Magyar Polgár, 1870. január-június (4. évfolyam, 1-75. szám)
1870-06-03 / 65. szám
65-ik szám 1 4 . §)Az országgyűlési baloldali kör véleménye a törvényhatóságok és községek rendezéséről előterjesztettjavaslatok tárgyában. Magától értetik, hogy ha a házi adó életbe lép, az állam adónak annyival lejebb kell szoíítatnia, amennyi abból eddig az önkormányzat körébe tartozó közigazgatási költségek fedezésére fordíttatott. Az ingatlan vagyon szerzése vagy elidegenítése kérdésében, valamint oly kérdésekben, melyek az ingatlan vagyonok és általában minden törvényhatósági czélokra fordított vagy a törvényhatóságokat képező városokban községileg kezelt, vagy más hason czélra szolgáló javadalmaknak kezelése vagy bérbe adása iránt felmerülnek, a kormánynak beavatkoznia csak akkor lehet, ha nála az érdekeltek részéről a törvény hatósági intézkedése ellen panasz emeltetik. A jelen pontban foglaltak állanak a külön törvényhatóságot nem képező községek és a törvényhatóságok közötti viszonyra nézve is. Minden oly esetben, midőn a fennebbi két pontban említett fekvő vagyonnak vagy más ily javadalomnak jogi természetéről, vagy tulajdonjogról van szó, az elhatározás a rendes törvény útjára a rendes törvényszékekre tartozván, 5-ször. A törvényhatóságok a kormány törvényes rendeleteit végrehajtani kötelesek, szabadságukban áll azonban a kormány bármely rendelete ellen — ha csak külön törvény egyes esetekre nézve másképen nem intézkedik a végrehajtás előtt egyszer felírni. Ezen felül azon esetben, ha a törvényhatóság valamely rendeletet törvénytelennek tart, jogában áll a végrehajtás előtt másodszor is felírni, és ha a kormány a rendeletnek végrehajtásához akkor is ragaszkodik, a törvényesség kérdését az államotörvényszék dönti el, mely a képviselőház által e czélra kijelölt tagokból alakíttatik. Ha ezen törvényszék a rendeletet törvényesnek állapítja meg, az föltétlenül végrehajtandó; ha pedig törvénytelennek nyilvánítja, végrehajtását a kormány nem követelheti. Ha oly rendelet, mely ellen a törvényhatóság végrehajtás előtt másodszor is felírt, az államtörvényszék által a törvényesnek mondatik ki, a második felírás miatt akár az államnak, akár egyesek, testületek vagy községeknek netalán okozott károkért a bizottmány azon tagjai, kik a végrehajtás mellőzésével a második felírásra szavaztak, felelősséggel tartoznak. Hogy ezen felelőség gyakorlatilag érvényesíthető legyen, a végrehajtás előtti második felírás felett mindig személyes szavazásnak van helye. Ily esetekre vonatkozólag a gyorsaság tekintetéből szükséges redkívüli közgyűlések tartása és azok határideje és más hasonlók iránt a törvényben okvetlenül intézkedni kell. Ellenben azon esetekről, midőn az állam állásának, biztonságának és nyugalmának érdekében a kormány, törvény által megszabott hatáskörén 1^1,“a törvények felfüggesztésével is rendelkezni van jogosítva, sőt kötelezve: az intézkedésre nemigen, az államélet rendes folyamára vonatkozó törvény van és lehet hivatva. de nemmel felel, mi igen ritka eset. Gyorsan értesítik erről a vőlegényt, hol az egybegyült vendégekkel foly a lakoma. A menyasszonyi háznál még egy imát mond a pap a Koránból s megtörtént az esküvő. Másnap fürdőket bérelnek ki egyet férfiak egyet nők számára; itt a nő csillogó fényben jelen meg, s átesve a török fürdők édes kinain, megkenik mindenféle illatszerekkel, drága ékszerekkel ékítik föl, édességekkel kiválgatják, s Kar-8°gó zenével kisérik haza. Másnap némely helyen szokásos lóversenyeket tartanak terjedelmes réten, hol a menyasszony is megjelen, a nyertest egy Kaftánra (török felső ruha) való posztóval ajándékozván meg. Innen a férfi lakába viszik a nőt, hol szintén két szobában foly a vendégség. Eljönnek az énekesek, elzengvén dalaikat a tambura méla hangja mellett, mit sokszor anyira átéreznek, hogy mély sóhajok, vagy öröm kiáltásokban törnek ki; hasonlíthatók a középkori szerelem dalosokhoz (minnesänger.) Eljönnek a bajaderek, kecses tánccal mulatatva a társaságot; illatos füstölök árasztják el a léget, virággal díszítik fel a szobákat, a nargilla füstjének mámorában, a kávé és még italok ingerlő kéje, szóval minden rendelkei£8£re $]| a boldog (?) vőlegény és ventett hi ’ a*alt a menyasszonyt a pazarul éki, által elm'?'