Magyar Nemzet, 2021. április (84. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-08 / 80. szám

10 KÜLFÖLD Magyar Nemzet 2021. április 8., csütörtök Hazánk határon túli politikáját dicsérték R­OMÁNIA Munkatársunktól A román parlamentben ellenzékben po­litizáló Románok Egyesüléséért Szövet­ség (AUR) társelnöke, Claudiu Târziu szenátor egy tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette: példaértékűnek tartja Ma­gyarország nemzetpolitikáját, és szor­galmazza, hogy pártja lépjen szövetség­re a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetséggel (RMDSZ) az ukrajnai romá­nok és magyarok védelmében - írja az MTI. Az ellenzéki párt társelnöke el­mondta: a közelmúltban meglátogatta az Ukrajnához tartozó Észak-Bukovi­­na román közösségét, amelynek veze­tői azt nehezményezték, hogy a román állam már nem ad ösztöndíjat azoknak a diákoknak, akik románul szeretnének tanulni.­­ Magyar barátainknak is van nemzeti kisebbségük Ukrajnában. Az ott élő magyaroknak vannak iskolái, gim­náziumai, magyar egyetemi katedrái, és jelentős támogatást kapnak a kultu­rális tevékenységeikre - hivatkozott a magyar kisebbségek helyzetére Tárzsy. Túrós Lóránd, az RMDSZ szenátu­si frakcióvezetője határozottan cáfolta az MTI-nek, hogy a szövetség együtt­működési ajánlatot tett volna az AUR- nak. A politikus közölte: soha semmi­lyen együttműködésről nem volt szó az AUR-ral, ez nem is lehetséges. Az AUR a parlament negyedik leg­erősebb pártja, az úzvölgyi temetőfog­lalás konfliktusát meglovagolva a ma­­gyarellenességével vált láthatóvá, de ké­sőbb témát váltott, és az elitellenesség, az értékkonzervativizmus és a gazda­sági protekcionizmus témájára össz­pontosított. Konzulátust nyitott meg Szíj­jártó Péter TÁDZSIKISZTÁN Munkatársunktól Konzulátust nyitott meg tegnap Szijjár­­tó Péter külgazdasági és külügyminisz­ter a tádzsik fővárosban. Megnyitóbe­szédében hangsúlyozta: Magyarország új lendületet szeretne adni a tádzsik­­magyar kapcsolatoknak, hogy ebből még többet tudjon profitálni a két ország - írja az MTI. Tádzsikisztán piaca nagy lehetőség a magyar vállalatoknak, rész­ben a gyógyszeripar területén, ahol a legnagyobb európai szereplő egy ma­gyar vállalat, részben a vízgazdálko­dásban, amelyben nagyon komoly inf­rastrukturális fejlesztésekre nyílik lehe­tőség, részben pedig a mezőgazdaság­ban, hiszen egyre jobban nő a kereslet az élő állat iránt - mondta a miniszter. A siker azonban nem lehetséges sze­mélyes jelenlét, vagyis valódi képvise­let nélkül, ezért döntött úgy Magyar­­ország, hogy Dusanbéban konzulátust nyit, amelynek elsődleges feladata lesz elősegíteni a gazdasági, a vállalatközi és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. A magyar Eximbank jó pénzügyi hát­teret, harmincmillió dolláros hitelke­retet fog biztosítani ehhez - fejtette ki. Mindig meg kell harcolni a hitnek a szép harcát Fazekas László: A felvidéki magyar közösség érdekeit is képviseljük A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház híveinek többségét máig ma­gyarok alkotják, így a hitélet mellett a nemzeti identitás megőrzése is fontos feladata a gyülekezeteknek. Az év elejétől új püspöke van a fel­vidéki reformátusoknak. Az elmúlt tizenkét év szolgálatáról kérdez­tük a leköszönő főtiszteletű Fazekas László emeritus püspököt, akit március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntettek ki. F­ELVIDÉK Dobay Gergely - A csehszlovák szocializmus utolsó éveiben