Magyar Polgár, 1870. január-június (4. évfolyam, 1-75. szám)

1870-06-03 / 65. szám

65-ik­ szám 1­ 4 . §)Az országgyűlési baloldali kör véleménye a törvényhatóságok és községek rendezé­séről előterjesztett­­­javaslatok tárgyában. Magától értetik, hogy ha a házi adó életbe lép, az állam adónak annyival lejebb kell szoíí­­tatnia, a­mennyi abból eddig az önkormányzat kö­rébe tartozó közigazgatási költségek fedezésére fordíttatott. Az ingatlan vagyon szerzése vagy elidegení­tése kérdésében, valamint oly kérdésekben, melyek az ingatlan vagyonok és általában minden törvény­­hatósági czélokra fordított vagy a törvényhatósá­gokat képező városokban községileg kezelt, vagy más hason czélra szolgáló javadalmaknak kezelése vagy bérbe adása iránt felmerülnek, a kormánynak beavatkoznia csak akkor lehet, ha nála az érde­keltek részéről a törvény hatósági intézkedése el­len panasz emeltetik. A jelen pontban foglaltak állanak a külön törvényhatóságot nem képező községek és a tör­­vényhatóságok közötti viszonyra nézve is. Minden oly esetben, midőn a fennebbi két pontban említett fekvő vagyonnak vagy más ily javadalom­nak jogi természetéről, vagy tulajdonjogról van szó, az elhatározás a rendes törvény útjára a rendes törvényszékekre tartozván, 5-ször. A törvényhatóságok a kormány törvé­­­­nyes rendeleteit végrehajtani kötelesek, szabadsá­gukban áll azonban a kormány bármely rendelete ellen — ha csak külön törvény egyes esetekre nézve másképen nem intézkedik a végrehajtás előtt egyszer felírni. Ezen felül azon esetben, ha a törvényhatóság valamely rendeletet törvénytelennek tart, jogában áll a végrehajtás előtt másodszor is felírni, és ha a kormány a rendeletnek végrehajtásához akkor is ragaszkodik, a törvényesség kérdését az államotör­­vényszék dönti el, mely a képviselőház által e czélra kijelölt tagokból alakíttatik. Ha ezen törvényszék a rendeletet törvényes­nek állapítja meg, az föltétlenül végrehajtandó; ha pedig törvénytelennek nyilván­ítja, végrehajtá­sát a kormány nem követelheti. Ha oly rendelet, mely ellen a törvényhatóság végrehajtás előtt másodszor is felírt, az államtör­vényszék által a törvényesnek mondatik ki, a má­sodik felírás miatt akár az államnak, akár egyesek, testületek vagy községeknek netalán okozott káro­kért a bizottmány azon tagjai, kik a végrehajtás mellőzésével a második felírásra szavaztak, felelős­séggel tartoznak. Hogy ezen felelőség gyakorlatilag érvénye­síthető legyen, a végrehajtás előtti második felírás felett mindig személyes szavazásnak van helye. Ily esetekre vonatkozólag a gyorsaság tekin­tetéből szükséges redkívüli közgyűlések tartása és azok határideje és más hasonlók iránt a törvény­ben okvetlenül intézkedni kell. Ellenben azon esetekről, midőn az állam ál­lásának, biztonságának és nyugalmának érdekében a kormány, törvény által megszabott hatáskörén 1^1,“a törvények felfüggesztésével is rendelkezni van jogosítva, sőt kötelezve: az intézkedésre nem­igen, az államélet rendes folyamára vonatkozó tör­vény van és lehet hivatva. de nemmel felel, mi igen ritka eset. Gyorsan ér­tesítik erről a vőlegényt, hol az egybegyült ven­dégekkel foly a lakoma. A menyasszonyi háznál még egy imát mond a pap a Koránból s megtör­tént az esküvő. Másnap fürdőket bérelnek ki egyet férfiak egyet nők