Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)

1881-01-01 / 1. szám

kedvezőnek mondja, sőt ha azt csak a legközelebbről lefolyt 1879. évben észlelt egészségi viszonyokkal hasonlítjuk össze, a kedvező állapot még inkább ki fog tűni»’’ Nemcsak ragályos kórnemektől, pusz­tító járványoktól, hirtelen feltünedező és rohamosan terjedő kórnemektől volt ugyanis vármegyénk területe e lefolyt éven át megkímélve, hanem még azon rendesen előforduló és már honossá vált bántalmak is, melyek egyik évben úgy, mint a másik­ban, egyaránt elő szoktak állani és a halá­lozási okokat képezni, még ezen rendes bántalmak is oly feltűnő kevés mérvben jelentkeztek, mint 4 év óta nem, így a váltóláz, mely megyénket min­den évben rendesen az őszi és igen gyak­ran a tavas­z hónapok alkalmával meg szok­ta látogatni , ez év folyamán csak is a késő őszi hónapok alatt mutatkozott in­kább általános jelleggel s ekkor is eny­hén és nem számos eset képében. Míg p. i. a mult 1879. év tavaszán és őszén is a váltóláz-betegek havonként 3—4 százra rúgtak fel, ez évben csakis november ha­vában tett a betegek száma 220 at s a tavaszi hónapok alatt alig, a többi őszi hónapok alatt pedig csak is igen kevés fordultak elő. Asonló és igen felette örvendetes iható különbség mutatkozik a rona­klubnál is, ugyan­is a mult évben e bán­­vadon járásban számos község 'reséget szenvedett, most a ’tán nemcsak az egyes eső­­enyhébb, hanem még ő is lassabban történt, egy járásban voltak fél jóval kevesebb,­­ számmal és fa­­községben. Uralkodó kórnemek génk területén is az ,nt különbözők voltak,­­ negyedében és a hi­­alatt leginkább a lobos­­-, mellhártyalob, izületi A tavaszi hónapok és a hónapjai alatt a hurutos fél- és gyomor­hurut, tüdő ,é, egy nehány községben az utol­­art hónapok alatt még a vérhas is ütek előtérbe. A nyáron, főleg annak el­ső, melegebb felében a lázak, hagymáz néhány esete, a hagymázszerü, sőt ismét heveny bél-lob cholerin voltak emelkedő­ben.­­ Ez utóbbi főleg julius havának első részében néhol oly hirtelen és heveny tü­netek kíséretében kezdett fellépni, hogy félni lehetett annak járványnyá iajulásától, mit azonban a hirtelen beállott hiresebb időjárás még idejekorán meggátolt. a járványos kórnemek közül minden évben szoktak megyénk területén is spo­­rtidisze itt-ott egyes szétszórt ese­tek feltünedezni s a nélkül azonban, hogy járványnyá fajulnának, ismét elenyésznek. És így történt ez év folyamában is, úgy, hogy a hagymáz néhány hete kezdett vili bánffy-hunyadi, almási és mocsi já­rásokon előtünedezni, de egy pár halálos kimenetel után végleg elenyészett é­s jár­vány alakot nem öltött. Nem igy volt a vérhassal, mely szep­tember és augusztus hó folyamán nehány községben fellépett és az almási, mocsi, tekei járásokban néhány hétig tartó jár­­ványszerü bántalommá fejlődött. A többi járványos kórnemek közül egy sem háborgatta vármegyénk lakosait, noha a himlő elterjedésétől félni lehetett, miután ez néhány távolabb eső, de vasút­tal összeköttetett megye területén kiváló módon uralkodik. Beoltatott ez évben 17 oltó ke­rületben 17 oltó orvos által 6498 oltásra alkalmazott -i gén közül 6423. Jó ered­mény volt 6205 esetben és betegség miatt nem oltatott be 69, meg nem jelenés mi­att 71. A mocsi kerületi kórházban ápolta­tott ez év folytán 151 egyén, 79 fi, és 72 nő. A központi fegyenczek között, bár­ok eddig elő szokatlan nagy számmal vol­t, sem járvány, sem ragályos kórnemek u uralkodtak. Az idegen hatóságok átiratai közül mi­tjük a Kolozsvár szabad várossáét a Bartha Miklós féle ügy­­ejegyzői előterjesztés után Gy­ő­r­ Miklós alispán állott fel és egy­­ébben emlékezett meg azon al­másról, mely méltó indignatiót tunkba a cseléd. Mind helyi bé­­ezek gratulácziók! őrködjünk, elsőben szabónk kéri a nadrág­­is árát. S mily élelmes, még a pas­­t is fölszámítja ! A másodikban czipészünk juttatja tiekbe a sarkot; harmadikban házigaz­dánk emlékezik meg rólunk, stb. stb. Az egész csomagban alig egy-kettő igazi gratuláczió­­... Már most üljünk le szép csöndesen, erőszakoljuk magunkra egy hidegvérű an­gol pepecselő és kitartó természetét, s szá­mítsuk ki: hány újévet kell még megérnünk addig, míg a cso­magban mind csak tiszta gra­tuláczió lesz!... Mert csak az lesz igazi boldog ujesztendő! A többi: Uresítendő ?... Patvarba ul. Mindössze is csak a fejelés ! Amolyan igazi boldog ujesztendőt kívánok én a Magyar Polgár minden olvasójának! Tussal Q. keltett minden becsületes embernél. Jegy­­zőkönyvre indítványozta vétetni, hogy vár­­megyénk anell­iakábi­­sainak^g esetet, hogy azon két hitvany vármegyei ezrednek tisztje. A közgyűlés egyhangúlag mondá ki, hogy Kolozsvár város feliratát pártolja; azon szellemben szintén felír, s az alispán által ajánltakat jegyzőkönyvre veszi. Több más kisebb ügyek eloterje** tése után a gr. főispán előterj*««­­sére megválasztattak. ... . A ló­állító bizottság elnökeiül . a. a b. hunyadi kerületben: Józsika Samut; r . , b. a teherben: pr. E a z a r Az adófelalól*«®!*« bizottság tag­jául ; p a a 1 Gyn^t és Hoszszu Theo-Philt Tiszfiügyészi helyettesül: Dr. Ro­­senberger Albertet. A­­könyv hitelesítésére pedig kikül­detett Szabó József, dr. Bánffy Ernő, Petrán János. Ezután kezdetét vette több albizott­ság tagjainak megválasztatása a következő eredménynyel: I. A központi választmány­­b­a : Barcsay Domokos, Bartha Ferencz, dr Bánffy Béla, br. Bánffy Dániel, Bóuis Ist­ván, Elekes György, Duha Imre, Gyar­­mathy Zsigmomd, Gyárfás Benedek, P. Hor­váth Kálmán, Hosszú János, Hosszú Theo­­phil, dr. Kemény János, Korbuly Bogdán, Boheczel Mihály, Lászay Ferencz, Macs­­kási Péter, Gaal Gyula, Kertész Sámuel, Simay Lukács, Sikó Lajos, Szabó Gyula, Szabó József, Szacsvay Sándor, Szigethy Miklós, dr. Wermescher Gyula. II. A közigazgatási bizott­ságba: Lészay Ferencz, Szabó József, dr. Bánffy Ernő, Gyarmathy Zsigmond, Barcsay Domokos. III. A bíráló választmány­ba: dr. Kemény János, Dr. Berde Áron, Boheczel Mihály, gr. Bánffy Béla, Szacs­­vay Sándor. IV. Az igazgató választ­mányba: Lészay Ferencz, Sárkány Fe­­recz, Erdélyi Sámuel, Velics Károly, Hos­- Szu Theophil. Végül a gróf főispán tisztelet­beli főjegyzőül kinevezte P­a­a­l Gyulát, tiszteletbeli árvaszéki ülnökül I­n­c­z­e Emilt, és tiszteletbeli