Magyar Nemzet, 2012. december (75. évfolyam, 328-356. szám)
2012-12-01 / 328. szám
Tanácsok 17 milliárdért Bajnai és Gyurcsány kormányzása idején sokat költöttek válságkommunikációra is Folytatás az 1. oldalról . A kommunikációs tanácsadás témakörébe egyébként nemcsak az írott és szóbeli tanácsok, hanem az ilyen-olyan minőségű tanulmányok, válságkommunikációs tanácsok, sőt, a televíziós szereplésekre felkészítő ötletek is beletartoztak. Azonban a Miniszterelnökség adataiból az is kitűnik, hogy ez a csaknem 17 milliárdos összeg csupán egy része annak, amennyit a két MSZP-s kormányzat a valóságban ilyen célokra fordított. Abban ugyanis nem szerepelnek például azok a pénzek, amelyeket Bajnaiék és Gyurcsányék médiafigyelésre költöttek. De nincsenek benne a hirdetésekre, kommunikációs kampányokra és médiavásárlásokra költött összegek sem. Továbbá nem tartalmazzák az állami cégek (így például a MÁV vagy a Szerencsejáték Zrt.) és az önkormányzatok hasonló kiadásait. Ráadásul számos intézménynél nem volt a teljes ciklust lefedő adatsor. Ugyancsak rejtély, menynyit költöttek a Bajnai-Gyurcsány-rezsimek olyan különleges, a közbeszerzési törvény hatálya alól kivont, titkosított beszerzésekre, amelyeket az államtitkot, szolgálati titkot, nemzetbiztonsági érdeket érintő 2004-es kormányrendelet szabályoz. A HVG.hu adatkérésének előzménye, hogy előzőleg kiderült, a Századvég-csoport egy tavaly decemberben aláírt és 2014-ig felhasználható keretmegállapodás alapján akár 3,1 milliárd forint értékben adhat tanácsokat, készíthet közvélemény-kutatásokat a minisztériumoknak és azok háttérintézményeinek. A központi beszerzést kiíró Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már akkor jelezte: ez a 3,1 milliárdos keretösszeg töredéke annak, mint amennyit az előző balliberális kormányok ugyanerre a célra fordítottak. A Miniszterelnökség által most összeállított adatsor pedig azt támasztja alá, hogy a Bajnai-Gyurcsány-érában közel hatszor annyi pénzt fordítottak tanácsadásra, tanulmányok megrendelésére, mint a jelenlegi Orbán-kabinet. Korábban a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy 2002 és 2008 között a balliberális kormányok több mint 1800 tanulmányt vásároltak külsős cégektől körülbelül ötmilliárd forintért. A tanulmányok egy részét az MSZP-hez szoros szálakkal kötődő személyek, szervezetek írhatták meg, számos munkáról pedig kiderült, hogy fércmű vagy plágium. Például Pimper Richárd kancelláriai szakállamtitkárt azért menesztették, mert kiderült: a Miniszterelnöki Hivatal bruttó nyolcmillió forintért egy helyesírási hibáktól hemzsegő, elavult információkkal teli fércművet rendelt meg az ő jóváhagyásával. Nagy botrányt kavart, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége (Digital Natives) tízmillió forintért készíthetett el egy 60-80 oldalas irományt. Arról is beszámoltunk, hogy sok millió forintot szórtak el az őszödi beszéd médiamegjelenéseit taglaló tanulmányra, amelyről utóbb kiderült: nagyrészt plágium, az anyag java részét a médiahatóság nem nyilvános monitoringjelentéséből másolták át. Csak egy részét hozták nyilvánosságra annak, hogy mennyit költöttek kommunikációra fotó: Máté Péter Szanyi Bajnai neoliberális húzásairól a MUNKATÁRSUNKTÓL.______________ B eszoptuk a neoliberális cucsit, most pedig szellemileg lepusztulva állunk itt, és próbálunk valamit kitalálni - Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja így értékelte a baloldal jelenlegi helyzetét egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyről a Hetiválasz.hu számolt be. A Magyar Nők Szövetsége által rendezett eseményen Tamás Gáspár Miklós filozófus (a Milla október 23-i tüntetésének egyik szónoka) és Scheiring Gábor LMP-s képviselő vett részt. Szanyi beszélt arról is, hogy a 2008-as gyurcsányista ultraliberális csomagjavaslata semmi volt ahhoz képest, hogy nem sokkal később Bajnai Gordon „végigverte a neoliberális gazdaságpolitika legszebb húzásait az országon”. Szanyi kifejtette azt is, hogy az európai emberek életét leginkább a „rohadt neoliberális” felfogás tette tönkre, az okozta a válságot. A politikus szerint az európai szocialista pártok próbálnak ugyan a válság óta eltávolodni a neoliberális politikától, ám ez legfeljebb a szavak szintjén sikerül. - Sajnálom, hogy a mai fiatalok már nem olvasnak Marxot - vallotta be a szocialista politikus, hozzátéve, a tőke felmondta a marxi egyensúlyalkut, és nem hajlandó kifizetni a munkaerő újra-előállításának költségét. A politikus Scheiring Gábor megjegyzését, miszerint