Magyar Nép, 1933 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-07 / 1. szám

A MAGYAR NÉP íja, hogy Albánia függetlensége és önállósága nemcsak Albánia érdeke, hanem nemzetközi ér­­tntek is és éppen ezért felhívja Európa diplomáciáját, hogy ez ellen a „merénylet“ ellen teljes erejével lépjen fel. Az olasz lapok — mintegy pa­rancsszóra — nem foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a vám­uniós tárgyalások tényleg foly­nak-e avagy nem, hanem meg­állapítják, hogy Szerbia feledé­keny. Elfelejti azt, hogy annak idején Szerbia megszállotta Al­bániát és ez alkalommal nem hivatkozott arra, hogy Albánia függetlensége egyrészt a Balkán, másrészt pedig a nemzetközi politika érdeke. Annyi bizonyos, hogy az al­bán-olasz vámunió a Balkán po­litikai helyzetét tényleg lénye­gesen megváltoztatná. A Balkán ma tiszta francia befolyás alatt áll és így a francia érdekeket is csökkentené, ha Olaszország balkáni politikája ennyire meg­erősödnék. Mit kíván az új francia kül­ügyi államtitkár? Pierre Cot, az új francia külügyi államtitkár, amint már ezt a lapok is több­­izben megírták, arról ismertes, hogy a békeszerződések revízió­jának őszinte harcosa és ezt az álláspontját most, amikor fele­lősségteljes állásba került, sem változtatja meg. Pierre Cot re­vizionista álláspontját már né­hány évvel ezelőtt kifejtette. Cot nagy meggyőző erővel java­solta, hogy halogatás nélkül lé­tesüljön a Népszövetség kebelé­ben egy bizottság, amely a nép­­szövetségi egyezmény tizenki­lencedik szakaszának figyelem­be vételével foglalkozzék azok­kal a kérésekkel, amelyek a re­vízióval kapcsolatosak. A kong­resszus, ha nem is egyhangúlag, d­e a szavazatok többségével el­fogadta a javaslatot Az Universul című­ román lap az Echo de Paris tudósítójától szerzett információ szerint azt írja, hogy a revízió gondolatá­nak Nagybrittánia még soha­sem volt annyira pártolója, mint éppen most, amikor az angol sajtó rendre támadja Lengyelországot, Csehszlováki­át, Romániát és Jugoszláviát. Ugyancsak az Universul je­lenti, hogy az Emberi Jogok Li­gája Párisban egyhangúlag ha­tározatot hozott, amelyben elis­meri, hogy a békének s az em­beriségnek érdekében minden békeszerződés megváltoztatható. Mit értek a gyűlések? Egy francia újság figyelemre méltó cikkben foglalkozott a magyar­román politikai viszonyokkal. Ismerteti a nemrégiben lezajlott bukaresti, nagyváradi és kolozs­vári antirevizionista tüntetése­ket. A francia lap szerint Romá­nia ott tévesztette el az antirevi­zionista mozgalmat, amikor egyenesen lovat adott a külföld­nek a revizionista mozgalom alá, lévén a Romániában élő ki­sebbségeknek helyzete ilyen tüntetések közepette megbízha­tatlan és nyugtalanító. Romá­niának a kisebbségek ügyét na­gyobb szeretettel és megértéssel kell felfognia, ebben az esetben a revízió problémája is önma­gában véve enyhülni fog. Jugoszláviában tovább romla­nak a viszonyok. Lapunkban többször megemlékeztünk a Ju­goszláviában uralkodó forradal­mi hangulatokról. Az állapotok a karácsonyi ünnepek alatt to­vább romlottak és ezért a nyu­gati nagyhatalmak komoly lépé­seket szándékoznak tenni a ju­goszláv kormánynál a tarthatat­lan állapotok megszüntetésére. Belpolitikai hírek Veszedelmes terv. A belügy­minisztériumban törvényjavas­latot készítenek elő a közigaz­gatás egyszerűsítéséről. Eszerint Románia közigazgatási beosztá­sát teljesen megváltoztatnák. Több megyét egy megyévé akar­nak összeolvasztani, úgy hogy a megyék száma negyedére csök­kenne. Azt remélik, hogy ezáltal nagy megtakarításokat fognak a közigazgatási költségvetésben elérni. A tervet a legnagyobb aggo­dalommal fogadjuk. Erdély mai megyei beosztását a történelmi fejlődés alakította ki. A földraj­zi és gazdasági viszonyoknak mindenben megfelelnek a mai megyebeosztások. Kérdés, nin­­csen-e a terv mögött az a bur­kolt szándék, hogy a magyar­lakta megyéket túlnyomólag ro­mán lakosságú megyékhez csa­tolják, hogy gyengítsék a ma­gyarság erejét? A megyei köz­igazgatás átformálásával kap­csolatban szükségszerűleg sor kerülne a választói kerületek újabb beosztására is, ahol a magyarságot megint sok sére­lem érhetné. A román kiküldöttek tárgya­lásokat folytatnak Genfben. A­ parlamenti szünet miatt a bel­politikai életben nem történtek különösebb események. Genfben azonban nagyon fontos és a bel­politikai életre is kiható tárgya­lások folynak. A román kor­mány kiküldöttjei most készítik­ elő Genfben azokat a tárgyalá­sokat, amelyek január 6-a fog­­nak megkezdődni a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizott­ságában. A kormány reméli,­­hogy a most kezdődő tárgyalá­sok után Románia pénzügyi éle­tében nagy enyhülés fog bekö­vetkezni. Terjesszük a „Magyar Nép“-et!

Next