Magyar Nemzet, 2020. január (83. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-02 / 1. szám
2020. január 2., csütörtök BELFÖLD 5 Egyre több pénz jut egészségügyre Az eddigiek mellett kötelezővé és ingyenessé tették a bárányhimlő elleni védőoltást is A kormány célja, hogy olyan átfogó finanszírozási rendszer jöjjön létre a járó- és fekvőbeteg-ellátásban egyaránt, amelyben elkerülhető az adósság újratermelődése - írta közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az eredmények közül kiemelték az alapellátás-fejlesztési programot, a Nemzeti immunizációs programot és az Egészséges Budapest programot. Munkatársunktól Az elmúlt másfél évben jelentős változások történtek az egészségügyben, amelyek célja a családok egészségének támogatása, a hatékonyabb megelőzés és a biztonságos, magas színvonalú betegellátás erősítése, valamint az egészségügyi dolgozók megbecsültségének további javítása volt - közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Hangsúlyozták azt is, hogy 2020- ra 770 milliárddal több jut egészségügyre, mint 2010-ben, és közel 184 milliárd forinttal több, mint tavaly. Az eredmények közül kiemelték: az alapellátás-fejlesztési program részeként meghirdetett Három generációval az egészségért pályázat első fordulójában a kormány hatmilliárd forinttal támogatott 79 háziorvosi praxisközösséget, amelyek több mint 130 ezer esetben végeztek vizsgálatokat, adtak tanácsot. A program második fordulójában 64 praxisközösség nyert el támogatást a rendelkezésre álló 4,7 milliárd forintból, így már 1,2 millió ember számára vált könnyebben elérhetővé a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés. A Magyar falu program részeként 186 orvosi rendelő épülhet vagy újulhat meg, összesen négymilliárd forint értékben. 778 kistelepülésen nyílik lehetőség orvosi eszközök beszerzésére, szolgálati lakások építésére pedig ötmilliárd forint áll rendelkezésre. Az európai viszonylatban is kiemelkedő Nemzeti immunizációs program még erősebbé vált. A 2019-20-as tanévtől az eddigi 12 védőoltás mellett kötelezővé és ingyenessé vált a bárányhimlő elleni védőoltás is. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számának további csökkentése, megelőzése érdekében komplex intézkedési csomagot vezettek be. Az infekciókontroll javítására tízmilliárd forint támogatást kaptak a kórházak. A kormány összesen 58,6 milliárd forintot biztosított a fővárosi és Pest megyei szakrendelők fejlesztésére. Az Egészséges Budapest programban 32 budapesti és Pest megyei szakrendelő komplex fejlesztése történik informatikai korszerűsítéssel és az elavult műszerpark cseréjével. 2019 első fél évében többek között röntgen- és ultrahang-berendezéssel, kardiológiai vizsgálatokat segítő eszközökkel, terheléses EKG-val, endoszkópos, szemészeti, nőgyógyászati, terápiás és fizikoterápiás vizsgáló eszközökkel gazdagodtak a szakrendelők. Kitértek arra is, hogy a kormány év végi döntése nyomán csaknem nyolcvanmilliárd forintos támogatást kapnak a kórházak. Emellett az adósság újratermelődésének megakadályozása érdekében felülvizsgálják az egészségügyi finanszírozási rendszert, költségvetési felügyelőket rendelnek ki egyes kórházak mellé és központosított adósságrendezési eljárásban tételesen megvizsgálják a lejárt kórházi tartozásokat is. 79,4 milliárd forintot biztosítanak a kórházak többlettámogatására, ebből 42,8 milliárd forintot a lejárt tartozások rendezésére, 36,6 milliárd forintot pedig az adósság újratermelődését megelőző intézkedésekre, struktúraváltásra, az ellátás racionalizálására és a kórház teljesítményének elismerésére. A kormány célja - mint írták -, hogy olyan átfogó és fenntartható finanszírozási rendszer jöjjön létre a járó- és fekvőbeteg-ellátásban egyaránt, amelyben elkerülhető az adósság újratermelődése. Ennek kidolgozását az Emmi már megkezdte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ bevonásával. • A kormány év végi döntése nyomán csaknem nyolcvanmilliárd forint támogatást kapnak a kórházak Fotó: Havran Zoltán Komoly döntés előtt a nyolcadikosok Az ebben az évben jelentkező diákoknak már ösztöndíj jár a szakképzésben Két hetük van felkészülni a középiskolába készülő diákoknak a központi írásbeli felvételire, a kiszemelt tanintézmények közül azonban ráérnek a vizsga után is választani. Gimnáziumi képzéssel csaknem 550 intézmény várja a jelentkezőket országszerte, technikumi képzést feleennyi iskola kínál. A szakképzésben megújul a tananyag és minden tanuló ösztöndíjat kap. Csókás Adrienn közeleg a középiskolai felvételi, a nyolcadikosoknak, illetve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba készülő alsóbb éveseknek január 18-án kell megírniuk a központi írásbeli vizsgát matematikából és magyarból. A 2020-as tanévre gimnáziumi képzést 546, technikumit 236, szakképző iskolai képzést pedig 168 intézmény hirdet országszerte. Budapesten csaknem kétszáz