Magyar Polgár, 1880. július-december (14. évfolyam, 149-303. szám)
1880-07-01 / 149. szám
czellér-képezdét megelőzőleg szónok érinti a phylloxera által az országban tett pusztításokat. Figyelmeztet arra, hogy mi a phylloxera ellen a legjobb eljárás. A helyiségeket, melyek Enyeden a vinczellér-képezde számára felajánltattak, kielégítőknek találta, de kijelentette, hogy nem szándéka ezentúl oly állami intézeteket felállítani, melyeknél a terhek és kiadásoknak legalább egy bizonyos részét az érdekelt felek nem viselik. Azzal végzi beszédét, hogy feladatunk legyen a nemzeti ipart és annak kiegészítőjét a földmivelést fejleszteni. Abban az esetben, hogyha az ipar kellőleg és helyesen fejlesztetik, annak közvetítője, a kereskedés szintén megtalálja a maga helyes útját az emelkedésre, mert ezek sincsenek egymással ellentétben, hanem közösen egymást gyámolítják. KÓBORLÁS A MAGYAR TENGEREN, természetes kikötő végén fekszik Csak másnap tudtam meg, hogy „Jole“ -nak egész éjszaka Chersoban kellett maradnia, olyan erős vihar dühöngött. Dehát miért is mentem én Chersoba? Hát azért, mert doctor vagyok meg professor. Márcziusban még v' -sinken halásztak az olaszországi halás.ik, kiket Ciozották lak kinak. E ciozották két kisebb vitorlással mentek halászni, s rengeteg fenékhálóikkal mindazt felhúzzák a tengerből, mihez a búvár kisszerű műszereivel hozzá nem férhet. Fiuméban is többször akartam rá ciozottákkal kimenni, de azt a hibát követtem el, hogy a révkapitánysághoz fordultam, hogy rendelje meg a csorettáknak, II. Chersoi kirándulás márczius végén, hogy álljanak rendelkezésemre s vigyenek magukkal, a révkapitányság ki is adta a parancsot, maga a révhadnagy Crespi úr beszélt velük, de amint meghallották, hogy doktornak és professornak szimez engem Crespi, úgy megijedtek tőlem, hogy soha velük kimenni nem lehetett — örökös furfangos kijátszásaik végre észretérítettek, hogy ön is kijátszaná őket. Tudni kell, hogy nagyon sokan arra törekednek, hogy vizeinkről ezen idegen halászokat letiltsák. Közöttük, e halászok közt az van elterjedve,hogy a „doktorok“ meg „professorok“ tartják károsnak, hogy ők halásznak. Ezért nem akarják a doktor meg professor urakat vitorlásaikra bocsátania, hogy titkaikat el ne leshessék, s ezért félnek nevezett uraktól. Így állván a barátság a halászokkal, hát átrándultam Chersoba, itt nagy titokban megmondtam ki vagyok s aztán jó ismeretséget csaptam a katholikus kántorral. De ennek meg is adtam az árát. E derék ember ugyan örvendett a megismerkedésnek s egész odaadással vezetett el a ciorották „padroné“-jához, hol jó dalmát bor mellett más napra elhatároztuk a „barátságos* kirándulást sült hal, és bor mellett megtartani. Egész lelki nyugalommal jöttem el ciozotta barátaimtól a kántor barátommal mikor ennek az a szerencsétlen eszméje jött, hogy látogassuk meg a kath. plébánost. Sok dolgom volt, de ez elől nem lehetett kitérni. Meglátogattuk. Másnap pontosan útra készülve éppen egy szolgafélét várok, hogy gyüjtőüvegeimet hajóra szállítsa, mikor udvarias kopogást hallok, s hatalmas „avanti“ kiáltásomra belépik a kath. plébános. Majd megöltük egymást tisztességgel, de végre is a pap győzött. Elmondta, hogy látogatásomat óhajtotta visszaadni s egyúttal meghi a 9 órakor tartandó nagy misére, mely ő felsége Rudolf trónörökös eljegyzése alkalmából történik. Én kínomba azt is megvallottam, hogy vastagnyakú kálvinista vagyok , nem használt semmit, el kellett misére menni, el kellett késni a kirándulásról, pedig szép idő volt. Soha sem voltam többet se kis, se nagy misén, nem is akarok menni, úgy elvette a kedvemet — ez a kirándulást elrontó nagy mise Másnap aztán megint megnyíltak az égnek csatornái — s kirándulásunk átváltozott biliárdozássá, sörözésé, adoma-mondássá. Csak harmadnap rándulhattam tengerre, mely kirándulásom