fiatal lelkészként érkezett Rév­­komáromba. Milyen érzésekkel vállalta el a nagy múltú gyülekezet vezetését? - Először 1986-ban kerültem Ko­máromba segédlelkészként. Bár akko­riban nagyon beszűkült volt egy gyü­lekezet lehetősége, mégis azt tapasztal­tam, hogy van itt egy hitben és tartásban erős kemény mag. A komáromi szolgá­latom után 1989-ben áthelyeztek a lé­vai gyülekezetbe, ahonnan 1991-ben, a fordulat után hívtak vissza a komáromi gyülekezet lelkészének. Nem volt köny­­nyű feladat fiatal lelkészként elvállalni egyházunk legnagyobb gyülekezetét, de volt bennem egy olyan belső indíttatás, aminek hatására vállaltam ezt a szolgá­latot. A társadalmi fordulat után lelki és fizikai téren is elindult az építkezés. Akkor megvolt az emberekben az in­dulat, hogy felszabadultunk a szocia­lizmus nyomása alól, és mindenki nyíl­tan gyakorolhatja vallását. - Milyen volt a református gyüleke­zeti élet a szocialista rendszer alatt? - Számunkra, akik belenőttünk a szocializmusba, az volt a megszokott, hogy keresztyénekként a templom fa­lai közé vagyunk szorítva. Semmilyen rendezvényt nem szervezhettünk, kizá­rólag a járási egyházügyi hivatal enge­délyével. Fiatal lelkészként nagy hang­súlyt fektettem az ifjúságra, ami abban az időszakban szintén nehézségekbe üt­között. Emlékszem, hogy 1987 tavaszán bementem az egyik iskola igazgatójá­hoz, hogy adjon egy termet, mert hit­tant szeretnék oktatni a gyerekeknek. Nem ment zökkenőmentesen, de végül az igazgató ráállt, így Komáromban hosz­­szú idő után újra megkezdődhetett a hittanoktatás. A gyülekezeti élet a já­rási egyházügyi hivatal fokozott figyel­me mellett zajlott, akik igyekeztek kont­roll alatt tartani a lelkészeket. Amikor segédlelkészként Lévára kerültem, ve­lem együtt ment a rólam vezetett akta is az ottani hivatalba. Egy alkalommal a járási egyházügyi titkár egy titkosszol­gálati vezetővel együtt faggatott arról, hogy mit akarok a komáromi gyüleke­zetben, és próbáltak meggyőzni, hogy jobb lenne, ha ők ügyelnének rám, és kísérnék a szolgálatomat. - A református egyház az egyik utol­só védőbástyája a felvidéki magyar­ságnak. Milyen harcokat kellett meg­vívnia a magyar közösségért tizenkét évnyi püspöki szolgálata alatt? - Az a tapasztalatunk, hogy ahol már erősen megindult a lakosság asszimi­lációja, de még van református gyüle­kezet, ott hosszabb ideig megmarad a magyar közösség identitása. Ezért nem­csak az egyházunk hitéletét kell igaz­gatnunk, de a felvidéki magyar közös­ség érdekeit is képviseljük. Lett öt ma­gyar alapiskolánk, két gimnáziumunk és az utóbbi években több óvodánk is. Próbáltunk arra összpontosítani, hogy a magyar gyerekeknek biztosítva legyen az anyanyelvű oktatás, ezen belül pedig a keresztyén iránymutatás. Amikor 2013- ban az új iskolaügyi törvény nyomán a 270 felvidéki magyar iskolából 130-at be kellett volna zárni, minden tőlünk tel­hetőt megtettünk, hogy nyomást gya­koroljunk az illetékesekre. Iskoláink és óvodáink máig az állami támogatás 88 százalékát kapják meg, holott ugyan­olyan adófizetők gyermekei járnak a mi intézményeinkbe, mint az önkormány­zati fenntartásúakba. Akármelyik kor­mánynál is próbálkoztam püspökként a miniszterelnökhöz eljutni, egyszer sem sikerült. Iveta Radicovával egy fo­gadáson találkoztam személyesen, ahol a titkára meg is adta az elérhetőségét, azonban amikor a főtanácsos elküldte, hogy milyen témákban szeretnék vele beszélni, semmilyen választ nem kap­tunk. Az