Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)
1870-12-10 / 159. szám
159-ik szám. fours. dec. 6 A loirei sereg visszavonulása alkalmával csupán beszegezett nehéz tengeri ágyuk maradtak az orléansi táborban hátra. A vonat mélyen Párig élelmezésére szánt készlet volt, érimetlenül maradt. A „Gaz. de France“ részletes tudósításai szerint a németeknek azon tervük volt, hogy a francziákat Orléanstól lehető távol vonják. Az összes franczia hadtestek visszamentek a Loire mögé. Átalános összeütközés nem volt, miután a poroszok egymástól elszakítva tették támadásaikat. Páriából érkező kedvező hírek életet öntöttek a szükséges ellenállásba. München, dec. 6. Azon levél, melyet a bajor király a szász királyhoz a császári méltóság tárgyában intézett, igy hangzik: „Legfenségesb, leghatalmasb fejedelem szívélyesen kedves fivér és rokon! A Poroszország hős királya által diadalmasan vezényelt törzsek — nyelv- és erkölcsben, tudományban és művészetben már századok óta egyesülve, most ünnepük a fegyverbeli testvériséget is. Mily fényes bizonyítéka az egyesült Németország hatalmi állásának! Áthatva a törekvéstől, Németország eme létesülő egyesülésében erőmtől kitelhetőleg közreműködni, nem késlekedtem e végett az északnémet szövetség szövetségi kancellárjával alkudozásokba bocsátkozni. Ezek Versaillesban legközelebb befejeztettek. Én tehát a német fejedelmek, különösen pedig Felséged elé azon javaslattal járulok, hogy velem együttesen porosz király ő felségénél indítványozza azt, miszerint az elnöki jogok gyakorlása a német császár czímének viselésével köttessék össze. Magasztosnak látszik nekem a gondolat, hogy én Németországban való állásom s országom történeténél fogva hivatva érezhetem magam arra, hogy megtegyem a német egyesült művének megkoronázásánál az első lépést. Azon kedves reményt táplálom, hogy királyi felséged eljárásomhoz szives beleegyezését adandja. Midőn tehát átengedem magamat az örömnek, királyi felségedet úgy, mint a többi szövetkezett fejedelmeket és szabad városokat szives véleményeik nyilvánítására kérni, vagyok legteljesebb nagyrabecsüésem és barátságom biztosítása mellett, királyi felségednek szives fivére és rokona. Aláírva: Lajos. Tours, dec. 7. A loirei és nyugoti sereg a Tours Le Mansi vonalon gyülekezik; valószínűleg a Cbervonalat védik. A cilei és 22 ik hadtest vezényletével Faidherbetbs. bízatott meg. London, dec. 7. A „Times“ jelenti: Francziaország vonakodik a conferentiában részt venni. 3) 4) 6) 6) n n n 7) „ „ kártérítést fizet Erdő-törvényjavaslat. Hatodik Fejezet. 80. Erdői vétségek, naagy erdőkártételekért a kártérítést és pénzbloagot a mennyiben ennek összege a kar értékesül fogy, helyesen lehessen megállaptani, az illető hatóságok az országos erdőfelügyelő és az érdekelt erdőbirtokosok közreműködésével megyénként, vagy ha az erdei termékek árai e területeken belül egymástól lényegesen eltetnének, kerületenkint is, a következő elvek alapján árszabályzatot fognak készíteni, s azt az illető erdőbirtokosokkal másolatban közölni fogják. 