Magyar Nemzet, 2020. november (83. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-02 / 256. szám
2020. november 2., hétfő :Magyar Nemzet BELFÖLD 3 Ma is templomépítő nemzet a magyar Hálaadó istentiszteleten mondott beszédet a kormányfő A kereszténység nemzetmegtartó erő - elevenítette fel az alaptörvény egyik passzusát a kormányfő a reformáció emléknapján, a csömöri református templom felépüléséért tartott hálaadó istentiszteleten. Orbán Viktor hozzátette: amit ma európai kultúraként ismerünk, az kétezer éves magvetés eredménye, és ebből a magvetésből nőtt ki a Kárpát-medencében ezer éve a keresztény magyar állam is. Munkatársunktól A kormány ezután is kész a Magyarországi Református Egyház mellett állni, amikor majd az országos tisztújításuk után „új lendülettel fognak a magvetéshez, a vetés gondozásához és a betakarításhoz” - mondta Orbán Viktor szombaton, a reformáció emléknapján, a csömöri református templom felépüléséért tartott hálaadó istentiszteleten. Úgy fogalmazott: szövetséget kínálnak a reformátusoknak azokra az esetekre is, amikor „a még feltöretlen ugar megművelésébe fognak majd”. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar ma is templomépítő nemzet, amire „a mostani, templomromboló időkben igencsak büszkék lehetünk”. A MAGVETŐ PÉLDÁZATA Orbán Viktor kifejtette: az egyház és a kormány együtt dolgozik a templomok megújításáért, újak építéséért. Kormányzásuk 15 éve alatt háromezer templom megújulását és 130 felépítését támogatták, ezek közül 1124 református templom újult meg és 47 új épült foglalta össze, hangsúlyozva: a kormány dolga az épített örökség megvédése és a tettre kész gyülekezetek támogatása. Azt is mondta, a csömöri reformátusok erejét jól mutatja, hogy néhány év leforgása alatt előbb parókiát és gyülekezeti házat emeltek, majd ehhez templomot és a magyarok összetartozását kifejező emlékművet építettek. A magvető háza templomelnevezést a kormányfő beszédes névnek nevezte, mert az üzeni, hogy az épületen végzett utolsó simítások nem a munka végét, hanem egy út kezdetét jelentik. A magvető példázata kifejezi, hogy az egyház nemcsak a hívők előtt nyitja ki templomait, iskoláit, szeretetintézményeit, hanem azok előtt is, akik még nem részesültek a keresztyén hit áldásában - fejtette ki a miniszterelnök. LÉLEKMENTÉS Orbán Viktor idézte az alaptörvény azon passzusát is, amely szerint a kereszténység nemzetmegtartó erő. A magyarok azt vallják - tette hozzá -, hogy a kereszténység egész Európát, sőt az egész világot is képes megtartani. - Amit ma európai kultúraként ismerünk, az egy kétezer éves magvetés eredménye - hangoztatta, kiemelve, hogy ebből a magvetésből nőtt ki a Kárpát-medencében ezer éve a keresztény magyar állam is. - A másfél évszázados muszlim megszállás alatt pedig a prédikátorok által elvetett ige őrizte meg, végezte el azt a lélekmentést, ami megtartotta Magyarországot magyarnak - tette hozzá. Megfogalmazása szerint az apostolok, misszionáriusok, reformátorok által elvetett magok termése ma ott látható az építészetben, a nyelvben, az irodalomban, a jogrendszerben, számtalan képzőművészeti alkotásban és mindenekelőtt sok-sok család életében. Ugyanakkor azt is látni időről időre, hogy a vetésbe konkoly is kerül, és azzal ugyancsak meg kell birkózni, hogy a divatos ideológiák lármás madárserege is megjelenik vetéskor, és ezek igyekeznek kikapkodni az emberek szívéből a tanítást, ha az nem került elég mélyre - mondta a kormányfő. POLITIKAI KRÉDÓ - Ezért keresztény magyar embernek lenni - folytatta Orbán Viktor - szeretet és küzdelem egyszerre. - Ma ez a kereszténydemokrata, XXI. századi politika krédója is - jelentette ki. A reformáció emléknapja arra int, hogy magvetés nélkül nincs