általam javasolt témák az is­kolaügy, a romakérdés és a Benes-dek­­rétumok voltak. Andrej Kiska köztársa­sági elnökhöz el se jutott a levelem. Egy személyes találkozásunk alkalmával rá­kérdeztem, de ő a beosztottjaira hárí­totta a felelősséget. Próbálkoztunk a va­gyonvisszaszerzéssel is, hiszen a Benes­­dekrétumok óta még mindig 60-65 in­gatlanunk és körülbelül 720 hektár ter­mőföldünk van az állam kezében. Azt mondták, hogy ezek majd előkerülnek az új finanszírozási rendszer elindulá­sakor. Később már azt a választ kaptuk, hogy a vagyonvisszaadással leálltak, azt már befejezettnek tekintik. Voltak har­caink bőven, de a hitnek a szép harcát mindig meg kell harcolni. - A Szlovákiai Református Keresz­tyén Egyházhoz számos szlovák gyüle­kezet is tartozik. Nem szül ez konflik­tusokat a többségében magyar anya­nyelvű hívekkel rendelkező egyházban? - A szocializmusban az egyházon be­lül a nemzetiségi kérdés nem volt téma, mivel mindenki annak örült, ha gyü­lekezeti szinten tevékenykedhetett. A rendszerváltás után azonban ez a kér­dés újból előkerült. Meglátásom szerint kellemetlen érzést váltott ki a szlovák testvérekben az, hogy míg Szlovákiá­ban a magyarság a kisebbség, addig a Szlovákiai Református Keresztyén Egy­házban a szlovákság van kisebbségben. Érezhető volt, hogy a szlovák egyház­megyék próbálnak vezető szerepet ját­szani, amit mindig helyre kellett tenni. Jelenleg a kilenc egyházmegyéből hét magyar és kettő szlovák. A feszültség akkor volt a legnagyobb, amikor 2011- ben csatlakoztunk a Magyar Református Egyházhoz, ami összefogja a magyar­­országi egyházkerületeket és az elsza­kított területek református egyházait. A csatlakozást úgynevezett ratifikációs csatolmánnyal oldottuk meg, amely le­hetővé tette, hogy a szlovák egyházme­gyék ne legyenek a Magyar Református Egyházhoz kapcsolva. Ennek ellenére ebből egy komoly konfliktus eszkalá­lódott a szlovák atyafiakkal, ami egé­szen állami szintig jutott. Sajnos az asz­­szimiláció hatására szaporodik azok­nak a gyülekezeteknek a száma, ame­lyek átállnak a szlovák nyelv használa­tára. Mi azt tartjuk, hogy amíg a hely­ségben magyar, reformátusok vannak, addig a lelkésznek kötelessége a szol­gálatokat magyarul is végeznie. A ve­gyes gyülekezetekben nem a presbité­riumok vegyes összetétele a megoldás, hanem két külön gyülekezet létrehozá­sa egy közös templomban, így minden­ki az anyanyelvén élheti meg a hitét, így van például Magyarbődön is, ahol 1986- ban volt szerencsém magyarul szolgál­ni. Azóta már van szlovák istentiszte­let is, amin jelenleg négyszer annyian vannak, mint a magyaron. Érdekesség azonban, hogy március 15-ét a szlová­kok a magyarokkal együtt ünneplik a templom mögötti emlékműnél.­­ Lelkészi szolgálata első éveiben a szocialista rendszer még üldözte a keresztényeket. A rendszerváltás elle­nére a kereszténység máig a legüldö­­zöttebb vallás a világon. Milyen kihí­vásokkal kell szembenéznie a keresz­ténységnek a XX. században? - Az Isten igazságához való ragasz­kodás egy társadalmi berendezkedésben sem kedves. Legalábbis mindig konflik­tusokat eredményez. János evangéliu­mában olvashatjuk azt, hogy a világ vi­lágossága eljött a világba, de a sötétség nem fogadta be. Tagadhatatlan, hogy a világ sötétségben jár. Nem csak azokban az országokban van keresztyénüldözés, amiket szeretünk szembeállítani a ke­resztyén hagyományokra épülő Európá­val. Az, hogy tőlünk nyugatabbra a tole­rancia nevében az