Magyar Nyelv – 111. évfolyam – 2015.
2015 / 2. szám - LEVÉLSZEKRÉNY - Péter László írja - A szerkesztőség írja
Levélszekrény lőhelyük nevével, legalább a kezdőbetűjével. De nem: Kecskeméti Ötvös Péter mintájára a vezetéknév és a keresztnév (utónév) közé tette ő is! A középkorban ugyanis jellegzetes magyar nyelvszokás érvényesült. Erre Mészöly Gedeon hívta föl a figyelmet. Ő nemcsak kitűnő nyelvtudós, de jeles műfordító is volt. Puskin Anyeginjának fordításában (1945) az egyik nevet Voronszki hódító Nina alakban ültette át magyarra. Jegyzetben magyarázta meg, miért: „Voronszki hódító Nina olyan szórend, mint Bánfffy szép Ilona, Görög szép Ilona a régi magyar nyelvben.” (Keresztes Könyvkiadó, Budapest, 1945: 266). Ilyen Tinódi lantos Sebestyén neve is. Hibásan szokták nagy L-lel írni, mintha vezetéknév volna, holott egyszerű - foglalkozásból keletkezett - jelzős ragadványnév, mint Mészöly példáiban a hódító meg a szép. Hajdú Mihály is fölsorakoztatott könyvében (758-759) néhány ilyen háromelemű nevet, anélkül, hogy rámutatott volna arra a különlegességre, amelyet ez a névtípus jelent, és észrevette volna rokonságukat a közismert ilyen nevekkel: Tinódi, Csokonai nevével. A második névelemeket vizsgálva fölsorolt néhány helynévi eredetűt, majd megállapította, hogy ezekben második névelemként lényegesen több a foglalkozásnév. Ezeket: Nagy Kalmár (keresztnév nélkül, Felegres, 1546), Kis Kovács Máté (Szeret, 1590), Miskolczi Csizmadia Gergely (Nagykőrös, 1690), Fábiánházi Mázlós Márton (Nagyecsed, 1606), Sándori Szabóó János (?), Kis Molnár Mihály (Kemence, 1701), Hegyi Gelentsér Gergely (Alsóörs, 1722). Megállapította továbbá, hogy gyakoriak még második névelemként a testi tulajdonságra utaló (nagy, kis, fejér s hasonló) szavak, és ritkák ilyen helyzetben a keresztnevek (pl. Kun Pál Ambrus, Igaz, 1546). Ez a sajátos magyar névadási hagyomány még a 18. században is élt. Erre még Csokonai Vitéz Mihály neve a legmeggyőzőbb példa. Csokonai Mihály-пак keresztelték. Nagyapja csak Csokonai László. Apja, Csokonai József is csak egyetlen egyszer, éppen Mihály fiának a keresztelési anyakönyvbe való bejegyzésekor, tehát 1773. november 16- án diktálta be nevét így: Csokonai Vitéz József. Sem előtte, sem utána nem élt vele! Mihály valamennyi testvérét is csak Csokonai néven ismerték, írták. A költő - ismeretből vagy ösztönösen - a hagyományos magyar névsorrendet alkalmazta. Ám őt 1805. január 30-án Vitéz Csokonai Mihály néven vezették be a halotti anyakönyvbe! De mi mégis Csokonai Vitéz Mihály-ként őrizzük nevét. Mint Beck Ötvös Fülöpét is. Bizonyára utoljára a magyar nyelvtörténetben. A szerkesztőség írja. 1. Tájékoztatjuk tisztelt szerzőinket, hogy a Magyar Nyelv a jövőben tanulmány, illetve cikk jellegű közleményeit DOI (digitálisobjektum-)azonosítóval látja el, mely az interneten megjelenő változatok jobb elérhetőségét szolgálja. A folyóiratban publikált közlemények azonosítóit a szerkesztőség biztosítja. Az ún. CrossRef DOI szabályai szerint azonban az így közzétett cikkek bibliográfiájában minden olyan szakirodalmi tételnél, amely maga is rendelkezik hasonló DOI-azonosítóval, ezt az azonosítót fel kell tüntetni. DOI-azonosítóval rendelkezhetnek folyóiratokban megjelent cikkek, önállóan megjelent kötetek (ill. doktori disszertációk), könyvfejezetek, valamint egyéb típusú digitális állományok is. A hivatkozott irodalom DOI-azonosítóinak feltárásához jó segítséget nyújt a következő internetes oldal: http://search.crossref.org/references. Itt feltölthető egy cikk teljes bibliográfiája, melynek tételeit az oldal ellenőrzi, s a valószínűsíthető találatokat megjeleníti. (Ezeket a találatokat is érdemes egyenként megvizsgálni, hogy ténylegesen a hivatkozott szakirodalmi tételre, s ne egy arról később megjelent ismertetésre utaljanak.)