Magyar Polgár, 1871. január-június (5. évfolyam, 1-145. szám)
1871-06-03 / 124. szám
V-dik évfolyam. BMfise*0* * 1-; *ic : , . IS rt — kr £#y-jrjeltjiuU imuii îi îi 'ip. iniwvp. utilii uapolitít kit ive. Szerkesztőség es kiadó-hhralai: ilápítOttornto» a L. BAuyai hím alatt. ) 124-ik szám Kolozsvárit, szombat junius 23 1871 Hirdetési dijak. Ötször has&bosott apr ára kr Bélyegdij minden hirdetésből 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiádé - hivatal í’iük-klat'o-hitatalok: Tordén: Ketezár és Harmathnál. Décsen: Krámer Sámuel. Xuyeden: Vékör János. Szamomránt: Csausa testvérek. Kolossvártt.- Stein J. és Demjén L. M.-Vicárf helett: Wittich Józietnél. ^ „Magyar Polgár“ előfizetési feltételei. 16 frt. 8 frt 50 kr. 4 frt 50 kr. 1 frt 50 kr. Hirdetéseket a legjutányosb áron elfogad A M. Polgár kiadóhivatala. Egész évre . Félévre . . Negyedévre Egy hóra KOLOZSVÁR, JÚNIUS 2. szerule. (BD.) A Lajtán tuli bonyodalomban a crisis a tetőpontra hágott. A felirat, mely a centralisticus elemeit szüleménye május 30-án átnyújtatott a császárnak, az államfő feleletének authenticus szövege azonban még nem ismeretes. Daczára amare, már hullanak a glossák a bécsi sajtóban. A lapok egy része azt a várakozást fejezte ki, hogy a képviselőház kivonva a feliratból a következtetést, tömegesen a lemondáshoz folyamodik. Az előttünk fekvő távirati tudósítások e várakozást meghiúsítottnak mondják. A Hohenwarth ministériumnak a parlamenten kívül is vannak hatalmas támaszai, azonkívül egyelőre megalapított működési terve ugyannyira, hogy a csehekkel most folyó kiegyezési tanácskozást kevésbé, magát a minisztériumot episodnak venni nem lehet. Berlini tudósítások szerint a szövetségi tanács a hadi kárpótlás elosztási módját három törvényjavaslatra osztotta, s a birodalmi gyűlésnek beterjesztette. Az első törvényjavaslat a megkárosított hajótulajdonosokat, a második a franczia földről kiűzött németek kárpótlását, a harmadik az elsass lotaringiai városokon okozott hadisárok jóvátevését tárgyalja. A kiutasított németek számára az eredeti 7 millió helyett tizennégy millió franknyi összeg lenne utalványozandó. Ezeken kívül a birodalmi gyűlés még csak a rokkantak ellátására szükséges törvényt kell hogy eldöntse, s e szerint legfeljebb 14 nap múlva bezárhatja U’északát. Annyi áll, hogy az akarat megvan, miszerint a gyűlés a csapatok ünnepélyes bevonulása alkalmával még együtt legyen s emelje az ünnep fényét, mely azonban algva igen fényes lesz, mert Vilmos császár idegenkedik a gondolattól, hogy a költség egy rendkívüli községi adó által fedeztessék. A franczia kormány kebelében kiütött válságról többféle hír fekszik előttünk Az egyik szerint Favre és Picard beadták volna lemondásukat, egy másik hír ezt határozottan kétségbevonja. A belga kamarában Hugó Victor kiutasítása heves jelesetikre fog okot szolgáltatni. Az „Independ“ hevesen kivll e kiutasítás ellen, és Brüssel képviselője Gallery interpellálni fogja a kormányt. Az ügy elég bonyodalmas, mert amidőn Hugó Vidtor a kormány rendeletének nem akart engedelmeskedni, a kormány a rendeletét a király elé terjesztette s a kirág alakrta. A kormány ezt be is jelentette a kamarának azzal a hozzáadással, hogy a rendeletet végre is hajtja s e kijelentés általános helyesléssel fogadtatott. A közvélemény másként iél a dologról s Hágó Victor pártját fogja — nem hihetvén el, hogy a menekülök a forradalom átnevezését Brüsselbe szándékozták volna. Új „Erdélyi Múzeum.