számára; itt a nő csillogó fényben jelen meg, s átesve a török fürdők édes kinain, megkenik mindenféle illatszerekkel, drága éksze­rekkel ékítik föl, édességekkel kiválgatják, s K­ar-8°gó zenével kisérik haza. Másnap némely helyen szokásos lóversenyeket tartanak terjedelmes réten, hol a menyasszony is megjelen, a nyertest egy Kaftánra (török felső ruha) való posztóval aján­dékozván meg. Innen a férfi lakába viszik a nőt, hol szin­tén két szobában foly a vendégség. Eljönnek az énekesek, elzengvén dalaikat a tambura méla hangja mellett, mit sokszor anyira átéreznek, hogy­ mély sóhajok, vagy öröm kiáltá­sokban törnek ki; hasonlíthatók a középkori sze­relem dalosokhoz (minnesänger.) Eljönnek a ba­jaderek, kecses tánccal mulatatva a társaságot; illa­tos füstölök árasztják el a léget, virággal díszítik fel a szobákat, a nargilla füstjének mámorában, a kávé és még italok ingerlő kéje, szóval minden rendelkei£8£re $]| a boldog (?) vőlegény és ven­tett hi ’ a*alt a menyasszonyt a pazarul éki, által elm'?'*'5 V’*z'ki hová az ajtó előtt az Imam nyozotAro^lV“1411 Után belép 3 férfi' hol Bra' ce, a férj fellebb^* Öt “ Do' Itt a vá,1818 Per‘ az éden angyal»^'7* arc fátyolát,­­ előtte áll Hja, ez a Bora játéka? Va,am' int terero,mint­ A férfi a külső ég b kodlik, mert a nőt türvé^01 egyaránt &0D(1°* 8 * 1 * i.' nem lehet kötelezni. A szegény0 *emmi mohára hát egyedül az könnyít, hogy terhén ,e igen kevéssel beéri, többnyire vendí1­,v **rra^58*et mivel a török hotelekben az ételek igen r,iCg^Bk’ szegényebbeknél azonban nők is dolgoznak*^bárha a——gaaa—ta—aja—Bgaa—■—ii.* imium ■ mi i , i _ 6-szor. A törvényhatóságok, minden Fennálló jogai egyébiránt fentartandók a nélkül, hogy azo­kat egyenként elsorolni kellene, sőt, hogy a kérvé­nyezési jog nagyobb hatályú legyen, állapíttassák meg, hogy a törvényhatóságok kérvényei az ország­gyűlésen más kérvényektől elkülönítve bizottságilag külön tárgyaltassanak , és a bizottság véleményé­vel és­ annak indokaival együtt, országgyűlési tár­gyalás előtt kinyomatva, a házban szétoszlassanak. Az igazság­szolgáltatás körüli jogaik az 1869-dik évi 4-ik törvényczikk által csak most lévén eltörü­lve, nem lehet kilátás arra, hogy az azon törvény életbe lépte után szerzendő tapasztalatok előtt e tekintetben változtatás történjék; a rendőri ügyek azonban, valamint a bűnügyi vizsgálatok, az ítéletek végrehajtása, úgy­szintén bizonyos pol­gári peres ügyek elintézése, a törvényhatóságok illető tisztviselőire is bízandók. Természetes, hogy a törvényszékeknek ezek­re vonatkozó felszólításait a tisztviselők azonnal teljesíteni tartoznak, miként ez eddig is: jelesen a váltóügyekben, kötelességök volt, 7 szer. A megyét stb. képviseli s a megyei hatóságot gyakorolja a bizottmány, mely tisztán és egyedül választott tagokból alakítandó. Az illető megye, szék stb. alakítja saját kebe­lében a választó köröket, melyekben mindazok, kik valamely községben községi adót fizetnek, egyenes választás útján választják meg a bizott­mánynak azon körre eső tagját vagy tagjait. Arra nézve hogy ki választandó bizottmányi taggá, statistikai adatok alapján oly qualificatiót kell megállapítani, mely a­nélkül hogy a megyei hon­polgárok bármelyik osztályát kizárná, biztosítékot nyújt az iránt, hogy a bizottmány tanácskozásra