Magyar Orvosi Archivum 3. (1894)
XII. Pándi Kálmán dr.: Vitás kérdések az arczidegbénulás kórtanában
188 DR. PÁNDI KÁLMÁN Reflix-mozgásokat a bénult facialis területén nem láttam. Voltak betegeim, kiknél elég volt az arczhoz közeledni, s az elszórt spontán rángások máris élénkebben jelentek meg, de ekkor is elszórtan a szemöldökön, a száj szögletén, vagy a felső ajkon, állón, mindig függetlenül az idegektől, amint a külső behatások nélkül is jelen voltak. Az együttmozgások megoszlott idegvezetés eredményeit a bénult corrugator mozgatásához szükséges erő megmozdítja az ép oldali szemöldökizmot is, átterjed az egyező oldali középső ágra hol a vezetés részben már szintén helyreállott, de az izmok gyengébbek, sem hogy önálló izomműködés is létrejöhetne. A mint a bénulás javul, a társmozgás pl. a zygomaticus működése, a szájzug föl- és kifelé húzása mindig erősebb lesz , de a mint a szem zárása könnyebben sikerül, a másik szem erőltetett mozgása kimarad, s ezt követi a szájizmok megrándulásának csökkenése is. Lépést tartva e csökkenéssel, nő itt az akaratos mozgás, s utoljára (rendesen) beáll a zygomaticus hibátlan működése is. E mozgási jelek a javulás értékének teljesen használható kifejezői, könnyebben s hibátlanabbul tájékoztatnak, mint a villamos ingerlékenység csökkenése s fokozódása, ami villamos vizsgálatnál az egyedüli számbavehető elváltozás. Az együttmozgások alakulását némely beteg maga is észreveszi. E prognostikai értékesítést az irodalomban nem találtam. A magyarázatot illetőleg Hitzig is mondja, hogy az arczizmok mint a többiek, mindig együtt idegeztetnek be, s az inger nem szándékolt utakra jut, de e fölfogást az említett reflextünetek miatt elveti. Gowerse associated over actions névvel tiszta fogalmat jelöl meg. Strumpell sajátságos együttmozgásokról szól, különben a legtöbb szerző idézi Hitzig reflex-mechanismusát, melyet pedig Hirt teljesen talányos dolognak tart. * Egy kisebb értékű s villamos vizsgálatnál jelentkező tünet szintén különféle magyarázatokra adott alkalmat. Ha nem csalódom, mind a 15 általam vizsgált esetben úgy volt, hogy az ép oldali állemelő izom ingerlésére a bénult fél is összehúzódott, holott a bénult izom ingerlésére jóval erősebb áram