a legdusabb eredményű volt — fogtam még pompás rákokat is, a scampiket, (Nephrops norvegicus), melyek Norvégiában jőnek elő s még csak a magyar tengerben, eszünkbe juttatva a jégkorszakot, melyben az állatvilág megegyező volt Európában csaknem mindenütt. E pompásizü rákokból jól felcsomagolva negyed nap haza rándultam; e rákok szolgáltak mentségül otthon a hőszszas kimaradás megbocsátására. Dr. Dezső Béla Bizony nem tudom, mikor lesz még időm jegyzékemben kuntus, s abból egyes tett, hogy mily irányban , mily eszközökkel induljon meg. Most e tekintetben másképen állunk ; végén vagyunk az országgyűlés második ciklusának, amelyben különösen közgazdasági szempontból s egyenesen az erdélyi részeket illetőleg is nagyon fontos törvényeket hoztak, jelenleg főképen ezekről kíván szólani. 1867-ben, midőn a magyar kormány a parlamentáris kormányzatot átvette, régió volt azon közigazgatási kérdések száma, amelyek máról holnapra az elintézést kiáltva sürgették. Nem lehet csodálni, ha a közgazdasági kérdések közül elsősorban a közlekedési eszközök s főleg a vasutak ügye vonta magára a figyelmet. De nem lehet tagadni, hogy az országgyűlés bizonyos rendszertelenséggel kapott munkába. Fölösleges vasutak épültek drágán, nem kellő minőségben, csak hogy mentül előbb meg legyenek. S aztán majdnem minden közgazdasági kérdésben a fiskális szempont praedominált, a közgazdaság valódi érdekei fölött. Ez részben Magyrszág akkori pénzügyminisztereinek tulajdomtható. Ily viszonyok közt nem lehet csodálni, ha forgalmi politikánk szintén nélkülözte a rendszert. Ezen egyszerre máról holnapra segíteni nem lehetett. Csak nyomról-nyomra lehetett azon eszközöket megjelölni, meg kirándulásokat elcsevegni, mert ha amilyek forgalmi politikánkat is helyesebb irányba terelhetnék. — E tekintetben a lefolyt országgyűlésen igen sok történt. Elsősorban hivatkozom a tiszai vasút megvásárlására. A tiszai vasút miatt az ország nyugati részét, valamint a fővárost az ország keleti részével közvetlen érintkezésbe hozni nem lehetett. Miután a keleti vasút már az állam kezébe jutott volt, fő dolog volt biztosítani a főváros számára az állam kezében levő egybeköttetést kelettel, s Romániával. Most már Brassótól a fővárosig — Szolnokon át — a magyar államvasutakon lehet szállítani. Ezáltal a kormány paralizálhatja ama hátrányos tarifatételeket, amelyeket az osztrák államvasut Románia és Németország között a maga számára szálrányosnak vélt. Ezért nem lehet vádolni az államvasut társaságot, melynek nem hivatása nemzeti és politikai szempontból intézni saját ügyeit. Kötelessége azonban a kormánynak megszerezni a maga számára mindazon előnyöket, melyek a nemzet jövőjének biztosítására szükségesek. És a tiszavidéki vasút megvétele által megadatott az államvasutaknak az a lehetőség, hogy a Romániából Észak-Németországba, Stettinbe irányuló forgalmat saját pályáin rendezhesse be. Egy másik nagyfontosságú eredmény az a szerződés, melyet az állam a déli vasúttársulattal kötött, és amely egyfelől útját vágja annak, hogy Budapestről a szállítás Triesztbe olcsóbb legyen, másfelől Fiume számára mindenekelőtt méltányos és a kormány befolyása alatt álló tarifatételeket biztosított s kivitte, hogy Zákány és Fiume között nem három rendbeli, két külön birtokos alatt levő vasúton kell az árunak ezután átfutni, hanem egyetlen s pedig az állam kezében levő vasúton. És itt önkénytelenül tűnik fel fontossága Fiuménak és a fiumei kikötőnek. Ezt illetőleg is jelentékeny intézkedések történtek. Mert ránk nézve legnagyobb fontossággal bír az, hogy Fiuménak a civilisáti kereskelmi forgalomnak megfelelő kikötője legyen. Az építés folyik és bevégződéséhez közeledik. E kikötő által exportunk teljesen függetlenül külföldi behatásoktól, biztosítva lesz az ország számára. E czélból történt az, hogy