Magyar Nemzet, 2021. április (84. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-08 / 80. szám
10 KÜLFÖLD Magyar Nemzet 2021. április 8., csütörtök Hazánk határon túli politikáját dicsérték ROMÁNIA Munkatársunktól A román parlamentben ellenzékben politizáló Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke, Claudiu Târziu szenátor egy tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette: példaértékűnek tartja Magyarország nemzetpolitikáját, és szorgalmazza, hogy pártja lépjen szövetségre a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) az ukrajnai románok és magyarok védelmében - írja az MTI. Az ellenzéki párt társelnöke elmondta: a közelmúltban meglátogatta az Ukrajnához tartozó Észak-Bukovina román közösségét, amelynek vezetői azt nehezményezték, hogy a román állam már nem ad ösztöndíjat azoknak a diákoknak, akik románul szeretnének tanulni. Magyar barátainknak is van nemzeti kisebbségük Ukrajnában. Az ott élő magyaroknak vannak iskolái, gimnáziumai, magyar egyetemi katedrái, és jelentős támogatást kapnak a kulturális tevékenységeikre - hivatkozott a magyar kisebbségek helyzetére Tárzsy. Túrós Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője határozottan cáfolta az MTI-nek, hogy a szövetség együttműködési ajánlatot tett volna az AUR- nak. A politikus közölte: soha semmilyen együttműködésről nem volt szó az AUR-ral, ez nem is lehetséges. Az AUR a parlament negyedik legerősebb pártja, az úzvölgyi temetőfoglalás konfliktusát meglovagolva a magyarellenességével vált láthatóvá, de később témát váltott, és az elitellenesség, az értékkonzervativizmus és a gazdasági protekcionizmus témájára összpontosított. Konzulátust nyitott meg Szíjjártó Péter TÁDZSIKISZTÁN Munkatársunktól Konzulátust nyitott meg tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tádzsik fővárosban. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta: Magyarország új lendületet szeretne adni a tádzsikmagyar kapcsolatoknak, hogy ebből még többet tudjon profitálni a két ország - írja az MTI. Tádzsikisztán piaca nagy lehetőség a magyar vállalatoknak, részben a gyógyszeripar területén, ahol a legnagyobb európai szereplő egy magyar vállalat, részben a vízgazdálkodásban, amelyben nagyon komoly infrastrukturális fejlesztésekre nyílik lehetőség, részben pedig a mezőgazdaságban, hiszen egyre jobban nő a kereslet az élő állat iránt - mondta a miniszter. A siker azonban nem lehetséges személyes jelenlét, vagyis valódi képviselet nélkül, ezért döntött úgy Magyarország, hogy Dusanbéban konzulátust nyit, amelynek elsődleges feladata lesz elősegíteni a gazdasági, a vállalatközi és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. A magyar Eximbank jó pénzügyi hátteret, harmincmillió dolláros hitelkeretet fog biztosítani ehhez - fejtette ki. Mindig meg kell harcolni a hitnek a szép harcát Fazekas László: A felvidéki magyar közösség érdekeit is képviseljük A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház híveinek többségét máig magyarok alkotják, így a hitélet mellett a nemzeti identitás megőrzése is fontos feladata a gyülekezeteknek. Az év elejétől új püspöke van a felvidéki reformátusoknak. Az elmúlt tizenkét év szolgálatáról kérdeztük a leköszönő főtiszteletű Fazekas László emeritus püspököt, akit március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntettek ki. FELVIDÉK Dobay Gergely - A csehszlovák szocializmus utolsó éveiben fiatal lelkészként érkezett Révkomáromba. Milyen érzésekkel vállalta el a nagy múltú gyülekezet vezetését? - Először 1986-ban kerültem Komáromba segédlelkészként. Bár akkoriban nagyon beszűkült volt egy gyülekezet lehetősége, mégis azt tapasztaltam, hogy van itt egy hitben és tartásban erős kemény mag. A komáromi szolgálatom után 1989-ben áthelyeztek a lévai gyülekezetbe, ahonnan 1991-ben, a fordulat után hívtak vissza a komáromi gyülekezet lelkészének. Nem volt könynyű feladat fiatal lelkészként elvállalni egyházunk legnagyobb gyülekezetét, de volt bennem egy olyan belső indíttatás, aminek hatására vállaltam ezt a szolgálatot. A társadalmi fordulat után lelki és fizikai téren is elindult az építkezés. Akkor megvolt az emberekben az indulat, hogy felszabadultunk a szocializmus nyomása alól, és mindenki nyíltan gyakorolhatja vallását. - Milyen volt a református gyülekezeti élet a szocialista rendszer alatt? - Számunkra, akik belenőttünk a szocializmusba, az volt a megszokott, hogy keresztyénekként a templom falai közé vagyunk szorítva. Semmilyen rendezvényt nem szervezhettünk, kizárólag a járási egyházügyi hivatal