középfokú intézmény várja a jelentkezőket, vidéken Pest megyében és Borsodban van a legtöbb középiskola, a legszűkebb választék pedig Nógrádban érhető el. A megjelölhető iskolák kétharmada szervez írásbeli vizsgát, ám a szabályok szerint csak a gimnáziumok és a technikumok követelhetnek meg felvételit, a hároméves szakképzésbe pedig az általános iskolai jegyek alapján lehet bekerülni. Fontos, hogy az írásbelire való jelentkezés nem egyenlő a kiválasztott iskolákba való jelentkezéssel, amelynek majd csak február 19. lesz a határideje. A népszerűbb intézmények szóbeli meghallgatásokat is tartanak, ezekre február 24. és március 13. között kell számítani. Bár a megújított Nemzeti alaptanterv még nem nyilvános, a kormány tervei szerint a kezdő évfolyamokon szeptembertől életbe lép, a gimnáziumok 9. osztályában így várhatóan változni fog a tananyag az ideihez képest, és módosulhatnak az óraszámok is. A szakképzésbe jelentkező fiatalokat viszont már biztos, hogy teljesen átszabott tananyag várja, a szakgimnáziumokból alakuló technikumokban 98, a szakközépiskolák helyébe lépő szakképző iskolákban 76 alapszakmát hirdetnek. Ezek nem fedik az idei kínálatot, több szakma eltűnt, vannak összevonások és új szakmák is létesültek, amelyekről az innovációs tárca és az iparkamara közös kiadványából lehet tájékozódni. Az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján (www.ikk.hu) online elérhető, valamint az iskolákba szétküldött tájékoztató füzet részletesen tartalmazza, hogy a választható 174 szakma miről szól, milyen szakirányai vannak, kiknek érdemes választani és mi mindenhez fog érteni az, aki elvégzi a képzést. Újdonság, hogy a szakképzésben 2020- tól minden tanuló ösztöndíjat kap. A most felvételiző diákoknak az alapozási szakaszban - tehát amíg a gyakorlat meg nem kezdődik - a technikumban havi hétezer, a szakképző iskolában pedig 14 ezer forint jár majd. Ezt az ösztöndíjat a képzés duális időszakában munkabér fogja váltani, ami a teljesítménytől függően a minimálbér 25- 60 százaléka, sőt a tanulmányok utolsó évében akár annak száz százaléka is lehet. A technikusi, illetve a mestervizsga megszerzésekor ezenfelül 150-300 ezer forint egyszeri pályakezdési juttatást kapnak a végzősök. Azoknak, akik a legszínvonalasabb képzéseket és a legjobb hírű gimnáziumokat keresik, érdemes ellátogatniuk a Legjobbiskola.hu honlapra, ahol az érettségi vizsgák és a kompetenciamérések eredményei alapján összeállított rangsorok segíthetik a döntést. Ez alapján a veszprémi Lovassy László Gimnázium az ország legjobbja, míg a több szempont alapján komplexen értékelő HVG 2020-as listáját a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezeti. Az írásbeli vizsgákra való felkészülés során érdemes böngészni az Oktatási Hivatal honlapját is, ahol elérhetők a korábbi évek vizsgafeladatai. A hivatal oldalán szintén fellelhető egy keresőfelület, ahol városok, képzéstípusok és tagozatok szerint szűrhetik a felvételizők a környékükön elérhető iskolákat. Tavaly összesen 95 ezren jelentkeztek középiskolába. A legutóbbi felvételi újdonsága volt, hogy tíz év után először többen választották a szakképzést, mint a hagyományos gimnáziumokat. A legtöbb nyolcadikos (több mint 31 ezer fiatal) az érettségi mellett szakmai képesítést is adó iskolatípust választotta. Az idei felvételi eredményei április végére lesznek meg. Január 18-án kell megírniuk a központi felvételit Fotó: MTI/Rosta Tibor Egy újabb kedvezmény az anyáknak Csókás A kormány döntése alapján a Diákhitel Központ kiterjeszti a gyermektámogatási kedvezményt: a képzési költségek fedezésére szolgáló, valamint a szabad felhasználású hallgatói kölcsön mellett január elsejétől a nyelvtanulási diákhitelt felvevő édesanyáknak is jár a könnyítés. Eszerint a második gyermek 2020. január 1-jét követő megszületése esetén elengedik a tartozás felét, a harmadik vagy további gyermek esetén pedig a teljes tartozást. A kedvezmény nemcsak a vér szerinti, hanem az örökbe fogadott gyermekekre is érvényes. A Diákhitel Központ tájékoztatása szerint amennyiben az édesanyának egyidejűleg több diákhitel-szerződése is van, akkor választhat, hogy melyik tartozást engedjék el. A kedvezmény 2018-as bevezetése óta a diákhitelt felvevők már hárommilliárd forint adósságtól szabadultak meg. Lapunk úgy tudja, ez több mint kétezer fiatal nőnek és családjának jelentett segítséget. A Diákhitel Központ arra is emlékeztetett, hogy a következő fél évben is rekordalacsony, mindössze 1,99 százalék lesz a szabad felhasználású és a nyelvi hitel kamata, a tandíjat fedező kölcsön pedig kamatmentes marad. Fontos tudni, hogy a nyelvi hitel is kamatmentessé válik attól a pillanattól, amikor az ügyfél leteszi a középfokú, államilag elismert nyelvvizsgát. A kölcsön egyébként legfeljebb félmillió forint öszszegben vehető fel, és nem ellenőrzik, hogy ki mire költi a pénzt. Az igénylés felső korhatára 45 év.