aljegyzőül Sárkö­zi Istvánt. A MULT ÉV HALOTTJAI. Fejedelmi s­z­e­m­é­l­y­e­k: Fri­gyes Krisztián Ágost, Norvégia örököse, Schleswig holsteini herczeg; Sarolta, Schles­wig holstein-sonderburg-augustenburgi her­­czegnő; Ernő, solm-braunsfelsi herczeg, a braunsfelsi ág feje; Mária Alexandra, orosz czárné. Katonai méltóságok. Magya­­rok: Albertfalvi Koppi József nyug. tá­bornok, Szathmáry Miklós honvédezredes, somlyói Nagy János, nyug. altábornagy, Kacskovics Iván honvédezredes, Perczel Aurél honvédőrnagy, WUMdnok: San­aoa cs. kir. táborszernagy, az idősb Skobelev, Leiningen-Westerburg Viktor gróf altábor­­nagy, Westphal Fülöp angol tengernagy, Witzleben porosz altábornagy, a porosz „Militär-Wochenblatt“ szerkesztője, don­­nersbergi báró Hoffmann Lipót, cs. kir. altábornagy. Államférfi pír miniszterili diplomaták. Mag­tál, a magyar tud. ok szágos képviselő, az i­mánynak egyaránt dis man, volt udvari kan Grammont herczeg, 5 Seymour angol diplon franczia közoktatásügy­ben volt angol minit Dalwigh báró volt bac­soli báró volt olasz gern Henrik volt mimi Felsőházi t lók,­­méltóságok, vies Ágoston, bácsmeg­­yetten, Szende Béla nia,Ulu _____ mássy György gróf, Csekonics János,­ Mi­­kes János grófok, Molnár György, báró Jó­sika Gyula, Bothos Kálmán, Márkus Ist­­ván, Katona Lajos, Zakó Sándor, Jeney József Füzesséry Sándor képviselők, gróf Zichy-Ferraris Viktor volt képviselős bel­­ügyminiszter államtitkár, kinek gyászos vége még ma­i emlékezetünkben van, Tu­­l?k. ,Z.Simonyi Simon, Gál Mihály Vajda János, Békassy Lajos volt képvise­­lők, örményi József Zalamegye főispáni, Balogh Kornél Győrmegye főispánja,­ báró­ja, Barcsay László’volt ek: báró Giovanell,"Fái Auersperg Frigye, 1 képviselő, urakházánál­ (5-6) herczeg, az osztrák Konstantin Lodron Laterano lez Hubert’ saz.^urai örökös marsall, Do­­nátusban nn lberali,sok feje a belga ae­­sple­n ’ ^ mann József osztrák képvi­­’ Trnauer Ferencz a reichsrath tagja. snl Afud080k» tanárok, orv.p­­t .­ Magyarok : dr. Ribáry Ferencz egyed­i tanár, Haberern Jonathán egyetemi est Aristoteles műveinek fordítója, dr. Szaboky Adolf az iparosügy lelkes támo­­gatója, Mihályi Károly, a nagyenyedi kol­légium tanára. Külföldiek: dr. Boll Fe­rencz híres római tanár, egy bíborfaj fel­találója, dr. Grillparzer Lajos, a költő dédunokája, Feuerbach Frigyes híres phi­lolog, Debaize abbé, Benary afrikai utazó a szanszkrit, nyelv jeles művelője, dr Men­­delssohn-Bartholdy Pál (a zeneszerző­ fi.) kai csillagász. Hivatnokok, birák, tiszt- Ivett«« D­ín Ma­torok- Löw Tóbiás he-S£5u áT?nugyé8Z’ nkivá,xó képzettségű ehoUnvir, r­ii«7.t4y, torontálm Br. Imre’ biztos (öngjtt kir. tábi '•ijas Halom tehet-g Szi dsz­tálJanácsos,' Bodota «­m­adévai törvényszéki elnök. Külföldiek- Bauer Károly, a trieszti főposta igazg­a­ta, Lauzendorf Lajos lovag cs. kir. “Udl­arók hírlap irók. Magyarok. K. Pap Miklós, a kohszaván .Magyar Polgári politikai napilap szerkesztője, történeti mű szerzője, Kubiogi á­galmas és tehetséges iró, ki gvu. a nyomornak esett áldozatul, Indali Gyu­la öngyilkos fiatal költő, Tóth földi terán hirlapíró, a hivtalos lap