Magyar Nemzet, 2013. november (76. évfolyam, 298-326. szám)
2013-11-16 / 312. szám
6I Vélemény Rovatvezető: Körmendy Zsuzsanna 2013. november 16., szombat publiciszt@magyarnemzet.hu A daganatos megbetegedések megelőzése Összehangolt egészségügyi, pénzügyi, környezetvédelmi, élelmiszer-ipari és oktatásügyi feladatok kellenek • Dr. Bf.nf. Éva lap október 31-i száma - Rák: hazánk élen jár a halálozási arányban címmel - rövid híradásban számol be az OECD jelentéséről, amely szerint „Magyarországon a legrosszabb a rák halálozási aránya az OECD 34 tagállama közül”. A jelentés szerint „hazánkban százezer lakosra vetítve évente 165,2 nő és 316,1 férfi hal meg rák következtében”. Ezzel szemben a KSH 2011-es Egészségügyi statisztikai évkönyve szerint a nők százezer lakosra jutó daganatos halálozásának száma 2010-ben 280,8,2011-ben 286,4, a férfiaké ugyanebben a két évben 386, illetve 385,9 volt. Tehát az OECD-jelentés adatainál is rosszabb a helyzet! 1980 óta a százezer lakosra jutó rákos halálozás a nőknél 227,8-ról 286,4-re, a férfiaknál 296- ról 385,9 re emelkedett. A tanulmányt bemutató sajtóközlemény szerint „a tagállamok nem kezelik olyan jól a rák problémáját, mint ahogyan kellene”, majd a sommás elmarasztalás után megállapítja, hogy „az ápolás színvonalának javításával, a várakozási idő lerövidítésével és hatékonyabb forrásmenedzsmenttel az OECD országaiban a halálesetek egyharmadát meg lehetne akadályozni”. Lefordítva: ha több lenne az orvos, a szakdolgozó, az ápolónő, ha nem volna várólista, ha több pénz állna a betegellátás rendelkezésére, és azt célszerűen használnák fel - akkor csökkenteni lehetne a rákos halálozás magas arányát. A rákos megbetegedések kétségtelen szaporodása indokolja, hogy a fenti jelentés állásfoglalásán túl néhány más, nem kevésbé fontos tényezőre irányítsuk a figyelmet. A rák lényege: szabályozatlan sejtproliferáció és sejtpusztulás, kóros sejtek tömeges felszaporodása, ami szöveti invázióhoz és távoli áttétekhez vezet. A rosszindulatú megbetegedések kialakulásában genetikai hajlam mellett közreműködhetnek vírusok, paraziták, kémiai rákkeltő anyagok, ultraibolya és ionizáló sugárzás, továbbá szerepet játszanak immunológiai rendellenességek, amelyek megakadályozzák a korai daganatok feletti normális védekező immunkontrollt. A kémiai rákkeltő anyagok egyre nagyobb mennyiségben jutnak a szervezetünkbe. A daganatos megbetegedések egyes területeken észlelhető halmozódása igazolja a környezeti tényezők kóroki szerepét. A fejlett országokban a levegő szennyeződésének 50 százaléka a gépkocsiforgalomra vezethető vissza, további 20 százalékért az ipari üzemek felelősek, a maradék 30 százalék a tüzelőanyagok és a hulladékok elégetéséből származik. A városok levegőjéből a legváltozatosabb mérgező anyagok - szén-monoxid, széndioxid, kén-dioxid, nitrogénvegyületek, fémek (ólom, higany, mangán, berillium, arzén) szénhidrogének, égéstermékek, füst, korom - mutathatók ki. Nagyszámú statisztikai adat bizonyítja, hogy az erősen szennyezett levegőjű városokban a tüdőrák gyakorisága jóval nagyobb, mint a vidéki lakosság körében. De nem csak a levegő szennyezett, élővizeink állapota is fokozatosan romlik. Ha csak a Tisza és a Szamos katasztrofális cián- és nehézfémszennyeződésére, továbbá az ezt követő halpusztulásra gondolunk, fogalmat alkothatunk az élővilágot fenyegető veszélyekről. A hazai felszíni ivóvizekben lévő szénhidrogének és radioaktív izotópok potenciális rákkeltő anyagok. A víz magasabb azbeszt- és nitráttartalma mellett egyes emésztőszervi daganatok fokozott gyakoriságát figyelték meg; a radon- és rádium- izotópok a tüdő-, emlő-, hólyag- és gyomordaganatok szaporodását okozzák. A hasáron jelenleg is küzdelem folyik a szerves oldószerrel szennyezett ivóvíz tisztításának a megoldása és a szennyezés forrásának a felderítése érdekében. Az ipar, a mezőgazdaság (gyom- és rovarirtó szerek), a közlekedés, a háztartások hulladéka közvetlenül vagy a levegőből kiülepedő por által, és a szennyvízen keresztül szennyezi a talajt. A talajba jutó vegyi anyagok aztán a talajvízbe vagy a felszíni vizekbe mosódva rontják az ivóvíz minőségét. A talaj szennyeződése a