81. §. Az árszabályzat megállapítása czéljából legelőször is az előforduló iantinek értékességük szerint két osztályba sorozandók. Mindegyik ily osztályra nézve a fennálló fő árak átlagát a törzseknek a talaj fölött 3 láb magasban mérendő alsó átmérő hüvelykje szerint és szokásos élenként kell kimutatni. Ez átlag árak elseje fatörzsekre, másodika pedig törzsökrészekre már felaprózott fára fog alkalmaztam. Ez árszabályokban kimutatandó továbbá az élenkénti vágás és mértföldenkénti fuvarbér átlaga, a szokásos napszám, a legelőnek holdankénti értéke és végül egyéb erdei termékek árainak átlaga mértékegység szerint, vagy amennyiben adás vevés tárgyát rendesen nem képeznék, a fennforgó körülmények tekintetbe vételével megállapítandó értéke. Midőn pedig sem a törzsököt, sem a tüsköt nem lehetne többé feltalálni, az elorzott ilyea átmérője az illető erdőrész átlag fája szerint vétetik föl. 82. §. Ezen árszabályzat 3 évről 3 évre a 80-ik § ban megjelölt közegek által újból megállapíttatik. 83. §. Aki egy 10 éves erdőben, kivévén a 86 ik §-ban említett eseteket, csemetét bármi módon tönkre tesz, ha csak kevés csemetét és szórtan rongált meg, ha a megmaradt növénykék még kielégítő zárlattal bírnak, vagy ha a károsítás helyre hozása nem okozott rendkívüli költséget, minden fél után két-tíz krajczárt tartozik megtéríteni. 84. §. A kiélő fát bevágások, jelzés, megfúrás, rovatkozás, gyűrűzés, éles sarkvassal való megkúszás, kő- vagy faszállítás általi zúzás, a gyökerek megtelemtése stb. megrongál: a rongált fa hatóságilag megállapított árszabály szerinti értékének 10—25 %-jét téríti meg. 33 ^ ^ másnak erdejében önhatalmilag, új utak törése, vagy a használattól eltiltottak megújítása vagy azáltal, hogy az erdőbe vizet vezet, tiltott helyen ergetyűt készít, szenet éget, szurkot, kátrányt főz, füst kormot készít, fűrészgödröket ás vagy bármi módon a talajt megrongálja, az a netalán e czélra felállított épületeknek saját költségén való leromboltatása mellett a megrongált talaj műdlencle után a körülmények szerint egy-két Q öl közép minőségű legelő árát téríti meg, , §• A ki oly erdőben, hol legelő hasznátAr*a ^°iga D'nC8, vagy van ugyan, de annak ha^ «SS’C'rThl.ji ',gy "i"ö,éggel’ 1 \ *"' v aj C4J i . szarvasmarháért ha az erdő, melyben a kár elkövettetett, még nincs 15 éves, ha laza talajú erdőben vagy nedves időjáráskor, ha ismételve vagy egy napnál tovább legeltet a kártevő, a fennt megszabott öszszeget másfél vagy kétszeresen fizeti. A megrongált növényekért a birtokos külön kártérítést nem követelhet, de jogában áll a kárpótlás ezen vagy a 83. §-ban nevezett nemét választani. 87. §. A ki az erdőben elnyomott fát lop, vagy zárt erdőrészből oly élőfát egyenként ki szállít, mely a helybeli csekélyebb értékű fanemekhez tartozik; végül a ki tuskót kiás és elvisz; de az ásott gödröket ismét kiegyengeti, ha e tüskök nem voltak védeszközül a termőföld megkötésére vagy sarjadzás végett meghagyva , az mindezért az árszaályzat szerinti értéket egyszeresen téríti meg. 88. §. A ki ritkás erdőből egyes vagy sűrűből több egymás mellett álló élőfát, a kiszórtan fentartott csekélyebb minőségű bagyonczokat, magfákat vagy fölfákat, a ki zárt erdőből ritkán előforduló értékes fanemű, de csekély minőségű élőfát lop, aki tüsköt kiás és ellop, ha