Magyar Nemzet, 2014. június (77. évfolyam, 149-176. szám)
2014-06-05 / 152. szám
gazdasag@magyarnemzet.hu Uniós élmezőnyben a növekedés Idén csak a lengyel gazdaság tudott olyan gyorsan bővülni, mint a magyar Európai uniós szinten is kiemelkedő növekedést mutatott fel a magyar gazdaság az idei év első hónapjaiban. A bruttó hazai termék 3,5 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábban mértnél, és 1,1-del a tavaly év véginél. A belső fogyasztás folyamatosan élénkül, és a beruházások is kezdenek felpörögni. II Csécsi László___________________ Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Az adott időszak munka- és szabadnapjainak számát is figyelembe vevő, úgynevezett naptárhatástól megtisztított adatok szerint pedig 3,2 százalékkal emelkedett a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest. A tavalyi év utolsó három hónapjához mérten ez 1,1 százalékos bővülést jelent. A hazai adatok az Eurostat tegnap publikált számai között is kiemelkedőnek számítanak. Negyedéves vetítésben Magyarország Lengyelországgal holtversenyben első helyen áll, éves szinten pedig Románia és Lengyelország mögött harmadik. A magyar növekedés arányait jól szemlélteti, hogy az Európai Unió GDP-je 2014 első negyedévében negyedéves alapon 0,3 százalékkal, éves alapon 1,4 százalékkal bővült. A részletes adatok megjelenését követően a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményt adott ki, melyben az áll, hogy a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok tükrében Magyarország 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékpont feletti mértékben is meghaladhatja a konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket. Az NGM szerint a 2013 második felében bekövetkezett növekedési fordulat eredményeképpen a magyar növekedés szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb és egészségesebb lett. A bővülés fenntarthatóságát alátámasztja, hogy nemcsak a nettó export, hanem a belső kereslet is támogatta a növekedést - áll a közleményben. Az ágazatokat tekintve a kiugró gazdasági növekedéshez ezúttal is a termelő szektorok járultak hozzá legnagyobb mértékben. Az iparban és az építőiparban is jelentős mértékben emelkedett a hozzáadott érték. A közlemény szerint az ipari termelés bővülése több tényezőnek is köszönhető: az autóipari kapacitásbővítéseknek, az élénkülő belső és külső keresletnek, míg az építőipari termelés felfutása az EU-s forrásoknak, a kormányzati és magánfejlesztéseknek. A tárca kiemeli: a gazdasági növekedés a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól szemléltet, hogy a foglalkoztatottak száma tovább bővült, egy év leforgása alatt mintegy 260 ezer fővel. A kedvező munkaerő-piaci folyamatokhoz a versenyszféra is egyre jelentősebb mértékben járul hozzá. A GDP első negyedévi 3,5 százalékos növekedéséhez az ipar 1,6, az építőipar 0,5 és a szolgáltatások 0,9 százalékponttal járultak hozzá, a mezőgazdaság pedig 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP emelkedését - közölte a KSH. Szinte egyedüliként a pénzügyi szolgáltatások területén jelentkezett csökkenés, nagyrészt a hitel-visszafizetések és a biztosítók tartaléknövelése miatt. A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint különösen az lehet jó jel, hogy a belső kereslet és a beruházás is bővülni tudott, mert ez arra utalhat, hogy vannak tartalékok a magyar gazdaságban a növekedés folytatásához is. Szintén kedvező lehet, hogy nem csupán egy-két szektor húzza a gazdaságot, hanem szinte minden területen növekedést lehet látni. Ez azért is fontos, mert így a jövőben egy-egy terület esetleges gyengélkedése nem nyomja majd rá túlságosan a bélyegét a magyar gazdaságra. A GDP alakulása az unió egyes országaiban 2014.1. negyedév, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok, százalék Változás az előző év azonos időszakához képest Románia , Lengyelország Magyarország"*, Litvánia Lettország Csehország Szlovákia tQj Szlovénia Bulgária Ausztria ^ -1,5 ,0 ÉBk Észtország 0 Eurózóna: 