Magyar Nemzet, 2021. december (84. évfolyam, 278-303. szám)
2021-12-01 / 278. szám
4 BELFÖLD L .Magyar Nemzet 2021. december 1., szerda Márki-Zay Péter - Csak lefelé A szivárványkoalíció miniszterelnök-jelöltje egyre több választót sért vérig A kormánypárti szavazókra tett sértő megjegyzések, a rezsicsökkentés kritizálása és a migrációpárti megnyilvánulások kezdik meghozni a negatív eredményeket Márki-Zay Péter számára, ugyanis a baloldal miniszterelnök-jelöltje vészesen gyengül a közösségi médiában. Mindez arra is rávilágít, hogy a balliberális hódmezővásárhelyi politikus egyrészt nem tudott jobboldali szavazókat bevonzani, másrészt a baloldalon is egyre kevesebb ember kíváncsi a kormányfőaspiránsuk ténykedésére. Máté Patrik Az elmúlt hetekben Márki-Zay Péter csak vergődik a közösségi médiában, ami azt jelentheti, hogy a baloldal kormányfőjelöltjének a rezsicsökkentést támadó és a migránsok befogadásáról szóló nyilatkozatai nem találtak támogatókra a magyarok között, ami azért sem meglepő, mert ezekben a témákban erős konszenzus jellemzi a magyar társadalmat. DUGÓHÚZÓBAN Mint a Mandiner LikeFight című cikksorozatának a legújabb részéből kiderült, Márki-Zay Péter mélyrepülésbe kezdett, mivel a baloldal kormányfőjelöltje az előválasztás óta eltelt időszak eddigi leggyengébb teljesítményét nyújtotta a közösségi médiában. Kiderült, hogy az elmúlt tíz napban annyira leromlott a baloldali miniszterelnök-jelölt összesített interakciószáma, hogy a baloldalon belül is a hatodik helyre szorult vissza, még az olyan korábbi jelöltek is megelőzték, mint az előválasztáson megbukott Mesterházy Attila vagy a Városháza-ügyben érintett Karácsony Gergely. A balliberális Telex heti összesítése is azt mutatta ki, hogy egyre kevesebben kíváncsiak Márki-Zay Péterre, miután másfél hónapig tartotta a százezer lájk feletti szintet a közösségi médiában, most egyik hétről a másikra összezuhant és negyvenezerre csökkent a posztjait lájkolók száma, pedig az aktivitása nem csökkent, tartja a nagyjából heti harminc posztot. Az interakciószámokból látható, hogy Márki-Zay kampánya nemhogy a jobboldali szavazókat nem vonzotta be, de egészen látványos, lefelé tartó spirálba lökte őt, így még a baloldali háziversenyben is visszaesett. A november eleje óta tartó trendből az rajzolódik ki, hogy Márki-Zay Péter eddigi nyilatkozatai egyáltalán nem lendítették előre a baloldali összefogást. Emlékezetes, hogy Márki-Zay Péter Facebook-oldalát heteken át ellepték az arab, az iráni, a japán és a venezuelai álprofilok, ezeknek azonban már nyoma sincs, így láthatjuk, hogy valójában hányan kíváncsiak a szivárványkoalíció politikusának a közösségi médiás jelenlétére. MILLIÓKKAL SZEMBEN „Sötétben tartott, trágyával etetett gombák” - vélekedik Márki-Zay Péter azokról, akik támogatják a rezsicsökkentést. A felvétel a múlt héten került nyilvánosságra, nem ez volt azonban az első alkalom, amikor az energiaárak mérséklése ellen foglalt állást az összbaloldali kormányfőaspiráns. Márki-Zay korábban úgy fogalmazott: „A Fideszféle rezsicsökkentés egy hatalmas átvágás. Orbán Viktor semmilyen zseniálisat nem talált ki ezzel a rezsicsökkentéssel, pusztán azt érte el, hogy amikor ebből lopni lehet, ők lopják el, amikor ez veszteséges, önök fizetik ki.” Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni! Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne, kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze, lehet rezsit csökkenteni, le kell szigetelni a házakat - magyarázta korábban Márki-Zay Péter. A Gyurcsány-koalíció miniszterelnök-jelöltje szerint a valódi rezsicsökkentést nem a lakossági energiaárak alacsonyan tartásával lehet elérni, mivel az csak „néphülyítés”. A rezsicsökkentés mellett a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje már nem első alkalommal kritizálja a benzin és a gázolaj árának a maximálását is. Mindezt annak ellenére teszi Márki- Zay, hogy a Századvég november elején publikált közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság jelentős többsége, több mint háromnegyede (77 százaléka) egy választási szituációban is olyan jelöltet, politikát támogat, aki kiáll az energiaárak állami szabályozása és a rezsicsökkentés mellett. A KÖZVÉLEMÉNY ELLEN Amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni, különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen - vélte Márki-Zay Péter, aki a bevándorláspárti nézeteit abban a könyvben fejtette ki, amit korábban Kálmán Olga írt róla. Továbbá a hódmezővásárhelyi városvezető szerint „a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció”. A hódmezővásárhelyi városvezető annak a meglepő véleményének is hangot adott, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére. A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint egy kanadai típusú, szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak. Amin én változtatnék, az