“ Egy nap Párisban. A commnae végvonaglása az események oly özönét idézte elő, hogy teljes képét a maga nemében páratlan harcinak adni nem lehet. Az emberi szellem nem tudott menekülni az egyes episód befolyása alól, az általánosságra nem is gondolhatott. Mr. Forbes Archibald, a „Daily Newa“ ügyes levelezője, daczolva az öt környező veszélylyel, elment a barezolok közé, s neki köszönjük a tudósítást, mely a május 24 ki események képét zárja élőnkbe. Forbes írja: Az est éjszakává, az éj reggelre változott. De e reggel borzasztó volt. A midőn a nap felkelt nem látott barczot ember ember ellen. Sugarai elsötétültek a fekete füstfelhőktől; a luilleriák petroleum táplálta lángja kignoyolja a hajnalt s megvilágija azokat a hitványokat, a kik a csóvát elvetették, most pedig a torlaszokról polgártársaikat lövöldözik. És mint égett az épület! A lűz Daemonja a koronaherczeg lakta szárnyon kezdte meg játékát és nyolcz óra tájban már az egész szárny kiégett! A midőn a rue Danuhine sarkára értem, a vörös lángok épen azokon az ablakokon csaptak ki, amelyek a külön kertre , a rua Bivolira szolgáltak, amelyekből a kiállítás évében a porosz király nézte a világváros békés sürgését. — Amaz ablakból, a mely mellett azelőtt Bismark szivarozva üldögélt, vad lángok csapdostak kifelé. Egy robbanás leakszik s a tüzes szikrák szemeim közé röpülnek, a fekete füst mindent elbontolyosit, mi lehet ez? Isten tudja azokat a sötét terveket, a melyek ez égő házakban rejlenek, azon vagyok, hogy meneküljek. — Fől tehát kelet felé a Place Royale ra, a melyre még folyton hallanak a Hôtel de Viile bombái. Ott áll az az ív, amelyen a katonaság ki szokott vonulni, itt is kiütött a tűz, a műkincsek megmentetnek, ha az emberek ez ivet lebontják. De sen A nyugalom és megzavart rend tehát véres és borzasztó küzdelmek után helyreállíttatott Parizban. Mac Mahou tábornagy procémániót intézett a párisi lakossághoz, melynen fölszólítja, hogy térjenek vissza a munkához. Ennek megfelelőleg a bemenet ismét szabad Párisba. Kern sokából részleteket fognak olvasni azon romlásról, melynek Paris legszebb városrészei áldozatul estek. Az égésre vonatkozó eddigi hirek mindenesetre túlzottak voltak, miután lassanként bebizonyul, hogy sok emlékszerű épület sértetlenül áll fönn, holott a táviratok hírei mán a világ már veszve hitte azokat, ki sincsen itt a ki e munkát végezze, s a megsemmisítő elem kéményről kéményre, ablakról ablakra szökik, most átszökök az íven, de a szörnyűség — a Louve nem vár reá, mert neki külön csóvát szántak! így járt a Palais Royal és a Hoel de Ville is, ahol a commune csonka törzse örömtüze közepett guggol. Szomorúan és iszonynyal fordulok el e képtől, hogy egy másiktól még inkább eliszonyodjam. A versaillesi csupaok a r. S. flotore végébe gyültek, hogy comaninista vadászatban gyönyörködjenek. — A páriai polgári élet alakjai hitvány gazok big, savanyú, fehér vérek utolsó cseppjéig! Még csak tegnap azt kiáltották: „Vive la Commune!