aratás sem, és arra is emlékeztet, hogy a magyarok mennyi mindent kaptak a kereszténységtől - fogalmazott a miniszterelnök, aki végül hangsúlyozta: „ezt a sok jót nem a múlt kedves, megbecsülendő darabjainak tekintjük, hanem a magyar jövő építőköveinek”. Tuzson Bence, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a templom megépítéséhez. Sok fejlesztés valósult meg Csömörön, de a templom más, mert az Isten háza, a lélek otthona és a közösség teremtő ereje - tette hozzá. Az új csömöri református templomot az összetartozás szimbólumának nevezte, a kazettás mennyezet mozaikjaiból ugyanis összeáll a Kárpát-medence, a magyarság. Orbán Viktor szerint a kormány dolga a tettre kész gyülekezetek támogatása Fotó: MTI/Máthé Zoltán KERESZTYÉN SZABADSÁGUNK ZÁLOGA A hálaadó istentiszteleten Balog Zoltán református lelkész, püspökjelölt hirdetett igét. Kiemelte, a reformátorok vallották és „mi is valljuk", hogy az újjászületett ember Isten igéjének teremtménye, az egyház pedig az „Ige, Isten szava által teremtett közösség". „Keresztyén szabadságunk záloga" a bizonyosság, hogy az ember a létét és megmaradását nem valamilyen véletlennek, determinációnak, a természet törvényének, hanem Isten akaratának, az ő teremtő igéjének köszönheti. „Ez a bizonyosság szabadít meg bennünket minden világi kötöttség fogságából, és ez fordít a világ felé, embertársunk felé szabad szeretetben" - fogalmazott. Hozzátette: ezt ismerték fel elementáris erővel, és ezt hirdették a reformátorok. Nem új dolgot fedeztek fel, „nem reformerek voltak, hanem visszahívok, visszatérők". Ők azok, akik visszahívtak és „azóta is visszahívnak bennünket az egyetlen alaphoz": Isten teremtő és újjáteremtő igéjéhez. Nem újdonság ez, és mégis mindig új: ezt hirdette Ézsaiás próféta, ezért jött el Jézus Krisztus, ezt írja Péter apostol a levelében, erről beszél Pál apostol, Szent Ágoston, Szent Ferenc és Aquinói Szent Tamás is, sorolta, majd megjegyezte, kár, hogy nem lehetett minden kereszténynek együtt maradni és együtt szolgálni ebben a megújulásban. A HELYZET Memento mori, memento vivere Nemrég azon gondolkodtam, hogy mit jelent a haza. Valamiért rögtön a halottaimra gondoltam, az őseimre. Arra, hogy ők mindig vannak. Ha ráülök a sírjuk szélére, századszor elolvasom a nevüket, születésük, haláluk dátumát, és nemcsak megemlékezem róluk, hanem erőt merítek jövendő küzdelmeimhez is. Idén nem utazhattam haza halottak napjára, pedig minden halottam otthon van, Erdélyben. Lám, ha lezárják a határokat, még a halottainktól is elválaszthatnak minket, ez is az év keserű felismerései közé tartozik, így hát gyertyát gyújtottam az asztalomon, mécsest helyeztem az ablakomba. Olcsó pótlék ez, nem váltja ki a halottak napi találkozást, a temetőkert avarillatát, a gyertyatenger fényét, az ősz füstszagú melankóliáját, a rögök hűvös érzését a tenyeremben, a vérrel szentelt földet, ahol ők nyugszanak. Hisz ott vannak mind, a nagyszüleim, a dédszüleim, távolabbi falvakban az ükszüleim. Ha volt időm, nekik is vittem krizantémot, őszirózsát, fehér gyertyát. Ebben az évben talán más fényben látjuk a halottak napját is. Kettős gyászkeretben, mert „emberemlékezet” óta nem volt rá példa, hogy halálhírek olvasásával kezdjük a napot. A számok embertelen, rideg valósága halálfélelemmel, szorongással és aggodalommal tölt el, akkor is, ha erőt színlelve elfojtjuk ezeket az érzéseket. Utoljára a középkori nagy pestisjárvány elevenítette fel a memento móri régi bölcsességét, mert akkor a halál fenyegetően időszerűvé vált, és ez a gondolat a fogyasztói társadalom eljöveteléig velünk is maradt. Az idei év ismét eszünkbe véste ezt a szállóigét. Sokan arról beszélnek, hogy a koronavírus-járvány is átformálja majd a