Magyar Nyelv – 106. évfolyam – 2010.

4. szám - Szó- és szólás magyarázatok - Kicsi Sándor András: Datolyaszilva, hurma

454 Szó- és szólásmagyarázatok PETŐFI S. JÁNOS 2009. A szemiotikai textológia megokoltságáról, jellemző jegyeiről és alkalmazásáról. Magyar Nyelv 129-56. SZEPES ERIKA - SZERDAHELYI ISTVÁN 1981. Verstan. Gondolat Kiadó, Bp. SZILÁGYI FERENC 1975. Csokonai helyesírásának I. korszaka, 1785-1793. In: Csokonai Vitéz Mihály 1975. Költemények 1. Szerk. JULOW VIKTOR. (Szerk. JULOW VIKTOR [et al.], Csokonai Vitéz Mihály Összes művei.) 190­4. SZILÁGYI FERENC 1975. Csokonai helyesírásának III. korszaka, 1801-1805. In: Csokonai Vitéz Mihály 1975. Költemények 1. Szerk. JULOW VIKTOR. (Szerk. JULOW VIKTOR [et al.], Csokonai Vitéz Mihály Összes művei.) 196­7. SZILÁGYI FERENC 1994. Tárgyi és nyelvi magyarázatok. [Az „Egy Tulipánthoz"] Verselése. In: Cso­konai Vitéz Mihály 2002. Költemények 4. 1797-1799. Szerk. SZILÁGYI FERENC. Akadémiai Ki­adó, Bp. (Szerk. JULOW VIKTOR [et al.], Csokonai Vitéz Mihály Összes művei.) 272-7. SZILÁGYI FERENC 2002. [A „Tartózkodó Kérelem"] Verselése. In: Csokonai Vitéz Mihály 2002­. Költemények 5. 1800-1805. Szerk. SZILÁGYI FERENC. Akadémiai Kiadó, Bp. (Szerk. JULOW VIKTOR [et al.], Csokonai Vitéz Mihály Összes művei.1­865-6. SZILÁGYI FERENC 2002. [A „Tartózkodó Kérelem"] Dallama. In: Csokonai Vitéz Mihály 2002. Költe­mények 5. 1800-1805. Szerk. SZILÁGYI FERENC. Akadémiai Kiadó, Bp. (Szerk. JULOW VIKTOR [et al.], Csokonai Vitéz Mihály Összes művei.1­866. SZUROMI LAJOS 1990. A szimultán verselés. Akadémiai Kiadó, Bp. ÚFlex.­­ Új filmlexikon 1-2. Főszerk. ÁBEL PÉTER. Akadémiai, Bp. 1971-1973. BÜKY LÁSZLÓ SZÓ- ÉS SZÓLÁSMAGYARÁZATOK Datolyaszilva, hárma. A Diospyros nemnek - ahova a valódi ébenfa (D. ebe­num) is tartozik - körülbelül kétszáz, főleg Ázsiában őshonos, de újabban számos szubtró­pusi és trópusi vidéken termesztett faja ismeretes. Közülük jelentősebbek a közönséges vagy kaukázusi hurma (D. lotus), az amerikai vagy virginiai hurma (D. virginiana) és a keleti hurma (D. kaki). Egyetlen gyümölcsnemnek a fajait különböző elnevezések hivatottak jelöl­ni, de a magyarban a datolyaszilva, hurma és kakiszilva nevek rivalizálnak a növénynem megnevezésére. VÖRÖS ÉVA alapos munkájában (Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti­etimológiai szótára. Debrecen, 1996) a Diospyros nem tagjainak elnevezéseit talán túlspeci­fikálva az alábbi címszók alatt tárgyalta: amerikai datolyaszilva (1880), datolyaszilva (1893), égi kakiszilva (1986), hárma (1989), kakifa, kakigyümölcs (1908), kakiszilva (1909), olasz datolyaszilva (1893), perszimón (1880), virginiai kakiszilva (1986) és virginiai szilva (1987). A hurma elnevezés jóval korábbról is adatolható (pl. a datolyaszilva mellett keleti hurma a Diospyros kaki neve, I. JESZENSZKY ÁRPÁD: Déligyümölcsfélék termesztése ha­zánkban. Bp., 1957. 93). Kína gyümölcseinek felsorolásakor LÓCZY LAJOS így írt: „a kaki (Diospyros kaki), melynek húsos és igen ízletes gyümölcseit az idegen, ha csak külsejét látja, könnyen össze­téveszti a paradicsomalmával, bőven terem. A kaki aszalva (szu-czü) füge módjára sokáig eláll s egész Khinában a legkellemetesebb téli csemegét adja" (A khinai birodalom termé­szeti viszonyainak és országainak leirása. Bp., 1886. 205; említi még kaki néven: i. m. 395, 475). Az újabb kínai tárgyú munkák (pl.: NAGY BÁLINT, Kínai társalgás. Bp., 1986. 198.

Next