lényegében a gyűlöletkampány felszámolása és az emberséges bánásmód a menekültekkel, érkezzenek hozzánk akárhonnan - nyilatkozta a balliberális politikus. Ahogy az energiaárak kapcsán, úgy a migráció tekintetében is ellentétes a magyarok vélekedése azzal, mint amit Márki-Zay Péter képvisel. Az Alapjogokért Központ még szeptemberben publikált egy felmérést, ami alapján a magyar társadalom 81 százaléka támogatja, hogy hazánk továbbra is határkerítéssel védekezzen a Magyarországra illegálisan érkező bevándorlók ellen. Továbbá érdemes megemlíteni, hogy a 2016-os kvótanépszavazás során több mint hárommillióan támogatták a kormány álláspontját. A balliberális politikus a sokak helyett a kevesek érdekei mellett áll ki Fotó: Markó István Tiltott pártfinanszírozás gyanúja vetül a baloldalra Az előválasztási kampányban vaskos hirdetési kedvezményeket osztogathattak a pártoknak Sok százezer vagy akár több millió forintos hirdetési kedvezményeket adhattak a baloldali vezetésű Érden az előválasztáson induló pártoknak, és mivel nem klasszikus kampányidőszakról volt szó, ezzel tiltott pártfinanszírozást valósíthattak meg. Aradszki András, az érdi körzet Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője elmondta: könnyen lehet, hogy országos jelenségről van szó. Borsodi Attila Több mint egy hónappal a baloldali előválasztás előtt, 2021. augusztus 13-án meglepő elektronikus levéllel kereste meg az Érdi Médiacentrum a Fidesz helyi frakcióvezetőjét. A cég arról tájékoztatta Simó Károlyt, hogy lehetőség van az önkormányzati tulajdonú helyi médiában felületek és médiamegjelenések vásárlására. Kiemelték: a „kampányidőszakban” a médiaajánló listaáraiból a jelöltek/jelölő szervezetek hetvenszázalékos kedvezményt kapnak. Azt nem tudni, miért küldték ezt a levelet a baloldali előválasztás előtt a Fidesznek, és miért gondolták azt, hogy a nagyobbik kormánypárt is szeretne indulni a helyi háziversenyen. Mivel az egész ügyet, a megkeresést és az ajánlatot is nagyon furának tartotta, Simó Károly közérdekű adatigénylést nyújtott be az önkormányzat médiacégéhez. A cég ügyvezetője a veszélyhelyzetre hivatkozva kilencven napra kitolta volna a válaszadás határidejét. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata nyomán végül előbb kellett válaszolni és kiadni a kért szerződéseket. Mint kiderült, a médiacég nem ok nélkül akarta húzni az időt. A baloldali előválasztás előtt és alatt ugyanis három párt is szerződést kötött az Érdi Médiacentrummal politikai hirdetések megjelentetésére. Közülük az LMP fizetett a legtöbbet, csaknem 1,8 millió forintot. A DK jelöltjeként induló Bősz Anett pártja, a Liberálisok gyakorlatilag mintegy 450 ezer forintot utalt át. Az MSZP-nek pedig alig 150 ezer forintjába fájt a kampány a helyi közmédiumokban a szeptember 15. és 22. közötti időszakban. Az már csak a tájékoztatóhoz mellékelt szerződésekből derül ki, hogy a pártok kedvezményt kaptak a hirdetési díjakból. Az nem világos, hogy ennek mértéke a Fidesznek küldött levélben is szereplő hetven százalék vagy annál kisebb, esetleg nagyobb. Csak egy biztos, hogy a pártok kedvezményt kaptak. A hirdetések közzétételéről szóló egyedi megállapodásokban az áll, hogy az egyedi kedvezmények mértékét a megrendelőben határozták meg. Kiemelték továbbá, hogy a meghatározott kedvezmények a megkötött egyedi szerződések időtartamára érvényesek. Vagyis a kedvezmények mértékét egyelőre nem lehet tudni, de ha hetven százalékkal kalkulálunk, akkor is az összeg többmilliós lehet csak erre a néhány hétre. A konkrét kedvezmény mértékéről szóló tájékoztatást Kövesdi Péter, a Médiacentrum igazgatója megtagadta. A gond mindezzel az, hogy mint azt az Állami Számvevőszék jó előre rögzítette, az úgynevezett „előválasztás” nem választás, a jogszabály által meghatározott kampányidőszak pedig nem egyenlő az „előválasztási kampánnyal”. Vagyis ebben az időszakban tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető aktuális ár alatt vesz igénybe vagy rendel meg szolgáltatásokat. Vagyis, ha a három párt kedvezményeket kapott a hirdetési díjakból, akkor tiltott pártfinanszírozás valósulhatott meg. A DK frakcióvezető-helyettese, Bősz Anett az érdi polgármester felesége. Ő nyerte a baloldali háziversenyt Érden, és mint látható, ebbe besegíthetett a férje és/vagy a csapata által kontrollált önkormányzati média is. Könnyen lehet, hogy az érdi nem elszigetelt eset. A témában kedden a parlamentben Aradszki András, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője felszólalásában elmondta, hogy a baloldali vezetésű önkormányzati sajtótermékek hálózatot hoztak létre, és központilag irányított propagandatevékenységet folytatnak. Legutóbb például terjedelmes cikkekben, összehangoltan támadták a rezsicsökkentést, azt bizonygatva, hogy a kormánynak emelni kellene a víz- és csatornadíjakat. Bősz Anett volt az érdi háziverseny győztese Fotó: Kurucz Árpád