Magyar Nyelvőr – 3. évfolyam – 1874.
A moldvai csángó nyelvről. Szarvas Gábor
nálja. P. egy öreg asszony elbeszélvén élete folyását, a többi közt ezeket is mondta: „Most magam vagyok, nincz szénkim ; márnámat, apámat etemettem ; az ember éczkémet mégöték a tolvajok, csupa féczi fokval verték agyon; az enyeimek mind ehótak; a tisztelenduros láng, az iszten álgya még ülemét, még szájnát és éde vett; most ott mosogatok, az énasszonnak seg étgetek a főrészbe, a purkicskákat látom el, sz máász egyéb dogot végezek." A szibiláló kiejtés már erősen kezd gyengülni s a mint látszik, kivesző félben van. E tüneményt jelezi legalább azon körülmény, hogy az erősen szezőket, kivált a fiatalság, gúnyolni szereti. „Zdó, mint a bogdánfakák mongyák" jegyzé meg egy a szőlőben kapáló suhancz s lánytársai nagyot kaczagtak e furcsaság fölött. A második sajátság egyes, az általánostól eltérő szójelentések és szóalakok használásában mutatkozik. Ide számítjuk nem csak a magyar, hanem az idegen szókat is. íme pár mutatvány belőlük: kassa; kas. „ott vagyon a kassa mellett né." — 1 o n k a : „törökbuzahely, térhely, vizmelletti hely." — birodalom, tehetség, erő. „nehéz imma nékem a képálás, az üde tellik, mit es téltünk, nincs birodalom." — büz: illat „Nem állhassa a fűszereknek a buzit." — idő: esztendő, „mult idén csak kihusztult vót, jó adott a szőllő, de most elverte az iég." — kölyök: gyermek, ifjú. „Egy kölykünk beteg vót, annak süttünk palácsintát. A Mihály még kölyök , még még nem házasodik, aggyig mind kölyök." — iró: jegyző; irt: festett, pl. irt tojás; festett" tojás. — származat: „onnét való származat vagyunk." — magyar egyház, magyar hit: katolikus. — sik ideje, szük üdülte: régóta, régen; nem szük iideje hogy — : nem rég. Ez valószínűleg nem egyéb, mint: sok ideje, sok üdö ölt a v. ölte (v. ö. a honti azüte s a göcseji mete) a sok önhangzójának illeszkedésével, úgyhogy sok ideje nem más mint sok ideje, szük üdülte pedig szük (sok) üdö ölte. — koboz: tamburaforma hangszer. „Hedegülni nem tud, czak kobzolni.K — mátkázó vasárnap : fejér vasárnap.— bécs: boros pincze. — marha: vagyon. — csirta: morzsányi (oláh cirta rúd: tábla (pl. ruda). „három csirta szöllőm vagyon, nincs két rud földem." — vápor.