Magyar Nyelv – 96. évfolyam – 2000.
2. szám - Különfélék - Dezsőné Zemplényi Vera–Dobó Attila: A magyar nyelvtörténet és a finnugor összehasonlító nyelvészet oktatása Pécsett (1923–1998)
A negyedszázadot átölelő RegVar.-ból való idézetek során a Szótár nem közöl évszámot, csak tételszámot, így előfordul, hogy a jobbágyokkal kapcsolatos bűnesetek időben megelőzik a más, korábbi forrásokból származó idézeteket, mint például az A) 2, b) és B) jelentéscsoportokban. Zavaró, hogy a Szótár nem jelöli a tartalmi átírású okleveleket. Sajtóhibára gyanakodtam az infidelis szócikk „1449. Zsigmokh. II, 2613" jelzetét olvasva. Kiderült, hogy az idézet egy 1403-ban kelt oklevél tartalmi átírásából való. Egy szó különböző jelentéseit vagy jelentéseinek árnyalatait csak szövegkörnyezetekből, megfelelő szövegek összehasonlításából lehet megnyugtató módon kikövetkeztetni. Ezért is méltányolnunk kell a Szótár szerkesztőinek igyekezetét, amikor egyetlen adat birtokában a szó hat jelentésárnyalatát közlik, mint az „ingrosso, -are (Germ.: vergrössern?)" ige „megnövel, nagyobbá tesz; szenv., átv.: elhatalmasodik, gyakorivá lesz, súlyosbodik, nyomasztóbbá válik" szócikkben olvasható. Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy egy korszerű hazai középkori latin szótár első 5 kötetét tartjuk kezünkben. Mivel a hazai latin nyelv az egész középkoron át meghatározó szerepet töltött be a magyar írásbeliség megindulásában, a magasabb irodalmi nyelv kialakulásában, anyanyelvünk fejlődésében, ezért a MKLSz. megjelenését tudománytörténeti eseményként kell értékelnünk. E szótárral a magyar tudományos élet munkásai, a magyar művelődéstörténet vizsgálói, a történeti nyelvészet kutatói egy európai szintű — a továbbiakban nélkülözhetetlen — munkaeszközhöz jutottak. Tudomásom szerint a MELSz.-ről külföldön eddig 12 elismerő ismertetés jelent meg. Előnyös lenne, ha az eddiginél kedvezőbb anyagi és tárgyi feltételek biztosítása felgyorsítaná a Szótár munkálatait. Szeretnénk hinni, hogy a millennium évében elkészül a következő, L—M—N betűkkel kezdődő szavakat tartalmazó kötet. FEHÉRTÓI KATALIN KÜLÖNFÉLÉK A magyar nyelvtörténet és a finnugor összehasonlító nyelvészet oktatása Pécsett (1923—1998) Pécs városának régi vágya teljesült 1992-ben, amikor több mint fél évszázad után visszakapta bölcsészkarát. A kar 1940-ben történt Szegedre telepítése óta a város lakói mindig reménykedtek abban, hogy az idő folyamán egyszer megint teljes egyetemük lesz. Már az 1948-ban alakult Pedagógiai, majd Tanárképző Főiskola magában hordta a megszüntetett bölcsészkar visszaállításának és a természettudományi kar megszervezésének a lehetőségét. 1982-ig, a Janus Pannonius Tudományegyetem megalakulásáig pótolta is a „Dunántúl Egyetemé"-t, majd az átszervezés idején Tanárképző Karként társult az egyetem Közgazdaságtudományi és Jogtudományi Karához. 1992-ben a Bölcsészettudományi és Természettudományi Kar megalakulásával új fejezet kezdődött a pécsi és a magyar felsőoktatás történetében, óriási változásokat hozván az egyes szakterületeket oktató tanszékek életében is. Az újonnan alakult karokon az oktatás a főiskolán folyó képzésből fejlődött ki, illetve támaszkodott a korábbi pécsi egyetemi hagyományokra is. A főiskola Magyar Nyelvi Tanszékéből alakult Nyelvi és Kommunikációs Intézetből kivált a Finnugor Tanszék, így Budapest, Debrecen, Szeged után Pécsett is megteremtődtek a finnugrisztika és a magyar nyelvtörténet önálló oktatásának és egy tudományos műhely kialakításának a lehetőségei. Mivel az újonnan alakult Finnugor Tanszék munkája egy hagyományos, több évtizeden át Pécsett folyó magyar szakos tanárképzés szerves folytatása, érdemes megismerkedni a Tanszék