Magyar Polgár, 1877. január-június (11. évfolyam, 1-147. szám)
1877-06-03 / 125. szám
tolvajkulcscsal kinyitogatta az utczai ládákat, ezen üzletet — mint sajnálkozva megjegyzi — még csak két hónap óta gyakorolja, de az alatt már több mint 8000 frankot vett ki egyszerű levelekből. Rablógyilkosság Sajó-Kazánról rják az „E-s“-nek: Nemrég három felsőrés ágok. tao° ” Anélkül a felszabaditás nem le-1 péter felől, Kazinczon át, az országúton bor , indítványa elfogadtatik, a mely ipar-osztály » uralkodó iparszabadság korszerinta(fele." 6 erre nézve a többek közt látszandó von - B társaságba á 1-jó szolgalaT sz ervnek kimondása, to- t á s k á "/égésnek mondja az osztály az gábbásziok szervezését is Ezt a gyűlés a sírj ipart rendszeres iskolázá-j barczibai ember borzasztó gyilkolást vitt vsg- 5 -t nak kényszerével tartja meg, aj be. Ugyanis három mályiukai szekér, Szenthetséges. Az iparos-egylet módosított tör-idós borokat hozott valami korcsmáros szörényjavaslata hasonlólag felterjesztendő. A Qiérar A töltésvonal Barczika közelében esik, kereskedelmi miniszter a vidéki posta- a falutól alig száz évnyire. A töltés mellett hivataloknál életbeléptetett kézből..»- — ........i»«—«.«.« o us«TM zTM,, “rtési és levél-fiók dijak megszüntetését a kamara kérdésére sem tartja indokoltnak s azon hitben van, hogy a közönség van egy burtakorcsma, a három gyilkos épen ott tivornyázott, mikor a bort vivő emberek arra jöttek. — Mintha épen várták volna a rablók a szerencsétlen fuvarosokat. A mint a korcsma előtt elhaladnának, utjukat állták, és mielőtt tájékozhatták volna magukat, mind meg fog győződni ezen intézkedés helyesseférfilm örül és sajnálattal veszi tudomásul, s mielőtt tájékozhatták volna magukat, mim A városi hatóság a kamara átiratára van- a hármat késdőléssel kegyetlenül targgyil vag literes borosüvegek hasznalakolták, s kettőt az útfélre húztak, egyet pe, L . főkapitányi rendeletét megszüntet- ,t.ff a töltés mniw.ti nosványhn vptpitok. A 1 A kamara ösztönzésére Kőváry László ál.... 1 Prima tüzet: „A kores adig a töltés melletti posványba vetettek. A tettesek még azon este felfedeztettek, s a szentpéteri bíróság elé buszoltattak. — A pápa jubileumára elutazott végre Lonkay pater is. Lapja, a „Magyar Állam“ következő naiv utravalóval látja el őt : „Kísérje őt minden útjain az úr angyala és teljesedjék rajta, a miért mindig könyörgött, hogy őrizzék meg az angyalok minden útjaiban, kezökben hordják őt, nehogy lábát kőbe üsse. E jámbor kívánat legjobban teljesülhet, ha Lonkay páter mindig fiakeren megy. — Villámcsapás a templomban A poseni kerületben levő avresniji kath templomba épen a vasárnapi mise alkalmával beütött a villám és 80 személy járt szerencsétlenül. Hat ember azonnal meghalt, a többiek súlyos sérülést szenvedtek f ö ldA aVsterzoWl kL^neHenan fogadva S eltatírozt^ott hogy a ^8?