képes és túlnyomólag a kellő önállósággal és be­látással bíró tagokból álló testület legyen. A bizottmányok tagjainak számát illetőleg a megyék stb. úgy osztályozandók, hogy a bizott­mány 120 tagnál többől ne álljon; az egyes körök annyi tagot választanak, a­mennyi a megye összes népessége és saját népességü­k aránya szerint rá­juk esik. A bizottmány 9 évre választatik, oly formán azonban, hogy egy­harmada az elhaltak, leköszön­tek, eltávoztak stb. is beszámitandók, minden 3 év elmúltával kilép s az igy megürült helyek új vá­lasztás utján töltendők be. A kilépett tagok újólag is megválaszthatók. Minden kilencz év elteltével egyészen új bizottmány választásának van helye. 8 szót. A bizottmány mint közgyűlés a köz­­igazgatást a) a kis gyűlés, b) a tiszti kar által gyakorolja. A kis gyűlés áll a bizottmánynak azon az egész bizottmány tized részét tevő tagjaiból, kiket ezen czélra saját kebeléből minden kijelölés nél­kül választ. Ezeknek száma húsznál kevesebb nem lehet. Szavazattal biró tagjai továbbá az alispá­nok, főjegyző, főügyész, főszolgabirák, főorvosok, főmérnökök, főpénztárnok és a főszámvevő. A qualificatio, melylyel a tisztviselőknek bir­­niok kell részletesen megállapítandó. A három évi cyclus elteltével mindig a bi­zottmányt kell legelőször kiegészíteni, vagy ha épen a 9 év is eltelt, egészen újra választani, azután megválasztandók a kisgyűlés nem tisztvi­selő tagjai és végül a tisztviselők, sok helyt a férfiak főznek másnak, s végezne több­­féle munkákat. Mind­a mellett is többnyir tétlenségben élnek, mert szeretik a könnyü dolgot Egész napokon át kiabálnak egy-egy szalep (szörp Kaimakli (tejföl) balev (dalauzi) sütemény s. t. e nyalánkságokba­, mi keleten az idegen előtt ige meglepő szokás, mely zajba vegyülve a mecset­ből imára bivó mazzeia kiáltása, igen komikn hangvegyületet képez. Ott guggolnak asztalai mellet ép, erőteljes férfiak, fején nem egynek fe­hét zöld turbánt látni, mely a szent prófétává­ rokonságot jelzi, mi először kissé meg­lepe , hogy a prófétának ivadéka almát árul. A keleti lustaságról leginkább a kávéházak­ban lehet fogalmat szerezni, hol egész napoka töltenek el, merengve a naigilla bodor t­aijét folyton egy helyre tekintve, mintha valami nag tétel vagy családjáról gondolkoznék, pedig dehog­­épen semmiről sem szokott olykor elmélkedni.­­ kávéházakban mindig találhatni zenészeket, éneke­seket és tánczosokat. Régibb időben az ördög ta­lálmányának tartották a zenét, míg Hafiz és Hiraz megdönték e fogalmat, azóta több hangszereik van­nak fő szerepet játszván a 8 hurutambura; e m­el­lett zengik el többnyire arab és perzsából’ fordí­tok énekeiket Az arab Firduzi egy terjedelme hőskölteménybe gyüjté a keleti hagyomány­oka az első hősi és mysticus időszaktól kezdve mi keleti művészet becses emléke. “ Gr. Széchenyi István „Blick“-je. Közli K. Papp Miklós. LXIII. Ha az ember az adókat ad libitum emel­heti, és esetleg 40 millió ember bérét a szükséghez képest le is húzhatja: ha az ember a vaspályákat államjavakat süt, dobra üti, adósságot csinál mind­addig, míg hitelezőkre akad — és 30—40, sőt jól­­­értesültek szerint 80, 100, 1200 millió évi deficit 30$ — A tisztviselők kijelölése mellett 3 évre válasz­­tatnak. A kijelölésre a választást megelőző közgyű­lésen egy, legalább 