“ s készséggel engedelmeskedtek parancsainak. Ma lázasan döngölik kezeiket abban az örömben, hogy egy-egy szegény commnoista menedékhelyét elárulhatják. A nők, e gyöngéd teremtések különös buzgalmat fejtenek ki e csúnya mesterségben. Ismerik a patkánylyukakat, amelyekbe a szegény ördögök elbújtak! Most hurczolják ki a napfényre s hatan kivezetik a St. Honoréba, hurczolják a halavány magas férfiút, kinek magatartása menés, fajé hajadon, alsó ajka reszket, de szemödöke szilárd, szeme pedig büszke, daczos pillantásokat szór. A söpredék halált ordít reá, nőjétek le le vele!“ a női ördögök legjobban orditnak. Egy kar a légbe emelkedik, magán viseli az altiszti rangjelet, s egy dorong lezuhan a balavány ember hajadon fejére! A példa ragályos. A férfiak egyet forintnak fegyvereiken s a tussal ütik a hajadon főt. Leütötték, de ő ismét lábra áll, ismét lehanyatlik a tusok ütései alatt, melyek koponyáján úgy konganak, mint a bottal ütött párna! Britt ösztönöm a közbelépésre serkent, de már késő, mert már csak egy tetemet ütnek, amelyet úgy körülfogtak, mint a legyek egy darab húst. A szegény ember úgy veleje czipeimre frecscsen, most labacska! az esőcsatornába rúgják, hogy az ágyuk kerekei izzó porrá törjék. Kihalt a franczia katonaságban a férfias érzelem, csak így magyarázhatom meg magamnak az ily tett lehetségét Egy bikanyakú, algíri szemű tiszt szivarát szopva, egykedvűen nézte e bor A franczia nemzetgyűlés ülésén a metzi capitulátióról volt szó. Chaugarnitr tábornok élénken kikelt Bazaine eiko, ócsárva bábozását és idővesztegetését, meután siker Ul a a metesnek teljesen bekeríteni Metzet. Egyedül az éhség bina meg adásra a franczia hadsereget. Changarnier beszéde további folyamában maternisé, hogy október 24 én mint parlamentak értekezett a poroszokkal, azt követelvén, hogy a meti hadseregnek engedtessék Algírba vonulni. Frigyes Károly herczeg azonban egy zászlóalnak akarta ezt megengedni. Franczia részről e föltétel visszautasíttatott. Changarnier beszéde végén azt mondja, hgy Bazaine nem volt szerencsés, és hogy a metzi caprula ioen volt sem észszerű, sem szabad elhatározás műve. Kéri végre a kamrát, ne tűrjön gyűlöletes gyanúsításokat oly frfiakon, kik dicső tábornokok voltak. Úgy látszik tehát, hogy Chaugarnir tisztázni akarja Bazainet az árulás vádja alól, ellenben ügyelenséget, habozást és szerencsétlenséget vet szemére. Lefle hadügyminiszter ezután kijelente, hogy a katonai törvények szerint minden parancsnok, ki zasztó sportot. — És a játék tovább halad. A denuntiatió divatba jön, ezt pedig a franczia természetességgel a főbeütés követi. De hagyják el e vérengző gyávákat, rikácsoló nőket és algírszemü tiszteket. A Vendôme téren állnak, amely huszonöt communista s egy nő által órákon keresztül védelmeztelek a Versailles egész insurrectió ellen. Az oszlop romja körül versaillesi őrök lépdelnek. Az esőcsatornában egy véres, öszvezúzott halott hever — egy communista kapitány teteme ez, a ki órahosszal egyes egyedül feltartóztatta a versaillesi hősöket s aztán főbe lőtte magát! — A bátrak azonban biztosították magukat azáltal, hogy a tetemet többször keresztül ütötték golyóik egész záporával. — Még egy más holtterem is fekszik az utczán, azé a Herateé, azé a nőé, a ki a rue de la Paix torlaszán oly dühösen küzdött. Ezt agyonlőhették, mert