«» „ak dumentiflen ITM's»fiahat'meg,letek 1mszL utasítást meríthet“^SiSri biztos Jágocsi Péterfy József miután e hó 22-én itt helyit a házi ipar ügyében érdekes előadást tartott, J. az iparos szakoktatást terjesztő társult alakítására vonatkozó iratokat megküldte a kamarának, s kéri, hogy a megyei főispán s városi polgármester urak közreműködésével a kamara alakítsa meg az intéző bizottságot. A gyűlés kimondván, hogy a czélzott ügy előmozdításában erkölcsileg s anyagilag szívesen vesz részt, a további teendőkkel az elnökséget bízza meg. Azon jelentésig, hogy a minisztérium a Biasini gyorsutazási intézetnek a szerződést a postaszállításra felmondta, az elnökség kérdést intézett a minisztériumhoz, hogy az azon vonalon ment naponként kétszeri postaszerződést meg kívánja-e szüntetni, amit a kamara a szamosújvári és dózsvidéki érdekelt közönségre nézve károsnak tartana. Egy gyermekgyilkos anyát fogtak el Alsó-Szolcsván s átadták az aljárai járásbíróságnak. A szerencsétlen nő csábításnak esett áldozatul s kétségbeesésében ölte meg gyermekét, pár perczczel a szülés után. . . — Az aradi árvíz. Az „Alföld május 29-ről jelenti: A Maros tegnapelőtt óta újra folytonos emelkedésben van 6, pedig oly jelentősen, hogy míg vasárnap délben 2 méter és 96 cméter volt a vízállás, vasárnap este 3 méter és 9 cméterre emelkedett, tegnap délután pedig 3 m. és 26 cmétert ért el. Az Erdélyből érkező sürgönyök közül a Zámról, Braniczkáról, Gyulafehérvárról és Déváról érkezettek 2—6 cméter apadást, a Soborsinból, Radváról érkezettek pedig 5—10 cméter áradást jeleztek. — Hogy kell a gulyáshúst elkészíteni ? Egy New-Yorkban megjelenő német lap szerkesztője a feleletek között a következőket írja: „Renata. (Ez a kérdő álneve.) „Goulasch“ vegy a hogy máskép Írják (?) „Guilasz* magyar étel, mely azonban az utóbbi időkben Németországban s különösen annak déli részeiben nagyon elterjedt. Bármily húsból lehet készíteni, de legjobb ízó a marhahúsból készített; az ön készítési módja teljesen helyes, csakhogy jobb volna fehér bor helyett veres bort önteni bele.“ Vájjon micsoda gulyás lehet ez? ” A levéllopás jövedelmező üzletnek látszik. Bordeauxban ugyanis a múlt héten csíptek el egy tolvajt, ki éjjelenként csöndjében: Hol.Ibi ki jár ott? — Mureeacnik«,. m . _ , törökül visszakiáltja: „Barátok!* A törököt pedig május két nem elégítette ki a válasz, tüzelni kezd marp mnst ! Velkeiöket: »Musk*y ettetek Macsiu irányában, nem tudva, honnan ez? Ft nU,dod'e kedves olvasó mit tesz jöhetnek a ladikok. A golyók elfüityöltek az»« az a 'rbeh Degyszédo,‘ ladikok felett s a vakmerő katonákban nem Bukarestben «tűzi szép títulus járt itt esett kár. Mialatt a törökök tüzeltek, Dub“ ! A hogy^ én miért? Hát s.ff vezénylete alatt több orosz katona vizbe mi is tudjuk az/®ír tudjd' hogy ugrott,zajtalanul oda úsztak a monitorhoz, számíthat hogyhidirpanem sokat s a rémes torpedókat elhelyezték a monitor éhes és beteo^ — ,^8ereBo P,szko?) rongyos, pánczélfeneke alatt. Miután a romboló gépet pedig csak ebene fnsnJu fS CS6rkeSZ katonái szilárdan odaerősítették s a villanyos huzalt » a!!» isfo.Blak fepert, már pontosan irányozták, — a főyem szomszédos partjára vonultak és hajnali fél három órakor a monitor, összes legénységéül, tisztjeivel együtt, a levegőbe repült. Az explozió iszonyú volt, s miután semmi sem hallik a legénység meneküléséről, valószínű, hogy egy lábig oda vesztek. Murgescu, román őrnagy, ki a vállalatban