Magyar Nemzet, 2017. február (80. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-23 / 46. szám
2017. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Polgári napilap LXXX. évfolyam, 46. szám 2. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint-X A I a hiteles politikai alternatívára Gémesi György szerint. Interjú. A Útilapu 4 Az MSZP-s Botka László az LMP-nél kezdett, de fél óra alatt máris elutasításba ütközött. 6 Lemaradásban Egy napelemrendszer 100-150 ezer forinttal drágább nálunk, mint Szlovákiában. 10 Nincs politikai nyomás II. Mészáros Antóniát és Rónai Egont kérdeztük az ATV-n belüli újságírói szabadságról. A pénz elfogy, a rüh és tetvek visszatérnek? KUSLITS SZONJA Veszélybe került az EU-forrásból finanszírozott, négy éve sikeresen működő Alapellátás-fejlesztési modellprogram, pedig a projekt sokat javított a hátrányos helyzetű térségekben uralkodó lesújtó körülményeken és a családok tudáshiányán. Az ország négy megyéjének 24 százaléka a diákoknak halmozottan hátrányos helyzetű az általunk felkeresett iskolában praxisában bevezetett program jelenleg 16 településre koncentrálódik; lényege, hogy a praxisközösségekben az orvosokat és az asszisztenseket gyógytornász, dietetikus, egészségpszichológus és népegészségügyi koordinátor is segíti. A programnak köszönhetően a gyerekek játékos gyakorlati órákon, szakemberektől tanulhattak például helyesen fogat vagy kezet mosni. Ezt később otthon szüleiknek is megtanították. Bagatellnek tűnik ez első hallásra, de amikor Kormos Ferenc, a Hanyi-menti Általános Iskola igazgatója arról beszél, hogy Átányban igen gyakran üti fel a fejét a rüh, az ótvar, a tetű, valamint a sárgaság... sokan korábban sosem mostak fogat, akkor már érthető, miért van ekkora szükség ezekre a kezdeményezésekre. [Pénz...] Folytatás az 5. oldalon ► Svéd állatfarm Kivezetik a tartós tankönyveket Az első két évfolyamot érinti a változás © 5 Eltévedt golyó? Újabb szakértők vizsgálják a bőnyi rendőrgyilkosság körülményeit © 4 Négylábúakkal is enyhítenék a migrációs nyomást © 10 Messzire gurul az öt karika • Az olimpiai pályázat visszavonásával sajátos jogi helyzet áll elő SZABÓ ZSOLT Visszavonják Budapest 2024-es olimpiai pályázatát - ebben állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a MOB elnöke - tudta meg a Magyar Nemzet. Hármójuk találkozója tegnap este zajlott a parlamentben. Értesülésünk szerint Tarlós István a jövő hét elejére hívja össze a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, ahol hivatalosan is döntenek a visszavonásról. A legfőbb indok a az volt, hogy az immár eleve vereségre ítélt pályázat, különösen az olimpiaellenes népszavazás ügyében leadott 266 ezernyi aláírás tükrében, súlyos presztízsveszteséget okozna az országnak. Tarlós a főváros honlapján közölte: „Voltaképpen a Momentum Mozgalom kérdése és kérése is erre vonatkozott, hogy vonja vissza a főváros a pályázatát. Én is ezt tudom javasolni a Fővárosi Közgyűlésnek.” Hozzátette: az elmúlt hetekben történtek ellenére a pályázat mellett tegnapig kitartó MOB vezetése tudomásul vette a döntést. A visszalépéssel sajátos jogi helyzet alakult ki: a Momentum Mozgalom által összegyűjtött aláírásokat már nem lehet visszavonni, azokat a Fővárosi Választási Irodának meg kell számolnia. Amennyiben megvan a népszavazás kiírásához szükséges számú aláírás, akkor a Fővárosi Közgyűlésnek ki kell írnia a népszavazást, amit azonban bárki megtámadhat bíróság előtt. - Az okafogyottságot kizárólag bíróság mondhatja ki - írta a Kaposvári Törvényszék egy hasonló kezdeményezés megsemmisítésével kapcsolatban 2016. október 21-én. A magyar társadalom többsége egyébként ellenzi a rendezést, de támogatná, hogy népszavazást írjanak ki. Az Iránytű Intézet lapunk megbízásából készült felmérése szerint egyedül a Fidesz- KDNP szavazói között vannak többségben a támogatók, de e csoportban is harminc százalék álláspontja az, hogy inkább ne legyen olimpia Budapesten. Részletek a 2. és a 3. oldalon Méltatlan csatározás kísérte a pályázás folyamatát, most pedig folytatódhat az iszapbirkózás fotó székelyhídi balázs Matolcsy puccskísérletet emlegetett hírösszefoglaló A 2015 