egy jó hitelű és máris sokat lendített társaságnak 130 ezer frt. biztosíttatott az export eszközlésére és amint már a tapasztalás is bizonyítja, e társulat nemcsak az exportot képes emelni, hanem az importot is, így Fiumén át az export is, az import is egyformán nő. Áttérek már most egy másik tárgyra, amely főleg az erdélyi birtokviszonyokat illeti és amely határozottan beletartozott legfontosabb közgazdasági kérdéseink sorozatába! Értem a birtokviszonyok rendezésére vonatkozó törvényt. A birtokviszonyok rendezése elodázhatlan szükségévé vált az erdélyi részeknek; ami közgazdasági szempontból hogy mily fontos dolog, feleslegesnek tartom fejtegetni. A jelenleg megalkotott törvény e tekintetben rendkívül nagy haladást tanúsított,minthogy e tekintetben nem is volt felfogáskülönbség az erdélyrészi képviselők közt. Legfontosabb e törvényben a költségekre vonatkozó intézkedés, ugyanis ki van mondva, hogy minden birtokos adójának arányában köteles járulni a költségekhez, s hogy azok nyolcz éven át félévi egyenlő részletekben, a netaláni kamatokkal együtt, az adó módjára fognak behajtatni. Szónok itt összehasonlítja a magyarországi birtokviszonyok rendezésével az erdélyit, s a törvényre vonatkozólag így szól: Nem mondom, hogy a törvény olyan, amelynek tán még egy betűjét sem lehet megváltoztatni úgy, hogy még czélirányosabbá váljék, de állítom azt, hogy gyakorlati, hogy nevezetes előlépés van benne. Ezután szónok áttér három oly tárgy fejtegetésére, mely az erdélyieket kirObrocco és Bora nem egyeztek volna össze, hogy hol az egyik, hol a másik kergessen le a tengerről, hát eddig rég messze meszsze járnék. Tegnap is kirándulásra keltem, hogy egy órai út után a Sirocco elől menekülve, haza fussak; ma pedig még kísérletet sem lehet tenni, hogy tenderre szálljak, akkora Bora dühöng. E miatt vagyok szobámba szorítva s csevegek szép időről, mikor tengeren jártam. Pedig mily csábítólag integet ablakom előtt álló karcsú kis gőzösöm a .Deli, hogy füttessek be s menjek már el Cario p a go-ig dolgozva a tengeren menetjövet, hogy lássam meg még Carlopagót, a magyar tengerpart utolsó főállomását modern csodájával, a kopasz sziklák közt levő paradicsomi kertjével, melyet a kath. papok imádsággal teremtettek. És én nem tudom eléggé becsülni e papokat, hogy e csodát megtették, hogy haszonra fordítok egy domb haszontalan földet. De azért mégis elcsevegem titkokkal : ki tudja, ki hol veheti hasznát ? Ezen tiszteletre méltó papok úgy jártak el, hogy híveiket úgy oldották fel bűneik alól, ha ahelyett, hogy nem tudom hány napig böjtölnének és mennyi imádságot mondanának el, hát minden feloldozandó bűnösnek hoznia kellett a papok sziklás területére 1, 2, 3, s több puttón termő földet, ki ki bűnei nagysága szerint sigy most a bűnös hivek is megpihenhetnek bűneiknek árnyékába, ehetnek bűneik gyümölcséből — lelki pásztoraikkal együtt. De nem csábíttathatom el magam, mert bár gyönyörködöm a viharban s egész mulatságom a veszély, de roszidőben semmit sem tudok dolgozni. Bizony egészen bajban vagyok a sok csábítással. Mert ha a zajló tenger miatt nem akarok kis gőzössel útra kelni, ott vár a buccarei kikötőben az Adria leggyorsabb és legszebb magánhajója, a herczegi „Hertha“, s rajta kellene lerennem az Adria mentében Siciliáig búvárkirándulásra, de ha erre az útra vállalkoznám is, társaim leszavaznának bizonyosan s igy várjunk jobb időre. Pedig előttem áll még egy szép út Lloyd gőzössel, le Dalmáciába, Görögországba s innen át Afrikába, de ez sem történhetik meg most, mert borús időben a horvát-dalmát partok megközelíthetetlenek. így tehát jó időre várok, míg utaimra kelhetek , mennyi elcsevegni valóval térek majd vissza, ha ugyan közbe nem lépik egy kis hajótörés, amelyben nekem is örökös részt kellene vennem? Várjon nem ez a utolsó csvegésem ? Nem akarom