részt ven, kiváló katonatiszt, Francziaországban nevelkedett s beutazta az összes civilizált világot. (Mint látszik, jól megtanulta a legitim orgyilkosságot.) a törökök őrsége és az éjjeli szolgálat általában oly nyomorúságos, hogy csaknem példabeszédes. Ennek köszönhetik elsősorban, hogy második monitorukat is légberöpítették a vakmerő vállalkozók... — A szultán új czime Nem helyes azon nézet, melyet a lapok általában hangoztattak, hogy a seik-al-izlami fetva által a szultánnak adott „gazi* czim a „győzelmes* szót jelentené. Gazi mindaz, ki külső, nem mohamedán elenséggel harczot folytat, tekintet nélkül annak kimenetelére; igy bírták a „gazi“ cziar et a mostani szultán atyja s nagyatyja is, holott tudva van, hogy az utóbbi, II Mahmud szultán az 1808 — 1812. és 1828—1829-ki orosz háborúkban verességet szenvedett és 1830 ban Algiert vesztette el. — Eladták a Niagarát. A „New- Abdul-Aziz nem viselte e czímet, mert az ő Jork Herald“ írja: „A Niagara már rég el-i háborúi nagyobbára belföldi vagy mohamedán vesztette minden költőiségét. Partjain az ellenségekkel szemben foytak le. gőzmozdony fütyül, sziklái fölé függő hidd-1 -- Az orosz czár idegessége, irjakát alkottak és mindenütt vendéglősök te- egy német lap, ismeretes dolog. A czár min ,j lrné, • j t 0.idju3 lepődtek meg. Most azonban a hires vízesés devült veszedelemtől tart, de legjobban a, £ v'răiiiî,« aZi,. .............. igató erő prózai Szintúgy az arezuak piros és kék színnel való befestésének szokása, már régibb 3000 évnél. A régiek bachanaliáinál a bachansok és bajaderek az áldozatra szánt állatok vérével festették be magukat. Majd a bogyó nedvét használták fel, hogy arczukat felismerhetlenné tegyék. Az álarcz használata nemcsak a régi saturuliakon van felemlítve, hanem történeti lepődtek meg. aiost azotman a uires vizese* ueuuu veszcueiemiui ián, uo legjuomui a, . Via Georeica.iában villun valamely mozgató er« prózai állapotába ,Muti balesetektől (ál. Ennekövetkeztében j “s‘“J f " Ai ircíot mewí? I voní«!v; mmvir í f i 7 «tYiPril/Ai li v fi rá ui | k * 07 valibán VR7,az a czár S. .. ) 13^ megy át. Az amerikai esés erejét egy buffalói urnák 71,000 dollár útra kél, s különösen Lengyelországban utazért eladták A Niagara emásik, kanadai szik, mindig tudósításokat közöl az elindulás, része az úgynevezett „Horse Shoe“ (lopatkó) szintén osztozkodni fog e sorsban. Egy tudós, dr. Siemens, jelenleg azon kérdéssel fog hydraulikus az orosz rendőrség, valahányszor a czár ttbanlét és érkezés idejéről. Rendszerint a czár már messze túl jár azon állomásokon, melyeken hű alattvalóinak tisztelgő küldöttlalkozik, hogy miként lehetne annak rapzgasége vár,a A czárnik Szentpétervárról törtó erejét felhasználni. Kiszámította, hogy a tété elutazását most is hamisan jelentették, víztömeg, mely ezen oldalról a mélybe rá Eleinte azt híresztelék, hogy csak június 6-án han, óránként 100 milló tonnát tesz ki, és fogja Szentpétervárt elhagyni, később azt így a csakis ezen vízesés által képviselt elő írták, hogy folyó hó 29 és 30-ika közti és 16,800,000 lónak, vagy ha gőzerőt akarná jelen fog Lembergen átutazni. Valószínű tónak