tavaszán indult brókerbotrányt „egy nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató” tevékenységként írta le Matolcsy György tegnap a parlamentben, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának általános vitáján. A jegybank elnöke a távirati iroda beszámolója szerint felidézte: először a Buda-Cash, majd a Hungária, végül a Quaestor nevű csalárd cég dőlt be, mert az MNB új vizsgálati módszerével meg Egy nagy NATO-szövetséges ország „kormánybuktató és jegybankbuktató” tevékenységbe kezdett találta a „10-15 éve felhalmozott trükköket”, amelyek révén sok száz milliárdot vettek el az emberektől. A Magyar Nemzeti Banknak ez a brókercsalásokat leleplező tevékenysége egy forgatókönyvbe illeszkedik a 2014 őszén indult kormánybuktató kezdeményezéssel - fejtette ki. A Matolcsy által felvázolt forgatókönyv szerint a jegybankot szerették volna bankpánik kirobbantására felhasználni, és ezáltal megbuktatni a kormányt. A bankpánik be is következett: négy városban, négy órát tartott. Mondhatnánk, hogy nem sok, de sokkszerű volt az, hogy egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeseink és barátaink, fel akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt - fogalmazott. [Matolcsy:...] Folytatás a 7. oldalon ► Megtartja? Az abortuszügy túlmutat önmagán • A Bethesda új részlegében nem végeznek majd terhességmegszakítást • Megmentett életek SZABÓ EMESE A Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház együttműködésében létrejövő új kórházi egység kommunikációja erősen félrecsúszott, de arra legalább rávilágított: az abortusszal kapcsolatos kérdések ma is erős indulatokat váltanak ki. És bár a terhességmegszakítás szabályozásán lehet vitázni, az nem kérdés, hogy a hazai helyzet nem fényes. Az 1980 és 1990 közötti 100-200 ezres abortuszszámhoz képest ugyan még 1990-ben is 90- 100 ezer ilyen beavatkozás történt - hatalmas előrelépés, hogy ma már „csak” évi 30 ezer terhességmegszakítást végeznek, de a 90 ezer élveszüléshez viszonyítva így is rossz az arány. Ilyen viszonyszámok mellett nem lepődhetünk meg azon, hogy a kismamáknak a terhességüket megállapító ultrahangvizsgálaton rutinszerűen teszik fel a kérdést: Megtartja? - Amikor a legkisebb gyerekünket vártuk, mi is szembesültünk ezzel, feleségemtől is megkérdezték - mondja Velkey György, a Bethesda kórház főigazgatója, akinek ötgyerekes családapaként személyes tapasztalata van az efféle helyzetekről. Nehezen kezelhetők azok a szituációk is, amikor valaki sokadik vetélését követően fekszik egy osztályon, vagy éppen veszélyeztetett terhesként, nyitott méhszájjal kényszerül kórházi ágyba, és betesznek mellé egy abortuszra érkező asszonyt. A Bethesda új részlegével az ilyen helyzeteket szeretné megelőzni, mégpedig azáltal, hogy felvállalja: kórházukban ilyen beavatkozás nem is történhet. Mindettől még meg lehet szakíttatni a terhességet más intézményben, a területi ellátás nem sérül. A családok csak a bővülést fogják érzékelni. A megszokott betegbiztonsági háttér és infrastruktúra melletti természetes szülésre vagy másképp fogalmazva „kórházi otthonszülésre” itthon nem igazán terhességmegszakítást végeznek hazánkban, ami a 90 ezer élveszüléshez viszonyítva még mindig rossz arány van lehetőség, pedig a családoknak egyre nagyobb igényük volna rá - mondja Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, aki a két év múlva a Bethesdában induló szülészet szakmai koncepcióját írta. A bővítés kapcsán megjelent hírekre reagálva kiemeli, hogy őt magát nem az abortuszmentes szülészet motiválja elsősorban, hanem a természetes szülés, amelynek szemléletében tevékenykedik, és amely az osztály profilja lesz. Ugyanakkor tény, hogy abortuszt nem vállal, de erre minden orvosnak van lehetősége. - Ezt a rendszerváltás óta bárki megteheti, én a kilencvenes években álltam elő a kéréssel. Az akkori főnököm elfogadta a döntésemet, de a kollégák jó része meglepődött: nem örültek neki, mert ezt a munkát senki nem végzi szívesen - mondja. A nőgyógyász hívő emberként úgy gondolja: nem az ember kompetenciája dönteni az élet létéről vagy nem létéről. [Az abortuszügy...] Folytatás az 5. oldalon ► 30 ezer