Magyar Nemzet, 2013. november (76. évfolyam, 298-326. szám)
2013-11-14 / 310. szám
2013. november 14., csütörtökLátó-Tér Magyar N emre M Mf.Nufzt DÁvid______________________ A Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) pár hónapja alakult, mégis számos elvégzett feladattal hívta fel magára a figyelmet. Többek közt önök szervezték meg Horn Gyula, valamint Katona Tamás temetését. A közvélemény azonban nehezen tudja megkülönböztetni a Nörit a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságtól. Ez talán természetes, hiszen az emberek zöme érthetően nem foglalkozik ilyesféle szervezeti kérdésekkel. Az igazság az, hogy intézetünk a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 1999 óta általam vezetett titkárságából alakult ki bővített jogkörrel, megnövekedett hatáskörrel. Önállóak vagyunk immár, de mindenben segítjük a Boross Péter elnökölte bizottság szakmai munkáját. Lényegében magasabb szintre helyeztük az eddigi döntés-előkészítő és háttérmunkát. Önök nemrégiben egy széles körű elismerést kiváltó kezdeményezéssel is reflektorfénybe kerültek. A Fiumei úti sírkertben diákok hoztak rendbe egy sor ’56-os sírt. Lesz-e folytatás? Ez a tervünk. Jövő év elején országos szinten hirdetjük meg ezt a közösségi önkéntes szolgálat keretében. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával most dolgozzuk ki a részleteket. - Pedig az a közkeletű frázis, hogy a mai fiatalok nemigen érdeklődnek a magyar történelem iránt, s nagyrészt hidegen hagyják őket a nemzeti érzelmek. - Én nem így tapasztalom. Egyenesen megható volt, hogy a középiskolások milyen gonddal, szeretettel vettek részt a munkában, s milyen nagy figyelemmel hallgatták Regéczy-Nagy Lászlónak, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökének személyes hangú előadását. Elbeszélgettem a diákokkal, és kiderült: sok mindent tudnak a tényekről, és érdekli őket minden, ami Magyarország történelmével, főként a közelebbi múlttal kapcsolatos. Az ifjúsággal szembeni előítéletek mind megdőlnek, amikor személyes élményeket, ismereteket szereznek a gyerekek a történelmi sorsfordulóinkról. - Milyen további eszközök, lehetőségek vannak az önök kezében az oktatási, ismeretterjesztési folyamatban való részvételre? - Szeretném elérni, hogy valamennyi nemzeti emlékhelyet minden középiskolásnak alkalma legyen osztálykirándulás keretében vagy más, szervezett csoportos formában meglátogatni még érettségi előtt. Nem lehetne ezt a civil önszerveződést, ifjúsági igyekezetet kihasználni arra is, hogy a még felderítetlen jeles helyszínekről is tudomást szerezzen a társadalom? Hiszen nem csak elfeledett 56-os hősök, forradalmárok szakrális helyei maradhattak eddig rejtve előttünk, más hírességek, régebbi szabadságharcaink főszereplőié is. - A honvédelmi tárcánál van egy fiatal szakemberekből álló, agilis csapat, amely ezzel a kutatómunkával foglalkozik. Az ő munkájukat segítheti a helyi közösségek aktivizálódása. Minél kisebb egy település, annál inkább számon tartják a helyi nevezetes embereket, s gondozzák emlékműveiket. Természetesen örömmel vesszük, ha a polgárok értesítenek egy-egy általuk felfedezett, eddig a nyilvánosság előtt nem ismert emlékről. És ha valaki megkeresi önöket egy felmenője, rokona vagy egy általa ismert és becsült személyiség kultikus helyének védetté nyilvánításáért? - Az állampolgárok, civil szervezetek bármikor fordulhatnak