0,9--£U28:1,4 | -1,2 Változás az előző negyedévhez képest Magyarország | Lengyelország ] Lettország | Litvánia (p) Szlovákia ájjj* j Bulgária 1 Ausztria | Románia Ölő I Csehország - 6,0 -0,3 $fj( Szlovénia | Éli Észtország 0 Eurózóna: 0,2 (EU28:0,3 fg) Forrás: KSH / MN-grafika Önálló marad az adósságkezelő' 99 Hajdú Péte.r______________________ Szó sincs arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fennhatósága alá kerülne az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - cáfolta a Magyar Nemzetnek a magát hónapok óta makacsul tartó pletykát egy kormányhoz közeli informátor. Korábban ugyan felvetődött a gondolat, de miután minden gazdasági logikának ellentmondana a lépés, nem kerül rá sor. Legutóbb a Portfolio.hu dobta fel a hírt kedden, mondván, „a jegybank feltehetően ezzel a lépéssel kívánja szolgálni azokat az államadósság-kezeléssel kapcsolatos céljait, mint amelyeket például az önfinanszírozási program is megfogalmazott”. Informátorunk szerint ugyanakkor már csak azért sem lenne logikus lépés a két szervezet összevonása, mert alapvetően más a feladatuk. A jegybank felelős a monetáris politika irányításáért, míg a kormányzat kezében vannak a fiskális eszközök, amelyeknek része az adósságkezelés. Pénzügyi szakértők többek között azért is tiltakoznak az összeolvadás ellen, mert az adósságkezelés egyértelműen pénzpiaci tevékenység, ami alapvetően összeegyeztethetetlen a jegybank monetáris felelősségével. Az persze elképzelhető, hogy a jegybank saját eszközeivel támogatja az adósságcsökkentést, például azzal, hogy az állampapírok felé tereli a bankok pénzét, de ez nem indokolja, hogy egy kézbe kerüljön a két feladat ellátása. Bár korábban az unió több államában is előfordult, hogy közös irányítás alatt működött a két szervezet, az eurózóna kialakulása után a legtöbb helyen határozottan kettéválasztották működésüket. Jelenleg a 28 tagállamból egyedül Dániában olvasztották be a jegybankba az államadósság-kezelőt, illetve Cipruson tartozik a jegybank alá a szervezet, de teljesen elkülönült részlegként. Az államok többségében teljesen önálló szervezetként működik, kisebb hányadukban hat tagállam - pedig a gazdasági vagy pénzügyi tárca alá rendelten. Hazánkban az Államadósság Kezelő Központ elődjét 1993-ban hozták létre Állami Értékpapír-kibocsátást Szervező Iroda néven. Ekkor még a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium egyaránt szerepet játszott az adósságkezelésben. Az ÁKK 1995-ös létrehozását követően azonban az összes adósságkezeléssel kapcsolatos feladat a szervezet kezébe került. Tevékenységét azóta is a pénzügyi, illetve 2010 óta a nemzetgazdasági tárca alá besorolva végezte. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmi Van köztes megoldás Egy megyének sem kell lemondani a kéményseprésről A jogszabályi háttér adott arra vonatkozóan, hogy a kéményseprést átmenetileg magasabb áron rendeljék meg az eredetileg meghatározottnál az önkormányzatok, így van rá esély, hogy nem marad a fontos biztonsági közszolgáltatás nélkül hazánk hét megyéje. M Bodacz Péteer___________________ Várhatóan nem marad kéményseprés nélkül az a hét megye, amelyre vonatozóan a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete a múlt héten közölte: az állami intézkedések miatt kieső bevételek kompenzációjának elmaradása okán június 30-át követően leáll ezen feladatok ellátása. Lapunk megkeresésére a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) közölte: a vonatkozó törvény értelmében ha a megbízott szolgáltató nem képes ellátni a feladatot, úgy a katasztrófavédelmi szerv köteles megoldani a kéményseprést; hatósági eljárás keretében kell kijelölnie az arra jogosult szolgáltatók közül azt, amely ideiglenesen elvégzi a munkát. A szolgáltató az átmeneti ellátást a felelős települési önkormányzat által megállapított díj fejében köteles elvégezni -közölte a MEKH, kiemelve: a hatóság egy idén életbe lépett kormányrendelet szerint jogosult az átmeneti időre számított „indokolt költségeket” illetően