a 87. § ban említett enyhítő körülmények csak részben forognak fenn, az mindezekért az árszabály szerinti értéket másfélszer téríti meg. 89. §. A ki ritkás erdőből több, vagy zárt erdőből annyi egymás mellett álló fát lop, hogy annál fogva hézag támad, a ki szórtan fentartott jóminőségű bagyonczokat, fölfákat és magfákat, zárott állatokból csak ritkán előforduló értékes fanemű és jóminőségü élőfát lop, aki tüskét kiás és ellop, bor a 86. §. említett enyhítő körülmények épen nem léteznek, az mindezekért az árszabály szerinti értéket kétszeresen téríti meg. 90. §. Aki valamely fa ágait, gályáit, csapjait letöri, lemetszi vagy levágja, kártérítésül az igy megrongált fa árszabás szerinti értékének tartalma 5—15 % jét a legcsekélyebb tűzifa árával fizeti. De ha az ily rongálás előre láthatólag a fa növekvésének tetemes hátramaradását vonná maga után, a fent megszabott kártérítés másfélszer, és midőn e miatt az illető fák elszáradása valószínűleg bekövetkeznék , a fent megszabott kártérítés kétszeresen fizetndő. 91. §. Aki más által lehántolt kérget lop, vagy azt fekvő de le nem vágott fáról hámja le, az annak árszabály szerinti értékét egyszeresen téríti meg. 92. § Aki cserző vagy egyéb iparhasználatra alkalmas fa kérgét lehántja és ellopja, az a kéreg és a lebántott fa árszabály szerinti értékét törni meg. 93. § A ki fanedvet (gyanta, terpinin, nyír és jávoré, gubacsot, erdei gyümölcsöt (tölgy, és büskmakk, vadgyümölcs és bogyó), gombát vagy feorbadekot lop, az mindezek árszabály szerinti értékét egyszeresen téríti meg. Ha a gubacsot vagy a tölgy- és bükkmakkot maga verte vagy szakította le a fáról, vagy a lopást tilos erdőrészben követte el, az árszabály szerinti értékét kétszeresen tartozik megtéríteni. Amennyiben azonban az itt említett termékek valamelyikére nézve árszabály nem volna, a kártevő a felszedett termék mennyisége szerint, gubacs, gyanta, és terpelinért, ha gyalog van, a szokásos gyalog napszám, minden teherhordó vagy befogott barom után a szokásos szekérnapszámok 2—10 szeres összegét, a fölszámlált többi termékekért pedig a gyalog- vagy szekérnapszámi felényi vagy legfeljebb egész összegét téríti meg. a » kecskéért . . . » öszvér- vagy szam S**" • • • 40 disznóért "Ti1"“. ^ 5 baromfiért . . . 50 kr. 45 „ 15 10 Román lapok a helyzetről. A „Le Pays Romain“ az orosz kormány azon biztatására, hogy nincs szándékában a párisi szerződés pontjainak érvényességét kétségbe vonni, azon megjegyzéssel felel, miszerint ezen hatalom mindig tudja, blntényszerű merényeit mézzel és emelkedett emberszerető nézetekkel édesíteni. Oroszország, mondja a nevezett lap, kísérletet tesz azon résekből, melyet Románia a párisi szerződésen lőtt, indokokat meríteni tettleges követeléseinek igazolására,ezen indokok azonban erőszakos természetűek s igen szegények, mivel Románia tettét valamennyi szerződő hatalom helybenhagyta, másrészről pedig az nem idézett elő semmi zavart a szoros értelemben vett európai érdekekben A románok nemzetsége és latin eredete képezi épen a főindékot, melynél fogva nekik a szláv óczeán közepette visszautasítani kell mindazt, ami Porosz vagy Oroszországtól jön. HIEHA RANG. A „M. Folg “ eredeti távirata. Feladatott Pesten, dec. 9 én 10 óra reg. Érkezett dec. 9-én 2 óra 20 p. d. u. D’Aurelles tábornok lemondott. Az orleansi visszavonulás vizsgálat alatt áll. Párisnál semmi uj. A németek Párisnál 20 ezer embert vesztettek. Feladatott Pesten, dec. 9-én 8 óra 45 p. reg. Érkezett dec. 9-én 20. 