kivetkőzött természetéből, fegyvert fogott , feladta neme jogait; de lefedhették volna legalább a hitvány rongyokkal meztelen tagjait, a melyek igy a szemérmet sértik. És ismét itt van a une royale — még tüzében is királyi marad, a Place de la Madeleine és a r. du Faubourg St. Honoré egész oldala egyetlen lángteiger, aztóbbi usza árkában patakzik a vér. Minden sarkon egy egy torlasz. És hogyan áll a dolog a vadmacskákkal, amelyek a Veel de Villébe rekedtek ? A fajhoz támaszkodva dühösen küzdenek; nem küzdenek már éleikért, hanem csak a baj növeléséért — órájuk közeledik s néhány percz múlva vége mindennek. — A versaillesi csapatok nem merik e torlaszokat megrohanni, de körülfogják, aláássák s nem sokára a vonalon belől lesznek. A petróleum füsttel teli légkörben nehezen esik a lélegzés. A nap létezik ugyan, de hevén túltesz a tűz pokoli melege. Sugarai elenyésznek ama kékfekete füstben, mely mindenfelől zsiros tömöttséggel felszáll az éjfélé. — Ló a kaptam Dombrovszky második védvonalán, át a Point du Jour felé. — Szegény Dombrovszky! jó szolgája a rosz uraknak. Szeretném sorsát megtudni. A versaillesiak Oroszország és a porta között cordialis viszony kezd lábra kapni. Egy Konstantinápolyból m. b. 31-kén kelt távirat jelenti, miszerint Channes Effendy, a külügyminisztérium irodafőnöke Pétervárra indult, hogy a czárnak a gyémántos Osmanie rendet átnyújtsa. Ugyanonnan még azt is jelenti a távirda, hogy az osztrák és olasz követek a napokban indulnak el Konstantinápolyból szabadságidejük élvezésére. Táviratok a külföldről. Bécs, máj. 31 Képviselői körökben hírlik, hogy az alkotmánypárt, a nagy földbirtokosok kivételével, a budgettárgyalás elnapolását fogja indítványozni. Mondátum letevésről nincs semmi szó. Versailles, máj. 20 A nemzetgyűlés által megszavazott átalános ima tegnapelőtt tartatott meg az itteni székesegyházban. Thiers, a miniszterek, Grévy, a képviselők nagy része s az itteni polg. és katonai hatóságok tagjai jelen voltak. — A párisi zálogház és a Chatelet érintetlenül áll. Bécs, máj. 31 A mai „W. Abendo.“ Írja: Az amerikai követ értesitette Beustot, hogy az amerikai spanyol bizottság, mely Washingtonban a cubai felkelés alkalmából Spanyolország iránt támadt igények megvizsgálásával bizatott meg, Lederer b. osztr-magy. követet választotta elnökéül. Grant azon reményét fejezte ki, hogy az osztr.-magy. kormány Lederert e tisztség elfogadására fel fogja hatalmazni. S miután a császár készséggel beegyezett, Lederer táviratilag az elfogadásra csakugyan felhatalmaztatott. Brüssel, máj 31 Az „Indep.“ nem helyesli a kormány azon határozatát, mely Hugo Victort kiutasítja. Versailles, máj 31. A nemzetgyűlésben Trochn a mellett szóltlt fel, hogy a nemz. honv. kormány eljárásának megvizsgálására vonatkozó indívány tekintetbe vétessék. A hadsereg — úgymond — nem oka az országot ért szerencsétlenségnek de oka maga az ország, mely két csapás, az angol fényűzés, és az olasz romlottság alatt szened. A nemzetgyítés az indítványt tekinetbe venni határozza. Pirard erre a szept. 