Magyar Nemzet, 2018. február (81. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-15 / 39. szám
2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Egyelőre csak a CBA követi az Aldit • Minimálbérrel már egyik lánc sem próbálkozik, ám a jelentősebb emelés nem ragadós MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az év elején jelentette be az Aldi, hogy 15 százalék körüli béremelést adott az idén eladóinak, így a kezdő fizetés náluk meghaladja a bruttó 270 ezer forintot, de a gyakorlott szakemberek még ettől is jelentősebb pénzre számíthatnak. Például aki tíz éve náluk van, akár 352 ezer forint bruttót is kaphat. Egy hónap telt el a német multi nagy bejelentése óta, és most körbekérdeztünk, hogy a konkurens kereskedelmi láncok is emelték-e a dolgozók bérét. Egyedül a CBA adott egyértelmű választ. Bár a CBA franchise-rendszerben működő üzletlánc, amely egymástól gazdaságilag független vállalkozásokból épül fel, a versenytársak által bejelentett jövedelemnöveléseket a franchise-partnereik is követték. - A központ rendelkezésre álló információi alapján kijelenthetjük, hogy a hozzánk csatlakozó vállalkozások a közelmúltban több alkalommal is emeltek béreket annak érdekében, hogy az ágazatban versenyképes fizetéseket tudjanak adni a munkavállalóknak - nyilatkozta lapunknak Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója, de pontos összegekkel nem tudott szolgálni. Az most már köztudott, az Aldi eladói az ágazatban rekordösszegű pénzért dolgoznak, ám nem sokkal kapnak kevesebbet a Lidlnél sem. A német diszkontlánc dolgozói Budapesten bruttó 268, vidéken 247 ezer forintot keresnek. A Tescónál a decemberben megkötött megállapodás van érvényben, amely szerint a dolgozók idei évre meghatározott legalacsonyabb bére 197 ezer forint, amit egyéb juttatásokkal egészítenek ki, így a kereset elérheti a 227 ezret is. Az Auchan tavaly októberben jelentett be általános béremelést erre az évre vonatkozóan, ami valószínűleg az idén már nem fog változni. A francia hipermarketnél havi bruttó 247 ezer forint az átlagos fizetés. A Spar dolgozói évente nagyjából 100 ezer forintos béren kívüli juttatást kapnak készpénzben, de azt Maczelka Márk kommunikációs vezető nem tudta megmondani, hogy az idén várható-e náluk béremelés. Az Aldi bejelentésére egyelőre ők nem léptek. A Metro 12 helyett 14 havi bért ad a munkavállalóinak, de 2600 dolgozójának 40-50 százalékát garantált bérminimumon foglalkoztatja. A dolgozók 86 százaléka kapott fizetésemelést januártól, így a minimális bruttó fizetés meghaladja a 180 ezer forintot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a német nagykereskedelmi áruház az egyik legszűkmarkúbb a dolgozóival. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Karsai Zoltán lapunknak elmondta, hogy a szakmai bérminimum az ágazatban 181 ezer forint, minimálbért már senki sem mer fizetni, mert annyiért nem találni munkást. - Nem feltétlenül követendő példa az Aldi bérpolitikája, és úgy látom, az év eleji bejelentésük az egész piacot nem is tudja megrengetni - vélte Karsai Zoltán. - Arra viszont előbb-utóbb rákényszerülnek a nagy láncok, hogy bruttó 200 ezer forint feletti fizetést adjanak. ► ezer forintos bérrel csábítja a dolgozókat az Aldi. A multi példáját nem sokan követik A havi 200 ezer forint feletti fizetés egyre általánosabb, de egy cégen belül is nagyok lehetnek a különbségek fotó hegedűs Márta Tűzifa Gyanús hirdetésekre csapott le a Nébih Az ellenőrzött internetes tűzifahirdetések mintegy hetven százalékának, 54 hirdetésnek az azonnali törlését kezdeményezte a Jófogás.hu-n a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), mivel a tűzifa vélhetően illegális eredetű, vagy azt a vásárlók megkárosításával próbálták eladni. A Nébih közlése szerint folyamatosan figyelik az