alkalmazni, évenként 266 millió tonna hát, hogy a mondott időben már Plojestben szénszükségletnek felelne a mg. Tekintetbe leendő véve, hogy az 1874-iki szénproduktió körül — Müller Jenő, negyedéves orvosbelül 275 millió tonnára rúgott. Siemens növendék, folyó év május 3- án végezte be, doktor kiszámítása alapján azt lehet állítani, CPfttt 23 évre terjedő szép pályafutását. Hált hogy a hors-shoe-i vízesés egymaga képes tetemei jun. 1-én d. u. 6 órakor fognak az volna a föld valamennyi gyárát, gőzmozdonyát s gépét mozgásba hozni’. — Az „Abdul-Aziz“ fölrobbanásáról a „Times“ bukaresti levelezője ezeket írja május 2- ről: „A hadviselés történetében a legvakmerőbb tettek egyike marad az, mely múlt szombaton az Al-Danán, Ibizila közelében végbement. Dubaseff orosz tengerésztiszt és a román flotilla parancsnoka, Murgescu vezetésű mellett, egy kis szakasz orosz katona hagyta el a Duna északi partját apró ladikokon neveztek Petra-Feter irányában , mely Macsinon alul s Ibrailával szemközt fekszik. Itt horgonyzott az „Abdul-Aziz“ nagy török monitor. Az éj egészen fekete volt s az oroszok számítottak rá, hogy a sötétben nem veszik őket észre. Már közelébe jutottak a monitornak. Ekkor az őrök észreveszik a mozgást, s harsányan elkiáltják magukat az éj országos Karolina kórházból, az ág. evang. szertartás szerint a kolozsvári közös sírkertbe boldogult édesanyja porai mellett elnyugtatni, mely végtiszteletre bánatos szívvel meghivatnak rokonai, barátai, pályatársai és ismerősei. Kolozsvárt, 1877. május 31-én. Müller Emilia, tanítónő. Müller Arthur mint testvérek. Müller Ödön, pénzügyi titkár mint atyja. Béke legyen a kiszenvedett ifjú kora sírja felett ! — Kivégeztetések az orosz táborban. Minden nap épületesebb tudósítások érkeznek az orosz seregről, bizonyítva egyrészt a felsőbb körök korrupcióját, másrészt a tömeg csekély lelkesedését a „ezett“ ügyért. Az elsőt illetőleg legkiválóbb eset az, hogy Kisenevben az orosz hadsereg élelmezési főintendánsa haditörvényszéki ítélet folytán főbe lövetett, mert a csapatok számára küldött liszt — fele rész anya. Gyönyörű versek, örökké szépek. Mint- vessük a szépet mindenütt és minden kor beegy sikolyban tör ki e szavakban: folyását vegyük számba Ítéletünknél, Segid-Jer, ragadd ki anyja kebléről, ha tudod elemzőbb Racine-nál Ifigenia azon mondása Euripidesnél nyugodtabb, inkább össze- melyben Akhillest lelkesíti, hogy az ő hálán szedi magát; a nő alárendelt helyzetével a trójai nők sirassák meg, kiknek fiait, megfelel félénksége. Racinek az emberiség kedveseit a görögök fogják elejteni. Budapest, jun. 1. Az oroszok részére torpedók szállítása a fiumei gyárból, körnevében uralkodik Agamemnon felett: ez a tehát több van mint lemondás, itt gadta ki visszavonult életéből. Maintenonban sikerül azt ismét összetörni ízzam.