hinni. A jövőt nem tudva, csevegjünk az átélt múltról. Márczius 17 én szépre vált az idő, s így délután 4 órára jegyet váltottam Chelsoba. Négy óra eljött, a „Jole“ Lloyd gőzös utolsót fütytyentett hívásra s majd nemsokára kifordult a humei kikötőből. De az idő nagyot változott: a közeli partok ködbe vesztek, a hajóról zápor kergetett be, de hogy az asztal mellett se lehessünk kényelmesen, vad Sirocco zúdult a hajónkra, fél oldalra fordította s ezer kényelmetlenséget okozott. Ebben a kényelmetlen himbálódzásban értük el első állomásunkat, a Veg Ia szigetén levő Malinskát, hol csörgő esőben indultunk Cherso szigetének. Cherso szigete a legtekintélyesebb sziget partvidékünkön s Isztriához tartozik. Épen szemben fekszik Fiuméval, úgyhogy egészen elveszi a kilátást a nyílt tengerre. Késő este 11 órakor érkeztünk meg Chelsoba, hol a nyomorult, de azért méregdrága asteriába (korcsoma) kellett szállanom, honnan másnap aztán magánszállásba az osztrák „Deputato“ (kikötőfönök) közbenjárásával jutottam. A kis Cherso városa kellemes fokban érdekli és a melyek miatt történten vészi hegyekkel evedzve, mélyen benyúló jelenlegi utazása is Erdélybe. Ezeközül az egyik a a jutenyésztés, a másik a tordai bikatelep kérdése és a harmadik az Enyeden felállítandó vinczellérképezdének berendezése. Azon meggyőződésre jutván ugyanis, hogy az erdélyi juh, mint husjuh igen kitűnő és ezenfelül tejével is nevezetes jövedelmet szolgáltat, a kolozsmonostori juhállományt még jobb kosokkal kívánja elláttni a Romasquin-vérből és ezen anyagot, mint tenyészanyagot tartani fém Erdély számára. A bikaborjútelepet felállítani szükségesnek tartotta, s tavaly Rettegen már felállította, még mielőtt istállóba és telepbe tudta volna elhelyezni az állatokat. Jelenleg hatvannál több bika van ott és a bikaborjuk bevásárlása, az ország különböző részeiben megindult. A vin A HADMENTESSÉGI DIJ. TÖRVÉNY ÉS UTASÍTÁS*) a hadmentességi dij iránt. I. FEJEZET: 1 §• A hadmentességi dijat kötelesek fizetni: 1. a) azok, kik a hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlanoknak találtattak és mint ilyenek, az állítási lajstromokból törültetnek; b) azok, kik az utolsó korosztályban, vagy ebből való kilépésük után, mint hadi szolgálatra nem alkalmasak, az állítási lajstromokba visszahelyeztetnek ; 2. azok, kik az utolsó korosztályban, vagy ebből való kilépésük után, a véderőről szóló 1868. XL. törvényczikk 17 § a értelmében felmentetnek, vagy az idézett törvény 40. § ánnak c) pontja értelmében a tényleges hadiszolgálatból elbocsáttatnak ; 3. azok, kik katonai szolgálati idejük eltöltése előtt oly testi fogyatkozás miatt bocsáttatnak el, mely az illetőt nem tette keresetképtelenné és kinél a testi fogyatkozás nem a katonai szolgálat teljesítésének következménye; 4. azon védkötelesek, kik a törvényszerű szolgálati idő eltelte előtt, az osztrák-magyar monarchiából kiköltöznek. (1868. XL. t. sz. 55. § a.) Azokra nézve, kik ezen törvény hatályba lépte előtt az 1., 2 és 3. pontok alatt említett helyzetbe jutnak, a hadmentességi díjfizetés kötelezettsége azon évtől kezdődik, amelyben ezen törvény érvénybe lép. 2 §• A hadmentességi díj fizetésének kötelezettsége kiterjed: a) az 1 §. 1. és 3. pontjai alatt említett egyénekre nézve a törvényszerű szolgálati idő (védtörvény 4. §-a) mindegyik évére, melyet az illető még eltölteni köteles lett volna, azon esetbez, ha besoroztatok illetőleg el nem bocsáttatott volna ; b) az 1. §. 2. pontja alatt említett egyénekre nézve, a tizenkét évi szolgálati idő mindazon éveire, melyek alatt az illetőnek felmentési vagy elbocsátási czíme fennáll; c) az 1. §. 