kereskedelmi élet helyszínének tekinthető épület a németországi Trierben található bazilikára hasonlít kialakításában. A területet később a keresztények is birtokba vették, így találhatták meg egy ókeresztény bazilika falait is. A szakemberekből álló ásatási bizottság az eredményeket látva úgy döntött, az emlékeket bemutathatóvá kell tenni. A pécsi önkormányzat ezért hosszú ideje azt szorgalmazta, hogy a terület tulajdonosának cseretelket ajánljon fel a jelenlegi helyett, s így mód nyílhatna az örökségnek a nagyközönség előtt történő láthatóvá tételére. Szécsi Zsolt, Pécs főépítésze szerint kitartanak ezen elképzelés mellett, ám eddig nem jutottak dűlőre a biztosítótársasággal, annak ellenére, hogy több ingatlant is felajánlottak már. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) azonban nem várt tovább, s arra kötelezte a tulajdonost, hogy temesse vissza a romokat. Mint azt a KÖH pécsi irodájának vezetője, Römer Károly elmondta, ugyan szakszerű módon takarták le a romokat, a végleges megóvásra nem került sor. Hangsúlyozta: azért léptek, mert egy-két éven belül kevés esély van a bemutathatóvá tételre. Az irodavezető hozzátette: a területen ismét parkoló lesz, szakszerű szigeteléssel ellátva, s olyan burkolóelemekkel, amelyeket később könnyen elbonthatnak. Ám ha sikerül is megegyezni a tulajdonossal, óvatos becslések szerint tízmilliókba kerülhet a romok konzerválása, ezt a pénzt pedig elő kell teremtenie a városnak. A most betakart bazilikához képest kevésbé „szerencsés” a helyzete annak a török kori emléknek, Ferhát pasa dzsámija romjának, amely a város sétálóutcájától, a Király utcától egy ugrásra, a Kazinczy utca 4. szám alatt található magánterületen van. Az itteni tulajdonos ugyanis csődbe ment, a romok pedig az időjárás viszontagságainak kitéve évek óta pusztulnak. A KÖH anyagi lehetőségeinek korlátai miatt tehetetlen. Török kori emlék Férfiét pasa dzsámija, amely szintén évek óta pusztul a tulajdonos csődje miatt FOTÓ: MÜLLER ANDREA Csaknem hárommilliárdos hitel HÍRÖSSZEFOGLALÓ • • Ötéves futamidővel 2,76 milliárd forint hitelt vesz fel Pécs önkormányzata a működés finanszírozására tárgyalásos közbeszerzési eljárásban - derül ki az európai uniós közbeszerzési értesítőből. Ingatlanfedezetet nem adnak, fedezetként a költségvetési elszámolási számlán rendelkezésre álló pénz szolgál - olvasható a részvételi felhívásban. A forinthitel futamideje 60 hónap, egy év türelmi idővel. Az önkormányzat 2011. évi költségvetése - a honlapon olvasható közgyűlési határozat szerint - az átmeneti finanszírozási problémák megoldására hétmilliárd forint folyószámla-hitelkeret megnyitását és egymilliárd forint beruházási hitel felvételét irányozza elő. Ezen felül van az a 2,76 milliárd forint, ami a költségvetési előirányzat szerint rövid lejáratú hitel lenne. Ez az összeg megegyezik a közbeszerzés tárgyában megnevezett 60 hónap futamidejű hitel összegével. Pécs adósságállománya 34,1 milliárd forint volt 2009 végén az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése szerint. Március végén Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára egy nyilvános tanácskozáson azt mondta, a tervek szerint az önkormányzatok az Államadósság Kezelő Központon keresztül vehetnek majd fel hiteleket, hogy azok olcsóbbak és a költségvetés számára átláthatóbbak legyenek. Az önkormányzati szektor 0,9 százalékos deficitje miatt nem teljesült ugyanis 2010-ben a 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, hanem 4,2 százalék lett. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly decemberben 190 milliárd forintra becsülte az önkormányzatok éves hiányát. Továbbra is veszélyben a város VI.i.kf. Tamás_______________ Három év alatt kell visszafizetnie azt az uniós pályázatot nyert forrást és annak kamatait a vásárosnaményi Lónyay Menyhért Szakközép- és Szakképző Iskolának, amelyet az intézmény nem megfelelően használt fel - reagált a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet az iskola részletfizetési kérelmére. Bár a fizetési kedvezmény jelentős segítség, a havi törlesztőrészlet nagysága így is veszélyezteti a város gazdálkodását. Vásárosnamény ezért további részletfizetési kedvezményt kért. Az ügyben bírósági eljárás is folyik. Lapunkkal Nyakó Zsuzsanna, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnökhelyettese közölte: az ügyészségi vádirat szerint az iskola a Nemzeti Szakképzési Intézet 2003-ban kiírt pályázatán vissza nem térítendő forrásra pályázott a szakmaváltást megalapozó fejlesztési programok támogatására. Az ötöd- és elsőrendű vádlott, vagyis Jüttner Csaba volt SZDSZ-es polgármester és T. Lajos iskolaigazgató elhatározta, az állami támogatást jogellenesen szerzi meg úgy, hogy a pályázati kérelemben új iskolai épület építésére nyújt be pályázatot, ám ezzel szemben csak a már meglévő épület felújítását, ráépítését végezteti el. Az ezen felüli állami támogatást más önkormányzati beruházásoknál használják fel. Az igazgatóság a szakközép- és szakiskolának 54 milliót utalt át, amelyből az intézet ötvenmilliót továbbutalt az önkormányzatnak. A meglévő épületet felújították, a munkálatok értéke az igazságügyi szakértő szerint legfeljebb 19 millió forint. T. István negyedrendű vádlott, tudva a pénz jogellenes felhasználásáról, a kft. nevében kiállított számlákat aláírta, igazolva a munka elvégzését, így a támogató 2005-ben az elszámolást elfogadta. A Jüttner Csaba regnálása alatt kötött uniós szerződés a „támogatás helytelen felhasználása miatt” veszítette később érvényét, ezért az iskola, illetve helyette a fenntartó önkormányzat köteles visszafizetni a pályázaton elnyert 60 milliót és annak kamatait, összesen 115 millió forintot. Filep Sándor (Fidesz-KDNP) polgármester lapunknak elmondta: ha a vádlottak bűnösségét megállapítják, az önkormányzat polgári pert indít káruk megtérítéséért. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 2010. július 12-i számában „Kern-ügy: ha Diagon, akkor Corden is” címmel megjelent írásunkban megalapozatlanul híreszteltük, hogy a cikkekben utalt Diagon receptúrák bárki által megtalálhatók, szabadon letölthetők az internetről - a vádirat szerint a vádlottak külön-külön, de összehangoltan több mint 11 ezer különféle adattartalmú fájlt másoltak le a Diagon számítógépes technikai rendszerében tárolt állományokból saját hordozható adattárolóikra; továbbá megalapozatlanul állítottuk, hogy az orosz Lytech cég cáfolta, hogy megbízást kapott volna a Diagontól tesztek legyártására. Fentieken túl valótlanul állítottuk, hogy akciójával a Gyulai Kórház a továbbiakban kénytelen volt a Diagontól vásárolni ugyanazt és drágábban, amit addig saját maga képes volt előállítani.