■ Hiályrendelettel megtiltatott, a modern anya, a másik nem képes ellen- önfeláldozás van. Saissy ez állítása nem égő asszony XIV. Lajos utolsó neje, Saint-Cyr , izmok, üterek, csontok ismét egyesülnek silansergunk mozgósítása iránt szegülni: ez az antik anyaszén üti meg a mértéket, mert Euripidesnél- ban, Versailles mellett, egy nevelőintézetet.A természetes gyógymód titokeljes beo- meg semmi végleges megálla-Legszebben tünteté ki Saissy - és ez is épen az képezi a fordulatot, hogy löge- állított fel nemes leányok számára. Ez in-! következtében, miért ne lehetne lepés nem történt, de az elren Patinoél is megtalálható — a két Ifigenia urát az a dicsőség lelkesíti, hogy Trója betétet előadta Ricine Andromaque-ját s kétséges az emberi testnek legnemesebb ré , a vonatkozó plökés/fleközti különbséget, vételét önfeláldozása teszi lehetővé. Maintenonnak annyira megtetszett Ricine köl-187évelia is?“ Ricine-nál Ifigenia mint egy fejedelem ! Ezután Saissy futólag megemlékezik Raci - ítészére, hogy magához hivatta és pártfogásába nő méltóságos fájdalmát fékezi, gondosan elne Fédrájáról, ez igazi remekműről. Elemző vette, Racine ekkor írja Eszthert, azután titkolja, kéri atyját, hogy hagyja élni, de jzét elhagyja ez alkalommal, csak kiemeli a Athalie-t. A kritika, mely le volt egy hivanem fél a haláltól. Engedelmes áldozat leszek, neked visszaadom a vért, melyet tőled nyerek. Eszébe juttatja ugyan atyjának a szeretet annyi jelét, melylyel elhalmozá, de igy folytatja: Ne félj, szívem a te becsületed félti Ily atya mint te vagy, szégyenét nem éri. Inkább panaszol szelíden, de ildomo: DÖ3«n az els] jelenetben, mikor halványan, meg kell hódolni. Az ármány újra megindul; 'át3ZOtt- «»a ujra egyesül csak attó h függ Ban és a büszke fájdalom szépségével. Szép ePtídve- EOrvál'go lankadt szemekkel, szakade a király becsülését megőrző. Ekkor egy hova ezeltéPöU r6Szelíl saját híva alló versek, hozott léptekkel, égő lázzal, azért királynői s véletlen kegyvesztést idéz elő Racinera néz megható _____ _ __ _______ _________ Oh de Euripidesnél Ifigenia a természeti soblejtéssel megjelent és panaszokba tört ki, ve. Ugyanis Maintenon asszony a király génleánya, ki a szörnyű hitre remeg, mint az “W akaratja ellen szeretni, őrjöngve szemidalian pazarlásait tovább nem tűrhetvén, üldözött vad félénken futkos, csüng az élerato kénytelen ! (J az egyetlen igazi Fédra, megbízta Racine-t, hogy irjon ellene egy eroten, fűhez, fához kapkod, hogy védje magát, kit valaha a Vitaplékiratot, Racine megírja XIV. Lajos haraga kis Oresztészt, mint gyermeket is kéri! Racine olyanoknak festő ez embereket....................... hogy kérje helyette atyját, így szól: ha milyenek, Corneille a milyeneknek kellene édes halandónak szemlélni a napot lenniök. Racine különösen a női jellemet, a S az alvilágot senkinek nem az. Bolond , női eszményt érti. Ethaim vágy. Vosz élet jobb mint szép halál. Szegény Racine ! Te sem kerülhetted Racine Shgemája keresztény,kinek lelkét ki a valódi hivatottak örökös ellenségeit: az reti^B^CD ^lete^ ^ifékel^ő 't^m^p^-a28' 'r‘*D'eket és rágalmazókat. Fédrát megtá- ----- - nai az orvosnoz tzanyotma, mibeu b«uyuyeti a szép életet, a kékelő távolt a kodpá madták. írtak sonneteket, epigrammokat el- ügyesei?"kikerülte a veszélyt. Maintenon így sau és azonnal feladatához írás hegyeket, a nevelő eget sutogó erdőket, leve. Drágán kell megvásárolni az irodalmi találkozás alkalmával Racine előtt igyekezik ,toit mialatt, moruioá • „Siessünk, mert a csergő patakot, szent forrásokat Szóval Eun- dicsőséget. Egy remekmű gyakran a legabb magát kimentem, de épen jött a király, Rafo.digai, vérből gyorsabban eltűnik az. pides Ifigemája valódibb Ricineé eszményibb keserűséget okoz. Mikor Ricine remekművét émne elrejtőzött és újra visszavonult, Atba cutyint nyúl a vadász elől.