Magyar Nyelv – 93. évfolyam – 1997.
2. szám - Kiss Jenő: Német nyelvű magyar etimológiai szótár
Az új szótárt már nem kell bemutatni. Az a nagy számú ismertetés, recenzió, amely hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelent meg — a szerzők között neves etimológusok is vannak — ennek a feladatnak nagyrészt eleget tett. (BÜKY BÉLÁnak tartozom köszönettel azért, hogy volt szíves rendelkezésemre bocsátani a szóban forgó közlemények bibliográfiai adatait, szám szerint huszonötöt: 1996 végi állapot.) Arról nem is beszélve, hogy a szótár iránt érdeklődőknek egy ideje van már módja részleteiben is megismerkedni a művel. Ezért a jelen közlemény nem ismertetés, s nem is egyes szócikkekhez fűzött észrevételek gyűjteménye. Soraimmal azt kívánom elősegíteni, hogy az EWUny. helyét és szerepét elsősorban bizonyos általános szempontok alapján, szélesebb összefüggésekbe helyezve mérlegelhessük. 2. A magyar olvasót, aki a TESz.-t ismeri, illetőleg használja, elsősorban az érdekli, hogy mi a különbség a két szótár között. Magyarán az foglalkoztatja, hogy az EWUng. hoz-e, s ha igen, miben hoz újat, többet, mást a TESz.-hez képest. Ha ugyanis a német nyelvű szótár — új lexikográfiai megoldásai ellenére is — a TESz.-nek csupán fordítása vagy tömörített változata volna, akkor az új szótár honi körökben érdektelenségre volna kárhoztatva. Az EWUng. sem nem fordítása, sem nem rövidített változata a TESz.-nek, bár érthető módon erős köldökzsinór köti hozzá. Nem kevés olyan címszó van az EWUng.-ban, ami nincs meg a TESz.-ben (például: régiek: ardó, bocsár, miatyánk, mizser, nándor, nyőgér, oláh, silling, űz, verselye, varég; újabbak: blatt, diszkó, fólia, galeri, hamburger, kégli, kóla, kuplung, szauna, videó, xerox stb.), illetőleg fordítva (bertáfol, bóna, cinkográfia, defendácia, fluszpapír, gemecs, haszura, koncér, lipántos, makáma, nitt, omboly stb.). Új szavak nem címszavakként is bekerültek az EWUng.-ba, mint például a flakon flaska, kecmec — kecmereg, klotyó —, klozett, laszti labda, média — médium, sifrírozó, cifra, szipózik - szippant és így tovább. (GERSTNER KÁROLY, az EWUng. egyik szerkesztője 1996. I. 18-án az ELTE-n a Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport rendezésében hozzászólásokkal kísért előadást tartott a két szótár viszonyáról. A föntebb említett példákat az ő előadása alapján közlöm.) Kevésbé szembeötlő, összességében azonban fontosabb különbséget jelentenek azok a TESz-beliekhez képest új és módosított etimológiák, amelyek szócikkek százaiban bújnak meg. Zaicz Gábor számításai szerint „átlagosan minden harmadik címszóban" van eltérés a TESz. és az EWUng. között (Benkő-Eml. 658). A legnagyobb változás a belső keletkezésű szavak minősítésében tapasztalható. Számottevőnek mondható a csökkenés az onomatopoetikus és részben az ismeretlen eredetű szavak körében. De érzékelhetők a változások a jövevényszavak minősítésében is. Gerstner Károly például úgy véli, hogy a német, illetőleg német vonatkozású jövevényszavaknak körülbelül 23%-át érintette valamilyen módosítás (MNy. 1996: 163). Mindez összességében bizony nagy változás. Még akkor is, ha az esetek többségében nem új eredetmagyarázatokról, csupán módosításokról, pontosításokról van szó. Ezek a változtatások mindenekelőtt az EWUng.-nak a TESz.-hez képest módosult etimológiai szemléletéből (erre 1. alább is) következnek, különös tekintettel arra, hogy az eredetmeghatározást a szótár a szavak közvetlen származási előzményeihez viszonyítva adja meg az esetek többségében, másrészt pedig abból, hogy az elmúlt három évtized is érzékelhető előrehaladást hozott a magyar szókincs eredetvizsgálatában. Említésre méltó a TESz.-éhez képest korábbi első adatok, illetőleg új alakváltozatok és jelentések EWUng.-beli közlése is: ez a nyelvemlékek, illetőleg a szótörténet korszerű feldolgozásával van a legszorosabb összefüggésben. A két etimológiai szintézis közötti további különbségekre 1. ZAICZ GÁBOR és GERSTNER KÁROLY tanulmányát (Megjelenés előtt