Magyar Nyelv – 10. évfolyam – 1914.
Gombocz Zoltán: Árpádkori török személyneveink
alább kitűnik, éppen olyan hibás olvasattal van dolgunk, mint a Petur vagy Tuhutum esetében. A turul madárnév nagy népszerűségét voltaképen KÉZAI ismert helyének köszöni, amely szerint ATTILA czímere a koronás turulmadár volt: „Banerium quoque regis Ethele, quod in proprio scuto gestare consueuerat, similitudinem auis habebat, que hungarice turul dicitur in capite cum corona. Istudenim banerium Huni usque ad tempora ducis Geiche, dum se regerent pro communi, in exercitu semper secum gestauere" (KÉZAI ed. FLOR. 2. cap.). Több adatunk e szó köznévi használatára nincs is, de annál gyakrabban találkozunk a Turul tulajdonnévvel. Ugyancsak KÉZAI írja: „Ex istis ergo capitaneis Árpad filius Almi, filii Elad, filii Uger, de genere Turul, rebus dictor erat, et potencior genters az Appendixben: „Dux autem Geycia de genere Turul". Egyébként is számos adat bizonyítja a Turul-nemzetség ősi voltát, vö. KARÁCSONYI, Magy. Nemz. III, 110, 117; WERTNER, Turul, XX, 183. A XIII. században sűrűn használt személynév (JERNEY , FEJÉR, IV, 1 , 166; BALLA, 108). A szó alaki történetére fontosak az idetartozó helynevek: Kis- és Nagy- Torony a Zemplén megyében (régen Turul, Thurul, 1. JERNEY 143; LIPSZKY, Rep.; BALLA, 108; BALLAGI szerint nem „ide, hanem a torony rovatába sorolandó"; legfeljebb népetimologiáról lehetne szó, vö. alább a baranyamegyei Turony-1), CSÁNKI, I, 364; Turony (LIPSZKY, Rep.; KARÁCSONYI i. m. III, 116, 160 szerint Túrony) helység Baranyában (1237: Turul, 1323 ; Thurul, 1. CSÁNKI, II, 532), volt ezenkívül még Turol falu Bács megyében (CSÁNKI, II, 166) és Turul (1356; Twrol, Turol 1430; CSÁNKI, III, 118) Zalában. E helynevek alapján már KARÁCSONYI i. h. helyesen azt következtette, hogy a régi magyar alak nem Turul volt (két rövid w-val), hanem Turul, amelynek mai folytatása Túroly, esetleg Tihony volna (vö. Zászpoly Zászpony, Émely Émeny). KARÁCSONYI olvasásmódjának helyességét a megfelelő török alakok is igazolják, a melyekre először VÁMBÉRY, NyK. VIIT, 138, Magy. Ered. 185, 298, 664 (s utána THURY, Turul, IV, 125; NAGY GÉZA, Turul, IX, 129 és BALLA, 108) utalt: csag. tourul (J>^> PAVET DE C°URT- 383; RADL. Wb. III, 1167) ,espéce d'oiseau de proie'. AHMED VEFIK szótárában is : turul. Magára áll VÁMBÉRY (Stud. 260) adata : turgul J^jy ,ein kleiner, schwarzer falke' (a Magy. Ered.-ben meg éppen nagy változatossággal: 185.