4. pontja alatt említett védköteleseknél a tizenkét évi szolgálati idő mindazon éveire, melyeket az illetőnek a védtörvény alapján még el kellett volna tölteni, akár alkalmasnak, akár a'.kamatlannak találtatott a hadi szolgálatra. *) Az Utasítás ott, ahol annak kiadatása a törvény helyes végrehajtása szempontjából szükségesnek mutatkozott, közvetlenül az illető törvényszakasz szövege után *) alatt vétetett fel. *) A hadmentességi dijat üzetni kötelesek tehát: a) azok, kik az 1869. évtől fogva egész az 1879. év végéig terjedő időszakban a törvény 1. §. 1. és 3. pontjai alatt emlitett okok valamelyikéből a hadi szolgálat alól felmentettek, az 1879. évtől kezdve a törvényszerű védkötelezettségük hátralevő idejének tartamára; b) azok, kik az 1869. évtől fogva egész az 1879 év végéig terjedő időszakban a törvény 1. §. 2. pontja alatt emlitett okok valamelyikéből a szolgálat alól felmentettek, vagy katonai szogálatból elbocsáttattak az 1879. évtől kezdve mindazon évekre, melyekre felmentési vagy elbocsátási czimük fennáll; c) azok, kik az 1880. évtől fogva a törvény 1. §. 1., 2. és 3. pontjai alatt emlitett okok valamelyikéből az állítási lajstromokból törültettek, azokba visszahelyeztettek, a szolgálat alól felmentettek vagy elbocsáttattak, azon évtől kezdve, melyben törültettek, visszahelyeztettek, felmentettek vagy elbocsáttattak, vad kötelezettségük hátralevő idejének tartamára, illetőleg mindaddig, míg felmentési vagy elbocsátási czímük fennáll; d) a törvény 1. §.4. pontja alatt említett védkötelesek a kiköltözés évétől kezdve a tizenkét évi szolgálat éveire, melyeket az illetőnek a védtörvény alapján még el kellett volna tölteni akár alkalmasnak, akár alkalmatlannak találtatott a hadiszolgálatra. 3. §. Hadmentességi díjat nem kötelesek fizetni : 1. a keresetképtelenek, a mennyiben egyszersmind vagyontalanok is; 2. a közsegélyben részesített szegények ; 3. a véderőről szóló 1868. XL. törvényczikk 18-ik §-ában emlitett védkötelesek és a népfelkeléshez tartozók, azon évben, melyre szolgálattételre behivattak. *) Hadmentenségi dijat szintén nem kötelesek fizetni: 1. azok, kik a véderőről szóló 1868: XL törvényczikk életbelépte előtt a szabályszerű dij lefizetése által magukat a hadiszolgálat kötelezettsége alól megváltották; 2. a törvényesen bevett egyház- és vallásfelekezetek papjelöltjei, növendékei és papjai, valamit a népiskolai tanítójelöltek és néptanítók, ha a törvény 1. §, 1., 2. és 3. pontjaiban említett okok valamelyikéből a hadiszolgálat alól felmentettek. A 2. pont alatti esetben azonba a díjfizetés kötelezettége alóli mentesség kedvezménye megszűnik, ha a papjelölt, papnövendék vagy tanítójelölt tanulmányaival felhagy, vagy a papnak, tanítónak, papi, illetőleg tanítói minősége megszűnik. 4 §A hadmentességi díj fizetésének kötelezettsége megszűnik : a) a hadmentességi díjköteles egyének halálával ; b) ha a díjköteles a közellátásban részesített szegények sorába jut; c) az osztrák-magyar monarchia egyik államterületéből a másikba való kiköltözés által azon államterületre nézve, melyből az illető kiköltözött. 5. §• A hadmentességi díj czimén befolyó összegekből. Elsősorban egy külön alap képeztetik, mely 1. a rokkantak eltartása javítására (8. §) , 2. a hadsereg, hadi tengerészet és honvédség állományához tartozott, az ellenség előtt elesett, továbbá megsebesülés vagy hadi fáradalmak következtében elhalt havi díjasok és legénység gyámoltalan özvegyeinek és árváinak ellátására fordítandó. (9. §. a.) Másodsorban az említett összegeknek egy része a mozgósítás esetében behívott állandóan szabadságoltak, tartalékosok és honvédek gyámoltalan családjainak felsegélésére fog fordittatni. (9. §. b.) A véderőről szóló 1868. XL. törvényczikk 18. § a értelmében tábori szolgálatra behívott védkötelesek, továbbá a felhívott népfelkeléshez tartozók egyenlőknek tekintendők a sós hadhoz, (haditengerészet) és honvédséghez tettleges szolgálatra kelli voltakkal. 