10 p. d. u. A németek vesztesége az utóbbi csatákban 20,000. — Toursba határozatlanság uralt. Gambetta viszszalépése nem lehetlen. A poroszok Meurdenél szerencsés ütközetet vívtak. *** A helyben újévben megindulandó deákpárti lap czíme „Kelet„ lesz. Mint már említettük szerkesztőnek Szász Bélát nyerték meg. A munkatársak között említik Dr. Császár, Dózsa Dániel és Szabó Károly neveit. Árakra nézve kiesebb lesz a mostani Kolozsvári Közlönynél előfizetési ára 12 ft egy évre- Újévre tehát lessz egy kis verseny, mely a közérdekre nézve csak üdvös eredményű lehet. Lapunkat e mozgalom készen találja minden tekintetben. A tisztességes ellenfelet megbecsüljük, mert sociális kérdéseinknél együtt kell haladjunk, ha ezopfot, a servilismust üldözni fogjuk, mert ezek hátráltatók hazánk szabadelvű fejlődését mindig. A legjobb remény fejében köszöntjük tehát új versenytársunkat! Viszhang a Thury Gergely ügyben. Sepsi Sz.-György, nov. 30. 1860. Tekintetes Szerkesztő úr! A Thury Gergely ügyben történt hírlapi czikkezések befejezéséül, szerencsém van a tekintetes Szerkesztő urat fölkérni: szíveskedjék a /. jegy alá zárt hiteles másolata bizalmi nyilatkozatot becses lapjában közzétenni. A tekintetes Szerkesztő úrnak tisztelettel: Geréb János. Háromszék, november 30. 1870. Tekintetes Szerkesztő úr! Hogy nemes Háromszék, kézdi- és orbai-alszékek választókerületében a „Magyar Polgár“ hasábjain Thury Gergelylyel szemben folytatott hírlapi Vitatkozás minő viszhangra talált a nagyérdemű közönség tájékozása és tudomásul vétele tekintetéből, fölkérem a tekintetes Szerkesztő urat, szíveskedjék becses lapjában a/, jegy alá fogva hitelesített másolatban ide zárt és mintegy 3000 (háromezer) aláírással ellátott következő bizalmi nyilatkozatot közzétenni. Nemes kézdi- és ordaiszékek választókerületi képviselője méltóságon Thury Gergely úrnak Pesten. Teljesen meg vagyunk győződve, miként méltóságod akár mint tisztviselő, akár mint egyes honpolgár, mindig azon utat követi, melyet hazánk és nemzetünk érdeke kijelöl. Fogadja alólirtaknak, mint választóinak, elismerésünk és teljes bizalmunk nyilvánítását. Kelt, 1870. november 14. Itt következnek az aláírások, melyek után a következő hitelesítési összeg olvasható: „Az eredetivel összehasonlítván, hogy azzal szóról szóra összhangzó, ezennel tanusittatik.“ Ns. Háromszék tisztsége, S.-Sz. Györgyön, 1870 november 30 ikán. Vida Dani s. k., lejegyző. Felhívás a kolozsvári iparos egylet igazgatóválasztmányától. Miután az igazgatóválasztmány mélyen érzi azt, hogy közelebbről az iparos testületek (ezéken) az uj ipartörvény következtében mily nogy átalakulásnak lesznek kitéve, a nélkül azonban, hogy városunk iparosai arra átalában ugy szellemileg, mint gyakorlatilag kellőleg elkészülve es kinevezve lennének és e miatt könnyen megtörténhetik, hogy az átalakulásnál nem