nagyítóval kell keresni a baloldaliságot az MSZP friss gazdasági javaslatcsomagjában, nagyjából elfogadta. Ennek kapcsán kijelentette: „No de láttátok volna az első verziót!” A politikus közölte ugyanakkor, hogy az anyag egy vitairatnak tekinthető, és azon még van mit csiszolni. Rogán Antal kussoljon! Egyes liberálisok kisajátítanák a náciellenes összefogást Folytatás az 1. oldalról : Juhász ugyanakkor nem kívánta véleményezni az írást, mondván, hogy a Magyar Nemzet írásait sem szokta kommentálni. Hasonlóan reagált lapunk megkeresésére a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 mozgalom is, amelynek alapító szervezete a Milla Egyesület. Mint írták, „a bejegyzés alatt álló Milla Egyesületnek nincs ilyen állásfoglalása, az önök által - megtévesztően - az Egyesületnek tulajdonított szövegrész egy, a Millamédia.hu-n megjelent szerkesztőségi írásból való. A Haza és Haladás Egyesület publicisztikákkal kapcsolatban nem ad ki politikai állásfoglalást.” - Más szervezetek, így a Milla belügyeibe nem kívánunk beleszólni - mondta kérdésünkre Török Zsolt, a szocialisták szóvivője. Közölte, Mesterházy Attila pártelnök ettől függetlenül felszólal a vasárnapi tüntetésen, mert álláspontjuk szerint minden demokratának öszsze kell fogni a szélsőjobb ellen. Volner János, a Jobbik alelnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy a vasárnapra tervezett megmozdulás nyilvánvalóvá teszi, hogy bármikor képes a Fidesz Bajnaival, a Mazsihisszel és a Hit Gyülekezetével nagykoalíciót kötni és a Jobbik ellen fellépni. Hozzátette, pártjuk nem készül semmiféle ellendemonstrációra. A Millamédián közölt cikk egyébként megosztotta az oldal olvasótáborát is. „Elég gáz, hogy a millamédia és társaik tiltakoznak az ellen, ha bárki (!) felemeli a szavát az antiszemitizmus ellen. Mert azt is csak annak szabad, akiknek ők megengedik. Szégyen!” kommentelte az írást a Millamédia egyik olvasója. Mint ismert, a jobbikos Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti felszólalásában nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a zsidó származású képviselők és kormánytagok felmérésről beszélt. Később úgy magyarázta, hogy ez egy félresikerült mondat volt, és valójában az izraeli-magyar kettős állampolgárságú képviselőkre kíváncsi. Az itthon és nemzetközi szinten egyaránt elítélt mondat miatt vasárnapra hirdetett demonstrációt a Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány „tömegtüntetés a nácizmus ellen” elnevezéssel. A tiltakozó akción kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt részt vesznek ■ BETILTANÁK. A Jobbik betiltását kérte Áder János köztársasági elnöktől az izraeli parlament elnöke - írta az ATV.hu. Reuven Rivlin levele szerint az államfő „rendelkezik demokratikus eszközökkel arra, hogy olyan törvényeket kezdeményezzen, amelyekkel el lehet szigetelni az ilyen embereket”. A kneszet elnöke úgy vélte, példátlan az, amit Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője a parlamentben elmondott. A Milla nevében üzentek Rogán Antalnak fotó: nagy Béla GYERTYALÁNGGAL DEMONSTRÁLTAK. A történelmi egyházak vezetői, önkormányzati vezetők és mintegy száz ember tiltakozott gyertyagyújtással a raszszizmus és a gyűlöletkeltés ellen tegnap este Debrecenben, a Nagytemplom előtt Az esemény szónoka Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke volt, részt vett rajta Bosák Nándor, a Debrecen- nyíregyházi Egyházmegye püspöke, Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is. (D. M.) 2012. december 1., szombatBelföld Magyar Nemzet Orbán: Semmi gond a feliratkozással Orbán Viktor műbalhénak tartja a választási feliratkozás körül zajló politikai vitát, és biztos abban, hogy az Alkotmánybíróság sem talál majd benne kivetnivalót. A miniszterelnök úgy véli, hogy az eljárási jogszabálynak ugyanakkor van jó néhány egyéb olyan részletkérdése, amelyeknek az alkotmánybírósági vizsgálata mindannyiunk érdeke. M Szukádzi Richard_______________ A kormányfő a közrádió tegnap reggeli műsorában beszélt arról, hogy nincs semmi gond a választási feliratkozással. Orbán az előzetes regisztráció körül zajló vitát politikai műbalhénak tartja. - Aki ismeri a magyar állam működésének rendszerét, az tisztában van azzal, hogy jelenleg nincs olyan központi nyilvántartása az államnak, amely alapján tisztességes választási rendszert lehetne működtetni - hangsúlyozta Orbán. Hozzátette: Ha azt akarjuk, hogy ne záródjon ki több százezer ember a választásból, akkor a feliratkozás a jó megoldás. A miniszterelnök biztos abban, hogy