iskolák faláról eltávo­lítják a keresztet, hogy nem merik a ka­rácsonyt karácsonyként ünnepelni, vilá­gosan jelzi, hogy elindult egy folyamat, ami megkülönböztetést, majd üldözést fog magával hozni. Az elpogányosodás folyamata megpróbálja az Isten igazsá­gát kiiktatni és semmissé tenni, hogy még csak ne is legyen említve. A XXI. század kihívásai miatt nekünk, keresz­tyéneknek nem visszafogottan, hanem még hatékonyabban kell képviselnünk Isten igazságát. Örvendetes, hogy van­nak olyan országok, ahol erre ráébred­tek. Jó példa erre Magyarország, ahol a kormány egyértelműsítette, hogy a ke­­resztyénség egy olyan életutat jelent, ami az életet táplálja, nem pedig a halál kul­túráját viszi az emberek elé. „Az elpogányosodás folyamata megpróbálja az Isten igazságát kiiktatni” Fotó: Turányi József FŐSZERKESZTŐ: Toót-Holó Tamás FŐSZERKESZTŐ­HELYETTESEK: Villányi Károly, Tábori Gabriella Lapszerkesztők: Jakubász Tamás, Pintér Balázs, Sitkei Levente Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató BELFÖLD: Baranyai Gábor (rovatvezető) • VÉLEMÉNY: Berszán György (rovatvezető) • KÜLFÖLD: Kottász Zoltán (rovatvezető) • GAZDASÁG: Kiss Gergely (rovatvezető) • KULTÚRA: B. Orbán Emese (rovatvezető) SPORT: Novák Miklós (rovatvezető) • FOTÓ: Éberling András (rovatvezető) • NEWSROOM: Nagy Árpád (rovatvezető) • VEZETŐ OLVASÓSZERKESZTŐ: Nádai László • VEZETŐ TÖRDELŐ: Imrik László, Ivanov György SZERKESZTŐSÉG: 1082 Budapest, Üllői út 48. • Postacím: 1476 Budapest, Pf. 47 • A szerkesztőség számítógépeinek vírusvédelmét az ESET Antivirus biztosítja. A MAI LAPSZÁMOT SZERKESZTETTE: Szentesi Zöldi László ELŐFIZETHETŐ: a kiadónál - Mediaworks Hungary Zrt. (1034 Budapest, Bécsi út 122-124., tel.: 06-1/920-6979, e-mail: elofizetes@magyarnemzet.hu) •ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 34 680 Ft, fél évre: 17 340 Ft, negyedévre: 8670 Ft, egy hónapra: 2890 Ft. • Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. (1089 Budapest, Orczy tér 1.). Reklamáció: tel.: +36-1/767-8262, e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu; Mediaworks Hungary Zrt. Komárom-Esztergom, Tolna, Baranya, Veszprém és Fejér megyében. Reklamáció: tel.: 06-1/920-6979, e-mail: elofizetes@magyarnemzet.hu • Árusításban terjeszti a LAPKER Zrt., a Magyar Posta Zrt., valamint az alternatív terjesztők. • ISSN 0237-3793 ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI ÉS ELŐFIZETŐI FELTÉTELEK: A Magyar Nemzet bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A Magyar Nemzet tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők a nyilvánossághoz. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § (2) bekezdése szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül, nem érinti azonban a 37. § szerinti szabad felhasználás lehetőségét. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Nemzetre való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Központi telefonszám: (06-1) 920-6979 E-m­ail-cím: kapcsolat@magyarnemzet.hu Előfizetés, terjesztés: (06-1) 920-6979 Terjesztés e-mail-címe: terjesztes@magyarnemzet.hu Digitális előfizetés: Digitalstand https://digitalstand.hu/magyarnemzet Hirdetésfelvétel telefonszám: (06-1) 920-6966 Hirdetés e-mail-címe: hirdetes@magyarnemzet.hu Internet: www.magyarnemzet.hu Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. Internet: www.mediaworks.hu E-mail: nyomda@mediaworks.hu Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató

Next