4 -i kormány védelmére kelvén igy szól: Eme férfiak nem akarták a tarezot s nem is vádolhatók usmrpatióval, mivel csak egy üresen maradt helyet foglaltak el, melyet betölteni senki sem bírt elég bátorsággal. Paris és a legújabb események. Az elkeseredés, melylyel a küzdelem Páris utczáin folyt, fölülmúl minden képzeletet. A katonaság vandal brutalizmussal öldökölt, és dühében nem tett külnbséget ártatlanok és vétkesek között. Legszerencsésebben jártak még azon felkelők, kik fegyverrel kezükben estek el. Mindinkább bebizonyul, hogy Delescrnte az elesettek között van. E hajthatlan jellemű, de túlzott repubikánus, meggyőződéséhez híven nem kereste a menekülést, hanem utolsó leheteiig azok ellen küzdött, hittet joggal a franczia köztársaság megbuktatóinak tartott. Sorsában eddig elé — amennyire tudva van — a felkelők vezérlői fiai közül Courbet, Amouroux, Gambon és Vallás osztoztak. F. hó. 26-ikán egy magyarországi születésű communistát is főbe lőttek a kormánycsapatok. Ez Frankel Leo volt, ki alig hat hét előtt választatott a commnce be. A felkelők által agyonlőtt kezesek számát 64-re teszik. Angol lapok szerint a commune tagjai Párisből Brüsselbe akartak menekülni, hogy ott folytassák a lázadást. Mindenekelőtt a középületeket gyújtották volna föl. Azt hisszük, hogy e hír alig egyéb a koholmánynál. A belga kormány azonban annyira megrémült a tervezett látogatástól, hogy Hugo Victornak parancsot adott azonnal elhagyni Belgiumot. Hugo Victor bűne abban áll, hogy tiltakozott a párisi menekültek kiutasítása ellen. A párisi menekültek kérdése élénken foglalkoztatja Angliát, Svájcot és Belgiumot. Anglia és Svájc, mint már jellentettük, csak azon esetben hajlandók kiszolgáltatni a menekült párisi felkelőket, ha vizsgálat útján kitűnnék, hogy közönséges bűntényeket is elkövettek. Ez az egyedüli helyes eljárás. Mert a commune tényleg politikai párt volt, és soraiban sok volt a fellengés, de becsületes ember. Belgium ellenben ki fogja szolgáltatni a felkelőket, s így zsandárszerepekre engedi magát fölhasználtatni a versaillesi kormány által. Genfből sörgönyzik, hogy ott igen látogatott népesülés tartatott, mely elhatározta, hogy feliratot intéz a szövetségi tanácshoz, miszerint a svájczi föld nyitva álljon a párisi menekülők előtt. Metz capitulatiója a nemzetgyűlésben, valamely erősséget átad az ellenségnek haditörvényszék elé állítandó. Ő, mint hadügyminiszter, megfogja tenni kötelességét, úgy a sédani és metzi, mint a többi capitulátiók ügyében. A kamra áttérvén a napirendre, Dassausoy indítványára köszönetet szavaz a tűzoltóknak. Versaillesban javában foly a vizsgálat. A „M. Polg.“ eredeti távirata. Feladatott Pesten jan. 2-án 10 óra — p. d. e. Érkezett Kolozsv. jun. 2-án 10 óra 15 p. d. e. Brüsseli kamrában Victor Hugo ügyét tárgyalván a fölött napirendre tértek, Annethan igazságügyét kijelenté: a kormány fölkérte Hugót hagyja el Belgiumot. Favre jegyzéket küldött az olasz kormánynak fölvilágosítást kérvén hadi készülődéseiről. Fázissal a közlekedés e hét végén teljesen helyre lesz állítva. HÍR HARANG. (o) Az új igazságügyér Bittó István lesz, s egy tegnapi lapnak bezárta után érkezett távirat szerint a tárcza átvételére késznek nyilatkozott. A Victoria biztosító társaság közgyűlése. A gyűlés másodnapján, elsősorban a sokat vitatott „függelék“ kérdése került szőnyegre. E tárgy előadója Hajós János választmányi ág volt, ki ez ügy históriáját részletesen, • bebnó