10 és legfeljebb 20 tagból álló választmány választandó, mely a főispán el­nöklete alatt megállapítja a kijelölendők névsorát. Minden tisztségre négy egyén jelöltetik ki,­­ g ha ez közmegegyezéssel nem lenne eszközöl-­­­hető, kettő a választmány többsége, egy annak kisebbsége és egy a főispán kívánsága szerint ki­jelölendő. A választás folyamában szükségessé lett mó­dosítások ugyancsak ezen választmány által a fen­­nebbi szabálynak megfelelőig eszközlendők. Ha akár bizottmányt­, akár választmányi tag­gá akár tisztviselővé oly valaki választatnék, ki törvényes qualificatióval nem bir, az ellen mind a főispán, mind a megye bármely tagja a választást követő négy hét alatt óvást tehet, s ha ennek eredménye nem lenne, a felett, kir­e az illető egyén qualificatióval? a törvényhatóság székhelyén lévő, vagy ha ott nem lenne, a legközelebbi első folyamodás a törvényszék végérvényesen határoz. Az, kire nézve kimondatik, hogy a törvényes qualificatióval nem bír, a választottak közül kitör­lendő és helyette más választandó. 9 szer. A főispán a megyében a törvényha­tósági hatáskörhöz tartozó ügyeken nem kormány­zó, nem közigazgatási hivatalnok, hanem csak el­lenőr, ki által a központi kormány minden történ­tekről közvetlen tudomást vehet. Befoly a fennebiek szerint a tiszti kijelölé­sekbe s a választó üléseken elnökölni tartozik. El­nökölhet azonban a többi közgyűléseken is. Tolmácsolja a kormány nézeteit s a kormány és a megye között ő a közvetítő. Hogy ellenőri tisztének megfelelhessen, min­denről tudomást szerezhet s mindenről, mi a me­gyének stb. kebelében történik, az alispán útján közgyűlésen kívül is időnként hivatalosan érte­sítendő s neki a közgyűlések jegyzőkönyvei meg­küldendők. A tapasztalt hiányokról és tisztviselői visz­szaélésekről a közgyűlést is, ha ezt az alispán el­mulasztatná, vagy ha épen az alispánról lenne szó, értesítheti a azt a szükségesnek látott intézkedé­sek megtételére felszólíthatja, de a felfüggesztés és a helyettesítés kérdésében nem rendelkezhetik, mert a sürgős esetekben a közgyűlésig a kis gyű­­lést, rendszeresen pedig csak a közgyűlést illeti. A tisztviselő ellen csak a közgyűlés rendel­heti el tiszti vizsgálatot, a tiszti keresetet, és ha ennek folytán szükséges lenne, a tisztviselő elbo­­­csáttatását is. A főispán ez esetben ép úgy idéz, az illető tisztviselő a belügyminister elébe terjesztheti az ügyet, de ha e tárgyban a közgyűlés és a minis­ter között nézeteltérés áll be, a felett, hogy a fel­­függesztésnek, helyettesítésnek, tiszti keresetnek és elmozdításnak a törvények és a szalutumok ér­telmében van e helye, az 5. pontban említett bíró­ság határoz. Végrehajtói és közigazgatási teendői a főis­pánnak csak is azon ügyekre nézve lehetnek, a­melyek a megye területén a törvények értelmében tisztán az állam kormány intézkedése alá tartoz­nak, minek a vasutak, a törvény által ilyeneküt netalán kijelölendő államutak, a börtönök és más hasonlók. Emellett"előkelőleg mosolyog, akkor könnyű lakta­nyákat, és királyi residentiákat sat. építeni: a vas­kaput Orsová mellett szétzúzni, dunai flottillát szer­vezni, Polát reorganizálni, és a birodalom tengeré­szetét tiszteletet parancsoló fokra emelni — talán azért, hogy az impertinens angoloknak nem sokára egy kis leczkét adhasson: — a „novaja“-val — ha nem is eddig ismeretlen világrészeket felfedezni, hanem a tudománynak még eddig sehol sem sike­rült diadalt szerezni: Bécs bástyáit lerontani, új operaházat és emlékszobrokat emelni, a polgári hi­vatalnokokat in infinitum szaporítani, s a ma­­gyarországiakat még Attila által is diszesíteni: az annyira hasznos gensdarmes-okat a legfényesebb si­sakokkal ellátni; ünnepélyeket, spectaculumokat, ka­tonai táborokat, diadalíveket sat. rendezni, a népek ujj°ngását minden áron megvásárolni — mind­ez gyermekjáték excellentiás uram, és amint Bécsben mondani szokták: „das kortes mich nur einen La-I­eher“, igy mondhatja excellentiád is, nemes büsz­keséggel — nem kell összetéveszteni a parasztos­­ hiúsággal — mindazokról, mit ön anyagi tekintet­ben is Ausztriában véghez vitt. Nem kell hozzá egyéb, csak bajonettek által kellőleg támogatott szi­lárd akarat. Mindaz, mit az ember az újabb időkben anya­gilag élvez, vagy­is inkább azon plus, mely e te­kintetben sok embernek rendelkezésére áll, tagad­hatatlanul nem csekély nyeremény, és bizonyára mindenkinek jól esik a kényelemnek azon alapját, mely után minden élőlénynek physicuma annyira vágyik, a legnagyobb mértékben kiterjesztve látni. Megjegyeztük azonban már fönntebb, hogy nem va­gyunk azon helyzetben, hogy határozott ítéletet mondhassunk az iránt, váljon ezen kiterjesztés ex­­cellentiádnak és rendszerének köszönhető-e kizáró­lag, s vájjon ön és rendszere nélkül nem jutottunk volna-e olcsóbban hozzá, meg akarjuk azonban en­gedni, hogy ez csakugyan az ön műve, és készek volnánk önt, — qui nobis omnia haec gau­ .______________ Juning 3 Az 5-ifc pont végén euiluett reunaivitt idők­ben netalán általa teljesítendők iránt határozni más törvény keretébe tartozik. Melyek azon esetek, a­melyekben a kormány ezen törvénynyel ellenkezőleg a hatalmat ideigle­nesen magához ragadhatja és minő feltételek alatt teheti ezt? külön törvényben meghatározandó.­­"Vége következik: A felekezetek és az iskola. (A felekezeti iskoláztatás veszélyei és közoktatási tör­­vényn­ek hiányai nevelészeti, társadalmi és politikai szempont­ból. Irta Bánhegyi István Pest, 1870.) I. „Valahányszor a régi s ur között küzdelem támad, többnyire ez utóbbi győz.“ Eötvös. (ma.) E jelszóval, melyet a fennezimzett más szerzője könyvének egyik fejezete fölé helyez kezdjük mi is tanulmánya rövid ismertetését. A közművelődés első küzdterén, az iskolában évtize­dek óta harczol egymással két nevelési rendszer: a régi, mely a tanítást nem akarja felszabadítani a felekezetiesség bilincseiből, és az nj, mely az iskola küszöbén belül nem akar elismerni feleke­zeti különbségeket. Meggyőződésünk azt su­gallja, hogy e küzdelemben is az „nj” fog győze­delmeskedni mindenütt. A győzelem világrészünk egyes államaiban már­is ki van viva, s előjeleit naponkint szemlélhetjük hazánkban is, bárha sok tekintetben kitűnő közoktatási törvényünk még az utat sem egyengette ki egészen az új eszme elő­­haladásának. Közoktatási törvényünk nem mondja ki az iskola emancipatioját, tűri a felekezeti is­kolákat (3. és 4. fejezet) s óhajtja a községie­ket. A felekezeti és községi is­kolák pedig csak abban különböznek egymástól, hogy az előbbi fö­lött a felek­ezet megbízottjai gyakorolják a közvet­len felügyeletet, a községi iskolák