a leghelyesebb irányleg követődni; továbbá mélyen érzi a választmány azt is, hogy az ipar terén menynyi tennivaló van, hogy a külföldnél csak megközelítve is versenyezveetünk jat. Ezek után az igazgató-választmány nagyon is szükségesnek látja az egyleti alapszabály 31., 32., 33., 34. és 35 dikása értelmében az egylet kebeselte egyelőre az iparis szakosztályt megalapítani, melynek feladata lesz oda hatni, hogy a feánirtakat a lehetőségig orvosolja és helyes irányban vezesse. Hogy az iparos szakosztály mi módokat és eszközöket öleljen fel hatáskörébe, azt pontonként előre körülírni lehetetlen, mivel a teendőket mindig a körülmény szabja ki, hanem jelenleg az igazgató választmány mégis a következő pontokat véli az iparos szakosztály működése irányadójának. 1) Oda törekedni, hogy a tanonczok kiképezésére ipartanoda átüttassék ; a segédek részére is vasárnapi és estvéli tanórák rendeztessenek. 2) Kipuhatolni, hogy ez vagy amaz iparág miért pang, és azon hogy kell és lehet segíteni. 3) Megtudakozni, hogy ez vagy amaz iparágnál újabban mily eszközök és gépek használtatnak és azok közül melyeket lehet nálunk legsikeresebben alkalmazni. 4) Utána járni, hogy hol lehet az iparos részére az első kézből a legjutányosabbat a legjobb anyagot beszerezni, és hogy lehessen azt legelőnyösebben nagy mennyiségben megvásárolva az egyes iparosok közt kiosztani. 5) Hogy és hol lehet az iparos részére a legjutányosabb kölcsönpénzt kapni. 6) Felkérni a helybeli iparosokat, hogy ha valami szép jeles iparművet készítenek, azt szíveskedjenek az iparos egylet szállásán kiállítani, hogy azt szakértők megvizsgálják és érdemük szerint a közönséggel hírlapok útján megismertessék. Megjegyzendő, hogy a tanonczok úgy, mint a segédek is állítthatnak ki valami szép munkát vagy rajzot. 7) Ha és amikor lehet, egy nagyobb iparkiállítást rendezni. 8) Az iparos egylet helyiségén koronkint ingyen felolvasásokat tartni. Végre tegye meg mindazt, mivel az ipart virágzóvá teheti, amelynek könnyebb előmozdítására a bol szükséges, a helybeli kereskedelmi és iparkamara útján, vagy a nélkül, a kormány segítségét is kieszközölje. a) A szakosztály munkálkodására pedig minden hónapban egyszer rendes gyűlést tart, rendkívülit pedig a mikor és hányszor jónak látja. b) A szakosztály alakulásakor saját kebeléből egy elnököt és egy jegyzőt választ, c) A szakosztály megalakultak tekintődik, a hogy 12 tag ajánlkozott. *) Segesvárról az „Ellenőr“ hez érkezett távsürgöny jelenti, hogy a vasúti munkálatok a keleti vasút IV. Osztályán Segesvár és Brassó között ismét megszüntettek, s a mérnökök és munkások mind elbocsáttattak. — Ideje lenne már, hogy a közlekedési miniszer véget vesse e vasútépítési botrányoknak. Tudjuk meg, hogy ki tréfál itt? A Waring testvérek eddig elég solid építkezőknek mutatkoztak s ha a közlekedési ministerium nem nyilatkozik, kénytelenek leszünk azt hinni, hogy nem a vállalkozók a hibásak. * Csokonairól Jókai Mór a Kisfaludy társaság egy közelebbi gyűlésén felolvasást fog tartani. Csokonai Vitéz Mihály költeményei ugyanis a költő életében számos kéziratban keringtek, még pedig azon alakban, a mint azokat először megteremté. A