Magyar Nyelv – 115. évfolyam – 2019.

2019 / 2. szám - SZEMLE - Hujber Szabolcs: Nyelvészeti kisszótárak

jelentéseket arab számok jelölik (pl. az irodalmi nyelv [65] vagy a szöveg [143—144] ese­tében a 3-3 jelentést). Ezt követően egy vonal alatt a címszóhoz szorosabban hozzátartozó, más szótározott terminusok felsorolása olvasható, az adott címszó jelentésének árnyalása végett. Majd a szócikk megírásához felhasznált szakirodalmi tételekre történő hivatkozá­sok zárják a szócikket. A hivatkozások feloldása a Felhasznált irodalomban található. A szócikkekben szereplő fogalmakhoz, jelenségekhez egyértelműen köthető neve­ket (a terminus megalkotója, a jelenség első leírója) a kisszótár feltünteti (pl. John Austin és John Searle - illokúciós aktus [55]; Einar Haugen - nyelvtervezés [118]; William Labor — önfigyelem-modell [121]). Az elméleti kifejtést, az adott kérdést, problémát sok jó példa teszi szemléletessé, kézzelfoghatóvá, bár vannak ismétlődések, illetve egyes esetekben a magyar kultúrából vett példák mellé lehetett volna összehasonlításul más kultúrák azonos helyzetekben meg­jelenő nyelvi megoldásait megemlíteni (pl. a szerénység maximája, 138), ahogy a norma­tív udvariasság szócikkében is történt (100—101). A szexizmus fogalmánál tárgyalt példa­mondat („Van ketchup, Vera?”, 139) magyarázata kérdéseket vethet fel, de éppen ebből fakadóan lehet hasznos például egy egyetemi szemináriumon „bevetni”. A genderlektus szócikkben (45) az egyedülálló fővárosi orvosnő és a vidéken élő, többgyermekes admi­­nisztrátor­ szembeállítása a kötet felfogásába nem illeszkedő, rosszul megfogalmazott példának tűnik (1. sztereotípia, 146). Összességében elmondható, hogy az Alkalmazott nyelvészeti kisszótárt legfőkép­pen a tudatosan kialakított „részleges teljesség” jellemzi, hiszen bár lemond az alkalma­zott nyelvészet olyan fontos, akár társadalmi vonatkozású területeiről is, mint például az anyanyelv- és idegennyelv-oktatás vagy az alkalmazott retorika, a tárgyalt témák min­denképpen megfelelnek az előzetes célkitűzéseknek: a szótár a szerkesztők szándékainak megfelelően „hasznos tanítási segédanyag, megbízható kiindulási pont lesz mind az alap-, mind a mester-, mind a doktori képzésben mindazon tanárok és diákok számára, akik a szótárban megjelenő témában oktatnak, kutatnak vagy tanulnak” (7). Hivatkozott irodalom AdamiknÉ JÁSZÓ Anna 2007. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, Budapest. ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna 2013. Klasszikus magyar retorika. Holnap Kiadó Kft., Budapest. AdamiknÉ Jászó Anna 2016. Jókai és a retorika. Trezor Kiadó, Budapest. Adamikné Jászó Anna 2017. Humor, derű és bölcsesség az érvelésben Arany János epikája alap­ján. Magyar Nyelvőr 141:426-465. Babits Mihály 1910. Irodalmi nevelés, http://mek.oszk.hu/10900/10903/html/02.htm (2019. 07. 11.) Genette, Gerard 1972. Figures 3. Éditions de Seuil, Paris. Gordos Géza 2001. Az alkalmazott nyelvészet fogalma és területei. (Körkérdés.) Alkalmazott Nyelvtudomány 1: 7-8. Kontra Miklós 2001. Az alkalmazott nyelvészet fogalma és területei. (Körkérdés.) Alkalmazott Nyelvtudomány 1: 8-9. Perelman, Chaim 2018. A retorika birodalma. Retorika és érvelés. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Zlinszky Aladár 1914/2008. Stilisztika és verstan. In: Szathmári István: A magyar stilisztika útja. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2008. 119-174. Hujber Szabolcs ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem

Next