rovatának egykori vezetője Kunra­csy Sándor, jeles kertész. Külföldiek: K­lak Ernő, híres berlini tármuv. Grant de Cassagnac franczia író, né­­met műtörténész, Eugéne Mirekour­­ franczia író, Budi­eus Aureli cheni politikai iró, dr. Schillip nészeti író, Flaubert Gusztáv czia regényíró, a „Madame I­lanunde“ szerzője, Frauusted rész író, dr. Löftier Ádám publicista, Paul de Musset Ira­fred de Musset bátyja, Mari svájczi műtörténész, Blotnicki Friedmann Bernát jeles oszt­­ótársaság főigazgatója. Georg­­ládi nevén Evans Anna egyike a legüive­sebb angol regényíróknak, Taylor s­égén angol írók, gróf Marescotti Pál apát, ura mai költő Modenában, báró Schiezhta Ka­milió író, Glinga orosz költő Feusz, nürn­bergi hirlapíró, Bittner német színműíró és színész, Holter Károly német költő. Festők: Magyarok: Orlay Petrica Sama, Petőfi barátja, jeles magyar törté­neti festő, sorsüldözte művész, Mezei La­jos nagyváradi festő Külföldiek: Geyliog Károly udvari üvegfestő Bécsben, Feuer,­bach Anzelm velelenczei történeti festő Corge angol tájképfestő, Gallimar Ágost franczia történeti festő, Roger, Louis Du­bois (genre) franczia festők, Hellich (tör­téneti), Krüger (tájkép), Hellweger (törté­neti), Weissenbach (tájkép), Steidler, Her­mann (történeti), Willers, Seer (arczkép), Wittmer (történeti), Kahren, Ebersberg Károly (állat), Adam Jenő (csata), Nabb Vilmos (történeti) német festők: Holt Vil­mos angol tájképfestő, Lessing Károly, a karlsruhei képtár igazgatója. Szobrászok, rézmetszők, építészek. Magyarok : Alexy Károly. Külföldiek : Thonald Laudauer angol réz­metsző, Louis Jaquemont rézmetsző, Szo­botka cseh szobrász, Klotz Gusztáv dóm­­építő Strassburgban, Orlovszky híres len­gyel építész, Barry angol építész, Kohn berlini építész. Színészek, énekesek, szín­­házigazgat­ók. Magyarok: Nagyné Benza Ida, a nemzeti színháznak felejt­­hetlen primadonnája, Paulai Edéné, ked­velt színésznő, Mezey János 88 éves ének­­tanító Kajászó-Szentpéteren, Kacovinszky János énokan, P­ittmyi a­ napszí­j­ tagja, Frivisz Vargittai Anna, a nép-­ hol, színház ifjú énekesnője, Kéler Ilona fiatal kolozsvári színésznő. Külföldiek : Simon Gyula orosz udvari színész, Schebesta Ká­roly jeles prágai színész, Eichman, a karls­­badi színház igazgatója, Rochy Károly, braunschweigi színház-intendáns, Steiner az An der Wien színház igazgatója. ZanfiRZArzfu­r­ás virtUÓZ Ok­­k, világhírű lee Dejazet i­gazgató Pa­­lémet zene­­művirtuóz és Julies olasz arius, a var- Pavliss­zá- Offenbach, -J ------1 görög koz­­p­ontját, me­lyet a választott bírósággal szemben elfog­lalni akar. Kumunduros külügyminiszter tudniillik, mielőtt hivatalosan vagy fél­hi­vatalosan tudatták volna vele javaslatukat a hatalmak, jegyzékében kifejtette, hogy határozottan elutasítja a görög-török ha­tár rendezésének ezt a módját. Kumun­duros miniszter fő érve az, hogy a válasz­tott bíróság szervezése megsemmisíti a berlini conferencia határozatait. Sokkal fontosabbnak tartjuk a „Pol. Corr.