táplálékláncon keresztül, a táplálékot adó növények és állatok elfogyasztása révén veszélyezteti az emberi szervezetet. Az élelmiszerekben található, háromszáznál is több íz- és színfokozó anyag, tartósítószer engedélyezése szigorú toxikológiai vizsgálatokon, állatkísérleteken alapult. A multinacionális cégek beavatkozása liberalizálta a korábbi, jól működő rendszert, és ma már az engedélyezés nem kötelező, s a vizsgálatok csak szúrópróbaszerűek. (Például az E 952-vel jelzett nátrium-ciklumát az Egyesült Államokban tiltott adalék, egy hazánkban működő cég mégis felhasználja.) Az adalékanyagok kölcsönhatását nem vizsgálják, így nem ismert, hogy a különböző kombinációban a szervezetbe jutó vegyszerek milyen reakcióba lépnek egymással. A tartósan és egyre nagyobb mennyiségben a táplálékkal bejutó adalékanyagok megterhelik a szervezet méregtelenítőképességét, a talaj, a víz, és a levegő szennyező anyagaival együttesen fejtik ki káros hatásukat. Bizonytalan az is, hogy az adalékanyagok és a gyógyszerek milyen kölcsönhatásba, interakcióba léphetnek egymással. A szakemberek a gyomor-béltraktus utóbbi évtizedekben megszaporodott rákos megbetegedéseit 40 százalékban a táplálkozással hozzák összefüggésbe. A rákos megbetegedések megelőzésének egyik kiemelkedően fontos eleme a környezetszennyezés csökkentése. A rák halálozási arányának a visszaszorításában valóban elengedhetetlen a várakozási idő lerövidítése, a korai felismerés és az időben alkalmazott gyógykezelés. Mindez a betegellátás pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeinek a javítását teszi szükségessé. A rákos betegségek korai diagnosztikáját azonban nemcsak a kapacitáshiány, a hosszú várakozási idő akadályozza, hanem a szakmai ellenőrzés hiánya, a betegellátás színvonalromlása, valamint a betegek tájékozatlansága és a szűrővizsgálatok elhanyagolása is. Sajnos a betegellátás területén számos anomália tapasztalható. Nincs felülvizsgáló főorvos: 30 éves fiatalembert lábfájdalmai miatt egy teljes éven át kezelt injekciókkal háziorvosa, és mire kórházba került, a röntgenasztalon eltörött a daganat által elroncsolt combnyaka. Tüdőrákkal operált férfi beteg várta a kontrollvizsgálatra történő behívását. Eltelt 12 hónap, értesítést nem kapott, amikor bement a kórházba megtudta, hogy a kezelőorvosa külföldre ment dolgozni anélkül, hogy a beteget átadta volna egy kollégájának. Időközben elhatalmasodó áttétei megpecsételték a beteg sorsát. A negatív példákkal szemben természetesen hosszan sorolhatnánk a gyógyult eseteket, a daganat eltávolítása után 15-20 évvel is egészséges betegek hosszú sorát. Az iskolákban évtizedek óta hiányzik az egészségtan oktatása és az egészségre nevelés. A lakosság többsége a betegségek tüneteire, következményeire vonatkozóan a minimális tájékozottsággal sem rendelkezik. Az önsorsrontó tudatlanság szomorú következményeivel nap mint nap találkozunk, amikor a beteg véres széklete miatt hónapokig nem fordul orvoshoz, vagy amikor egy asszony elkésve, már a kifekélyesedő emlődaganatával jelentkezik először. A rák alattomos betegség - de a szűrővizsgálat fényt deríthet a kezdődő folyamatokra. A szűrővizsgálatok mellőzését csak részben magyarázza a hanyagság és felelőtlenség, a mulasztás összefügg a tájékozatlansággal is. A kötelező szűrés eltörlése bizonyosan szerepet játszik a tüdődaganatok elkésett felfedezésében. A daganatos megbetegedések megelőzése, korai felismerése, gyógykezelése tehát nemcsak egészségügyi, pénzügyi, hanem környezetvédelmi, élelmiszer-ipari, és nem utolsósorban oktatásügyi feladatok sürgető megoldását követeli. A szerző az orvostudományok kandidátusa KÁROLYI ANDRÁS RAJZA Sátán volt-e Horthy, vagy a vészkorszak embermentője? _ CzakóGábor_____________________________ közelmúltban szobrot állítottak a néhai kormányzónak egy pesti református templom előterében. Menten vita robbant ki, látszólag kétágú: az egyik szálon azzal támadták az eseményt, hogy lehet-e egyáltalán szobrot állítani református istentiszteleti hely közelében politikusnak, mások Horthy Miklós államfői működését támadták irgalmatlan szavakkal. ■ Sosem voltam rajongója a kormányzónak, a rajongásra hadiárvaként igen