Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)
1876-06-03 / 126. szám
fog hatni a trónváltozás. Egy fanatikus vallásháború áll kilátásban, s a próféta zászlaja körül az egész muzulmán világ fegyverfogható népe össze fog seregleni. Erre az eshetőségre Belgrádban alig számítottak, s talán jól meggondolják a dolgot, mielőtt belemennek az actióba Ma a török birodalom ellenállási ereje lényegesen fokozódott s ha Angliának sikerülni fog Oroszországot a semlegesség útján megtartani, úgy valószínű, hogy pár hónap múlva rend fog uralkodni a török állam minden tartományában. E szempontból ítéli meg a pénz- és politikai világ a török trónváltozást. A török trónválság, mint Angliának a Gortcsakoff memorandumával szemben tanúsított magatartásából is következtethetni lehet, s mint biztos kátforrásból értesülünk, Anglia befolyásának tulajdonítandó Angolország török vizekre 10,000 főnyi katonaságot küldött volt s most e számot legújabban megkétszerezte. A török uralkodó családról közöljük a következő adatokat: A trónjától megfosztott szultán, Abdul Aziz khán, 1830. február 9-én (mohamedán időszámitás szerint 1245. hhaban ló én) született; övérét, Abdul Medsid khánt 1861. június 25-én követte a trónon; Ozmán családjából ő a 32 dik szultán, Konstantinápoly elfoglalása óta pedig a 29- dik. öt gyermeke van, ezek: Jussuf Izzeddin effendi, ki 1857-ben oct. - én született, most a császári testőrség főparancsnoka, s a Valid- szultána őt szerette volna a trónra juttatni; továbbá Salihe szultána, Mahmud-Dsemil-Eddin, Mehmed Selim és Abdul Medsid; ez utóbbi még csak nyolcz éves. Az elűzött szultánnak csak egy fivére és egy nővére volt; fivére Abdul Medsid szultán, ki 1861. június 25-én halt meg, tizennégy gyermeket hagyot hátra, ezek a következők :Mehemed Murad effendi, (született 1840. szept. 21 én; ez a szultán lett.) Fatirce szultána (Mehtmed Nury pasa neje); Réfige szultána, (Edhem pasa neje); Abdul Hamid effendi; Dsemile szultána (Mahmud Gellal Eddin pasa neje); Mehemed Reciat effendi, Ahmed Kemaleddin effendi, Bébige szultána (Husni pasa neje), Mehemed Buhran Uddin effendi, Nur-Eddin effendi, Senihé szultána, Fehimé szultána, Chehimé szultána és végül Suleiman effendi. Külföldi politikai szemle. A helyzetet Szerbiában érdekesen jellemzi a belgrádi városi tanács következő felhívása, mely aSrbske Novine* máj. 26-iki számában megjelent és így leségzik: „Belgrádiak ! Tudjátok, hogy testvéreink Boszniában és Herczegovinában — elnyomóiknak, a törököknek hallatlan kegyetlenkedései által indíttatva — mult nyáron fegyvert fogtak, hogy emberi és nemzeti jogaikat követeljék, ép úgy, mint nagyatyáink és atyáink tették a most már felszabadított Szerbiában. Tudjátok, hogy testvéreink e felkelése iránt milyen volt a rokonszenv nemcsak nálunk, de egész Európában. E rokonszenv okát azon jogi és emberiességi érzet képezi, mely a nemzeteket áthatja. Nálunk ezen okhoz még az is járul, hogy ott szerb vért ontanak, hogy ama vidékek története Szerbia története és az ő jövőjük azonos a mienkkel. A törökök már a felkelés kezdetén tudták, hogy az mily érzelmeket fog nálunk kelteni, mily kötelességeket fog reánk róni, ezért hadcsapatokat kezdtek határainkon öszszehalmozni, ésanynyira, hogy seregük zöme sem Boszniában, sem Herczegovinában, hanem a mi határainkon van összpontosítva. . Az ily helyzetbe jutott Szerbiának arra kellett gondolnia, hogy szabadságát és az ősei vérén szerzett örökségét megvédje, mgtartsa. A törökök Szerbiát teszik felelőssé, mert boszankodóak, hogy nagyhatalom létükre egy egész év alatt nem bírták leküzdeni a jelentéktelen felkelést, melyet pár ezer rájuk szított. Ily körülmények közt szükséges volt harczra készülnünk és most az állampénztárba pénzt is kell juttatnunk. A skupstina és a kormány a nép