“ római tudósítójának azon értesü­lését, hogy a hatalmait megállapodásából előre ki van zárva a választott bíróság tározatának fegyverrel való végrehajtása. Különben Párisban sem gondolnak az ítélet erőszakos végrehajtására. A hatal­mak — mint Parisból írják — nem akarják a felekre kényszeríteni a választott bíró­ságot. Pá aczélos hajók kiküldésére senki sem gondol, hogy az egyik vagy másik fe A GÖRÖG PARLAMENTBEN. a Journal des Debats“ athéni le­velezője, Charmes Gabriel a hellének par hmenti életéről a következőket ,ria* A képviselőház »árnyalásai wfia ** aszok ép úgy lehetnének francziák, vagy Ellenben a pallikároknak ft fostapella (fe­hér ing) határozott nemzeti jelleget köl­­csönöz. Ha a képviselőházba belépünk, azt hisszük, hogy oly színházi próbán vagyunk, a­hol a szere­plők egy része felöltötte jel­mezét, másik fele azonban rendes ruh­ájá­ban van. . . .. E hasonlat még feltűnőbb lesz ann­­ál, hogy a pallikárok nagy része hanyag helyzetben, azon operai statisztára em­lékeztet, kik a függöny felhúzásakor a ke­reveteken hemperegnek. Vörös sapkáik, hímzett dolmányuk, fehér ruhájuk, hosszú fekete karmantyúik, melyek lábaikat tér­den felül födik, a­hol kötővel kecsesen vannak összebogozva, felelevenítik az unal­mas tárgyalásokat. Különben nem egyedül a pallikárok azok, kik kitűntek az által, hogy hanyagul ülnek székeiken; ellenben egyedüliek, kik e nonchilanciát elegan­ciával egyesítik. A képviselők nagy része ez üléseken fedett fővel, bottal kezében, felöltőjét szé­ke támlányára vetve, azzal a feszélytelen­­séggel vesz részt, mely az angol alsóház tagjainak sajátja. A tribünök szintén így vannak megtöltve: mindenkinek fején a kalapja, a­mi megfelel a keleti szokásnak. A másik keleti jellemvonás a nők elkülönzése, kik külön karzatra vannak kárhoztatva. Bementi jegyre nincs szük­ség. Mihelyt az ajtók felnyílnak, kiki ke­res magának helyet. A nép rendesen nagy tömegben tódul oda. A szabályok tiltják a tetszés, vagy nem tetszés nyilvánítást, ehez azonban csak a képviselők alkalmaz­zák magukat, míg a közönség hangosan ki véleményét. Az ülésen rendben a legnagyobb nyugalo­n utalkozzm­. Láttam Trikupist, ki három órán keresztül a leg­élénkebben beszólt, s alig szakították meg vagy szóltak közbe egyszer-kétszer. Igen ritkán lehet hallani: „Nagyon helyes!“ vagy „Nem igaz!” s akkor sem a ház tagjainak sorából hangzik fel a közbeki­áltás. Az elnök helyzete igen könnyű, leg­nagyobb gorombaságok meg vannak en­gedve, mert a nyelv szelleme hozza azt magával, mely igen kedvező a szónoki ki­fejezések és rábeszélésekre nézve. Parlamenti viharok ritkán keletkez­nek. Mialatt egy szónok a szószéken azon fáradozik, hogy Demothenesnek Aeschi­nes elleni kifakadásait utánozza, azalatt a többi képviselő egész kényelemmel szür­csölgeti limonádéját, melyet, mint valami kávéházban, hordanak körül; a „kármen­­tő” az elnöki állvány mögött van, itt né­hány korsó vizet és pár tuc­at czitromot mindig láthatunk. Minden dolgot családia­san látszanak elintézni. Ha valaki kifáradt a tanácskozásban, néhány pereznyi szüne­tet indítványoz, s ekkor mindenki fel­kel helyéről, a­nélkül, hogy az elnök, vagy a többség határozatát bevárná. Ily pillanatokban dohányoznak teremben, mert a képviselők a tribünön álló viaszgyertyán gyújtják meg szivarrai­vatkozunk igen ki­ebben a­­zt, hogy a párisi hedwi^haosulfttwl viselwt.ek 05- yza'ki-v jog-U­Ogarszág iránt. t?