Magyar Nyelv – 61. évfolyam – 1965.

Mikesy Sándor: Fáró

A szótárírók idegenkedése a hókusz-pókus­­szal szemben már csak ezért sem indo­kolt. De főként azért nem, mert ez a kifejezés nagyon is jól beleilleszkedik eredeti iker­szavaink sorozatába. Ezeknél ugyanis tudott jelenség, hogy feltűnően gyakori bennük a második tag alakhangú explozivás (b, p) szókezdése: csere-bere, csete-paté, csiga-biga csecse-becse; különösen az ikresítésből keletkeztetett becéző neveknél, mint: Ista-Pista, Örzsi-Bö(r)zsi, Andi-Bandi, Anni-Panni. A hókusz-pókusz­t tehát — bárhonnan is eredt — ma már teljes polgárjogú magyar­­szónak tekinthetjük. KUNSZERT GYULA Tanya. KNIEZSA ISTVÁN a tanya címszó alatt (Szlisz. I, 517) említi, hogy az ere­­detileg halászó helyet jelentő tanya halászati műszóból keletkezett a 'Meier' jelentésű tanya, de az átmenetet, a tanya 'halászó hely melletti kunyhó' jelentését még nem sikerült kimutatni. A tanya halászati műszó a következő jelentésváltozáson ment át: 1. 'locus piscaturae; halászó hely', 2. 'Fischerhütte; halászkunyhó', 3. 'Hütte; kunyhó', 4. 'Meier; tanya'. — KNIEZSA szerint a 'Fischerhütte' jelentésre, tehát az átmenetre nincs adat. HERMÁN­ OTTÓ ,,A magyar halászat könyve" című munkájának tanulmányozása során azonban találtam adatokat az átmenetre. Mesterszótárában szerepelnek a követ­kező halászati műszavak: tanya 1. 'a víznek a taízóhálóval egy vetésre meghalászható része; 2. 'halász kunyhó: állandó tanyázó hely'; 3. hasító tanya 'állandóbb tanya, kunyhó­val, terítő karózattal, hol a halat hasítják, sózzák és szárítják'. Ugyancsak az említett átmenetre ad példát DANKÓ IRÉN ,,Halászat Tiszakécskén" című szakdolgozata (kézirat 81. 1.). Halásztanya „Régen a halászok az összegyűjtött halat halásztanyán bárkászták. Télen is ot laktak. Ez a Tiszának a partyán pardba vésett fődkunyhó vót. Körül vótak a tertesfák. Szárították rajtuk a hállót. Vótak főző hejek is szógafákki. Az ilyen halásztanyát olan helyen választották ki, ahun méjelt vót a víz. It vótak a bárkák. A tanya-bárkán vagy tanya-hajón vót a bárka-csősz lakása. A halász-tanyára jártak mások is halat enni". Az említett hasító tanya, valamint halász-tanya már az átmenetet igazolják a 'halászó hely' jelentésű tanya és a 'Meier' jelentésű tanya között. Tehát valóban bizo­nyított, hogy a 'Meier' jelentésű tanya semmiesetre sem a szláv stanje 'állás' szóból, hanem az említett 'halászati hely' jelentésű tanya szóból keletkezett, mely ugyancsak szláv eredetű, de szláv megfelelője: tanja (Szlisz.). LÁZI ILONA Fáró. 1. Mint könyvtáros néhány éve többször adtam ki könyvet Fáró Mária böl­­­csészettanhallgatónőnek. A névről első pillanatra nyilvánvaló, hogy a fáraó 'cigány' szóval függ össze. A barna arcbőrű leány családja iránti kérdésemre azt válaszolta, hogy ősei mindig kéthelyi lakosok és parasztok voltak. A Somogy megyei falu plébánosa, SÉLLEY KÁLMÁN szíves volt 1805-ig visszamenőleg átnézni az anyakönyveket, s ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a Fáró családok régi, jómódú és népes földművelő családok. Leg­korábbi velem közölt adata: 1805. február 5-én keresztelték Fáró Erzsét, Fáró László és Szabó Éva leányát. Hozzáfűzte még, hogy a somogyi cigányság közt ilyen nevűek nincsenek (leginkább Bogdán, Orsós, Kalányos nevűek). 2. A fáraó szót bizonyíthatólag legalábbis a XV. század vége óta használják a cigánysággal kapcsolatban. 1496: „Agilem Thomam Bolgár, Vajvodam Farahorum" : Bolgár Tamás cigányvajdát és 25 sátoralja népét II. Ulászló salvus conductussal (men­levéllel) látja el, mert a török ellen készülődő Zsigmond pécsi püspöknek ők csinálják a puskagolyót (JÓZSEF FŐHERCEG, Cigány nyelvtan 254, 276). II. Lajos 1525-ből fennmaradt

Next