nyomtatásban megjelent költemények nagy része már nem az eredeti többé, sok meg van változva, módosítva, enyhítve, sőt vannak költemények, melyeknek egészen más végük van, mint amilyen eredetileg volt. Igaz ugyan, hogy e változtatásokat maga tévé Csokonai, de e megváltoztatott költeményeket még sem fogadhatom el a költő egyéniségének, jellemének kritériumául, mivel köztudomású, hogy et kényszerű helyzete, a számos pressió, melynek kitéve volt nem egyszer kényszerité olyat tenni, a mit a helyzet és pressió nélkül nem tett volna. Jókainak egy oly írott régi gyűjtemény van kezében, mely Csokonai költeményeit eredeti alakjukban foglalja magában Ezekből ki fog derülni, hogy Csokonai nem az új ember volt, a kinek őt tartani sokan hajlandók voltak s legkevésbé sem érdemli meg az alázatosság, szolgatság szabdelvűtlenség vádját, melylyel — megváltoztatott költeményei alapján sokan illetik —sőt ellenkezőleg fennköltség, magasztos eszmék és szabadelvűség tekintetében megközelíti magát a magyar Tyrtaeusz— Petőfi Sándort is. Jósai ugynekkor fel fogja olvasni Csokonainak egy eddig egészen ismeretlen költeményét, mely mind tisztult ízlés, mind technika, mind a gondolkozási emelkedettség tekintetében ilynemű feésőbbi legjobb irodalmi termékeinkkel is kiállja a versenyt. (Hon.) *** Elsülyedt sziget Block kapitány, ki az „Adolphe“ nevű hajón közelebb Janicqueből Londonba érkezett, jelenti, hogy a csendes tengeren az új Hebrida szigetek mellett utazva, az Aurora sziget eltűnését vette észre. A 36 mértföldnyi hosszú s 5 mértföld széles sziget a legtermékenyebbek egyike volt. Köztudomású dolog volt, hogy e szigetek közül ketten tűzhányó hegyek működtek de a többit eddig a vulkanikus befolyásiól menteknek tartották. Idegenek névsora decz. 7 -n. 1. Biasíni szállodában: Pálfi Sámuel, bírtokos, Abrudbányáról. Sahim Lukács, kereskedő Pánczélcsebről. Gr. Teleki Károly, Br. Szentkereszti. Sahim Márton, kereskedő, Pánczélcsebről. Svimer Anna, N. Váradról. Almásy János, főhadnagy. Fries Samu, kereskedő, Csúcsáról. Finta Samu, Frátáról. Bálint Márton, Hunyadról. Kovács Ferencz, Hunyadról. Ignácz Károly, lelkész, Hunyadról. Márton János, falusbiró, Középfüléről. Margitos József, birtokos, Középföldről. Puha Mihály, birtokos, Nyiresről. Péter Endre, birtokos. Pacsintár Lukács, kereskedő Tordáról. Fekete Lukács, Egeresről. Balázs Flóra, birtokosnő, Középföldről. 2. Nemzeti szállodában: Schumpol György, birtokos, Szász Regenből Dr. Rácz és neje, Tordáról. William Ray, angol főmérnök, B.Hunyadról. Ignácz Ignácz, kereskedő, Püspök Ladányból. Puskás Tivadar, angol tolmács, Tordáról. Hankovics László, birtokos, Nagy-Váradról. Natha Zsohn, kereskedő, Tordáról. Krein Samu, kereskedő, Nagyváradról. Gyarmathi Zsigmond, szolgabiró. Franyik Ferencz, birtokos, Gödöllőről. Beniczky Ferencz, birtokos Gödöllőről. Baumgartner Miksa, kereskedelmi utazó, Pestről. Vohrdau, főmérnök. Bruszt Á, kereskedő, Pestről. 3. Törökfő szállodában: Todoricz János, román lelkész, Bökkenböl. Bene Iván, földész, Bökkenböl. Bikán Gergely, román lelkész, Boesról. Leo János, Jalusbiró, Boesról. Wallenstein Móricz és családja, haszonbérlő, Csúcsáról. Trombitás Károly, birtokos, Mezőségről. Kacz Jakab, birtokos, Karából. Honig Mátyás vasúti felügyelő, Kocsárdról. Fogarasi Ferencz, mészáros, M. Igenből. Maxim Mihály, román lelkész, M. Igenből. 