érdekében külföldön akartak kölcsönt felvenni, de a külföld csak nagyon rosz feltételek mellett akar pénzt adni és így a kölcsönt nem lehetett megkötni, önmagunknak kell magunkon segítenünk azáltal, hogy a haza oltárára lehetőség szerint letesszük a magunk részét, pénzt kell az államnak kölcsönöznünk, és ezzel be fogjuk az utókornak és a kortársaknak bizonyítani, hogy a mostani nemzedék megteszi kötelességét. Belgrádiak ! Nem kell ajándékot adnotok , az állam kamatostul fogja a kölcsönt visszaadni. A kormány, egyetértve a skupstina választmányával elhatározta, hogy nemzeti kölcsönt ír ki, hogy szembe nézhessünk a kimaradhatlan eseményekkel. Belgrád másfél millió dinárt tartozik fizetni. A városi képviselőtestület reméli, hogy a lakosság önként fogja ez összeget ideadni.* Következik a kérelem, hogy a polgárok 16 nap alatt adják be a pénzt. A felhívás szóról szóra, így végződik. Belgrádiak. A szerb nemzet kell, hogy felszabadítva, és egyesülve álljon itt, mint egy nemzet ép úgy, mint a Nemanjicsok (Szerbia császárháza) alatt volt, mert különben Szerbia elszárad, összemegy, mint minden tag, mely a szervezettől el van különítve. Szerbia, hogy ily öngyilkosságot ne kövessen el magán és az egész nemzeten, oly állást volt kénytelen elfoglalni, mely megfelel érdekeinek, érzelmeinek, jogainak és kötelességeinek. Vérrel és pénzzel kell a kormányt támogatnotok.* A bolgár felkelést elnyomottnak monda egy minapi hivatalos stambuli távirat. Ez csak annyiban igaz, amennyiben a törökök elfoglalták az u. n. Traján kapuját, mely a maritzai és a sophiai fensikokat összeköti és hogy a felkelők kénytelenek voltak e helyről a hegyek közé vonulni. Más részről azonban azt jelentik, hogy a felkelés a Maritza völgyből a Duna mentébe terjedt és a lázadók most a Balkán északi oldalán is működnek, nevezetesen a viddini kerületben szervezkedtek, mely a szerb határhoz igen közel van. Tatar-Bazardjikban, hol a felkelést már elnyomták, irtózatos kegyetlenséget vittek végbe , felgyújtottak 80 helységet, megfojtották a nőket és a gyermekeket és egyáltalán minden foglyo felkonczoltak. . . Most Epirun és Thessaliában is nyugtalanító hangulat uralkodik; a krétaiak is életjelt adtak magukról; képviseletük legutóbbi öszszejövetelén több szónok azt követelte, hogy a keresztények tétessenek egyenlőkké a muzulmánokkal. . . .. A kormány ezek következtében ismét beivott 40,000 redifet. Zeljesniknál, Trnovánál Otlik Kölinél a napokban véres ütközetek voltak, a törökök súlyos veszteségeket szenvedtek, pedig a felkelés csak 12 hét múlva fog teljes erővel kitörni, most a felkelők még kerülik a nyílt csatákat, a Balkánba iparkodnak ,utni, ott fognak szervezkedni. . . Az angol lapok folyton nagy elismeréssel szólnak a Disraeli-kormány magatartásáról. Azt mondják, hogy Oroszország Konstantinápolyt akarja birtokába venni, ez pedig az angol kereskedelemnek a fekete tenger és a Duna vidékeiről való kizárását jelentené. Ezért helyesnek látszik, hogy a kormány nem csatlakozott a berlini emlékirathoz s azon reményt fejezik ki, hogy később sem fog hozzá csatlakozni. Másrészt a legtöbb lap nem ellenzi Bosznia és Herczegovina elszakadását a török államtól, sőt némelyek sajnálják, hogy Derby lord maga lépett föl a tartomány függetlenítésének tervével. Az angol állami hajógyárakban rendkívüli élénkség uralkodik. Devontportba szombaton azon parancs érkezett, hogy aHostpurt monitort felszereljék , az első jelre útba indítják. .Achilles- pánczélos hajót is nagy gyorsasággal javítják. Yard ellentengernagy parancsot kapott, hogy készen álljon a Maitába indulásra, hol vagy a hajógyár felügyeletét veendi át, vagy a középtengeri hajóraj második főparancsnokává fog kineveztetni. Máltába folyton küldik a sok hadiszert. Decazes herczeg, franczia külügyminiszter, tegnapelőtt