*'5 V’*z'ki hová az ajtó előtt az Imam nyozotAro^lV“1411 Után belép 3 férfi' hol Bra' ce, a férj fellebb^* Öt “ Do' Itt a vá,1818 Per‘ az éden angyal»^'7* arc fátyolát, előtte áll Hja, ez a Bora játéka? Va,am' int terero,mint A férfi a külső ég b kodlik, mert a nőt türvé^01 egyaránt &0D(1°* 8 * 1 * i.' nem lehet kötelezni. A szegény0 *emmi mohára hát egyedül az könnyít, hogy terhén ,e igen kevéssel beéri, többnyire vendí1,v **rra^58*et mivel a török hotelekben az ételek igen r,iCg^Bk’ szegényebbeknél azonban nők is dolgoznak*^bárha a——gaaa—ta—aja—Bgaa—■—ii.* imium ■ mi i , i _ 6-szor. A törvényhatóságok, minden Fennálló jogai egyébiránt fentartandók a nélkül, hogy azokat egyenként elsorolni kellene, sőt, hogy a kérvényezési jog nagyobb hatályú legyen, állapíttassák meg, hogy a törvényhatóságok kérvényei az országgyűlésen más kérvényektől elkülönítve bizottságilag külön tárgyaltassanak , és a bizottság véleményével és annak indokaival együtt, országgyűlési tárgyalás előtt kinyomatva, a házban szétoszlassanak. Az igazságszolgáltatás körüli jogaik az 1869-dik évi 4-ik törvényczikk által csak most lévén eltörülve, nem lehet kilátás arra, hogy az azon törvény életbe lépte után szerzendő tapasztalatok előtt e tekintetben változtatás történjék; a rendőri ügyek azonban, valamint a bűnügyi vizsgálatok, az ítéletek végrehajtása, úgyszintén bizonyos polgári peres ügyek elintézése, a törvényhatóságok illető tisztviselőire is bízandók. Természetes, hogy a törvényszékeknek ezekre vonatkozó felszólításait a tisztviselők azonnal teljesíteni tartoznak, miként ez eddig is: jelesen a váltóügyekben, kötelességök volt, 7 szer. A megyét stb. képviseli s a megyei hatóságot gyakorolja a bizottmány, mely tisztán és egyedül választott tagokból alakítandó. Az illető megye, szék stb. alakítja saját kebelében a választó köröket, melyekben mindazok, kik valamely községben községi adót fizetnek, egyenes választás útján választják meg a bizottmánynak azon körre eső tagját vagy tagjait. Arra nézve hogy ki választandó bizottmányi taggá, statistikai adatok alapján oly qualificatiót kell megállapítani, mely anélkül hogy a megyei honpolgárok bármelyik osztályát kizárná, biztosítékot nyújt az iránt, hogy a bizottmány tanácskozásra képes és túlnyomólag a kellő önállósággal és belátással bíró tagokból álló testület legyen. A bizottmányok tagjainak számát illetőleg a megyék stb. úgy osztályozandók, hogy a bizottmány 120 tagnál többől ne álljon; az egyes körök annyi tagot választanak, amennyi a megye összes népessége és saját népességük aránya szerint rájuk esik. A bizottmány 9 évre választatik, oly formán azonban, hogy egyharmada az elhaltak, leköszöntek, eltávoztak stb. is beszámitandók, minden 3 év elmúltával kilép s az igy megürült helyek új választás utján töltendők be. A kilépett tagok újólag is megválaszthatók. Minden kilencz év elteltével egyészen új bizottmány választásának van helye. 8 szót. A bizottmány mint közgyűlés a közigazgatást a) a kis gyűlés, b) a tiszti kar által gyakorolja. A kis gyűlés áll a bizottmánynak azon az egész bizottmány tized részét tevő tagjaiból, kiket ezen czélra saját kebeléből minden kijelölés nélkül választ. Ezeknek száma húsznál kevesebb nem lehet. Szavazattal biró tagjai továbbá az alispánok, főjegyző, főügyész, főszolgabirák, főorvosok, főmérnökök, főpénztárnok és a főszámvevő. A qualificatio, melylyel a tisztviselőknek birniok kell részletesen megállapítandó. A három évi cyclus elteltével mindig a bizottmányt kell legelőször kiegészíteni, vagy