felett pedig a község megbízotjai. A két rendbeli iskola meg­egyezik abban, hogy mind a kettőnek tanonczai felekezeti hitvallásban nyerjenek oktatást, még­pedig úgy, hogy az ezen oskolákba járó gyerme­kek szülői törvény által kötel­ezt­etnek az il­lető gyermekeket a megfelelő felekezeti vallás­ban oktatni (57. § ) Lényeges különbség a kettő között tehát csak a felügyeletre nézve létezik, de korántsem a vallástanítás anyaga, alakja s mérté­ke tekintetében. Pozitív közoktatási törvényünk nem ismeri az iskolák harmadik nemét, a közös vallástanításon alapuló emancipált nem­­zeti iskolát, melybe valamennyi hitfelekezet gyermekei járhatnak úgy, mint a községi iskolába, de e gyermekek nem nyernek külön oktatást a felekezeti hitvallásról, hanem közösen taníttatnak az általános vallás és erkölcstanban, azaz a hit és erkölcstanból csak az taníttatik, a­mi vala­­menynyi iskolába járó gyermek szüleinek feleke­zeti vallástételeivel közös. Az ily nemzeti iskolák­ba tehát egyaránt járhatnak zsidó, kath. és pro­testáns gyermekek, s mindnyájan tanítójuk (nem a lelkész vagy catecheta) által oktattatnak isten­félelemre és emberszeretetre. Szerző munkája által e nemzeti iskolának útját igyekszik egyengetni hazánkban is. Az interconfessionalis nemzeti iskolákat a merev confessionalisták, a kenetteljes gyanusítók elkereszteltek „semmi vallása“, vallástalan isko­­la fecit — mint egy ausztriai Washingtont — természetesen csak az anyagiak terén — üdvözölni és zajosan élvezni — ha semmi körülmény nem akadályozza ebben, vagy­is ha bizonyos append is elvárhatatlan nem volna az ön eljárásától, mely még sokkal kellemetlenebb, mint a martius előtti ezopt, és abban áll, hogy az ön előlegezései és adósságai, vagy­is röviden szólva „hitelben“ szerzett gyönyö­rűségei folytán, a népnek oly mélyen kell zsebében keresnie, hogy e kutatás folytán abban — már t. i. a zsebben — a legtöbbeknél egy lyuk támad, és a nagy vívmányokból a­ peu-prés végtére sem marad meg egyéb élvezet annál, mit „tiszta öröm­nek“ neveznek, s melyet p. o. a koldus érezhet, ha a déli vaspálya társaság híres tunneljén keresztül sétál, — mi különben még kérdés — vagy pedig örömében száját táthatja azon nagyszerű kaszárnyák fölött, melyek mint a gomba, oly gyorsan és szá­mosan bújnak ki a földből, vagy pedig ha megen­gedik neki mindazon diszebédek szagát élvezhetni, melyeket Sacher ur sat, összekotyvasztanak. Az ki rendesen nem kap mást enni és inni innál, mi fenntartására okvetlenül szükséges, annak bizonyára nem leszen ellene semmi kifogása — mert minden ember még a professorok és philosophok is, ebbbé-kevéssé inyenczek — ha olykor-olykor el­­­ellentiádnak ás más lukullusi hajlamokkal biró lágy urnák fényes asztalához járulhat: de ha felfe­lezi, hogy ez nem történik ingyen, hanem ellenke­­őleg, a feltálalt nyalánkságokat igen is drágán fi­ettetik meg vele, oly drágán, hogy végre mindenki jlogba­n adnia, hogy azokat megfizethesse 5 esetben, természetesen jól összeszidja a vend .7 rat - francziául restaurateuri­­gf­­unden rafraíchillement-jaival együtt ‘T**’ excellentiád — a pokolba kivánja őt' —7 És excellentiád kétségtelenül ily • emb*e? repreneur, ki AusztrianéZek FT' #a‘ mtebbi modorban tálal, annyira W “ í­rta 3 ntiád ételeivel már torkig [ól ’’ ^ lak­+aL-

Next