á“.d?rb,et: Mitettük ut . Wrt, az osz-Bt,Urhatkere3k*edeln)i°6*erződés trák-magyar-azerb kwe Pe­ter Lloyd. tárgyalása mega a^nban cs ak a tegnap-USaSi­d Ez utasítás hir szerint eDgesztelékeny. madt. tak LEVELEZÉS. Sz. Somlyó, decz. 27. , ------- ép úgy von­zatva, mint a színi újdonság által. ezony fát8 ^ 1 Zelegdy Mártonná urasz­­ezony játszta már megszokott és mégis ke­dvendrVe8 alakitással' hogy a közönség kedvencz népszínmű énekesnőjét számta­lan tetszésnyilatkozatokkal halmozta népdalait megujráztatta, aratott a­­kakadu­ dallal A sz. Somlyói „műkedvelő társulat“ karácson másod napján 142-ik előadásául Almásy Tihamér Borzáné Marcsája népszínművét adta elő nagy közönség előtt mely nemestápflf minden rendes helyet de még pótzárflléket is elfoglalt. Nemcsak bomlyó, hanem az egész vidék intellicen­sei, esetleg mind'a kettőt.'erösTakkaTk^- kory cSlTrânÎ? îfkX JíS -°U a Jo'é' szentse a választott birósá,* .. y . f­autl tekintetből választott biróság ítéletének el­fogadására vagy végrehajtására. . . Konstantinápolyban veszedelmes áram­lat indult mag. A törökök ismét arra si­mítanak, hogy a nagyhatalmak nem tud- t ak megegyezni egymással a görög-török .Ik r?ndezDS($'ek módjában vagy \Z alább oly eszközökben, araelvek ériw ntenek a török korraányf h kénys:0- területet engedjen át oXLI 8, nagyobb fognak megegyezni a hatalmak­­tíi T?rtl­k4k r akk0r * fegyTer {0~ d0‘a törökök kÖZt' A Ut, mindenes«''« ok iSeu'T'iA hetöJ^t, s*á,nitáVe,r’ de az/al hetjíí»^ s Hzamolniok kell a törökök w^Oglia, sőt Francziaorazág i3 5-^thet a legyőzött görögök room p.­dig alig' .. . o, Törökország el­é kiváló tetszést melyet ügyesen exequált. Borzállóban alig tudtunk hir­telen ráismerni Szathmáry Irén kisasszony­ra, ki a naiv salon szerepekből most lé­pett a népszínmű alakjai közé, a föllépé­seitek ilyen sikere uuta nem tudunk meg válni attól a sejtelemtől, hnay a kisass/ou az öszszel „rokoni látogatás“ czm­ pesti s/.ini képeidében pr.vát órá O.vau Borzáné asszonyom volt^^pjft"vet' ügyes nagyasszonyom mikor ftivin togós meay^cake imkor 0 y* illett vola» ..JI^HHult. » puf Kőházba is’ 3ok Hnelyett Marcsa és Borzáné igiaán atet érdemeltek meg ez estén. Nagy istát Bölöni Sándor ur személyesité. ZQ népdalait, szép tenorral énekelve a mű kellemes néjü és sokszor ismételtetett Faragó Sándor ur kitűnő Péteri­­ Kata k. a. igen jó Vércséné volt ki­váló szépen alakított Faragó ur azon i lenetben, midőn küzd azon elhatározás lett, bevallja e apaságát 8 válaSztja a fon házat vagy elhagyja nevét 8 leányát « közönség úgy at mint Vércsénk fran­an­sabb jeleneteikben zajosan megtapsol» a mellékszereplők közt Puskás Jóska ur­á­­­nos Gyurka volt, Farkas Ferencz ur pé­­dig nagyszerű Bunkó, kit ne­n hozom zavarba az, hogy a czukorpapir mázsásokba tudtán kívül valódi 50 fontosokat csempész­tek bele az előadásra, úgy jászott s emelget­te biz ő ezeket igy is, mint ha csak széllel lettek volna bék­éivé, minden meghökke­nés nélkül. Különben meg kell vallanunk érdemének csökkentésére, hogy erővel el akarták vinni athletai alakja miatt gárdis­tának. Vércsét Józsa Adolf, Ordavt T.