engedélyével. Fiatal lelkészként nagy hangsúlyt fektettem az ifjúságra, ami abban az időszakban szintén nehézségekbe ütközött. Emlékszem, hogy 1987 tavaszán bementem az egyik iskola igazgatójához, hogy adjon egy termet, mert hittant szeretnék oktatni a gyerekeknek. Nem ment zökkenőmentesen, de végül az igazgató ráállt, így Komáromban hoszszú idő után újra megkezdődhetett a hittanoktatás. A gyülekezeti élet a járási egyházügyi hivatal fokozott figyelme mellett zajlott, akik igyekeztek kontroll alatt tartani a lelkészeket. Amikor segédlelkészként Lévára kerültem, velem együtt ment a rólam vezetett akta is az ottani hivatalba. Egy alkalommal a járási egyházügyi titkár egy titkosszolgálati vezetővel együtt faggatott arról, hogy mit akarok a komáromi gyülekezetben, és próbáltak meggyőzni, hogy jobb lenne, ha ők ügyelnének rám, és kísérnék a szolgálatomat. - A református egyház az egyik utolsó védőbástyája a felvidéki magyarságnak. Milyen harcokat kellett megvívnia a magyar közösségért tizenkét évnyi püspöki szolgálata alatt? - Az a tapasztalatunk, hogy ahol már erősen megindult a lakosság asszimilációja, de még van református gyülekezet, ott hosszabb ideig megmarad a magyar közösség identitása. Ezért nemcsak az egyházunk hitéletét kell igazgatnunk, de a felvidéki magyar közösség érdekeit is képviseljük. Lett öt magyar alapiskolánk, két gimnáziumunk és az utóbbi években több óvodánk is. Próbáltunk arra összpontosítani, hogy a magyar gyerekeknek biztosítva legyen az anyanyelvű oktatás, ezen belül pedig a keresztyén iránymutatás. Amikor 2013- ban az új iskolaügyi törvény nyomán a 270 felvidéki magyar iskolából 130-at be kellett volna zárni, minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy nyomást gyakoroljunk az illetékesekre. Iskoláink és óvodáink máig az állami támogatás 88 százalékát kapják meg, holott ugyanolyan adófizetők gyermekei járnak a mi intézményeinkbe, mint az önkormányzati fenntartásúakba. Akármelyik kormánynál is próbálkoztam püspökként a miniszterelnökhöz eljutni, egyszer sem sikerült. Iveta Radicovával egy fogadáson találkoztam személyesen, ahol a titkára meg is adta az elérhetőségét, azonban amikor a főtanácsos elküldte, hogy milyen témákban szeretnék vele beszélni, semmilyen választ nem kaptunk. Az általam javasolt témák az iskolaügy, a romakérdés és a Benes-dekrétumok voltak. Andrej Kiska köztársasági elnökhöz el se jutott a levelem. Egy személyes találkozásunk alkalmával rákérdeztem, de ő a beosztottjaira hárította a felelősséget. Próbálkoztunk a vagyonvisszaszerzéssel is, hiszen a Benesdekrétumok óta még mindig 60-65 ingatlanunk és körülbelül 720 hektár termőföldünk van az állam kezében. Azt mondták, hogy ezek majd előkerülnek az új finanszírozási rendszer elindulásakor. Később már azt a választ kaptuk, hogy a vagyonvisszaadással leálltak, azt már befejezettnek tekintik. Voltak harcaink bőven, de a hitnek a szép harcát mindig meg kell harcolni. - A Szlovákiai Református Keresztyén Egyházhoz számos szlovák gyülekezet is tartozik. Nem szül ez konfliktusokat a többségében magyar anyanyelvű hívekkel rendelkező egyházban? - A szocializmusban az egyházon belül a nemzetiségi kérdés nem volt téma, mivel mindenki annak örült, ha gyülekezeti szinten tevékenykedhetett. A rendszerváltás után azonban ez a kérdés újból előkerült. Meglátásom szerint kellemetlen érzést váltott ki a szlovák testvérekben az, hogy míg Szlovákiában a magyarság a kisebbség, addig a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban a szlovákság van kisebbségben. Érezhető volt, hogy a szlovák egyházmegyék próbálnak vezető szerepet játszani, amit mindig helyre kellett tenni. Jelenleg a kilenc egyházmegyéből hét magyar és kettő szlovák. A feszültség akkor volt a legnagyobb, amikor 2011- ben csatlakoztunk a Magyar Református Egyházhoz, ami összefogja a magyarországi egyházkerületeket és az elszakított területek református egyházait. A csatlakozást úgynevezett ratifikációs csatolmánnyal oldottuk meg, amely lehetővé tette, hogy a szlovák egyházmegyék ne legyenek a Magyar Református Egyházhoz kapcsolva. Ennek ellenére ebből egy komoly konfliktus eszkalálódott a szlovák atyafiakkal, ami egészen állami szintig jutott. Sajnos az aszszimiláció hatására szaporodik azoknak a gyülekezeteknek a száma, amelyek átállnak a szlovák nyelv használatára. Mi azt tartjuk, hogy amíg a helységben magyar, reformátusok vannak, addig a lelkésznek kötelessége a szolgálatokat magyarul is végeznie. A vegyes gyülekezetekben nem a presbitériumok vegyes összetétele a megoldás, hanem két külön gyülekezet létrehozása egy közös templomban, így mindenki az anyanyelvén élheti meg a hitét, így van például Magyarbődön is, ahol 1986- ban volt szerencsém magyarul szolgálni. Azóta már van szlovák istentisztelet is, amin jelenleg négyszer annyian vannak, mint a magyaron. Érdekesség azonban, hogy március 15-ét a szlovákok a magyarokkal együtt ünneplik a templom mögötti emlékműnél. Lelkészi szolgálata első éveiben a szocialista rendszer még üldözte a keresztényeket. A rendszerváltás ellenére a kereszténység máig a legüldözöttebb vallás a világon. Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a kereszténységnek a XX. században? - Az Isten igazságához való ragaszkodás egy társadalmi berendezkedésben sem kedves. Legalábbis mindig konfliktusokat eredményez. János evangéliumában olvashatjuk azt, hogy a világ világossága eljött a világba, de a sötétség nem fogadta be. Tagadhatatlan, hogy a világ sötétségben jár. Nem csak azokban az országokban van keresztyénüldözés, amiket szeretünk szembeállítani a keresztyén hagyományokra épülő Európával. Az, hogy tőlünk nyugatabbra a tolerancia nevében az iskolák faláról eltávolítják a keresztet, hogy nem merik a karácsonyt karácsonyként ünnepelni, világosan jelzi, hogy elindult egy folyamat, ami megkülönböztetést, majd üldözést fog magával hozni. Az elpogányosodás folyamata megpróbálja az Isten igazságát kiiktatni és semmissé tenni, hogy még csak ne is legyen említve. A XXI. század kihívásai miatt nekünk, keresztyéneknek nem visszafogottan, hanem még hatékonyabban kell képviselnünk Isten igazságát. Örvendetes, hogy vannak olyan országok, ahol erre ráébredtek. Jó példa erre Magyarország, ahol a kormány egyértelműsítette, hogy a keresztyénség egy olyan életutat jelent, ami az életet táplálja, nem pedig a halál kultúráját viszi az emberek elé. „Az elpogányosodás folyamata megpróbálja az Isten igazságát kiiktatni” Fotó: Turányi József FŐSZERKESZTŐ: Toót-Holó Tamás FŐSZERKESZTŐHELYETTESEK: Villányi Károly, Tábori Gabriella Lapszerkesztők: Jakubász Tamás, Pintér Balázs, Sitkei Levente Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató BELFÖLD: Baranyai Gábor (rovatvezető) • VÉLEMÉNY: Berszán György (rovatvezető) • KÜLFÖLD: Kottász Zoltán (rovatvezető) • GAZDASÁG: Kiss Gergely (rovatvezető) • KULTÚRA: B. Orbán Emese (rovatvezető) SPORT: Novák Miklós (rovatvezető) • FOTÓ: Éberling András (rovatvezető) • NEWSROOM: Nagy Árpád (rovatvezető) • VEZETŐ OLVASÓSZERKESZTŐ: Nádai László • VEZETŐ TÖRDELŐ: Imrik László, Ivanov György SZERKESZTŐSÉG: 1082 Budapest, Üllői út 48. • Postacím: 1476 Budapest, Pf. 47 • A szerkesztőség számítógépeinek vírusvédelmét az ESET Antivirus biztosítja. A MAI LAPSZÁMOT SZERKESZTETTE: Szentesi Zöldi László ELŐFIZETHETŐ: a kiadónál - Mediaworks Hungary Zrt. (1034 Budapest, Bécsi út 122-124., tel.: 06-1/920-6979, e-mail: elofizetes@magyarnemzet.hu) •ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 34 680 Ft, fél évre: 17 340 Ft, negyedévre: 8670 Ft, egy hónapra: 2890 Ft. • Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. (1089 Budapest, Orczy tér 1.). Reklamáció: tel.: +36-1/767-8262, e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu; Mediaworks Hungary Zrt. Komárom-Esztergom, Tolna, Baranya, Veszprém és Fejér megyében. Reklamáció: tel.: 06-1/920-6979, e-mail: elofizetes@magyarnemzet.hu • Árusításban terjeszti a LAPKER Zrt., a Magyar Posta Zrt., valamint az alternatív terjesztők. • ISSN 0237-3793 ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI ÉS ELŐFIZETŐI FELTÉTELEK: A Magyar Nemzet bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A Magyar Nemzet tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők a nyilvánossághoz. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § (2) bekezdése szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül, nem érinti azonban a 37. § szerinti szabad felhasználás lehetőségét. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Nemzetre való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Központi telefonszám: (06-1) 920-6979 E-mail-cím: kapcsolat@magyarnemzet.hu Előfizetés, terjesztés: (06-1) 920-6979 Terjesztés e-mail-címe: terjesztes@magyarnemzet.hu Digitális előfizetés: Digitalstand https://digitalstand.hu/magyarnemzet Hirdetésfelvétel telefonszám: (06-1) 920-6966 Hirdetés e-mail-címe: hirdetes@magyarnemzet.hu Internet: www.magyarnemzet.hu Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. Internet: www.mediaworks.hu E-mail: nyomda@mediaworks.hu Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató