Magyar Polgár, 1868. július-december (2. évfolyam, 77-154. szám)
1868-08-02 / 91. szám
Második évi foly«"1' Előfizetési kj Évre . . • • . 6 Félévre ••• 4 . 3 Negyedévre • •\ . 1 Havonként • • * jelenik hetenkiut ll4romsíor: Vérnap. Szerdán és Pénteken. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Szentegyház-utcsa 467. sz. 91-ik szám. POLITIKAI LAP. Kolozsvár.rt vasárnap augustus 2. 1868. Hirdetési dijak. Ötször hasábozott sor ára 6 kr. Bélyegdij minden hirdetéstől 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadó-hivatal. Fiókkiadó-hivatalok: Décsen: Krémer Sámuel. Enyeden: Vokál János. Tordán: D. Papp Miklós. Szamosujvártt: Csausz testvérek. Kolozsvárit: Stein János és Demjén László. KOLOZSVÁR, AK.ISIIS I. Legújabb távirati tudósítások. Páris, juun. 30. A törvényhozó testület a kölcsönre vonatkozó törvényjavaslatot 213 szóval 16 ellen elfogadta. Elnök felolvas egy császári decretumot, mely elrendeli a jelen ülésszak bezárását. Az esti Moniteur a bulgáriai eseményeket tárgyalva, igy szól: A hatalmak figyelemmel kisérik a Duna melletti eseményeket s egyetértésük e tájak békéjére nézve a legbecsesebb biztosíték. Bécs, juli. 30. A császár a lövész ünnepélyre készitett csarnokban megjelenvén, az összes lövészek egészségére ivott, s lelkes éljenzések kíséretében megtekintette a helyiségeket. Bécsi ágro, aug. 1. Arany 5.40 Ezüst 111.50. Erdélyi földteherm. kötv. (á 100 ft) pénz — 70.50. ám 70.75. — Érd. vasút részvény (á 200 ft. pénz 152.75. áru 153.25. TARCZA: A mezőségi tavak madárvilága. Utoljára a kékbegyről szóltam. Rövid tartózkodás után ezek a kedves vendégek ritkábbak lesznek, mig végre egy-egy lecsapolt tóban egyegy párt találunk, a melynek határozott megtelepedése tudatja, hogy megszerezte hazánk e pontját , itt akar családot nevelni. Az alatt az idő alatt, amíg a fészek épül, a hím nappal ritkán szól, de mintegy kárpótlásul estvefelé szinte belemámorosodik szerelmi dala hangoztatásába. Ez tehát már egy polgár a nádak státusában, amelynek hűségére bizton számíthatunk, mig a Chrysanthemum a dér fagyasztó kezével daczolni bir. E virág halála kiadja a kis madárnak az útlevelet, de a mi a Chrysanthemummal kárba ment, azt meghozza a hóvirág. — Amíg így elmélkedik, nagy változás történt. Napokkal ezelőtt jött meg a kékgémek futárja és szállásmestere, mely hivatalt rendesen egy tapasztalt, vén s menyegzői öltözetének teljes díszében ragyogó hím viseli. Két napig nézett körül, azután eltűnt, hogy negyed napra tizenegy társsal az általa kiszemelt helyen megpihenjen. A társaság csupán csak öregebb, erős egyénekből áll, hosszú még az út, azért érkeznek hozzánk oly jókor. A megpihenési és illetőleg megtelepedési helyek előzetes megvizsgálása egyes példányok által a legérdekesebb jelenségek közé tartóak, s a vándorok minden fajánál szó-Amint mondom, legeslegelőször megjelenik egy vén hím, a mely a kiszemelt tóvonalat bekalapozza s egy két nap után észrevehetjük, hogy egy szongos helyet választott, mire eltűnik. Kövárvidéke főkapitánya Ujfalusi Miklós ur folyó hó 24 éve meghivás. Somkutra Dézs, Szathmár, N. Bánya, F.-Bánya város képviselőit értekezlette, hogy consortiumot alakítsanak a dézs szathmári vasútvonal kiépítése tárgyában. Megjelentek Dézs városa részéről Roth Pál, Pataki Ferencz; Szathmárról Kisseli Károly, Vajai Károly; N.-Bányáról Füsüs Menyhért és Béresei ; F.