ászInfiljlwZn O . a . I. —/ ■ —­­A jótékony nőegylet (Veres kereszt) angyalfia gyanánt 200 frt értékű ruhane­műket osztott ki ünnep szombatján a sze­gény gyermekek között, mint az e czó­ra rendezett termény- és ipar­kiállitás jöve­delmének egy részét. A kiosztási ünnepé­lyen Szalgházy Józsefné úrasszony az egy­let elnöke tartott beszédet, melyre Nagy László ur mondott a szülők nevében me­leg köszönetet. Sa ni­ta to. köt. keid­éiy K.Th. APRÓSÁGOK, Törvényszéken. Bevezetnek egy ismeretes tolvajt, ki újra lopással van vádolva. ,, ,, — Mit akartál csinálni a lopott tárgygyal? — kérdi az elnök. Mire a vádlott szeretetreméltóan: — Önnek akartam adni angyalnába, elnök úr, mert oly gyakran jártam már ön előtt, hogy bizony ennyit megérdemelt tőlem. * A vizsgáló biró előtt • , , , ., — És mit csinált a hullával? — kérdezik « ,.».«„..» ta­rt ki önérzetesen.* A keresztatya kérdi fiától, hogy hányadik lett az új osztályozásnál? • , — Óh, most sokkal jobb helyem van, mint tavaly volt. Tizennegyedik vagyok. — Hisz’ nekem úgy tetszik, nyolczadik voltál ... _ Igaz keresztatyám. He az meneze mellett ülök! — Honnan jösz barátom ? — Vadászatról X. grófné birtokairól­— Sikerrel vadásztál ? — Csak egy szalonkát lőttem. — A grófné ? • . . • Olvassa az atya egy újságíró szerencséj­ét . , — Újabb bizonyiték arra, hogy az ember soha se írjon semmit ! __ Akkor hát én nem is tanulok tovább ! — ugrott fel vidáman kis fia, meszsze lökve a tollat magától. Egy néger asszony szoptatja 1m gyerme­k Jó anyám, szólt egy elhaladó akkor hát/íz tejeskávé ! -V SZÓ a 18-ik századból: -'^beszélik egy előkelő hölgynek, hogy M köztársasági hajlamokat v, r — Nem lehet máskép, felel az *“ga­­tra elaludtam vagy egyszer­­ előszobám É elm­es házi ur, uvója megyAl-Az u. évnegyedkor nagy csa­tozott. Egyik szabást egy KJ j lád, a másikat egy orvos előbbiek Az uj lak­aids­zagoldni kezdettek, nem tize» k aonyahtabort, ■ *ugo Mire a h?*i ur.ft Alliért, de tekintse _ Igen, fölemeltem a házbért, Az előnyt ■ orvos van a háznál. Az orvoshoz pedig így­­— Csak a hogy tavaly idén a ke­tekintetből fiúcska, MINDEZ­ T. . . A «Keleta nem Széchy Károlynak. Te mét foglalkozik a ^ka nek hires termékeivel Talán tetszik ne tetszikc, mi nem 10D(jl riogatjua benne.­­ . A .Kelet“ azt m fanyt csinálunk. A mi igaz, az bűnrészességet. Szószerintk verseit, szószerint reminiscentiákból, az és a Ju-Tus viczczeibő De legyen a „Ke­szer életében: vegye fig ama közléseket olyan í sértők, melyekből kivil az ő karácsonyi aprós gél nem­­eszese A mi pedig nevezt rülmény! És igy a botrány a „tisztelt laptárs* tar szén magának. * A „Kelet* mérgei * rontunk annak a Sz „Bessenyeidről ilyen ír­mányt itt még 1872-be tett egy fővárosi napilaj­kun dolgozik stb. Pro primo: nem­­ Széchy­re, hanem ő­seivel a tisztességnek csak konstatáltuk Ennyi az egész. Pro secundo: ismt­telt laptársunk* számár­­ór mondását: „Ne adi Ugyan ki beszélt nulmányról akár egy ár’ Egy hanggal sem­­­mit Széchy Károly 187: megbotránkoztunk azon, 25 én aggatott a „Keler A „tisztelt laptárs* mint kriminális eseteki hivatkozik a vádlottnak életére. Ennyire nem vagyon scandalózus rosszak, de nem állítottuk szerzőjük • A „Kelet* a­z­t h­i­r­ó­t­a­g három s­a­j­t­ó­h­i­meskedtünk“ Széchy Ká: E három sajtóhiba, hogy „sede“, — „ezédai helyi „egyszer* helyett „eze: matva. Tehát mi csak ezek Tehát ama versekben eg­y OIS semmi sincsen ?