az egyptomi ügyekről szólva, némi allusiót tett az általános európai helyzetre. .Egyptomban — mondá — valamint egyebütt is, egyetértést és öszhangzatot fogunk ajánlani. Azon bizalmat tápláljuk, hogy a világbékére oly fontos egyetértés mindenütt és minden téren létrejön. (Tetszés) A menyire óhajtjuk s a menyire biztosítva is vagyunk az ellen, hogy ha másutt zivatarok törnének ki, azok minket elérni nem fognak, önök mégis helyeselni fogják, ha lecsöndesítésekre minden erőfeszítést megteszünk.A legjobb esetben is egy vagy másfél esztendő telik el azzal, míg új törvényjavaslat által az új területi beosztást végre lehet hajtani? Márpedig ha azt méltóztatik kívánni, hogy ennek végrehajtása addig függőben maradjon s ezen törvényjavaslat adassék vissza a minisztériumnak s a minisztérium aztán vizsgálatok alapján terjesszen be új törvényjavaslatot, akkor azt hiszem, abban illúziót senki sem csinálhat magának, hogy a legvérmesebb remények mellett is, esztendő alatt végrehajtható lesz. Tehát épen amivel ezen törvényjavaslatot vádolják, hogy izgalmakat szül, hogy a közigazgatási orgánumok működését megzsibbasztja, épen egyenes, kétségtelen, okvetlen kifolyása lenne annak, ha azon indítványok, melyek benyújtottak, elfogadtatnának. Én tehát, ezek után be is zárom beszédemet arra kérem az képviselőházat, hogy figyelmére méltatva azt, hogy mi mindennel áll ezen javaslat kapcsolatban, figyelmére méltatva azt, hogy eddig alkotott törvényeink nem hajthatók végre ezen javaslat nélkül, vegyük akármelyiket, felsoroltatván mind és talán, még egyszer el is sorolom, méltóztassanak azok, akik helyeselték azelőtt a közigazgatási bizottságokra vonatkozó törv. javaslatot, akik helyeselték a szászföld és szász egyetem rendezéséről szóló törv. javaslatot, kik akarják, hogy a községi novella, hogy a fegyelmi eljárás módosítása életbe léphessen, kik akarják, hogy a tanügyi hatóságokról szóló, ép úgy, mint az adók kezeléseiről és behajtásáról szóló törvények életbe léptethessenek, méltóztassanak ezen javaslatot, melyre nézve onnan is (a szélső padokra mutat) kimondatott, hogy az pártkérdés nem lehet, elfogadni. Természetesen, akik nem helyeslik mindazon törvényeket, kik azt tartják helyesnek, hogy az országgyűlésnek esztendei működése haszontalanná legyen, akik kevesebb kárt látnak ebben (Zaj a szélsőbaloldalon) azok méltóztassanak a törvényjavaslatot elvetni. (Hosszan tartó, zajos helyeslés a középen.) nagy forradalmat, ennyire megcsalta önmagát a theologiában is, különben az ő egyháza, szűk egyház volt, ő a gallikán egyházi alapító és azt híve, hogy ez örökre fog tartani. Midőn a különben erős testalkatú embert öregségére súlyos betegség érte, melyet operáltatni a fájdalom és haláltól való félelem miatt nem akart, versírásra is adta magát, franczia verseket és zsoltárokat irt. De ezeket megsemmisítő, valószínűleg azért, mert nem találta azokat méltóknak sem magához, sem prózájához. Theologiai működését említők, e téren 150 évig volt tekintély, de most már maguk a theologusok támadják meg, különben a theologia terén, melyetnévleges* tudománynak neveznek, ő sem jobb a többi theologusnál. Nagy műve, mely egyszersmind politikai adtus volt e téren, a gallian egyház megteremtése. Colbert vette rá a királyt, hogy Rómával szemben állást foglaljon és a király akaratának engedelmeskedett Bossuet, mikor az 1682-diki nagy franczia egyházi gyűlésen elkészíti és keresztül viszi a declaratiót, melyben ki van mondva: 1. az egyetemes zsinat felsősége a pápa fölött. 