-Bányáról Sinka Miklós és Báthi Károly , néhány helyi birtokos. Miután az értekezlet elnökéül Ujfalusi Miklóst, jegyzőül Kisseli Károly urat megválasztó, elnök előterjesztő, hogy a múlt napokban egy idegen ember jelent meg nála, ki tudtul adá, miszerint érdektársakkal consortiumot akar alakítni, hogy engedélyért folyamodjanak a dézsszathmári vasútvonal kiépítése tárgyában; ki, miu I tán értesült, hogy hazafiak akarnak szövetkezni e czélra, visszalépett. Elnök felhívá az értekezletet ezen vasútvonal iránti nézeteiket kifejteni, amely-Az eltűnése utáni első vagy második napon a választott helyen kisebb, nagyobb társaságot találunk. Azok a madarak, a melyek legkorábban érkeznek, éppen csak megpihennek, s egy két napi tartózkodás után ismét eltűnnek; rendesen a legvénebbek s földrészünkben felköltöznek a menynyire az éghajlat engedi. A nálunk megtelepedők rendesen a fiatalabb nemzedékhez tartoznak és hetekkel későbben érkeznek. Megjegyzem, hogy ez mind egyes és oly fajokról szól, a melyek társaságban vonulnak. A pároson vonulók más rendet tartanak, a melyre a maga helyén vissza fogok térni. — A három hófehér tollból álló szép, hosszú kontyyal ékeskedő, rubinpiros szemű vakvarjú (Ardea nycticorax) vonulása különösen bosz szadalmas. A pihenő helyeken, melyek minden évben ugyanazok maradnak, az első kémle hosszasan időz, míg azután eltűnve, másodmagával jelenik meg; ehhez az első párhoz csatlakoznak több párok (3—5) s napról-napra szaporodik a társaság, mig százak szerint számlálva, úgy a mint jött, tünedezni kezd. Egy reggelen a vizsla mindjárt a nád szélén húzni kezd, azaz orrát feltartva, lépésről-lépésre óvatosan halad, ez a jel, hogy a nádibika (Ardea stellaris) megérkezett, buzdításunkra a kutya egy bizonyos irányba ugrik s a rémes hangú, bagoly szinü, gémalaku madár felrepül. — Kevesen vannak, a kik e madár hangját nem hallották, de kevesen vannak, a kik színről szinre ismerik. A nádibika a gémek családjához tartozik s a vakvarjúnak legközelebbi fajrokona, nyaka azonban nem oly karcsú, vékony, mint a szürke (kék) vagy veres gémé, hanem a testhez arányosítva rövidebb amarokénál és vastag, a nyak oldalainak tollai hosszuk, úgy, hogy a nyaknak pelyhes hátrészét is fedik a eszközük, hogy az összehúzott nyak (Me.) A védrendszeri törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása előtt s a jövedelmi törvényjavaslatnak részletes tárgyalása után elvi discussiókra a képviselőházi gyűlés napirendje sem szolgált kiindulási ponttal. A komoly eszmecserék, és viták színhelyei e napokban a pártconferentiák, hol előre Konczkés alá vették a ház elé július 30 dikán került honvédelmi javaslat pontjait. A képviselőháznak julius 29-én nem is jutott egyébb munka, mint a jövedelmi adó törvényjavaslatnak harmadszori félhosszúságát elfedik, miáltal a madár aránytalan alakot ölt magára s inkább tyúkhoz, mint gémhez hasonlít. A tollazat tetőtől talpig a vajsárgából a sárgabarna szinbe megyen s a baglyoknál észlelhető módon, feketével van tarkálva; még nagy szeme is emlékeztet a baglyokra, mert gyönyörű aranysárga. Az első nádibikák olykor párosan, olykor tömegesen érkeznek, de miután csak pihennek, hangjukat nem hallani, s így az első hang egyszersmind jele annak, hogy a madár megtelepedett. A midőn megemlíteném, hogy e gémféle madarakhoz későbben még a veresgém (A. purpurea), az itt úgynevezett szép vajsárga szinű, kis fattyúkócsag (A. commata) és végre a gémek legkisebbike az alig csirkenagyságu A. minuta csatlakozik, másra kérem ki a k. o. figyelmét. Ismét egy kis művészszel van dolgunk, melynek művészete azonban másnemű, mint akár a csalogányé, akár a kékbegyé, s ha a két zenét dalával elbájol, akkor a nagy építőmester e parányisága, a függőczinke (Parus pendulinus) csodálatra késztet. Ez a kis madár, mely parányibb az ökörszemnél is, elütő színe és csőre daczára magán hordozza a czinke család jellemző tulajdonait, s ha eszünkbe jut a madárvilágot az emberi társadalommal összehasonlítani, akkor a czinkék megfelelnek a czipészinasnak. Éppen az a pajkosság, kandiság, czivakodás, örökös nyugtalanság! A táplálék beszerzése csak mintegy mellékdolognak látszik (habár nem az), nyomát sem látjuk annak a komolyságnak, amelylyel pld. egy gém táplálékját keresi, órákig horogvessző módra kinyújtott nyakkal, mozdulatlanul azt a pillanatot lesve, mely alkalmas a hal biztos elérésére. A czinkék aránylag rövid idő alatt nagy térségeket barangolnak be, de ha figyelemmel kísérjük, meggyőződünk, hogy a barangolásban rend van, mert mindennap H. Herman. — A királyhágóiluimeni ellenzék feladata. Ma került kezünkbe a tordamegyei baloldalnak e lapok hasábjain közzétett programmja. Nem akarjuk e helyen azon alapelveket, melyek e programmban határozottan körvonalazva nyertek kifejezést, részletesen elemezni, csak ily alakban közzétételük jelentőségének — úgy amint azt mi felfogtuk — kiemelésére kérünk egy kis helyet az erdélyi ellenzék közlönyében. A torda megyei baloldal e programm által szükséges és időszerű kezdeményezést tett azon téren, melyen egyedül remélhetjük a pártunk zászlójára írt nagy elveknek a közeljövőben diadalra emelését. Az erdélyi ellenzék eddigi politikai működése lassú, kényelmesen folydogáló folyamhoz hasonlít, mely látszólagos nagysága daczára hatásában mégis kevés valódi eredményt tud felmutatni. E jelenség fő oka tagadatlanul azon tétlenségben — hogy ne mondjuk közönyben — fekszik, melyet a politikai életünk láthatárán felmerült kérdésekkel szemben gyakran még olyankor is tanúsítottunk, midőn az országgyűlési ellenzék álláspontja azonos volt saját speciális érdekeink megvédésével. Az ily „laisser faire, laisser passer“ vezérelvű eljárásnak nem a leghátrányosabb következménye volt az, hogy a kormánypárti sajtó és bizonyos officiosus távsürgönyök által királyhágón túli testvéreink nagy részével el lehetett hitetni, miszerint nálunk ellenzék nemcsak nincs, hanem sajátszerű viszonyaink egyenesen kizárják lételének lehetőségét is. Ideje annak, hogy e tévedést véglegesen megszüntessük, ideje tényekkel bebizonyítaunk, hogy az ellenzék szűkebb hazánk bérczei között is él, sőt erősebb, mint valaha volt. Nem akarunk félreértetni. Nekünk legkevésbbé sincs szándékunkban oda működni , hogy pártunk tevékenységének eddig csendesen hullámzó folyama medréből kitörve, pusztulást árasszon szét környezetében; óhajtásunk csak az, hogy termékenyítésig, a károsnak bizonyult intézmények elhárítására s jobbakkal fölcserélésére törekedve, működhessünk a pártok alkotmányos súrlódásának nélkülözése folytán részben stagnáló, részben pedig alkotmányellenes jelenetek által fölzavart nemzetélet terén. A törvény és az ellenkező nézetek tiszteletének határain belül ugyan, de erélyesen, határozottan kell felvennünk a pártküzdelem elejtett fonalát; életjelt kell adnunk, mely véleményelleneseinknek megmutassa, hogy az általuk ignorált phalanx elég erős arra, miszerint a