tanulmánynyal adta elő, igyekezve, hogy mind • majoritás, mind a minoritás réeményét és érveit kellő Világosságba helyezze a közgyűlés előtt. Az előadó úr a maga részéről beszedő végén azon indítványával járult a gyűlés elé, hogy miutn e kérdés e pillanatban a kifejlett hírlapi viták, s a dud két párt indokolt véleményeivel bőségesen megvan vitatva, bocsássa a gyűlés a lügések kérdését egyszerűen szavazás alá, ez lévén az ügy legrövidebb, Lgzajtalanabb negoldasi útónja. — A véleményei szétágazók lévén, a gyűlés higgadt s egészen nyugodt tanácskozás alá vette a függelék kérdését, meyyek azon morális ban'sa volt, hogy a g)Ulcskéségbevonhatatlanul meggyőződhetett Királyb igón túli rézvényeseink teljes jó akaratáról, meggyőzödhe eit, h g/ a lefolyt u_d*k és káros acitálók melyek olyan fennhangon hirdeték a társulat székhelyének Kolozsvánék elvitelét, olyan rétingetés, meynek a leg kisebb alapja se volt. A hosszús vittán végre szavazás alá került az a kérdés: elfogadja-e a közgyűlés az alapszabály függeléket tárgyalási alapul? A szavazás megtörténvén, az eredmény a következő volt: 532 szavazat a függeléket efogadó tárgyalási alaput, 773 nem fogadta el, s így minden további vitának vége lett. A Közgyűlés azonban felhatalmazta a jelenlegi választmányt, hogy a Király bagón mii részvényeseink érdekében az igazgatósággal egyetértve adja meg az alapszabályok keretében mindazon szabadságokat és jogélvezeteket, melyeket csak meglátni akartak tegnap a mint a Trocaderón elfogatott s a ragyogó napon fölrelövetett félelem nélkül nézve a Chassepot fegyverek reá szegzett nyílását. Mások azt mondották, hogy sebesültet, elfogatott. A kapua áthaladva a Virofiny és Versailles közötti Avenueben szomorú társaságra akadok. — Hatos Burokban, szorosan egymáshoz lánczolva halad 2100 communista fogoly csendesen, türelmesen, bizonyos büszkeséggel. Köztük sok a nő, részint dühös torlaszalak, részint félénk, gyönge leány. Mindnyája poros, némelyik a lőportól fekete; amint igy haladnak hajadon fejeikre rohannak a bátor Chasseur d’ Afrique kardjai! Pedig a tapasztalás megtaníthatta volna őket a foglyokkal való előzékeny bánásmódra. Hossza útjukon Sedávtól a német fogságba nem fojtotta fej őket a kard! Katonák foglyai voltak. De most már nem foglyok —ok mily mókákat űznek arabs csődőreik hátán, mily büszkék az olcsó győzelemre — mint dolgozzák a commnce szerencsétlened! Mi lesz e szerencsétlen város s az országi elvnek fővárosa legközelebbi phasisa?Egy katoni dictatura — császárság, királyság vagy egy ipzeti köztársaság — a név egyre megyen. Adsereg Francziaország új hatalma, s aki a badregen uralkodik, uralkodik az országon is. És a tizenkilenczedik század, és Európa a civilisait vallja, és Francziaország művelődéssel dicsérik, és a Francziák agyonverik egymást Páris dig rangban áll. Csak egy Nero hiányzik még, gy zeneljen a tánczhoz ! Eddig Forbes. Nekünk csak az a szavunk, hogy a versailleik első fellépésekkel, folytonos sanyargatásaikkal készitették a városba rekedt tömeget — játszott a dühvel s e jáékot megfizetik muki-eseikkel saját szabadságukkal. A Forbes Déskütte erő let, a főváros, az ország kapuit megoviolta elölaz a kormány, mely először lövetett a népre, szállal dühét és vesztét előidézte! (0.