Magyar Nyelv – 85. évfolyam – 1989.
1. szám - Mollay Károly: A wolfenbütteli magyar–német szójegyzék
MAGYAR NYELV LXXXV. ÉVF. 1989. MÁRCIUS 1. SZÁM A wolfenbütteli magyar—német szójegyzék 1. Előző közleményemben (MNy. LXXXIII, 486 — 93) elsősorban a Wolf Szj. tematikai, közelebbről művészettörténeti vonatkozásait emeltem ki. Ezért is került oda főcímként a „Nyelvtörténet és művészettörténet". E közleményemből is kitetszett, hogy FUTAKY közlése is, magyarázata is felülvizsgálatra szorul. A paleográfiai vizsgálat számos kérdés tisztázását tette lehetővé. Itt természetesen az előző közleményemben nem említett eseteket említem. Nem lehet vitás, hogy pl. az 54. szópár német tagjának helyes olvasata nem pferrer, hanem pfeffer; a 65., FUTAKY szerint „megfejtetlen szópár" német tagja, azaz howe 'Heu' ugyanis adatolható korai újfelnémet kori elzászi változat (MARTIN—LIENHART i. m. I, 395); a szópár magyar tagja sem megfejtetlen, csakis a kérdőjellel közölt Sene 'széna' (vö. széna TESz.) és nem az első helyen említett Oena olvasat a helyes (vö. a kézirat összes S grafémáit!). Nem megfejtetlen a 104. sz. szópár sem: sfig 'ízik' — mefen (a kérdőjellel közölt mefen olvasat helytelen, hiszen még a MNyv gyenge hasonmásán is látszik az i pontja!). Az ízik igére vö. MOLLAY, NMÉr. 330. Mindez azért tanulságos, mivel az ízik igére eddigi első adataink 1565-ből, ill. 1621-ből származtak. A 100. szópár (idigel — drincken) magyar tagja az iddogál igére tartalmazza az első nyelvtörténeti adatot (eddig: 1585: TESz.). Hasonlóképpen első magyar nyelvtörténeti adatok: wamest (6.) 'bomeszt' (eddig 1620, 1625: MOLLAY, NMÉr. 203), pallesth (9.) 'palást' (eddig 1734: TESz.); frímt (50.) 'forint' (eddig 1496-1499: TESz.). FuTAKYval ellentétben nem megfejtetlen a 64. sz. szópár sem. Német tagjának olvasata FUTAKY szerint is ditten, ez pedig az alsó-alemann dütten 'weibliche Brust' többes száma; a magyar szó előtt viszont tisztán látszik az áthúzott gű. Ezért bizonyos, hogy az építőmester — informátorának közlése alapján — először a *gabel (o: kübel) 'kebel' szót akarta leírni (vö. köbel 'ua.': VMTSz.), az ezután leírt grfce (o: cicse) ennek nyilván a szinonimája (vö. még TESz. csecs a.). E példákból is látszik, hogy az alsó-alemann nyelvjárású, de passzív magyar nyelvi ismeretekkel rendelkező templomépítő mester alsó-alemann grafematikával, de hallás után nagyjából fonetikusan jegyezte fel a hallott magyar szókat, amelyek nyelvjárástörténeti és nyelvjárásföldrajzi szempontból is tanulságosak. Ezért elengedhetetlen a szójegyzék alapos paleográfiai vizsgálata. 2. A német szókban csak néhány, de általánosan használt és ismert rövidítést alkalmaz. Ezeket biztonsággal lehet feloldani. Ilyenek: byren byren (12.); mefen meren (25., FuTAKYnál a rövidítés is, feloldása is hiányzik); gute morgen guten morgen (43., FuTAKYnál a rövidítés is, feloldása is hiányzik); erweiffer erweiffen (55., FuTAKYnál a rövidítés is, feloldása is hiányzik); drincíce — drincken (100), hincke · hincken (101.). Továbbá vatt* · vatter (40.), vnfes · vnfer (41.), velőre — verloren (105., FUTAKY az első rövidítést