ilyen típusú hirdetéseket a hirdetési portál üzemeltetőivel együttműködve. A próbavásárlások során a hatóság elsősorban a hirdetők azonosíthatóságát, valamint a hirdetések valóságtartalmát vizsgálta. (MN) Bevásárlás Új tulajdonos a Tungsramnál A General Electric (GE) korábbi magyarországi elnöke, Jörg Bauer cége veszi meg a GE európai, közel-keleti, afrikai és törökországi fényforrásüzletágát, valamint globális autólámpa-üzletágát, a cég Tungsram Csoport néven működik a jövőben. A tervezett adásvétel keretében a GE több mint 4000, döntően magyarországi munkavállalót, öt magyarországi gyárat (Budapesten, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Kisvárdán és Hajdúböszörményben), valamint kereskedelmi irodákat és egyéb ingatlanokat adna át a vevőnek. Az adásvétel az év közepéig lezárulhat. (MTI) 7 Mégsem jártak jól a fogyasztók a rezsiharccal HÍRÖSSZEFOGLALÓ Nem nyert, hanem veszített a lakosság a rezsicsökkentett hatósági gázárral - állítja Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető, akinek többéves pereskedés után sikerült megszereznie a vonatkozó számlákat az állami MVM energetikai társaság gáznagykereskedő cégétől, a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-től (MFGK) - írja az Index. A hírportál hozzáteszi: a per azért húzódott el ennyire, mert az MFGK a Kúriáig is elment, hogy meggátolja a dokumentumok nyilvánosságra kerülését. Tóth a kiperelt, gázimportról szóló adatokból arra következtet, hogy valójában nem is spórolt a lakosság, hanem konkrétan vesztett a beszerzési árhoz képest: nagyobb csökkentés lett volna indokolt, mint amit az állam a rezsicsökkentéssel adott. A politikus szerint valamennyit már 2013-2014-ben is vesztettek a gázfogyasztók a kicsit magasabban hagyott állami tarifán, azóta pedig, hogy az olajár jelentősen csökkent, még rosszabbul járt a hatósági áron tartott lakosság. A frakcióvezető úgy látja: 2013 és 2017 között egy háztartás átlagosan 70 ezer forinttal többet spórolhatott volna, ha az állam engedi érvényesülni a beszerzési árak csökkenését a lakossági árakban. Az Index megjegyzi: azt, hogy a szabadpiaci árakkal jobban járnának a fogyasztók, mutatja az is, hogy a német E.ON energetikai cég egyes fogyasztóknál máris aláígért az állami rezsicég ajánlatának. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos kedden felháborodott a multicég lépése miatt, úgy vélte, hogy az E.ON ezzel az országgyűlési választásokba akar beavatkozni „Brüsszel oldalán”. Az E.ON minderre közölte, hogy az ajánlata csak egy bizonyos ügyfélkörnek szól. Ismét többen szorulnak ki a fővárosból az agglomerációba • Az ingatlanárak egekbe emelkedése lenullázta a családi otthonteremtési kedvezményt ILLÉS JÓZSEF Egyre több család számára elviselhetetlen fővárosi lakásdrágulás, ezért ismét növekedésnek indult az agglomerációba kiköltözők száma - derül ki az Otthontérkép elemzéséből. Az ingatlankereső portál megállapította, hogy amíg Budapest belső kerületeinek népessége nem növekszik, a külső településrészek lélekszáma pedig csökken, addig a főváros környékén lévő települések lakossága gyarapodik. Ez a változás a kínálati árakban is megmutatkozik: két év alatt 48 százalékkal emelkedett a főváros környéki lakások és 23 százalékkal a házak ára. Az elemzés szerint az egyes lakóövezetek népszerűségét a népességmozgás alapján lehet megítélni. Ugyanis ha egy település, kerület belopja magát az emberek szívébe jó infrastruktúrájával, környezeti adottságaival, több ember szeretne majd odaköltözni, mint amennyi elhagyja, ennek következtében pedig nő a népesség. A főváros külső-belső kerületei és a Budapest körüli falvak örökös harcban állnak az ingatlanvásárlók kegyeiért. Az agglomeráció 2000-2003 között hatalmas kedvenc volt, népessége évről évre növekedett. 