ha épen a 9 év is eltelt, egészen újra választani, azután megválasztandók a kisgyűlés nem tisztviselő tagjai és végül a tisztviselők, sok helyt a férfiak főznek másnak, s végezne többféle munkákat. Minda mellett is többnyir tétlenségben élnek, mert szeretik a könnyü dolgot Egész napokon át kiabálnak egy-egy szalep (szörp Kaimakli (tejföl) balev (dalauzi) sütemény s. t. e nyalánkságokba, mi keleten az idegen előtt ige meglepő szokás, mely zajba vegyülve a mecsetből imára bivó mazzeia kiáltása, igen komikn hangvegyületet képez. Ott guggolnak asztalai mellet ép, erőteljes férfiak, fején nem egynek fehét zöld turbánt látni, mely a szent prófétává rokonságot jelzi, mi először kissé meglepe , hogy a prófétának ivadéka almát árul. A keleti lustaságról leginkább a kávéházakban lehet fogalmat szerezni, hol egész napoka töltenek el, merengve a naigilla bodor taijét folyton egy helyre tekintve, mintha valami nag tétel vagy családjáról gondolkoznék, pedig dehogépen semmiről sem szokott olykor elmélkedni. kávéházakban mindig találhatni zenészeket, énekeseket és tánczosokat. Régibb időben az ördög találmányának tartották a zenét, míg Hafiz és Hiraz megdönték e fogalmat, azóta több hangszereik vannak fő szerepet játszván a 8 hurutambura; e mellett zengik el többnyire arab és perzsából’ fordítok énekeiket Az arab Firduzi egy terjedelme hőskölteménybe gyüjté a keleti hagyományoka az első hősi és mysticus időszaktól kezdve mi keleti művészet becses emléke. “ Gr. Széchenyi István „Blick“-je. Közli K. Papp Miklós. LXIII. Ha az ember az adókat ad libitum emelheti, és esetleg 40 millió ember bérét a szükséghez képest le is húzhatja: ha az ember a vaspályákat államjavakat süt, dobra üti, adósságot csinál mindaddig, míg hitelezőkre akad — és 30—40, sőt jólértesültek szerint 80, 100, 1200 millió évi deficit 30$ — A tisztviselők kijelölése mellett 3 évre választatnak. A kijelölésre a választást megelőző közgyűlésen egy, legalább 10 és legfeljebb 20 tagból álló választmány választandó, mely a főispán elnöklete alatt megállapítja a kijelölendők névsorát. Minden tisztségre négy egyén jelöltetik ki, g ha ez közmegegyezéssel nem lenne eszközöl-hető, kettő a választmány többsége, egy annak kisebbsége és egy a főispán kívánsága szerint kijelölendő. A választás folyamában szükségessé lett módosítások ugyancsak ezen választmány által a fennebbi szabálynak megfelelőig eszközlendők. Ha akár bizottmányt, akár választmányi taggá akár tisztviselővé oly valaki választatnék, ki törvényes qualificatióval nem bir, az ellen mind a főispán, mind a megye bármely tagja a választást követő négy hét alatt óvást tehet, s ha ennek eredménye nem lenne, a felett, kire az illető egyén qualificatióval? a törvényhatóság székhelyén lévő, vagy ha ott nem lenne, a legközelebbi első folyamodás a törvényszék végérvényesen határoz. Az, kire nézve kimondatik, hogy a törvényes qualificatióval nem bír, a választottak közül kitörlendő és helyette más választandó. 9 szer. A főispán a megyében a törvényhatósági hatáskörhöz tartozó ügyeken nem kormányzó, nem közigazgatási hivatalnok, hanem csak ellenőr, ki által a központi kormány minden történtekről közvetlen tudomást vehet. Befoly a fennebiek szerint a tiszti kijelölésekbe s a választó üléseken elnökölni tartozik. Elnökölhet azonban a többi közgyűléseken is. Tolmácsolja a kormány nézeteit s a kormány és a megye között ő a közvetítő. Hogy ellenőri tisztének megfelelhessen, mindenről tudomást szerezhet s mindenről, mi a megyének stb. kebelében történik, az alispán útján közgyűlésen kívül is időnként hivatalosan értesítendő s neki a közgyűlések jegyzőkönyvei megküldendők. A tapasztalt hiányokról és tisztviselői viszszaélésekről a közgyűlést is, ha ezt az alispán elmulasztatná, vagy ha épen az alispánról lenne szó, értesítheti a azt a szükségesnek látott intézkedések megtételére felszólíthatja, de a felfüggesztés