“ Racinenál a magas pathosz Euripidesnél át akarták adni, a „társaság“ azt a tréfát esi- hát leszokták a színpadról, Racine nem ér- * ’ A levágott fejet gondosan a nyakra isigaz szenvedély, amannal a kimért irály, ajánálta meg vele, hogy megvették a színházi tö meg a költői dicsőséget, melyet Athaliáleszté mineav csészében az anyagokat főz nyos jelenetezés ; emennél az érzés szabad jegyeket az előadásra és a színházat üresen ért megérdemelt. Csak halála után szere melyekre e kísérletnél szüksége volt örlése. _ hagyták Ez alatt elkészült egy térezrauuka, tett e szép darab számára babérokat, mely ’ jpey miként egyesítő és illesz é össze Mindkettőt bámulni kell; nem szabad Pradon Fédrája. E dirabot nagy tapssal fo 1699-ben ált be , mint az igazság védője a kettépjetszett idegeket, nyak- és melazon hibába esni, melybe esett La Harpegadták Racine elkeseredik, elhallgat. Elhagyja szenvedett és egy szép igazság mindig ér : csigolyákat izmokat, vízedényeket és bőrt, és Schlegel. Amaz _ Euripides művét s a színirodalmat. A középszerű tehetségerdemes arra, hogy érette szenvedjünk, az az ő titka maradt. Tény az, hogy utólnagyon gyengének tartja, Racine ét tökéletes- grassáltak. Hallgatása érthető, meglepő lélek; emez megfordítva Racine-ét ügyetlen, tekerőre és önérzetre mutat. Misok boszut ?lagi««nak tekinti. Ne legyünk elfogultak, tüze- álltak az ilynemű megtámadások ellen könyv-darab alapeszméjét. És mi ez lapeszme? Egy életemésztő, sorvasztó szenvedély, mely a királynői és még a női méltóság lepleinvel, mint Juvenal satirával, Dante a pokol festésével, Rabelais életeivel, Hugo a Chatiments-al. Racine hallgat és hallgat tizenkét éven át. A szolgaiság, közbutaság, tudatlanság ellenében megvetése hallgatásban nyilvánul. Tizenkét év múlva egy véletlen rabig fegyverezve, újra rátámad. Athaliában a főpap Jojeda, és az általa megmentett J,asennek itt az ön szerencséjére. Még egyszer kér désb ^ artTi f.nivr i»ionotpf cznnn f«i o..., az ember es ecy taimi láthatlanul, tholtei “■v,xv* •“ ra lobban. Kegye csak addig tartott, mig merészelték neki az igazságot megmondani. , r „ 0,mr/nvpir ré. XIV. Lajos indulatosan kérdező: „A miért att01 Y08Uak’ mely ö'reget a szegénlakre verset tud írni, azt hiszi, hogy mindent tud? 8*^re^adományozta. Most kaonónmos .j } Költő létére miniszter akar e lenni ? VttlUkviez egymástdl, i f , , r, . . .. , , _ Másnap reggel Osvald diakot lefejez-Most Saissy is elismerte, hogy La,os ték) és a klo gz!“ utál) lejót ésestét azonegoistavivoit Racine irányában , Maintenonnal az orVÜ8ho* beállitonak, ki igen gondo Hegedüs István. Ti gíaelt. Az álarcz. kiáltáa az orvos „Hol vagyok !