is döntést hozni, majd azt továbbítani a Belügyminisztériumnak. A tájékoztatás ezen része különösen figyelemre méltó, mivel Vidra Zoltán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke a szervezet múlt heti tanácskozása után közölte: az érintett tagvállalatok képviselői - beleértve az önkormányzati tulajdonú társaságokat is - kijelentették, hogy a jelenlegi jogszabályi követelményeknek megfelelő színvonalon nem képesek a kieső szolgáltatásokat még kijelölés esetén sem pótolni, mert sem létszámban, sem eszközben nincsenek felkészülve, és likviditási helyzetükben sincsenek tartalékok. Az érdek-képviseleti vezető tájékoztatása szerint Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Somogy megyében összesen 842 települést érint a kéményseprési szolgáltatás leállása. Vidra Zoltán az általa vezetett szolnoki Fűtéstechnikai Kft.-t illetően kifejtette, hogy a társaság folyamatosan kompenzációra szorul, amióta a kormány 2013 májusában döntést hozott a kéményseprés rezsióradíjának csökkentéséről. Nincs más út, mint a cég felszámolása, ebben az esetben viszont 92 dolgozó veszíti el az állását - nyilatkozta a távirati irodának a szakember. 2014. június 5., csütörtök Rosszabbul ment tavaly a Tescónak Suhurzó Katalin Tovább bővítette a hazai kiskereskedők forgalmát a növekvő bérkiáramlás következtében hónapról hónapra erősödő lakossági vásárlóerő áprilisban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentéséből. A bolti eladások növekedését mutató számok a családok bátrabb költekezésén túl az alacsony inflációról és az online kaszszarendszer gazdaságfehérítő hatásairól is tanúskodnak. A húsvéti ünnepek havában az áruházak öszszességében 6,6 százalékkal több árucikket értékesítettek, mint tavaly áprlisban, a forgalom növekedése a dohányeladások nélkül számolva 4,2 százalékos volt. Az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest mostanra valamennyi termékkörben jelentős a növekedés, élelmiszerekből például több mint nyolc százalékkal több került a kosárba áprlisban, és iparcikkből, üzemanyagból is jelentős mennyiség fogyott. Az adatokból ugyanakkor megállapítható, hogy - hasonlóan más országokhoz - itthon, is a leggyorsabban az internetes áruházak eladásai bővülnek, az év első negyedében például az online vásárlások húsz százalékkal nőttek tavalyhoz képest. Bár a bérnövekedés elsősorban a költségvetési intézményeknél tapasztalható, a magánszférában inkább csak a bónuszokban, nem pedig a rendszeres fizetésekben érhető tetten, összességében jelentős volt a bérkiáramlás növekedése az elmúlt időszakban, s ez meglátszik a kiskereskedelem számain - jegyezte meg a friss statisztikák kapcsán Balatoni András, az ING Bank elemzője. Az Országos Kereskedelmi Szövetség pedig arra emlékeztetett: 2013 második fél évétől folyamatosan, gyorsuló ütemben bővül az áruházi értékesítés. A szövetség előrejelzése szerint az idei esztendő hátralévő hónapjaiban valamelyest mérséklődhet a fogyasztási cikkek piacának növekedése, éves szinten azonban a bővülés így is elérheti a két-három százalékos mértéket. Eközben közzétette tavalyi évre szóló beszámolóját több kereskedelmi lánc. Az előző esztendőhöz képest 2013-ban az Auchan, az Aldi és a Spar is növelni tudta eladásait a magyarországi piacon, nyereséget azonban csak a diszkontárairól ismert, német hátterű Penny Market termelt. Úgy tűnik, az olcsóbb diszkontok mostanra sarkára léptek a hazánkban eddig a legnagyobb eladási forgalmat jegyző Tesco áruházláncnak. Ugyanis, ahogy arról a Privátbankar.hu beszámolt, viágszerte csökkent a brit hipermarkethálózat értékesítése az első negyedévben, s a lánc egyre nehezebben veszi fel a versenyt a diszkontokkal. Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban ugyan tavaly is emelkedni tudott a Tesco forgalma, ám ebben minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy a lánc kénytelen volt csökkenteni árait, miután az ugyancsak diszkontáron értékesítő Aldi és a Lidl egyre nagyobb szeletét hasítja ki az élelmiszerpiacnak.