és a helyettesítés kérdésében nem rendelkezhetik, mert a sürgős esetekben a közgyűlésig a kis gyűlést, rendszeresen pedig csak a közgyűlést illeti. A tisztviselő ellen csak a közgyűlés rendelheti el tiszti vizsgálatot, a tiszti keresetet, és ha ennek folytán szükséges lenne, a tisztviselő elbocsáttatását is. A főispán ez esetben ép úgy idéz, az illető tisztviselő a belügyminister elébe terjesztheti az ügyet, de ha e tárgyban a közgyűlés és a minister között nézeteltérés áll be, a felett, hogy a felfüggesztésnek, helyettesítésnek, tiszti keresetnek és elmozdításnak a törvények és a szalutumok értelmében van e helye, az 5. pontban említett bíróság határoz. Végrehajtói és közigazgatási teendői a főispánnak csak is azon ügyekre nézve lehetnek, amelyek a megye területén a törvények értelmében tisztán az állam kormány intézkedése alá tartoznak, minek a vasutak, a törvény által ilyeneküt netalán kijelölendő államutak, a börtönök és más hasonlók. Emellett"előkelőleg mosolyog, akkor könnyű laktanyákat, és királyi residentiákat sat. építeni: a vaskaput Orsová mellett szétzúzni, dunai flottillát szervezni, Polát reorganizálni, és a birodalom tengerészetét tiszteletet parancsoló fokra emelni — talán azért, hogy az impertinens angoloknak nem sokára egy kis leczkét adhasson: — a „novaja“-val — ha nem is eddig ismeretlen világrészeket felfedezni, hanem a tudománynak még eddig sehol sem sikerült diadalt szerezni: Bécs bástyáit lerontani, új operaházat és emlékszobrokat emelni, a polgári hivatalnokokat in infinitum szaporítani, s a magyarországiakat még Attila által is diszesíteni: az annyira hasznos gensdarmes-okat a legfényesebb sisakokkal ellátni; ünnepélyeket, spectaculumokat, katonai táborokat, diadalíveket sat. rendezni, a népek ujj°ngását minden áron megvásárolni — mindez gyermekjáték excellentiás uram, és amint Bécsben mondani szokták: „das kortes mich nur einen La-Ieher“, igy mondhatja excellentiád is, nemes büszkeséggel — nem kell összetéveszteni a parasztos hiúsággal — mindazokról, mit ön anyagi tekintetben is Ausztriában véghez vitt. Nem kell hozzá egyéb, csak bajonettek által kellőleg támogatott szilárd akarat. Mindaz, mit az ember az újabb időkben anyagilag élvez, vagyis inkább azon plus, mely e tekintetben sok embernek rendelkezésére áll, tagadhatatlanul nem csekély nyeremény, és bizonyára mindenkinek jól esik a kényelemnek azon alapját, mely után minden élőlénynek physicuma annyira vágyik, a legnagyobb mértékben kiterjesztve látni. Megjegyeztük azonban már fönntebb, hogy nem vagyunk azon helyzetben, hogy határozott ítéletet mondhassunk az iránt, váljon ezen kiterjesztés excellentiádnak és rendszerének köszönhető-e kizárólag, s vájjon ön és rendszere nélkül nem jutottunk volna-e olcsóbban hozzá, meg akarjuk azonban engedni, hogy ez csakugyan az ön műve, és készek volnánk önt, — qui nobis omnia haec gau .______________ Juning 3 Az 5-ifc pont végén euiluett reunaivitt időkben netalán általa teljesítendők iránt határozni más törvény keretébe tartozik. Melyek azon esetek, amelyekben a kormány ezen törvénynyel ellenkezőleg a hatalmat ideiglenesen magához ragadhatja és minő feltételek alatt teheti ezt? külön törvényben meghatározandó."Vége következik: A felekezetek és az iskola. (A felekezeti iskoláztatás veszélyei és közoktatási törvénynek hiányai nevelészeti, társadalmi és politikai szempontból. Irta Bánhegyi István Pest, 1870.) I. „Valahányszor a régi s ur között küzdelem támad, többnyire ez utóbbi győz.