2003-tól azonban fordulat történt: többen akartak elköltözni a főváros környéki településekről, mint letelepedni ott, egészen 2013-ig. Ezzel fordított arányban változott Budapest külső és belső kerületeinek népessége 2000 és 2006 között. Igaz, a folyamat lassú volt. 2006-ban viszont felgyorsult a „népvándorlás”, a mérleg pozitívba fordult az agglomeráció kárára, megugrott a belső kerületek népszerűsége, és ugyan kisebb ütemben, de a külső kerületek is követték ezt a trendet. Manapság azonban ismét az tapasztalható, hogy az agglomeráció kezd népszerűvé válni. Ez a tendencia feltehetően az áremelkedéssel magyarázható, mivel olyan nagy mértékben felszöktek az árak Budapesten, hogy a lakásvásárlók kénytelenek kifelé húzódni, vállalva ez A fővároshoz közeli településeken alig másfél év alatt 48 százalékos drágulás volt a lakások piacán -zel az ingázással járó kellemetlensége- a két. Az agglomeráció infrastruktúrájá- nak fejlődési üteme eltérő. Bár az ellátás a legtöbb településen jelentősen javult, az elővárosi közlekedés több ponton is akadozik vagy nem fejlődött, márpedig ezek a szempontok is döntők lehetnek a lakóhely kiválasztásánál - fejtette ki Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. Lakások esetén az agglomerációban 2016 első negyedévétől 2017 második negyedéig 18 százalékos volt a drágulás, majd ezután szűk egy év alatt még 30 százalékkal mentek feljebb az árak. A külső kerületekben a lakásárak hasonlóan, egy év alatt 47 százalékot drágultak. Összességében a belső kerületek lakásárai emelkedtek a legkisebb mértékben, két év alatt 26 százalékkal. A GKI Gazdaságkutató Zrt. tanulmányában pedig az olvasható, hogy az ingatlanárak meglódulása miatt a háztartások helyzetén nem sokat javított a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetése. A csok 10+10 a maximum 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból és a szintén maximum 10 millió forintos kedvezményes hitelből áll. Ezt a legkedvezőbb csokkonstrukciót azonban csak azok a családok élvezhetik, akiknek vagy három gyerekük van, vagy ennyit vállalnak. Ez a támogatás csak új lakás vásárlása vagy építése esetén vehető igénybe. Egy gyermek esetén 600 ezer forintot, két gyermek esetén pedig 1,4 vagy 2,6 milliót, attól függően, hogy használt vagy új lakás vásárlására kívánják-e fordítani. A tavalyi áremelkedések miatt egy lakás megvétele anyagilag megterhelőbb volt, mint 2015-ben. Használt, 60 négyzetméteres lakással számolva az átlagos növekedés 1,9 millió forint, míg egy új lakás esetén 2,3 millió, így a csok bevezetése óta végbement áremelkedés meghaladja az egy, illetve két gyermek után járó támogatást. Vagyis - állítja a GKI - a csok bevezetése inkább az építőipart, semmint a lakásvásárlókat támogatta. Árcsökkenés Olcsóbb lesz az üzemanyag A tegnapi árcsökkenés után holnap ismét olcsóbb lesz az üzemanyag a hazai benzinkutaknál: ezúttal 4-4 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol. A benzin átlagára literenként 353, a gázolajé 359 forintra mérséklődik. Még szerdán a benzin ára 7, a dízel üzemanyagé 6 forinttal lett alacsonyabb. A benzin ára egyébként hat évvel ezelőtt, 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, 449 forint. (MTI) Konzum Jelentős tőkeemelés Mészáros cégénél A tavaly decemberben bejelentett, öszszesen 30 milliárd forintra becsült tőkeemelés első lépéseként a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 16,2 milliárd forintos értéken apportálja a Hunguest Hotels 71,5 százalékos üzletrészét -jelentette be a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A Mészáros Lőrinchez köthető vállalat az üzletrészek ellenértékét új részvények zártkörű kibocsátásával egyenlíti ki. Az előzetes számítások szerint a többlépcsős tőkeemelés végén a Konzum Nyrt. saját tőkéje elérheti az 50 milliárd forintot. (MN)