2. A pápai bullák fölötti királyi ellenőrzés joga. 3. A zsinat felülvizsgálati joga. 4 Tagadva van a pápának az alattvalói hűség alól feloldási joga, ő viszi keresztül a római udvarnál is a terv elfogadását. Ezért őt tartják a gallian egyház atyjának, sőt sokan reformátornak nevezik. Pedig most már theologusok mondják, hogy ez csak XIV. Lajos hatalmának és Bossuet ambitiójának volt köpenye. Bossuet műve a nantesi edicum visszavonatása is. XIV. Lajos az absolut monarchia mellett akará a hitegységet is hogy uralkodjék a lelkiismereteken is. Eleinte folyt szóval a harcz, Bossuet nagy erélyt fejtett ki controversiában, de midőn ez nem volt elég, kiadták a száműzetési parancsot a protenstankokra és egyszersmind megtilták ezeknek az elmenekülést. Megkezdődött a dragonnade, az öldöklés és vízbe fulasztás. És Bossuet jelen van, vezeti a dolgot, kérlelhetlen, irgalmatlan , kivándorolt Francziaország iparosainak színe, java, hogy meggazdagítsa ellenségét, futott a szegény protestáns Németországba, hogy gazdaggá, hatalmassá tegye ezt, de Bossuet ezt csak azért téve, hogy bibornoki süveget nyerjen és meg sem nyert. Politikai működésében kiváló helyet foglal el egy műve:Politique sacrée tiree de l’Ecriture sainte.“ Ő ebben a Bibliából vonja le az isteni jogon alapuló absolut monarchia létjogát és erre alapítja a franczia közjogot. Tehát amint az angol puritánok a Bibliára alapták a dárdákkal, pallossal fegyverkezett köztársaságot, úgy Bossuet az absolut monarchiát igazolta abból. Viszont Pascal ebből vonja le a köztársaság isteni jogát. Bossuet nemcsak az absolut monarchia, de az absolut király eszményét is rajzolja e művében és tanítványa előtt utánzásra méltó például tünteti fel: atyját XIV. Lajost. Bossuet, mint curtisan is szolgálni akart XIV. Lajosnak, ő téríti meg de Valliére kisasszonyt, hogy zárdába térjen, mikor a király megunta ; fénnyes beszéddel dicsőítvén, zárdába léptekor, a szent életet és ugyanakkor közvetité Montespan ebzszony megszerzését a királynak. E tettével, mint Lamartine szellemesen jegyzé meg, három boldogságot eszközölt: A királynak adott szabadságot, Montespan asszonynak egy királyságot és de Valliere kisasszonynak az eget. De nemsokára meg lett bizva, hogy Montespan asszonyt is megtérítse és Maintenon asszonyt hozza az udvarhoz. Elhiteti a királylyal, hogy megtért Montespan asszony, hogy kész a magányba vonulni és mégis midőn a papok jelenlétében a király elé vezetik a nőt, a királylyal mellékterembe vonul ez, a viszony tovább foly, gyümölcse két gyermek a bloisi herczegnő és a toulousei gróf, így tehát vagy ő volt duplrozva, vagy csak eszköz volt. Ilyen volt Bossuet, absolut szellem, hivatalos szónok, kibe, mint kürtbe belefutnak, de üres, történelmi és filosófiai magaslat nélkül, művei mulandók, egy-két rész maradt fenn azokból, mint a stylus páratlan mintaképei, az ő egész hatása egy gyászbeszéd, egy ceremónia. Ha életében nem volt utánzója, mert páratlannak lárták, reméljük, hogy nem lesz soha. Tisza Kálmán beszéde a területrendezés ügyében. (Vége.) Az egész országban eszközlendő területi felforgatásról, területek összevissza bontásáról tehát per absolute semmi néven nevezendő felhatalmazás benne nincs Ez az egyik, a másik, hogy még ezekre nézve is nem áll az, hogy a miniszter akarja meghatározni, mi legyen a megyének határa. Mert hiszen az 1 §. megmondja minden megyére nézve, miből fog állani; s így itt csakis egyes, épen a határon fekvő községekről lehet szó, s hogy ezzel oly borzasztó nagy meghatalmazás követeltetnék, én részemről nem látom. De viszont méltóztassanak megengedni, ennek szükséges voltát érzem Kivált hegyes vidékeken vannak községek oly helyzetben, hogy arra, hogy meg lehessen ítélni, váljon a szomszéd hatóságok közül Egyikhez vagy másikhoz tartozzanak-e, mind az ő meghallgatásuk, mind sokszor a helyszínen az ügyek megvizsgálása szükséges. De azt mondhatná valaki, hogy ezt előre kellett volna bocsátani és azután itt proponálni az egyes községek beosztását. Ennek nehézsége van, melynél fogva ezt tenni nem