Magyar Nemzet, 2016. november (79. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-24 / 276. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Orbán Viktor miniszterelnök személyesen utálja a bírói kart, mert nincs ráhatása. BÁRÁNDY GERGELY MSZP-S KÉPVISELŐ A PARLAMENTBEN ARRÓL, MIÉRT ALACSONYAK A BÍRÓI FIZETÉSEK 2016. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Népesedés Kevesebben születtek és haltak meg A kormány családtámogatási intézkedései ellenére kismértékben csökkent a születések száma az idén januártól szeptemberig tartó időszakban az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatközléséből. Eszerint 2016 első kilenc hónapjában 68 802 gyermek született, ami 0,2 százalékkal kevesebb a 2015. január-szeptemberinél. Ugyanakkor a halálozások száma lényegesen, 7,6 százalékkal csökkent az előző évihez képest: 92 437 ember hunyt el. Mindez azt jelenti, hogy mérséklődött a természetes fogyás, hiszen a 2015. január-szeptemberi 31160-nal szemben idén az év első kilenc hónapjában „csak” 23 635 fővel csökkent az ország népessége. Az év első kilenc hónapjában ezer élveszületésre 4 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,1 ezrelékpontos mérséklődés az előző év január-szeptemberéhez képest. Az első három negyedévben anyakönyvezett 42 459 házasságkötés 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Jelentős volt a szezonon kívül eső, február-áprilisi időszak 35 százalékos emelkedése. A szezon csúcsát jelentő augusztusban viszont 17 százalékos visszaesést regisztráltak. (MTI) Fenntartható bérlakások kellenek • A kiskeresetűek mentsvára lehetne a félszociális alapon igénybe vehető ingatlan VECZÁN ZOLTÁN Kevés a bérlakás, és égetően hiányoznak az olyan, félig szociális alapon bérelhető ingatlanok, amelyek áruk szerint a szociális és a piaci albérletek közötti óriási hézagot töltenék ki. Pedig egy ilyen önfenntartó, gazdaságos, és színvonalas bérlakáshálózat egyrészt fogódzót adna a lecsúszó alsó középosztálynak, másrészt segítené az országon belüli mobilitást is - ehhez azonban politikai akaratra és stabil jogi szabályozásra volna szükség. Erről szólt a Habitat for Humanity Magyarország, a Wienerberger Magyarország Zrt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) közös konferenciája, ahol szakértők vázolták fel a magyar bérlakáspiac helyzetét. A lakosság alig tizede él bérleményben, ezen belül is kevés az olcsón, szociális alapon bérelhető lakás. Az is kiderült, hogy a jelenleg szociális alapon kiadott lakástömeg sokszor óriási teher az önkormányzatoknak. Nagy István újpesti alpolgármester és Kardos Kálmán, a szegedi ingatlankezelő vezérigazgatója beszélt a dilemmáról: a nem fizető bérlőknél humanitárius szempontból és politikailag nem éri meg a kilakoltatás, megtűrésük viszont gazdaságilag és a tisztességesen fizető bérlők miatt problémás. Ráadásul minél nagyobb kedvezményt adnak a rászorulóknak, annál kevésbé becsülik meg, annál jobban lelakják ezeket az épületeket. Így alapjában véve kétféle megoldás lehetséges: vagy építeni, és jó kezekbe adni kell bérlakásokat, vagy a meglévő üres, állami, illetve magánkézben lévő lakásállományt kell bevonni a piacra - hangzott el a tanácskozáson. Ez utóbbira a Habitat és a Máltai Szeretetszolgálat is jó kísérleti projekteket hozott: teljesen lelakott önkormányzati lakásokat újítottak fel vállalatok és önkéntesek segítségével, majd bérbe adták ezeket rászorulóknak. Építésre pedig jó példa az osztrák modell: a II. világháború utáni, magánvállalatok és az állam együttműködésével épülő bérlakáshálózat valódi sikertörténet. Itt az építők egyben üzemeltetők, megfizethető áron, hosszú távon adják ki a lakásokat, és mind a bérlők, mind a tulajdonos érdekeit védik a jogszabályok. Kérdés, hogyan működne ez itthon: a konstrukcióban és az árakban például nem tudtak dűlőre jutni a résztvevők. A befektetők részéről elhangzott: ahhoz, hogy ilyen bérházak építése a jelenlegi szabályok mellett tíz év alatt megtérüljön a befektetőnek, négyzetméterenként 4000 forintot kellene kérni a bérlőktől. Főleg úgy, tette hozzá Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója, hogy a szabályozási környezet állandóan változhat, ami óriási kockázat, és így nem tudnak versenyezni a sokszor feketéző, adót elkerülő magán-lakáskiadókkal. Maráczi Zsolt, a TLB ügyvezetője más modellt vázolt ► forint/négyzetméter áron lenne méltányos kiadni , s (f i ) a bérlakásokat, de csak 4000-ért érné meg fel: eszerint felerészben uniós és állami pénzből, felerészben támogatott hitelből finanszírozva kellene bérlakásokat építeni, amelyek állami tulajdonban maradnának, és 1000 forintos négyzetméteráron ki lehetne adni őket. Forrás láthatóan van lakhatásra, hiszen egyet gondolt a kormány, és bedobta a csokot meg a nokot. Ezek azonban előkészítés nélküli koncepciók, elsősorban politikai termékek - hangzott el. Éppúgy, mint az ócsai szociális lakópark, ahol - mint Kató Aladár, a Magyar Téglásszövetség elnöke megjegyezte - olyan árak jöttek ki, mintha Rózsadombon építettünk volna lakásokat a rászorulóknak. A kormány részéről egyébként senki nem jött el a rendezvényre, ezt a kávészünetben többen is