közös győzelem reményében állhasson ki az elvek hárezmezejére. A torda megyei baloldal megtette erre nézve az első lépést; az ügy érdekében, melynek mindnyájan képviselői vagyunk, óhajtjuk, hogy példája pártunk többi tagjainál is viszhangra találjon. Azon alkotmányos párt, mely nem iparkodnék minden erejéből elveinek érvényre juttatásán, hitünk szerint nem lenne jogosult tényezője az államéletnek. Sajóparti. ii——————we0f^sm. —gj» nek fontosságát már a nagy Széchenyi megpendítette. Többen hozzászóltak a tárgyhoz: e vonal nemcsak országos, de világ szempontbóli fontossági kiemelvén, s hosszas, de tanuságos eszmecsere utján a consortium magát megalakultak nyilvánító, s elhatározta: 1-e1 Ezen consortiumbaui részvételre Kolozsvár, Szamosujvár és Besztercze városait is felszólítani, melyeknek jelen értekezletben meghívása csak azért maradt el, mivel úgy valának az illetők értesülve, hogy a kolozsvár-szamosujvár-beszterczei vonal felépítésére a consortium már megalakult. Ezen városokat a tévedésről felvilágosítani , a részvétre felszólítani a Dézs városi képviselők Ivoth Pál és Pataki Ferencz lőnek megbízva. 2. A társulat Szamos völgyi vaspálya társulat nevét viseli, a vasút: Szamos völgyi pálya nevet viselend, a minek még a nagy Széchenyi keresztelte. 3. Az előleges munkálatok megtétele iránti engedélyért a folyamodás még ezen napról felterjesztetik a nmviltgi közlekedési minister úrhoz, Ujfalusi Miklós és érdektársai nevében. 4. Az előleges munkálatok költsége egyelőre 16,000 frtra számíttatott, mely 40—400 frtos részvényekre osztatott, melyből aláírtak: Szathmár 4, Dézs 4, N.-Bánya városa 2, F.-Bánya 1 részvényt, s a birtokosok által aláírtakat is beszámítva, 25 részvény jön aláírva; a megmaradott 15 részvény Kolozsvár, Besztercze és Szamosujvár városoknak hagyatott fenn, melyek, ha el nem fogadnák, Szathmár városa küldöttjei azok átvételére vállalkoztak. 5. Az érdekelt hatóságok a többi hatóságokat ezen vállalat sikeresítésére pártfogással lenni felszólítják, az ügynek barátokat szerezni igyekszik a consortium minden tagja, a képviselőházban, valamint a megyékben. 6. Az elnök az engedély megérkezte után a consortium tagjait ismét összehívja, a továbbiak iránti intézkedésre. Ujfalusi Miklós, a közszeretetben és tiszteletben álló főkapitány a képviselő urakat pompásan megvendégelő, s a n.-somkutiak szállással látták el, szóval minden ellen követve, hogy a Nagy- Somkuton töltött órák emlékezetesek legyenek. A szamosvölgyi vasút. Dézs, július 30. 1868. olvasás utáni megszavazása. De volt gondja Macellária múltkori interpellatiója egyik részese Timku Ábrahám urnak, hogy e nap se múljék botrány nélkül, s oly scenát idézett elő, melynek teljes képét ritkasága kedvéért is adjuk olvasóinknak, s oly beszédet mondott, mely ezen új parlamentáris illemtan fogalmairól nem igen kedvező véleményt ébreszthetett a hallgatóban. De hallja az olvasóimkát magát. Két hónap előtt a t. kultusminister úrhoz egy interpellated voltam bátor intézni a nélkül, hogy a mai napig oly szerencsés lettem volna a várt feleletet megnyerhetni. Daczára ennek bátor vagyok ma egy interpellátióval fellépni. — Először czélom az volt, hogy a Szebenben lévő államgymnasium fentartassék; most pedig az a czélom, hogy míg ez a gymnasium fennáll, az eddigi jó hírében ne csorbíttassék. A nagyszebeni államgymnasiumban van egy Dier nevű tanár, kit úgy látszik, a gondviselés arra szánt, hogy