kevés okom volt. Ráadásul olvastam Emlékiratait, amiből - enyhén szólva - nem bontakozott ki előttem egy jelentékeny személyiség, nagy politikus, de még ide érlelte bölcs sem. Kétségtelen tény, hogy ő volt a magyar és az osztrák-magyar hadtörténetben az egyetlen hadvezér, aki tengeri ütközetet nyert, nevezetesen az otrantóit 1917-ben. Előtte Hunyadi János győzött utoljára vízen: a szintén túlerőben lévő török hajóhadat verte szét Nándorfehérvár fölött 1456-ban. A szultáni flottában tengeri hajók is részt vettek, de a csata a Dunán zajlott. Az is tény, hogy a kommün összeomlása után a Horthy csapatainak ellenőrzése alatti némely területeken a korábbi vörösterrort fehérterror követte, és semmi okunk az egyiket rossznak, a másikat jónak minősíteni. Még akkor sem, ha a vörös megelőzte a fehéret, és ezzel bosszúvágyat teremtett. Sőt, ihlette a zsidók egyetemi tanulmányait korlátozó törvényt. Az is tény, hogy az ország minden szempontból csődben volt. A háborús veszteségekre jött a román megszállás, majd Trianon, ami nemcsak az ismert országcsonkítást végezte el a lehető legbrutálisabban, hanem legalább félmillió embert űzött el lakóhelyéről, szétvagdosta az új országhatárokkal a mellettük futó külső vasúti összeköttetést tetézve ezzel a kisantant hosszú évekig tartó blokádját. Horthy Bethlen István személyében megtalálta azt a politikust, aki képes volt talpra állítani az országot tíz év alatt. Ennek ára volt egyebek mellett a nagybirtokrendszer fönntartása. Tény, hogy Horthy hatalma idején, 1944. március 19-ig, az ország német megszállásig hazánk az egyetlen menedék volt a hitleri szövetségi övezetben. Sehol ennyi túlélője nem volt az üldözéseknek. Magyarország az említett időpontig az ide menekülteket nem adta ki a náci Németországnak. Sem a lengyel hadsereg maradékait, sem a hajdani országterületről ide szökött zsidókat, sem német fogságból szökött angol, amerikai és egyéb katonákat. Egymásnak ellentmondó adatok szólnak arról, hogy a magyar kormány mikor szerzett tudomást az úgynevezett auschwitzi jegyzőkönyvről és a zsidók irtásáról, fennmaradt viszont több német sürgetés, sőt követelés a „zsidókérdés magyarországi rendezésére”. A német megszállással a magyar állami önállóság megszűnt. 1944 nyarára Horthy hatalma jelképesre szűkült, de a hozzá hű Koszorús Ferenc ezredes az ő parancsára katonáival 1944. július 6-án megakadályozta Baky Endre „csendőrpuccs”-át. A kormányzó ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. Ez volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt övezetben, hogy egy szövetséges ország hadereje zsidókat mentett. A németek ezt nem tűrhették, ezért ősszel Szálasit ültették a hatalomba. Horthyt családostul internálták Németországba, ahol később amerikai fogságba került. A nürnbergi törvényszék tanúként hallgatta ki, és nem emelt ellene vádat, ellentétben a tengelyhatalmak vezetőivel, akiknek többségét kivégezték. Még a közvetlen katonai ellenfél, Sztálin sem szólt ellene. Sőt, az akkori világ sértettjei, a különféle üldözöttek, köztük a zsidók, azaz az élő, frissen emlékező tanúk serege is mérlegelte a lehetőségeket meg a tetteket, és úgy döntött, hogy az adott körülmények között ők sem érhettek volna el jobb eredményt. Ez az utókornak is ajánlatos szempont. Azt is számba kellene venni, hogy azokban a borzalmas időkben mekkora esélyt adott a túlélésre az üldözötteknek a helyi vezetés a hitleri akaratnak behódolva, vagy azt így-úgy kijátszva, netán ellenállva? Mi volt az eredmény? Milyen emberpolitikát folytatott Horthy Tisóhoz, Antonescuhoz, Szálasihoz vagy akár a Ducéhoz, netán Pétainhoz képest? Horthy egy követ fújt-e velük, vagy a vészkorszak jótevői közé tartozott? Azt is végig kellene gondolni, hogy mi ma mit teszünk korunk megnyomorítottjai, kisemmizettjei, üldözöttei védelmében - megtesszük-e értük a tőlünk telhetőt? ■ Horthy Miklós és családja később Portugáliába költözött, ahol egy Magyarországról menekült zsidók pénzelte alapítvány támogatásából élt 1957-ig. A szerző író Lapunk nem kíván vitát nyitni Horthy Miklósról; ezt az írást a kormányzó személye körül mesterségesen keltett hisztéria tompítása végett közöljük. (A szerk.)