6. §. Az 5. §. szerint képezendő alaphoz, a magyar korona országai, ez időszerinti ujonczjutalékaik arányában, évenkint 857,470 osztr. ért. forinttal járulnak. Ezen alap, kamattal együtt, mint külön álló alap fog a . kir. pénzügyminiszter által kezeltetni. 7 § A 6. §. értelmében alakított, alap felett rendelkezés joga a honvédelmi ministert illeti, egyetértőleg a közös hadügyi miniszerrel. Háború esetén ezen alap az e törvényben kitűzött czélokra egészben is kimeríthető. 8 §. A rokkantak eltartásának javítása eszközöltetik. 1. A hadsereg, haditengerészet és honvédség azon egyéneinél, kik az 1875 : LI. t. sz. alapján jutottak és ezentúl jutni fognak katonai eltartásban esetről esetre kegyelmi uton adományozandó személyes pótlék által, ha szenvedett sebesülések vagy hadi fáradalmak következményei rendkívüli figyelembe vételt igényelnek, és ha az érdekeltnek eltartási illetéke, ezerkétszáz forint összeget meg nem halad, a sebesülési pótdijt ide nem értve. 2. A hadsereg, haditengerészet és honvédség azon egyéneinél, kik katonai eltartásban az 1876. LI. törvényezikk életbelépte előtt jutottak, eddigi eltartási illetékeihez százalékos pótléknak engedélyezése által, és pedig: a) a korábbi nyugzsoldos (nyugzsold igényüket fentartó) rokkantak állományához tartozó altiszteknél, közkatonáknál és ezekkel egyenlő rendfokozatú katonai személyeknél, a nekik járó nyugzsoldbeli illeték 50 százalékával; b) azon havi díjasoknál, kiknek az előbb fennállott szabályok értelmében megszabott eddigi katonai nyugdíjuk ezer forintra nem terjed, az 500 frtig terjedő nyugdíj 20 500— 800 , „ „ 15 800—1000 „ ,10 százalékával. A 2. b) pontra nézve azonban elvül szolgál, hogy habár a százalék szerinti számítás magasabb összeget eredményezne is, a megjavított nyugdíj egyfelől az ezer frtnyi összeget, másfelől pedig azon összeget, semmi esetben nem haladhatja túl, mely az ugyanazon díjosztálybeli egyenlő rendfokozatunkat, az ily dijosztályzatba nem tartozó havi díjasoknál pedig az egyenlő illetéküeket,az 1875. LI. törvényczikk értelmében és a jelenleg érvényben lévő havi díjtételek alapján illetné. Ha a dijosztályzatokba tartozó havi díjasok évi nyugdíja háromszáz forintnál kevesebb, az háromszáz forintra még akkor is felemelendő, ha a százalék szerinti számítás eredménye annál kisebb összeg volna. 9 §• Külön törvény által fog szabályoztad : a) azon eljárás, mely a hadsereg, haditengerészet és honvédség állományához tartozott, az ellenség előtt elesett, továbbá megsebesülés vagy hadi fáradalmak következtében elhalt havi díjasok és legénység gyámoltalan özvegyeinek és árváinak eltartásánál lesz követendő; továbbá b) azon módozat, mely alatt a mozgósítás esetén behívott állandóan szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek gyámoltalan családjainak segélyezése lesz eszközlendő. IPARÜGYEK. (Folytatás.) Műhelyi gyakorlatok. Ezeknek czélja az egyes iparágaknál használt fő és segéd nyersanyagok természetének és tulajdonságainak, valamint azok helyes kezelésének és alkamazásának megismertetése. Az újabb s czélszerűbb szerszámok, készülékek s gépek bemutatása, s azok kezelésének legalább részben való begyakorlása. Átalában a műveletmódok lényegének, de különösen a főbb műveletmódoknak átdolgozása s azoknak újabbak feltalálása czéljából való tökéletesítése. Szerkezeti részletek és a magánipar felhasználásával egész szerkezetek készítése, amelyek alkalmával a változatosságra különös gond azért lesz fordítva, hogy a tanuló a szakjához tartozó gyártmányok választéka felett minél nagyobb áttekintést nyerjen. Az intézet tanműhelyei az ezen czélokra szükséges csakis újabb speciális készülékkel, műtárgyakkal s gépekkel szereltetnek fel, a közönségesebb műveletmódok és gépek pedig tamiloknak a helybeli iparhelyeken és gyárakban fognak bemutattatni és lehetőleg begyakoroltatni. A tanitás tárgyait felvilágosító