Magyar Nyelv – 115. évfolyam – 2019.

2019 / 2. szám - TÁRSASÁGI ÜGYEK - Horváth Katalin: Wacha Balázs 70 éves

Társasági ügyek Wacha Balázs 70 éves* Wacha Balázs 1948. október 3-án született Győrben. Gyermek- és serdülőkorát Győr­ben, Komlón és Mosonmagyaróváron töltötte. Gimnáziumi tanulmányait részben Győrben, a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, részben Mosonmagyaróváron, a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte. Az ELTE Bölcsészkarának magyar és orosz szakjain kezdte meg egyetemi tanulmányait. Hamar bekapcsolódott a Magyar Nyelvész Diákkör munkájába. Már ezekben a kezdeti években is jobbára azok a nyelvészeti témák foglalkoztatták, me­lyek később meghatározó kutatási területeivé váltak, s végigkísérték egész pályáját: jelesül a magyar kétféle igeragozás nyelvtörténeti, illetve elméleti kérdései, majd mindinkább a magyar szórend- és igeszemlélet problematikája. 1978-ban megvédett egyetemi doktori ér­tekezésében a magyar aspektualitás kérdéskörét vizsgálta, s arra az eredményre jutott, hogy az igeszemléletet csak az igei szerkezetek szintjén lehet érdemben, eredményesen vizsgálni. Mivel az eszperantó nyelvvel elemi szinten már középiskolás korában megismerke­dett, másodévesen elvégezte a Szerdahelyi István vezette eszperantó előkészítő kurzust, majd magyar és orosz szakjai mellé felvette az eszperantó - akkor­i - szakot is. Egye­temi évei alatt tanárai közül elsősorban Abaffy Erzsébet, Pál Erna és Szerdahelyi István gyakorolták rá a legerősebb hatást. 1973-ban magyar és orosz szakos tanári és eszperantó szakos előadói diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése után a szombathelyi Tanárképző Főiskolán kapott tanársegédi állást. Orosz szakos hallgatóknak tartott nyelv- és stílusgya­korlatokat, valamint­­ az országnak ebben a régiójában elsőként a fakultatív nyelvtanfo­lyamokon, illetve a Tanítóképzőben működő szakkollégium keretében eszperantó nyelvet oktatott. Wacha Balázsnak nagy érdeme van abban, hogy Szombathelyen és környékén föllendült a nemzetközi nyelv iránti érdeklődés. 1981-ben családjával (feleségével, Schiller Judittal és akkor már meglévő két kis­lányukkal) Budapestre költöztek. Balázsnak a Nyelvtudományi Intézet Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályán sikerült elhelyezkednie. 1981-től 2008-ig, nyugdíjba vonulásáig főállásban dolgozott az Intézetben, kezdetben Rácz Endre, később Haader Lea irányításá­val. A magyar nyelv történeti nyelvtana című nagy összefoglaló mű munkálataiban kapott testhez álló feladatot: az ómagyar és a középmagyar kor szórendjét vizsgálta és dolgozta ki, mutatta be a műben, illetve a Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből címmel megjelent tanulmánykötetben A magyar szórend történeti változásait elsőként vizsgálta nagy korpuszon, hasonló - mennyiségi-statisztikai szempontokat is érvényesítő - szórendi kutatásra korábbi szakirodalmunkban nincs példa. Folyamatos szemlélet a ma­gyarban című kandidátusi értekezését 1995-ben védte meg. Ennek rövidített, átdolgozott változata 2001-ben jelent meg Időbeliség és aspektualitás a magyarban címmel, a Nyelv­­tudományi Értekezések sorozat 149. számaként. Wacha Balázs külső, megbízott egyetemi oktatóként is jelentős munkát végzett. Az 1970-es évektől kezdve vett részt az ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszé­kén működő eszperantó szak­munkájában, szemináriumokat vezetett és előadásokat tar­­ t Elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaság 2018. november 6-i felolvasó ülésén. DOI: 10.18349/MagyarNyelv.2019.2.254

Next