4. Toplerféle fogadóban : Nyegrucz Joachim, kereskedő, Szamos-Ujvárról. Sárga Péter, kereskedő, Szamos Újvárról. Gaál Gyula, birtokos, Kajánból. Gaal Albert, birtokos, Kalyánból. December 8-án. 1. Biasíni szállodában: Harmath Józsefné, Tordáról. Harmath Lujza, Tordáról. Retezár Gerő, kereskedő, Tordáról. Ládár Ferencz, kereskedő, Szamosujvárról. Grünwald Móricz, kereskedő, Fejérvárról. Stojka Jakab, Bánátból. Bányai Miklós, kereskedő, Brassóból. Gálicz Dávid, kereskedő, Pestről. 2. Nemzeti czálodában: Zatreczky, cs. kir. kapitány, Bécsből. Papp, kereskedelmi utazó, Bécsből. Steinschneider, főmérnök, Tordáról. Edmann, mérnök, Tordáról. August Unger, kereskedelmi utazó, Reinscheidből. Klein Miksa, kereskedő, Nagy Váradról. Mótzárd, angol mérnök, Egeresről. 3. Quártaháznál. Bulbuk Kristóf, kereskedő, Szamosujvárról. Pálfi Tódor, kereskedő, Zsomborról. 4. Három csillag fogadóban: Navtali Avrám, kereskedő, Jeruzsálemből. Izrael Eilbert, kereskedő, Jeruzsálemből. Kolozsvárit, decz. 9. 1870. Müller Sándor, alkapitány. T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS — 754 — December 10 flylittér. *) Beküdetett. Gyógyítása minden beteg^g0^ gyógyszer és költség nélkül a kellemes Revalesciére du Barry londoni tápszer által, mely felnőttek a gyermekeknél a® orvosi költségeket 50 szeresen megtakarítja. 1, 72. 000 gyógykezelés gyomor ideg,- altest,- mell,légzés,- mirigy vese és hólyag bajban melyekről bizonyitvángi másolatok kívánatra ingyen küldetnek. Gyógy sz. 64210. Nápoly, 1862. apr. 17. Uram! Egy májbetegség folytán hat év óta rémitől 11 elsoványodtam s szenvedtem. Kénytelen voltam olvasni vagy írni; reszkettem minden idegeimben; rosz emésztés, folyt 2005 álmatlanság s idegizgatottság egy pillanatig sem engedett nyugodnom- s egészen buborossá tett. Sok belföldi és franczia orvos kimerítette tudmánynyát bajaim enyhitése nélkül. Teljes kétségbeesésben megkisértem Ön Reválescsére- jét, s most három havi használat után, hálát adok a jó Istennek. A Revalesetére megérdemli a legtöbb dicséretet: egységemet helyreállítás képessé tett társas állásomat ismét elfogadni, fogadj uram! belső hálám és tiszteletem biztosítását. Marquise de Bréhan: Pléhszelenczékben fonti 1 50 kr, 1 font 2. 50 kr, 2 font 4. 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 36 frt. — Revalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4. 50 s póralakban 12 csészére 1 frt, 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft, 676-ra 36 ft. — Kapható: Barry du Barry és T.-nál Goldschmidgasse. 8.’Kolozsvárit Kronstnedter J..nél Bel-Monostoruteza 175. és Főtér 2. sz. a. a zálogháznál, továbbá Binder K. gyógyszertárábail, o.-monostoruteza a hedont során. Pesten Tőt oknél, Pozsonyban Pisatorynál, Uracsban Oberammeyer-nál, Lembergben Kettender-nél, s postautalvány által megrendelés utján mindenütt. *) E rovat alatt megjelenő csikkért a szerkesztésér' semmi felel’'s.Híret ne*m vkt. Szerk Melléklet: Stein János irodalmi ajándékok.