hozzánk, ha szeretnének védetté nyilvánítani egy nyughelyet. Erről aztán a mi előterjesztésünk alapján a kegyeleti bizottságban dolgozó történészek, szakemberek döntenek . Tehát a védettségi lajstrom bővül, - így van. Jelenleg már több mint ötezer védett sír van az országban, ám hasonló módon folyamatosan újabbakkal gazdagodik a virtuális nemzeti sírkert. - Mi a teendő, ha valakinek olyan őse, felmenője van, akinek nem tudja a pontos nyughelyét, és hogy védett-e? - Magától értetődően adunk tájékoztatást, amennyiben rajta van a védett sírhelyek listáján. Ezek az adatok egyébként nekünk is nagyon fontosak, ha bármilyen felújításra van szükség az emlékművön. Ezért is módosították nemrégiben a jogszabályt. Bekerült az a mondat a törvénybe, hogy mostantól a temetőnek ki kell adnia számunkra legalább az utolsó ismert hozzátartozó, rokon nevét és pontos címét. Nemcsak a család, hanem a mi érdekünk is, hogy a ránk bízott védett értékek megőrzéséről, állagmegóvásáról bármikor intézkedni tudjunk. Például József Attila síremlékét a közelmúltban csak a mai rokonság egyetértésével, jóváhagyásával lehetett felújítani. Volt öt-hat forduló, amíg mindent egyeztettünk a családdal. Meg kellett hagyni az eredeti követ s a padot is, hogy ne sérüljön semmi. Nem játszunk hatóságosdit, de a miskolci Herman Ottó-síremlék engedély nélküli átépítése kapcsán is rögtön lépni kellett - haladéktalanul visszaállíttattuk az eredeti állapotot. A rendelkezési jog ugyanis a Nörit illeti meg. Szerencsére azonban ilyen brutális átépítés, mint ami ott történt, nagyon ritka. - A nemzeti emlékhelyeket összefogják, irányítják, a negyvenkét történelmi emlékhelyről nem is szólva. Bekerülhetnek-e újabbak ebbe a körbe? - Olyannyira nem statikusak a keretek, hogy éppen most van az Országgyűlés előtt a Fiumei úti sírkert és a pannonhalmi apátság nemzeti emlékhelyek közé vétele. Még idén megtörténhet a törvény módosítása. - A Fiumei úti sírkert a szakemberek szerint európai léptékkel mérve is egészen különleges, méltóságteljes látványosság. Ne szerénykedjünk: Európa egyik legjelentősebb temetője műemléki szempontból is. És nemzeti közkincs. Nem egy temető a sok közül, hanem az ország, a nemzet emlékezőhelye. A legtöbb védett emlékmű itt található, ahol nemzetünk legnagyobbjai nyugszanak. Súlyának megfelelően nem profitorientált, hanem nonprofit gazdasági társaságként szükséges működtetni. A párizsi Pére-Lachaise-hez mérhető, ám a turizmusban betöltendő szerepe nincs kiaknázva. Remélem, hamarosan az lesz a természetes, ha egy külföldi a Hősök tere és a Vár megtekintése után a Fiumei úti sírkertbe fog ellátogatni. - Ha jól tudom, pár millió forint állt rendelkezésre sírok és emlékhelyek felújítására az előző kormány idején. Most mekkora ez az összeg? - Való igaz, volt olyan év, hogy három-, máskor ötmillió forintból kellett kijönnünk. Most hetven-nyolcvan millió forint van erre a feladatra. Ez sem elkölthetetlen összeg, de kétségtelenül nagyságrendi az előrelépés. - A holokauszt hetvenedik évfordulójáról miként emlékeznek meg? - Egy egészen különleges, művészi, tudományos albummal, amely a Salgótarjáni úti temetőt mutatja be. A legrégebbi izraelita sírkert feldolgozása alkalmat nyújt arra, hogy a dualizmus korában virágzó hazai zsidó kultúra hagyományai, fantasztikus értékei közkinccsé váljanak. Egy másik kiemelkedő évforduló: idén december 12-én lesz húsz éve, hogy az