* „Meg van men'vel* diadalmaskodva, „most csak öntől függ be veszélyes életét folytatni akarja, jövőre ismeretlen kell maradjon. Leghelyesebb lesz ha külföldre megy, de ha mégis itt akar maradni, viseljen álarctot. Ez különben az ön dolga, az én művem be van fejezve. Egy megfejtendő rejtély utolsó szavát akartam kitalálni. Megtörtént és én meg vagyok elégedve !“ A lefejezett a világba tért vissza. Amint a történet beszéli, még egy ideig Heidelbergában időzött, majd Prágába utazott, onnan Kassára és Pozsonyba, álarczával együtt, melyet sohasem tett le. A politikában is volt szerepe az álarcznak. Ki ne emlékeznék a Bastille-ben létezett „vas áiarczosra,“ azon titokteljes személyiségre, kit egy ideig kincstár felügyelőnek majd egy idegen követnek, sőt még a IV. Lajos egyik fivérének is tartották, és a kinek valódi neve még ma is rejtély maradt, ha mindjárt tudnák, hogy az álarcz nem vas, hanem csak bársony vagy selyem Ki ne emlékeznék I. Károly Anglia királya álarczos hóhérjára, ki ne azon szerencsétlen nőre, ki körülbelől 25 év alatt csaknem egész Európát beutazta, hogy a rokona aha megcsúfított fejét meggyógyitassa és a kit — míg végre Dieffenbach Berlinben sikeresen meggyógyító — csak álarczossá lehetett látni. Ki ne hallotta volna azon vezeklő rendről, melynek tagjai nagy csuhába burkolózva, a mult században, — sőt még ma is különösen Spanyol- és Olaszországban — mindenütt megjelentek, hol szerencsétleneket vigasztalni, elitélteket az utolsó útra kísérni és halottakat eltemetni kellett, kiket Schiller „Tell Vilmos“ utolsó felvonásában a megölt örgrófnál szerepeltet, és akiket a durva népéle« „akasztói» virága“ nevével illetett ? Ismeretes, hogy a világhírű, szép ének Re Schilos volt az első, ki a színészekkela6 ^a'^1.a/''^1,n1'^ a h'mld »annyira ellepnek az álarczot ajáuló, olyanokat, melyeket et, °gL10- Rw“ P101-0326'1 'a‘ saját felügyelete alatt készíttetett — a kü- P10 a czonveg elé lepni. Minthogy a különböző jellemek szerint, által csak az arcza ránult el, de a A mint régi emlékeknél stb. láthatni, “h/.® „zui?*?1’ ° ? fölfléPt,eal Bor‘ a régiek álarczán a száj igen nagy volt, és g . á oszti, mert e fehér tigris a hang erősítésére szolgált. E « 'gY , éne' Egy igen sajátságos „álarczos férfiú“ . L_'ft által om ^e .0' in* tartózkodott a mult században — ha a ha- i(azanai5iT n Q a ní!nt 6 aion,Iá —■ gyománynak hitelt adhatni — Magyarorszá ton.joXcp ? híráin j^0tQ’ la°em hangom és tehetségem birálandja meg. Ha már egyszer ' Lm Oivaldnak hivják, pozsonyi szü- Dél' letésü, és a maga idejében a heidelbergi TM Z 62 ,lél#t akk°r 8e“ egyetem legszebb diákja volt. Mint kalandhős és a merész dolgok kedvelője, egy éjjel kedvesét — egy igen előkelő hír leányát — elszöktette, és az őket üldöző atyát legyilkolta. Mindazonáltal elfogták, felismerték, bevádolták és halálra ítélték, fog megváltozni, így énekelt ő. Mindenki el lett ragadtatva, a tapsvihar elütni nem akart. Azután létéve álarczát. És a tetszést, melyet az énekesnő kiérdemelt, az esszony is megtartá. Néhány év előtt párisban a „Théátre , a tövei isz I, , tr „ , , ,Az ily esztelen tanulmányok mellett tök SÜrgőSOn folynak. Ön a fejét is elveszti !