jegyzetek. A közös tanulni valók czímén felsorolt tantárgyak oly mérvű tárgyalásának — mint azt a részletes tanterv mutatja — az a czélja, hogy a különböző középtanodákból és a gyakorlati térről nyert tanulók előismeretei — melyek a különböző tanítási rendszereknél fogva sem lehetnek egyformán rendezettek és többé kevésbé hézagosak is — egyöntetűekké tétessenek és kiegészitessenek oly módon , mint azt későbbi alkalmazás kívánja. E szerint: A nyelvtani oktatásban az a cél tűzetik ki, hogy a tanulók a mondattant s átalában az egyszerű irályt megértsék, s ezekben főképen az üzleti ügyiratok szerkesztése begyakorlására szorítkozzanak. Erre az első évben három óra fordittatik azon okból, mert ennek folytatására csak a harmadik évben a könyvviteltan előadásánál nyílik ismét némi alkalom. Ezekben az intézet minden tanulójának annyira kell menni, hogy a jelzett fokig a magyar nyelvnek szóban és írásban urai legyenek, s az összes üzleti ügyiratok szerkesztésében kellő jártassággal bírjanak. A mai üzleti viszonyok sok követelményével szemben ezek nélkül, bármily technikai szép képzettséggel bírnának is, csak félemberek lesnnének. A menyiség és természetien alaptudományoknak tekintetnek, s e szerint méltányoltatnak. A tanterv felölel azokból annyit, amennyi az egyes szaktárgyaknak tudományos alapon való tárgyalásához szükséges. A mennyiségtan teljes mérvben hasznosíttatni fog, még az üzleti életben előforduló számtani műveleteknél is, melyekre szintén kellő gond fordíttatik. Az egyes részeknek a kijelölt sorrendben való előadásával könnyittetik meg az egésznek megértése, s a menyiségtanból előzetesen tárgyaltatik mindaz, a mire az ábrázoló mértan és a természettan megélhetésére már csaknem a kezdetnél szükség van. Az átalános vegytan csak az elemek s egyszerűbb vegyületek ismertesére, az alapfogalmak tisztázására terjesztik ki ; nyujtatik ebből az összesnek annyi, a mennyi e tudományból átalános ismeret gyanánt szükéges és annyi hogy ez azoknak is -a kik a rokonszakcsoportok hallgatóivá lesznek — kiindulási pontul 8 alap gyanánt szolgálhasson. Az ásványtan egyesíttetett a vegytan,na, mert a kettő között természetes kapcsolat van, az szolgáltatja az anyagot és mert a tantervbe felvett ásványok tulajdonságai, gyakorlati értékesítése a vegytan eszközeivel és módszerével könnyen , előnyösen magyarázhatók meg. S a vegytanra nem nyomul teherként a jegedtan, mert ennek csak azon csekély töredéke adatik elő, amely a kőzettanra nélkülözhetlen vonatkozással van. A vegytan és természettan tanítása nagy részben kísérletekre alapulaik, s a kísérleteket a különböző készülékek alaposabb megismerése és az azokkal való bánásmód begyakorlása végett, a tanulók is lehetőleg átdolgozzák. A kőzettan nem annyira az átalános ismeretek körét gyarapító, mint inkább szaktantárgy főképen azon anyagokat tárgyalván, amelyek ipari fontossággal bírnak, és sok irányban alkalmazást nyernek; épen ezért e tantárgy mintegy bevezetésit szolgál különösen az építészeti és vegyészeti szakcsoportnak s a fém-vasiparnak. A mértani rajzolás előkészítés a szerkesztő szakrajzoláshoz. Tárgya a mennyiségtan egyik részének, a mértan főbb elveinek alkalmazása , mint szerkesztés, és az árázoló mértanból a vetülettannak teljes átdolgozása Ezenkívül az ebbeli tanításnak feladata még az is, hogy a tanulók a mértani rajz technikájában már az első év folyamán kellő ügyességet szerezzenek, ily módon meg legyen könnyítve a haladás a szakosztályokban — különösen a szerkesztést illetőleg. A szabadkézi rajz és mintázás az első évben csak arra szolgál, hogy általuk a tanulók felfogása az alakok részarányosságának s összhangjának megítélésében fejlesztessék és alakító kézi ügyességek több irányban gyakoroltassák; a többi évfolyamokban azonban, ezek már részben szaktárgyakká tétetnek — különösen