első szabadon választott magyar miniszterelnök, Antall József elhunyt. December 12-én lesz a temetői megemlékezés, rákövetkező nap pedig emléküléssel tisztelgünk Antall József életműve előtt az Országház felsőházi termében. Az ünnepélyes tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg, s felszólal többek között Boross Péter volt miniszterelnök, Kónya Imre akkori kormánypárti frakcióvezető, valamint Marinovich Endre, Antall József kabinetfőnöke. Természetesen meghívást kap az ünnepségre az Antall-kormány minden élő tagja. Holnap a Hadtörténeti Múzeumban rendezi meg intézetünk Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt a XII. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferenciát. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tart megnyitóbeszédet, a zárszót pedig Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke mondja. Emlékezés Antall József életművére A december 13-án tartandó parlamenti tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg Kétnapos megemlékezéssel készül a Nemzeti Örökség Intézete Antall József, az első szabadon választott miniszterelnök halálának huszadik évfordulójára decemberben - mondta lapunknak Radnainé Fogarasi Katalin. A fél éve alakult új intézmény elnöke arról is beszélt, hogy folytatják és országos léptékűvé szélesítik a diákok bevonását sírok gondozásába. Kezdeményezik a jövőben, hogy minden középiskolás meglátogathassa a jelenleg tizenegy nemzeti emlékhely mindegyikét. Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a lista a Fiumei úti sírkerttel és a pannonhalmi apátsággal még ebben az évben bővülni fog. A holokauszt hetvenedik évfordulójára albumot jelentetnek meg a páratlan értékű Salgótarjáni úti izraelita temetőről. FOTÓ: BÉRES ATTILA MVM ^H1 -M 111 ' IHI^H HMM WM —■ [UNK]i‘—■ [UNK] [UNK]<~***—*l~r~T*~*l**l~l*~~l*l***~~Tmn~*T‘nHT ¥ fwrTirniffiTiriwiTiiiiiiTi ¥ woiriwnrnBi^^ Politológiai elemzés alpári stílusban Szekeres Imre vendége egy jászapáti kampányrendezvényen kiosztotta a baloldalt Ha a magyar társadalom az ellenzékre szavaz, akkor baromi hamar jön a csalódás, hogy megint nincs növekedés, megint nincsenek bérek -jelentette ki kedd este egy jászapáti fórumon Kéri László baloldali politológus, aki mind a kormányt, mind az ellenzéket trágár szavakkal kritizálta a rendezvényen. 11 Borsodi Attila__________________ I nduljatok a fórumra, mert alig van már szabad ülőhely a teremben - ismételgette idegesen többeknek telefonon egy piros inges, fekete nadrágos, fehér makkos cipőt viselő férfi kedd este a jászapáti Művészetek Háza előtt, ahová Szekeres Imre (MSZP) Kéri László politológust hívta meg előadni. A fiatalember izgalma érthető volt, mert a teremben nem egy-két, hanem több tucat szék állt üresen. Mielőtt Kéri László megkezdte előadását, Szekeres Imre jelezte az Együtt 2014-PM jelen lévő képviselőinek, hogy az előzetesen megbeszéltek ellenére csak az est végén kapnak szót. Más kérdés, hogy az idegesnek látszó szövetségesek a végén sem jutottak mikrofonhoz. Annál inkább Kéri, aki előadásában először a kormányprogramot vette górcső alá, eleinte még visszafogottan beszélt róla, majd negyedóra elteltével megdöbbentő módon elkezdtek röpködni a „b.. .megek”. Selmeczi Gabriellát pedig - nevet nem említve - kócos fogú rémségnek, szőke csajnak titulálta. Erre az addig unottan ücsörgő, bóbiskoló rajongók egyszeriben felvillanyozódtak. A politológus