“ BéCS, jun. 1. Az OSZtrák „Most egyelőre, fiatal barátom, ön az, agotabizottság nem teSZ semmi ki azt elveszíti és pedig örökre, ha nem engedményt a vámrestitutió egymást, az élet melegét ismét felélesszék és a kialudt tüzet ismét meggyújtsák.“ „Tehát ön hiszi................?“ mormogd a diák. „Hogy fejét testével ismét egyesstem !“ kiáltá az orvos lelkesülten. Az elitélt testét 1000 frtért adta e fára egy villanytelep bifolyása és egy embervér, higany, amnicum és diachylumból álló [keverék által nemcsak a főt a nyakhoz erő* — Elmefuttatás egy Majomtól. — (Véga.) ,„statásairól és érdekes felfedezéseiről — az orvosi tudományt illetőleg, híressé vált. Belépve a szűk börtönbe, figyelmesen megvizsgálta a diák vonásait, nyakát és hasát, érülését rendesnek, fejét frissnek, homloküzetét nyugodtnak, szemét tisztának találá, majd felkiáltott: „Ez azon férfiú, kire szükségem van !“ „Tulajdonképen mit akar tőlem?* kérdé végre az elitélt. „Testét akarom megvenni !“ „Ah, felbonczolni és tanulni akar rajtam, hátha talán valami felfedezésre akadna gyilkosságom felől?* „Semmi esetre, válaszolá az orvos, „egy, látszólag lehetetlen kísérletet akarnék önön megkísérteni. Ha holnap reggel lefejezik, testét és fejét magammal viszem, és ha számításaim nem csalnak, mindkettőt összeillesztem és ön újra élni fog “ „Bolond ön?“ kérdé az elitért nevetve. „Legkevésbbé sémi Ha egy ujjat, vagy egy orrot levágunk, ügyes orvosoknak gyakran sikerül azt ismét összeforrasztani. Az síré, hanem csakhatTVKr »,á mütő bámulatára, „lejjeit ígyesített les mulatóit és kérdést intézte, ki szerződtetése alkalmával kikötötte, hogy mind a közönség előtt, mind a próbákon álh arczczal fod fellépni és ismeretlen marad. Természetesen a kíváncsiság ösztönzése folytén a részvét és pártfogás nagy volt, ámde az áll, hogy e titokteljes hölgy — meglehet ugyan, hogy a reklame egyik új neme — ismeretlen maradt. Masse Viktor gyönyörű kis operettéjá- Dek: „Az elfátyolozott hölgynek a valódi életbe való átfordítása vala. Nos elég az elmélkedésből és adieu! " (J W.) _ áá,ki tudja, Hogy mi tudjuk, hogy Jeananelatt Fratestivel 160 embert lövetett agyon és mág többet 6 ezernél kellett neki Oroszországba, a muszka, ki tudja, hogy mt.Uk, ht°F tegnap a krasovici táborban két fő- és három alhadnagyot lövetett főbe azt akarja, hogy mi ezt ne tudjuk, vagy legalább, hogy ne higyjük. Tegnap, Krajován ismét öt tiszt lövetett főbe. Itt ugyan azt beszélik oláh tisztek, hogy Krajován is készülőben van olyan katonai forradalom forma , s hogy az öt tiszt már ennek áldozata. Majd megtudok vasárnapig. A J. P." eredeti táviratai. (Délben érkeztek.) tiflisi táviratok nem tesznek erről semmi említést. Windon, jun. 1. Az alsóházban Bourke a kormány azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy sem Oroszország sem más hatalom másként nem képzeli magának a békefeltételeket, mint ahogy Európa azokba beleegyeznék. A hadügyminiszter kijelenti, hogy a hadsereg ugyan békelábon van, de a kormány nem hagyta tekinteten kívül egy hadjáratnak bekövetkezhető, de valószinütlen eshetőségeit. Bukarest, jun 1. A viddini kórház lövetése a balafati román ütegek által, határozottan dementáltatik. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő KL. PAPP -