“ Eötvös. (ma.) E jelszóval, melyet a fennezimzett más szerzője könyvének egyik fejezete fölé helyez kezdjük mi is tanulmánya rövid ismertetését. A közművelődés első küzdterén, az iskolában évtizedek óta harczol egymással két nevelési rendszer: a régi, mely a tanítást nem akarja felszabadítani a felekezetiesség bilincseiből, és az nj, mely az iskola küszöbén belül nem akar elismerni felekezeti különbségeket. Meggyőződésünk azt sugallja, hogy e küzdelemben is az „nj” fog győzedelmeskedni mindenütt. A győzelem világrészünk egyes államaiban máris ki van viva, s előjeleit naponkint szemlélhetjük hazánkban is, bárha sok tekintetben kitűnő közoktatási törvényünk még az utat sem egyengette ki egészen az új eszme előhaladásának. Közoktatási törvényünk nem mondja ki az iskola emancipatioját, tűri a felekezeti iskolákat (3. és 4. fejezet) s óhajtja a községieket. A felekezeti és községi iskolák pedig csak abban különböznek egymástól, hogy az előbbi fölött a felekezet megbízottjai gyakorolják a közvetlen felügyeletet, a községi iskolák felett pedig a község megbízotjai. A két rendbeli iskola megegyezik abban, hogy mind a kettőnek tanonczai felekezeti hitvallásban nyerjenek oktatást, mégpedig úgy, hogy az ezen oskolákba járó gyermekek szülői törvény által köteleztetnek az illető gyermekeket a megfelelő felekezeti vallásban oktatni (57. § ) Lényeges különbség a kettő között tehát csak a felügyeletre nézve létezik, de korántsem a vallástanítás anyaga, alakja s mértéke tekintetében. Pozitív közoktatási törvényünk nem ismeri az iskolák harmadik nemét, a közös vallástanításon alapuló emancipált nemzeti iskolát, melybe valamennyi hitfelekezet gyermekei járhatnak úgy, mint a községi iskolába, de e gyermekek nem nyernek külön oktatást a felekezeti hitvallásról, hanem közösen taníttatnak az általános vallás és erkölcstanban, azaz a hit és erkölcstanból csak az taníttatik, ami valamenynyi iskolába járó gyermek szüleinek felekezeti vallástételeivel közös. Az ily nemzeti iskolákba tehát egyaránt járhatnak zsidó, kath. és protestáns gyermekek, s mindnyájan tanítójuk (nem a lelkész vagy catecheta) által oktattatnak istenfélelemre és emberszeretetre. Szerző munkája által e nemzeti iskolának útját igyekszik egyengetni hazánkban is. Az interconfessionalis nemzeti iskolákat a merev confessionalisták, a kenetteljes gyanusítók elkereszteltek „semmi vallása“, vallástalan iskola fecit — mint egy ausztriai Washingtont — természetesen csak az anyagiak terén — üdvözölni és zajosan élvezni — ha semmi körülmény nem akadályozza ebben, vagyis ha bizonyos append is elvárhatatlan nem volna az ön eljárásától, mely még sokkal kellemetlenebb, mint a martius előtti ezopt, és abban áll, hogy az ön előlegezései és adósságai, vagyis röviden szólva „hitelben“ szerzett gyönyörűségei folytán, a népnek oly mélyen kell zsebében keresnie, hogy e kutatás folytán abban — már t. i. a zsebben — a legtöbbeknél egy lyuk támad, és a nagy vívmányokból a peu-prés végtére sem marad meg egyéb élvezet annál, mit „tiszta örömnek“ neveznek, s melyet p. o. a koldus érezhet, ha a déli vaspálya társaság híres tunneljén keresztül sétál, — mi különben még kérdés — vagy pedig örömében száját táthatja azon nagyszerű kaszárnyák fölött, melyek mint a gomba, oly gyorsan és számosan bújnak ki a földből, vagy pedig ha megengedik neki mindazon diszebédek szagát élvezhetni, melyeket Sacher ur sat, összekotyvasztanak. Az ki rendesen nem kap mást enni és inni innál, mi fenntartására okvetlenül szükséges, annak bizonyára nem leszen ellene semmi kifogása — mert minden ember még a professorok és philosophok is, ebbbé-kevéssé inyenczek — ha olykor-olykor elellentiádnak ás más lukullusi hajlamokkal biró lágy urnák fényes asztalához járulhat: de ha felfelezi, hogy ez nem történik ingyen, hanem ellenkeőleg, a feltálalt nyalánkságokat igen is drágán fiettetik meg vele, oly drágán, hogy végre mindenki jlogban adnia, hogy azokat megfizethesse 5 esetben, természetesen jól összeszidja a vend .7 rat - francziául restaurateurigfunden rafraíchillement-jaival együtt ‘T**’ excellentiád — a pokolba kivánja őt' —7 És excellentiád kétségtelenül ily • emb*e? repreneur, ki AusztrianéZek FT' #a‘ mtebbi modorban tálal, annyira W “ írta 3 ntiád ételeivel már torkig [ól ’’ ^ lak+aL-