a magyarizmus terjesztése ürügye alatt hivatalában valamint azon kívül is, botrányokat, erkölcstelenségeket követhessen el. (Zajos felkiáltások: ez nem tartozik ide!) S ezen botrányt okozó eljárásban a kormány által nemcsak hogy nem gátoltatik, sőt inkább elősegíttetik, valószínűleg azon téves feltevésben, hogy a magyarizmus terjesztése még ezen az uton és azon is, t. i. az erkölcsiség rovására történhetik. (Nagy mozgás.) Hogy a t. ház meggyőződhessék erről, bátor leszek ezen Dier nevű tanárnak multából némely mozzanatot felhozni. (Zaj, falkiáltások. Ez nem szükséges! Ez visszaélés. Ezt nem lehet tűrni!) T. hát! én nem indokolhatom másképen interpellációmat, ha nem hozok fel tényeket. (Ennyire nem mehet!) Elnök: Amennyiben a dologra tartozik, nem gátolhatja a ház az előadást. Timku: Ez is a dologra tartozik, mert a dolgot (Zajos felkiáltások: Ez nem tartozik a dologra! Gondolja meg, hol ül!) bátor leszek a t. ház engedelmével némely mozzanatot felhozni. (Felkiáltások : nem hallgatjuk! Ilyesmit nem lehet tűrni!) 1859-ben midőn Dier Magyarországban, mint vice director szolgált, oly törvényt ellenmondón bánt a tanárokkal, hogy ezek a fegyelmi kereset megindítását kérték ellene, minek következtében a kereset keresztülvitele után a kassai helytartóság által 7221-/.537 szám alatt ötét illetőleg az válaszoltatok „Man erwartet, dass Dier den Inhalt des Erlasses beherzigen, künftighin in versöhnlicher Weise Vorgehen und zu rügenhaften Vorfällen keinen Anlass geben werde, und die gestörte Harmonie im Lehrkörper wieder herstellen werde.“ (Folytonos nagy Dyugtalanság.) Ugyanazon évben volt fegyelmi kereset indítva ellene azért, hogy a tanuló órákban egy nőt meggyalázott. (Zajos felkiáltások: Rendre, Rendre! Ez a képviselőt megbélyegző eljárás! Forduljon ezzel a ministériumhoz, de ne itt adja elő.) egy bizonyos órában egy bizonyos helyen találkozunk e hasznos szárnyasokkal. Feketehomlokú kis művészünk selyemfinomságú, rozsdásszínü felöltönyt visel, míg az alsó rész fehér, szép rózsás lehelettel. A mezőségen éppen csak átsurran minden tartózkodás nélkül, mert hiányzik a fészkéhez szükséges anyag: a fűz- és nyárfák gyapotja. Parányi árszerü csőrével a mondott gyapotból oly fészket rak, mely a maga nemében egyetlen. Egy vékony fűzfaág hegyéhez egy tökéletes zacskót erősit meg, melynek kürtőszerü, kinyúló nyílása kis bejárásra szolgál. A mellett a fészek oly erősen van szőve és ismét oly puha, hogy Syrmiában, ahol e kis madár igen gyakori, téli harisnya gyanánt szolgál. Nem képzelhetni kedvesebb látványt, mint a minő egy függőczinke társaság, családosan a víz felett himbálózó fészektelep körül. De veszem észre, hogy czikkem tért rabol. Nem búcsúzom még, mert reményem, hogy olvasó és szerkesztő megengedik, hogy jövő czikkemben a vonulás és telepedés leírását befejezve, áttérhessek a dolog lényegére, a kérdések kérdésére, t. i.: mire valók az ilyen észleletek? Belpolitikai szemle. A Bursch élet Jenában. Jena, jul. 18. 1868. A németországi egyetemi élet egy sajátságos oldalát akarom e lapok tiszt. olvasóival megismertetni. Értem a Bursch életet. A német ifjúság történetében igen fontos szerepet játszó intézmény ez. A német Bursch-élet valódi nyilvánulásait, mai napság csak is Jena és Heidelbergában találhatni fel; e városokban bír még csak azon sajátszerű jelleggel, mely a régibb időkben minden egyetemi városban oly élesen kifejlett, azon sajátos életmód