világot, gondolkodásunkat, és ezentúl máshogy élünk. Csakhogy ennek semmi jelét nem látjuk: erőszakos tömegtüntetésektől hangosak a világ nagyvárosai, vérlázító terrormerényletek borzolják az európaiak kedélyét és háborúk tetézik a pandémiát, mintha mi sem történt volna. Pedig ilyen időkben lehet, hogy újra elő kellene vennünk Szabó Lőrinc Kortársak című versét, és nem ártana, ha itthon és világszerte is felidéznénk néhány versszakát: „Még húsz év, tíz, talán harminc, esetleg ötven; / s tetszik, nem tetszik, látni kell: / ellenségünkkel is közösebb sors köt össze, / mint azután majd bárkivel. / Még húsz év, tíz, talán harminc, esetleg ötven. / Béke, mért vagy csak a halottaké a földben!” Tehát a memento móri mellett eszünkbe kellene vésnünk a memento viverét is. Gondolnunk kellene arra, hogyan élünk és milyen minőségű életet élünk, levetkőzzük hagyományaink maradékát is, vagy még kimegyünk a temetőbe és gyertyát gyújtunk? Amikor azokkal időztem, akik másszor voltak, mindig azt hittem, hogy ilyenkor számonkérnek engem - balga hit ez, talán pogány maradvány. Sokszor éreztem, hogy követik az életemet, figyelnek, én pedig ezen a napon számot adok nekik a dolgaimról, mert a halottak napja egy nagy találkozás lehetősége, hisz életünk, sorsunk rejtett alkatrészei ők. Tudom, van, akinek ez pusztán formaság, társadalmi beidegződés, amit le kell tudni, és akkor nem furdal a lelkiismeret. Körbeálljuk a sírt, felidézünk pár emléket, elhelyezzük a virágokat, fejet hajtunk, és sietve iszkolunk vissza a kocsiba, hogy lehetőleg minél kevesebb rokonnal, ismerőssel találkozzunk. Pedig örülnünk kellene, hogy még vannak ilyen kapaszkodóink, hogy vannak ilyen időtlen kapaszkodóink, hisz ahogy Kányádi Sándor írta Halottak napja Bécsben című versében: „Mert a legárvább akinek / még halottai sincsenek / kora ecet könnye torma / gyertyájának is csak korma / álldogálhat egymagában / kezében egy szál virággal / Mert a legárvább akinek / még halottai sincsenek”. PATAKI TAMÁS TOLLHEGYEN Pilhál György Egy régi ellendrukker Bár a magyar választók a tavalyi EP-voksoláson úgy döntöttek, eltekintenek Jávor Benedek ipari méretű uniós följelentgetéseitől, brüsszeli kormánygyalázkodásaitól, a Párbeszéd makacs politikusa januárban újra csatasorba állhatott. Párttársa, Karácsony Gergely főpolgármester ugyanis nem felejtette el kipróbált elvtársát, meghívta őt is a kondér mellé. Budapest brüsszeli képviselete lett Jávor feladata, méghozzá a talányos „innovációs és klímaügyekben”. Ez az Orbán-kormány notórius brüsszeli mószerolását jelenti. Minap például az EUobserverbe írt cikkében azt ecseteli, mennyivel jobb lenne, ha az országnak járó uniós pénzt Budapest és az NGO- k oszthatnák el. Javaslatának igazolásához a hazai gazdasági adatok „módosításával” jutott el - amint azt Varga Mihály pénzügyminiszter is megjegyzi közösségi oldalán. Jávor azt állítja, a vírusjárvány az unió átlagánál jobban visszavetette az országot, holott míg a magyar gazdaság az első fél évben 6,1 százalékkal esett vissza, az EU-nál ez a szám átlagosan 8,3 százalék. Nő a deficit és az államadósság - huhogja Karácsony kihelyezett embere, azt viszont „elfelejti" hozzátenni, hogy mind a 27 tagországban ugyanez a helyzet. Ahogyan arról sem szól, hogy a járvány előtt Magyarország csökkentette legnagyobb arányban az adósságát. Ellenben megjegyzi, az Orbán-kormány már felhasználta a 2014-2020- as ciklus pénzeinek 99 százalékát. Mintha nem e célból kaptuk volna... A pénzügyminiszter észrevételére reagáló Jávor legfontosabb bejegyzése: szükség van Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárásra. Ő ezért szorít. Mintha nem tudtuk volna... Ez olyan biztos, mint pártjának a támogatottsága. Az egy százalék.