később rátért az ellenzékre. Szerinte a ciklus elején a Jobbik, az LMP és az MSZP jobban utálta egymást, mint a Fideszt, ráadásul utóbbi kettő között latens verseny volt a vezető szerepért. - Tartottam szegény Mesterházy Attilával előadást, ahol győzedelmesen számolt be arról, hogy hány szinten sikerült legyőzniük az LMP-t - emlékezett vissza Kéri, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte: „hát b... meg, ez k.. .a nagy győzelem volt.” A politológus beszélt arról is, hogy amikor 2011-ben a Demokratikus Koalíció kivált az MSZP-ből, mindenki azt hitte, hogy nem látják többé Gyurcsányt. Ez súlyos tévedés volt, mert elfelejtették visszazárni az ablakot, Gyurcsány pedig mostanra visszamászott - tette hozzá. Kéri László említést tett Bajnai színre lépéséről, és nevetségessé tette az Együtt 2014-PM vezetőjét. Azt mondta, hogy Bajnai 2012. október 23-án csak azért ment fel a pódiumra, mert nem tudott időben elszaladni, így - szavai szerint - felnyomták a színpadra, és elhitették vele, hogy ő a messiás. A politológusnak az augusztus előtti, csaknem egy évig tartó egyezkedésről is megvolt a véleménye. Katasztrofálisnak nevezte, hogy a felek a sajtón keresztül üzengettek egymásnak, a megegyezés előtt pedig szerinte hülyeség hülyeséget szült.Az idei október 23-i rendezvényen a „hetek” azt bizonyították be, hogy nem Orbánt, hanem egymást akarják leváltani. Később tovább osztotta övéit, mondván, egy éve azzal foglalkoznak, hogy ki legyen a miniszterelnök-jelölt, ahelyett hogy dolgoznának. A baloldali ellenzéket egy csiricsáré szőtteshez hasonlította azzal a különbséggel, hogy a ruhánál legalább összevarrják a különböző darabokat. Szerinte Mesterházy nagy tévedése volt, hogy azt hitte: az MSZP egyedül el tudja szippantani a bizonytalanok táborát. Kéri megjegyezte, valamit ki kell találni a győzelemhez, de ez nem az ő feladata. - Ezért fizetnek baromi sok semmirekellőt, tanácsadókat, mindenféle gurut - tette hozzá. Említést tett arról is, hogy a 2004. december 5-i népszavazás előtt Gyurcsány Ferenc bevitte a dzsungelbe az MSZP-t. - Az első gödörben ku...a nagyot esett, és azt mondta, hogy arra van az út, a többiek pedig mentek utána - hangsúlyozta Kéri, aki szerint Gyurcsány azt gondolhatta, hogy lendületben van. - Persze a lejtőn mindenki lendületben van, b... meg - fűzte hozzá. A politológus beszélt arról is, hogy a Fidesz mértéktelenül udvarol az emberek nemzettudatának például úgy, hogy mennyi olimpiai bajnokunk, Nobel-díjasunk van. - Igen, b... meg, de mind zsidó volt, és elüldöztétek, és így lett belőle az - figyelmeztetett Kéri. Ha a magyar társadalom az ellenzékre szavaz, akkor baromi hamar jön a csalódás, hogy megint nincs növekedés, megint nincsenek bérek - szögezte le a politológus. Példaként említette Bajnai nyilatkozatait, ami szerint minimum két év kell a bizalom visszaszerzésére, és akkor lehet elkezdeni egy újabb növekedési ciklus alapjait. - Egy politikus azzal nem állhat ki, hogy azért válasszatok meg, mert négy évig megint jó.. .Ez sem lesz - mondta Kéri. ■ MEGSÉRTETTÉK SELMECZIT. Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője úgy reagált a fórumon elhangzottakra, Kéri László nőként, édesanyaként és politikusként is megsértette Selmeczi Gabriellát. Kéri László: Egy politikus azzal nem állhat ki, hogy azért válasszatok meg, mert négy évig megint ló.. .sz sem lesz fűtő: székelyhídi balázs