az építészek, fém és faiparosokra nézve — oly módon, hogy álta ok a műépítészet alaktana, s ennek alkalmazása megismertetik. Ami a szakmatárgyakat illeti a tantervben különösen ennek a gyáripari szakcsoportra vonatkozó részében, csak egy töredéke fogaltatik azon iparágaknak, melyek az ott elkülönített öt csoporthoz tartoznak, amelyeknek ez idő szerint némileg teljes jegyzéke a következő : a) A szervetlen vegytan körébe tartozó iparágak: Mész, fősz és czer fentégetés; a szintelepítő halvány (chlor) vegyek s a szervetlen festőanyagok gyártása és alkalmazása; sódén kóosav, a salérom s a salétrom tartalmúanyagok, a gyújtószerek gyártói; a közönséges s tűzálló tégla, az az üveg az agyagáruk, majolika gyártása és festése; a fehér és színes zománcz gyártása. A viz vegytana, a gázokat tartalmazó viznemek gyártása. Az ipar czéljára szolgáló különböző pornemek gyártása. A papírgyártás. A grafit és szén ipari feldolgozása. b) A szerves vegytan körébe tartozó iparágak. A keményítő gyártása a gabonneműekből, rizsből és burgonyából, a különféle tápszerek gyártása, A sbor vegytana, sör, szesz és eczet gyártása különféle anyagokból, a kenő anyagok s olaj gyártása és alkalmazása, a viasz tisztítása, a a szappan különböző nemei, az illatszerek a stearin és fagygyúgyertya gyártása, a gummifélék és kautsuk, az enyv, lack, firniss és a cyanvegyek gyártása. A téntanemek, szerves festőanyagok gyártása és alkalmazása, a bőrgyártás. A világító gáz gyártása. c) A fém vasipar. Rövid áttekintés a vas és más fontosabb fémek kohászatában, különös tekintettel Magyarország fémkohászatára. A különböző aczélnemek gyártásmódjának és tulajdonságainak ismertetése. A mezei gazdasági szerszámok, a kézmű és gyáriparban használt szerszámok gyártása. A honvéd felszerelési fémtárgyak gyártása. A különféle rugóneműek, a kocsitengelyek s más felszerelési fémtárgyak gyártása Az épület felszerelési fémtárgyak gyártása. A szegecs, csavar, láncz és késjártás. A vasutak czéljára szükséges u. n. elszigetelt alkatrészek gyártása. A kerti és házi vas és rézbútorok gyártása. A könnyebb vasszerkezetek mint kentés,ablak s tetőrácsok kerti kioszkok, virágházak szerkesztése s berendezése. A drót, drótkötél, drótszövet s egyéb drótáruk gyártás. A szeggyártás. A húzott vas acél sárga és vörös rézcsövek gyártása az építészet, gépészet és a különféle iparágak czéljára. A diszrézcsövek gyártása. A galvanizálás, a galvanizált, zománczozott rézlemez, edények, konyhaszerek gyártása. A lemezfűtőkályhák és főzőkemenezék (takaréktűzhelyek) gyártása Fűtési és szellőztetési berendezések. A horganyöntészet s a horganylemez tárgyak gyártása; a réz és bronzöntészet. A különböző fémtárgyak aranyozása, ezüstözése és aranyozása. A vasöntészet négy főneme: a gép, mű és kereskedelmi, a csőöntészet, a lágyított öntvények gyártása. Az aczélöntészet. d) Faipar. A hazai különféle fanémek ismertetése, tekintettel azok czélszerű felhasználására, értékesítésére. A far előkészítése , levágása, feldarabolása, légii és mesterséges szárítása, raktározása. A különböző faipari gyártmányok részletes ismertetése, milyenek a tejes, vizes és boros edények, csomagoló ládák, mezei gazdasági szerszámok, szeg, zsindely, nyeregvázak, jármok, csapok, gyufapálczácskák stb. szóval mindazon gyártmányok ismertetése, melyek a háziipar foglalkoztatásával és a gépipar felhasználásával tömeges termelés alapjául szolgálhatnak, s amelyekkel más iparágakat hathatós támogatásban lehet részesíteni. A vasúti talpfák, a hajó, szekér s vasúti kocsi alkatrészeinek gyártása. Padlókockák s bútorboríték-lemezek gyártása. Házi, konyha és kerti egyszerűbb bútorok s gyermekjáték tárgyak gyártása. Esztergályozott tárgyak, a hajlított fa, műbútorok és gyermekbútorok gyártása Az épületek fafelszerelése a berendezés eddig ismert minden műtárgya