Magyar Nyelv – 45. évfolyam – 1949.

Pais Dezső: Turul

turaul formái is volnának (ld. GOMBOCZ: MNy. X, 297—8). — THURY és GOMBOCZ rámutat arra, hogy togrul volt az OYUZ törökök kánjainak fejedelmi jelvénye. — GOMBOCZ (i. h.) kimutatja, hogy a törökség körében gyakran előfordul ez a madárnév személynevekben, így Toghrulbeg a szeldzsuk dinasztia megalapítója, s a szeldzsukok családfáján négy Toghrul is van. Ertoghrul a. m. 'hím turul' a neve az oszmánli török dinasztia megalapítója, Oszmán apjának. Az egyik kipcsaki kán Toghril, Egyiptomban pedig egy emírt hívnak Togril-nak. GOMBOCZ a többi ragadozómadár-névből való személynévvel együtt ezeket is totemisztikus eredetűnek tartja. SCHENK JAKAB „Magyar solymászmadárnevek" című érdekes és elismerésre méltó utánjárással készült tanulmányának I. „Turul-zongor-kerecsen"* című részében (knv. az Aquila XLII­— XLVI. 1935—1938. kötetéből) azt a nézetet vallja, hogy az állatnevek emberre való átruházásának egyik módja az, hogy a vadász annak a vadnak a nevét veszi fel (vagy kapja), melynek az elejtése kiváló bátorságot és ügyességet kíván, ezzel a névvel jelképezi a maga kiválóságát (279). Úgy vélekedik továbbá, hogy ennek a névadási szokásnak megfelelően a vezérségre leghiva­tottabb vagy azt már gyakorló nemzetség, törzs vagy szemé­lyiség ruházhatta magára a legkiválóbb solymászmadár nevét. (uo.). SCHENK egyébként nem csatlakozik a tu­rul-r­al meg a hozzá hasonló solymászmadár-nevekkel kapcsolatos személy-, nemzet­ség és törzsnevek totemisztikus alapon való magyarázatához. Szerinte ugyanis, amíg a totem­nek kijáró tisztelet vallásos jellegű, addig a solymászmadár-neveké tisztára a kiváló harci erények megbecsüléséből ered (297). SCHENK első­sorban ilyen előkelőségi alapon (vö. még 272, 280, 287—9) arra következtet,, hogy a turul azonos a manapság 'Havasi sólyom'-nak (Falco rusticolus altaicus) nevezett sólyomfajjal, amely a havasokon élő ikertestvére a 'Sarki sólyom' urálhegységi és nyugatszibériai változatának (Falco rusticolus uralensis). Ez utóbbit SCHENK szerint nálunk a zongor­ás a krónikabeli őshaza lakójával visel­tetett szláv eredetű kerecset vagy kerecsen néven jelölik meg.­ Én nem látok elegendő okot a turul-féle nevek totemisztikus jellegének a megtagadására. Azt hiszem — amit különben régeb­ben is (MNy. XVIII, 30—1) pedzettem —, hogy jelképi, gazdasági, vallásos, esetleg egyéb indítékok fonódnak össze az ilyenféle nevek keletkezésében. A turul totemisztikus vonatkozásai mellett világosan beszél Álmos születésével összefüggésben való szerep­lése.­­ Egyébként a burját-mongoloknak is van egy több tekin­tetben hasonló mondájuk, mely szerint a jó szellemek küldte saskeselyűtől egy burját asszonynak fia született, s ez a csoda­szülött lett az első sámán (SEBESTYÉN, M. k­onf. mondái II,­ ­ A kerecset kérdését behatóan tárgyalja GOMBOCZ „A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány" című tanulmányában (NyK. XLV, 184—94).

Next