nehezményezték. Pedig - jegyezték meg - a lakásbiztonság nélküli választó politikailag is veszélyes, így a politikának a saját érdekében is jobban kellene foglalkoznia a gondjukkal. A főváros több kerületében gyakorlat, hogy szociális bérlakásokba költöztetnek hajléktalan embereket FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Magyar Nemzet A MÁV után a BKV-nál is indul a bérharc MARKOTAY CSABA A hét végére bejelentik a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban (Miskolcon, Debrecenben, Pécsen és Szegeden) működő városi közlekedési szakszervezetek a jövő évre vonatkozó bérköveteléseiket - közölte lapunkkal a BKV-nél működő Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. Nemes Gábor elmondta, egyelőre nem gondolkodnak többéves megállapodásban, mint például a MÁV-nál, de ennek lehetőségét sem tartja kizártnak. Felidézte, hogy idén a BKV-nál nem írtak alá bérmegállapodást, de nagyjából 3 százalékos emelést kaptak a dolgozók. Érzékeltette ugyanakkor, hogy a jövő évi elvárásuk ennél jóval magasabb lesz. A MÁV-nál a jövő szerdán kezdődnek el a bértárgyalások. Halasi Zoltán, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke azt mondta, hogy a vasutas-szakszervezetek középtávú, 2-3 éves bérmegállapodásra törekednek a MÁV-csoporttal. Első lépésben azt szeretnék, ha a vasúttársaság minden munkavállalója számára garantálnák a napokban létrejött országos béralku számait. A „vasúti munkahelyek megőrzése érdekében” pedig 2018-ig további 30 százalékos béremelést akarnak elérni. A MÁV Zrt. erre azzal reagált, hogy egy hosszabb távra szóló bérfelzárkóztatási program bevezetését kezdeményezik. A Volán-társaságoknál a tervek szerint a jövő héten közlik a követeléseiket a szakszervezetek. Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet vezetője elmondta, jelenleg az érdekképviseletek egyeztetnek arról, hogy jövőre milyen keresetnövelést akarnak elérni. . A helyi béralkukat épp a minimálbér jelentős emelése nehezíti. Az ugyanis a minimálbér feletti keresetek esetében „bértorlódást” okoz, és nyilván ott is szükség lesz növelésre, amit viszont a tulajdonosok - például a helyi önkormányzatok - nyilván csak nehezen tudnak majd előteremteni. A külügy hozta össze Ghaith Pharaont Tarsoly Csabával • „Ha adok neki 5 százalékot, megszervezi a finanszírozást” - ez is elhangzott a megbeszélésen . Folytatás az 1. oldalról Én kicsit keveselltem a felajánlott összeget, amire azt mondta a szaúdi befektető, hogy ha adok neki öt százalékot, akkor megszervezi a finanszírozást.” Az már a Quaestor-csoport tavaly márciusi bedőlése után kiderült, hogy Magyar Levente külügyi államtitkár személyesen mutatta be a Duna City-fejlesztés helyszínét „arab befektetőknek”, ám az újdonság, hogy a szóban forgó arab befektető Ghaith Pharaon, akit már akkor is körözött az Interpol, és aki az elmúlt hetekben rendre az újságok címlapjain szerepel. A külügyi tárca tegnap a 444.hu kérdésére nem cáfolta, hogy ők hozták össze Pharaont Tarsollyal. Mint írták: „Ghaith Pharaon szabályos körülmények között, vízummal és tartózkodási engedéllyel volt Magyarországon, az országba történő belépése ellen egyik schengeni tagállam és az Interpol sem emelt kifogást. A KKM-nek és a Befektetési Ügynökségnek nem volt feladata az ő további ellenőrzése, és nem volt oka arra, hogy elzárkózzon a befektetési lehetőségek kiajánlásától”. Válaszukban azt is megemlítették, a minisztérium alatt működő Nemzeti Befektetési Ügynökség feladata, hogy magyarországi befektetési lehetőségeket ajánljon külföldi befektetőknek, tehát csak ebben a feladatkörben jártak el. Eközben a tegnapi Magyar Idők azt írta: Ghaith Pharaont 11 különböző néven, négy különböző születési dátummal és két különböző születési hellyel körözi az Egyesült Államok, ugyanakkor használható ujjnyomatot csupán nemrég voltak képesek küldeni az amerikai szervek. A lap nemzetbiztonsági forrásai szerint az adatbeli eltérések miatt gyakorlatilag 88 különböző személyt lehet „összegyúrni” az egyes adatok variálásával. Az Interpolnak a csak a szervezethez tartozó országok hatóságai számára hozzáférhető zárt körözési rendszerébe végül is 11 Pharaon került. Kiderült, hogy Magyarországra olyan adatokkal bíró Pharaon, aki a körözésekben szerepel, nem lépett be. A belügyi szervek a körözésekben szereplő valamennyi lehetséges személy adataival rákerestek az adatbázisokban, de egyik variáció sem adott pozitív visszaigazolást. Bár Pharaon 1991 óta rajta van az FBI körözési listáján, a schengeni országok - így Magyarország - rendvédelmi szervei a körözési káosznak köszönhetően nem fogták el a férfit. Az amerikaiak által elvileg nagyon keresett szaúdi befektető könnyedén utazgatott Európa-szerte, az utóbbi néhány évben hazánk mellett megfordult Franciaországban, Spanyolországban és Horvátországban is. A kormánypárti lap arra is felhívta a figyelmet: Pharaontól az amerikaiak korántsem idegenkednek annyira, amit jelez, hogy az FBI-körözés ellenére a Pentagon 2008-ban 120 millió dolláros megállapodást kötött az egyik pakisztáni érdekeltségével az afganisztáni amerikai támaszpontok üzemanyag-ellátására. Tarsoly Csaba és Szijjártó Péter fotó mű