az Alkotmánybíróság (AB) elé kerül az új választási eljárási törvény. A politikus szerint „ez jól is van így”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a feliratkozás - amelyet a nyugati civilizáció bevett intézményének nevezett - nem lehet alkotmányellenes, hiszen azt maga az alaptörvény szabályozza. Orbán azt is elmondta, hogy a választási eljárási jogszabálynak azonban van néhány olyan részletkérdése, amelyet jó, ha az AB megvizsgál. - Ez hűti a kedélyeket, mindenki nyugodtabb lesz, tehát azt gondolom, hogy egy alkotmánybírósági vizsgálat mindannyiunk érdeke - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a hajléktalanság kérdésével kapcsolatos alkotmánybírósági határozatot ugyan tiszteletben tartja, de életszerűtlennek látja. - Egyeztetünk az önkormányzati vezetőkkel, és valószínűleg fogunk az emberekkel is - utalt Orbán egy esetleges újabb konzultáció lehetőségére. A kormányfő szerint ezt követően két lehetőség közül választhatnak majd: az egyik az, hogy az AB döntésének megfelelően újra kell alkotni a fedél nélküliek utcai tartózkodására vonatkozó jogszabályokat. A másik megoldás, hogy ki kell mondani olyan alkotmányos elveket - akár az alkotmányban -, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek, a közterületeiken nem tartózkodhatnak életvitelszerűen hajléktalanok. Azt, hogy a kormányzat melyiket választja, a következő hetekben dől el - tette hozzá. - A leminősítések a múlt hangjai - mondta a miniszterelnök, aki az újsághírek szintjénél mélyebben már nem is követi ezeket az eseményeket. Orbán úgy véli, hogy a következő évek sikeres gazdaságait nem a leminősítések, hanem például csökkenő munkanélküliség vagy államadósság alapján lehet majd beazonosítani. - Magyarországon 71 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve (...), és az államadósságát leginkább csökkenteni képes öt európai állam közé tartozunk - hangsúlyozta. Orbán szerint „két és fél éves munkával nemcsak kijavítottuk a múlt jó néhány súlyos hibáját, hanem egy új magyar gazdasági modellt alkottunk”. - Ebben már nincs ideiglenes elem, ami benne van, az hosszabb távon is benne fog maradni - mondta. Megerősítette: a kormány nem csökkenti a bankok, az energiaszektor vagy a monopolhelyzetben lévő cégek adóját, ellenben csökkenti a személyi jövedelemadót, a munkát terhelő járulékokat és a legnehezebb helyzetben lévő munkavállalók terheit. A kormányfő szerint a bankadóhoz hasonlóan a tranzakciós adót sem tudják majd áthárítani a lakosságra a pénzintézetek. - Akármit is mondanak londoni elemzők, mi mindig világossá tettük, hogy nem akarunk pénzt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), mert Magyarország finanszírozása megoldott, közép- és hosszú távon is garantált - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor hozzátéve, hogy az IMF-től biztonsági védőhálót, biztosítási szerződést szerettünk volna, amely egyelőre nem született meg. Az LMP szerint a választási regisztrációról szóló vita tétje az, hogy lesz-e még teljes mértékben szabad választás Magyarországon. Karácsony Gergely frakcióvezetőhelyettes közölte, ha a kormányfő szerint ez a vita csak műbalhé, „akkor Orbán valójában csak egy műdemokrata, aki nem érti a demokrácia valódi lényegét”. A Jobbik szerint a miniszterelnök pénteki nyilatkozata szöges ellentétben áll a magyar valósággal. Volner János, a radikális jobboldali párt országgyűlési képviselője kifejtette, a bankadót, a tranzakciós adót és a közműadót áthárítják a lakosságra. A politikus hozzátette, a magyar gazdaságot a 2010-esnél jóval magasabb kamatszinten finanszírozzák, miközben a gazdasági teljesítmény visszaesik, az infláció pedig ugrásszerűen nő. Orbán Viktor NÖVEKVŐ VÁLASZTÁSI HAJLANDÓSÁG. Orbán Viktor miniszterelnököt a szavazók 32 százaléka, míg Bajnai Gordont, a bejegyzés alatt álló Haza és Haladás Egyesület elnökét 19 százaléka látná szívesen kormányfőként a Századvég legutóbbi közvélemény-kutatása szerint A felmérés adatai szerint a megkérdezettek öt százaléka Mesterházy Attila MSZP-elnököt, három százaléka Gyurcsány Ferencet a Demokratikus Koalíció elnökét míg 21 százalékuk valaki mást képzelne el ebben a pozícióban. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 22 százalékos, az MSZP 12, a Jobbik 9, az LMP 4 százalékon áll. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesznek jelenleg 40, az MSZP-nek 27 százalékos a támogatottsága - közölte a Századvég, amelynek kutatása szerint némileg csökkent a bizonytalanok aránya és növekedett a választási hajlandóság.