lehetett. Mert míg a miniszter nem tudja, hogy a törvényhozás a határokat főbb vonalaiban miként állapítja meg, addig nem tudja, hogy mely községeket vizsgálja meg, mert tudja, hogy melyik fog ily helyzetbe jönni. Ez csak akkor történhetik, mikor a tvhozás a határokat főbb vonalaiban már megállapította. (Helyeslés a középen.) De az mondatik —mint említettem — az ilyen kikerekítési láz miatt az administratiótól elvesztik az emberek kedvüket. Egyet te hát szívesen koncedálok. Ez az egy az, hogy az ezen §-ban benn rejlő értelmet lehet és czélszerű lett volna, és czélszerű lesz tisztábban kifejezni azáltal, hogy megmondatik, hogy a szükségesbeczikkelyezésre nézve még ezen év folytán a miniszter beterjeszti a törvényjavaslatot. Ez, mondom, az intenzió és nem volt és nem lehetett egyéb. Tehát ennek beletételét részemről helyeslem, mint ami ez irányban a kétséget eloszlatja. Ha már most az kimondatik, mit — kijelentem először is — szívesen elfogadok, ha majd azon ponthoz eljutunk, akkor azután, kérdem, hogy az a kikerekítési láz a közigazgatási orgánumok kedvvesztése mikor fog inkább bekövetkezni ? Akkor-e ha ezen meghatalmazásnál fogva lehetséges egy pár rövid hónap alatt az ügyet elintézni és az új közigazgatási szervezetet felállítani; vagy akkor ha amiatt, hogy ez nem történhetik meg , a Népszínműi pályázat. A kolozsvári nemzeti színház érdemes intendánsa tel. Korbuly Bogdán úr által kitűzött 1000 frankos népszínműi pályázatra folyó május hó 31 dikéig bezárólag sorszám szerint következő pályaművek érkeztek : 1. „Nagyravágyó.* Jelige : Szegény ember sorsát Boldog Isten birja. 2. „Sára néni.* Jelige: A küszöbön guggol Sára. 3. „A Pásztor.* Jelige: A ki másnak vermet ás, maga esik bele. 4. „Bóczi Torka.“ Jelige : Kis kertemben kinyílott az ibolya. Szeretőmet megtudták, hogy kicsoda, úgy akartam szeretni, hogy ne tudják, De az egek rám világosították. 6. „A hűség jutalma." Jelige: A kitartás czélhoz vezet. 6. „Farkas verem.* Jelige: Nincsen apám, nincsen anyám, Az Isten is haragszik rám. 7. „A szegény legény.* Mottó: Azért, hogy én szegény legény vagyok, Barna kislány szeretője vagyok. 8. „A névnap.“ Jelige : Vidd el neki e bokrétát, Ha szabadna én adnám át. 9. „Enyim, tied * Jelige: Mikor bölcsőben rengettek, Még akkor nekem ígértek, így hát jussom vagyon hozzád, Hogy nekem adjon az apád. 10. „Az elűzött fiú.* Jelige: Dolgoztam becsületesen, Megsegített a jó Isten. 11. „Aranylakodalom.* Mottó: Nagyit a hir, ha szárnyra kél. (Kisfaludi Sándor.) 12. „Józan Ferkó.* Jelige : Verd meg Isten azt a szivet, A ki kettőt hármat szeret. 13. „Len királyné.* Jelige: Pauem et Circenses . 14. „Az iparosok.* Jelige: Tiszteljük az iparos osztályt. 15. „A gyilkos.* Jelige: A bűnnek lejtőjén, Nincs megállapodás. 16. „A ház terhe.“ Jelige: Nem ver meg engem az Isten, Hogy szeretőt mást kerestem. 17. „Piros Panna." Jelige: Vezessen bennünket e téren Tóth Ede szelleme. 18. „Javas asszony.“ Jelige: Győzzön a jobb. 19. „A számadó.* Jelige : Tűrök és szenvedőké a menyeknek országa. 20. „A boszorkány* Jelige: Hányan ostorozzák, Vakhited, a népem ! S ördöngős babonád, Fenn áll máig épen I 21. „A nép.* Jelige : Zúgva, bőgve törte át a gátat, El akarta nyelni a világot. Petőfi. 22. „A felegek vára.“ Jelige: Az életh álom. (Calderon). 23. „A bojtár.* Jelige: Félvilágot adnák ráadásul, Szeretőmet még sem adnám másnak. 24. „A bonzu áldozatai." Jelige: Ki sötétben jár lát világosságot. 25. „A derék leány.“ Jelige : Azt mondják nem adnak engem galambomnak, Hanem adnak másnak. Adnak a hat ökrös fekete subásnak. Népdal. 26. „Szegény magda.“ Jelige: Nem látod a bosszúságeknek ostorait. (Berzsenyi.) 27. „Az Isten ujja.* Jelige: Nemcsak dicsőké a haza; A munkás por, szegény, Bár észrevétlen, dolgozik A hon területén. (Vörösmarthy.)