­ Oh Keleti oh . .. Széchy ur „két évig ti­kai tanulmányok vége, ezt is megtudjuk a „Kell Kár hogy nem tudt rácsonyi verseményekből. Mert ezek után szint a költőt, hogy külföldi­t csak annyi haszna van, r salzkammerguti kirándulás Pénzprédájáa A „Kelet" különben ja magát, hogy kritizálták Vörösmarty! és Petőfit És ha úgy írhatta Petőfiről, bátran írhatunk d ROLY-ról i^L—A~ A ,^let‘ közread gúnyversdi is, mely Petőfi Minden ember tudhat­­atlanság volt Petőfivel sz ismét tudhatja minden em let* karácsonfáját inegsz­­íkünk meg szent iga kor ama gúnyverset igy ti „A Kelet pediglen erőit­ Széchyke pediglen poéts Kelet­et pediglen elolva És ennél még nagyobb ins No már most ez m többé­­ hanem — igaz! * „Nekünk elégtételül Kolozsvár legi h t e 11 i g nek és férfiúinak tetszt ránk.“ Ezt mondja a „Kelet Megbocsát, ba pusi hiszünk el neki mindent. Ily Minthogy a „Kelet*­­ melegült abba, hogy név töljen­­ugyanegyet kóts­ágítókul maga mellett: —­jük­, szíveskedjék ama „ht nők és férfiak“ névBől kiknek a Széchy ur versei Érdekes lista lehetni Megtudjuk a Kelet-bí soha olyan „ügyes* „szert nem­ közöltünk, minek a Szé ezeknek csak „kissé lendülete“ van, a mi­k­a­i­l­a­g min­g­a * t M­o­nd­u ii lyegylTifyBijAv-^ SzífTbuiáJf­yné egyszer­i v­ilimé­yik vwjéki szinpadon hölgyet jA'Wott , a vándor „m­üvésznők­ je a királynét a darabközben valami rangért alált mondani, s mikor a vetett, Jemg egyszer ismétel zathmáryné elfeledke­­ztupanon van, összecsapta­tálkodva szólt a királyného­ zl Szamosujvárk­, decz. 27. 1880. Tisztelt szerkesztő ur. Városi mű­kedvelőink folyó hó 26-án a „Dal Zene­egylet” és „önkéntes tűzoltó-egylet“ ja­vára tánczvigalommal egybekötött műked­velői előadást rendezett___Az előadott színmű Várady Antal pályadíjt nyert „Tőr” czimű vigjátéka volt. Nem czélom a műkedvelőkről hosz­­szas színi referádát, annál kevésbé kriti­kás imi, azonban el nem mulaszthatom, hogy a közreműködésről méltányos el­ismeréssel meg ne emlékezzem. Voith Kata kisasszony (Adél), Kor­buly Mari kisasszony (Teréz) kiváló jó kedv­vel, nagy otthonossággal és sok érzéssel játszták szerepeiket, sűrű tapsokban és ki­hívásokban részesültek. Lászlófi Mariska kisasszony (Mina) kis szerepében kedve­sen játszott. Esztegár László (Béla), Dr. Martonfi Lajos ur (Jenő) helyes felfogás­sal s jeles alakítással adták szerepeiket, „Czenczi" szerepét én játszódtam. Az elő­adás könszes lövesfilme 217. frt 20 krt tett, melyből a költségek levonása után fenn­maradott tiszta jövedelem a fennirt­ózá­­sokra fordíttatott. A tánczvigalom a legderültebb ke­délyességgel hajnali 4 óráig tartott, me­lyen városunk szépei nagy számmal voltak képviselve. Közleményem ez évben utolsó lévén, óhajtom, hogy a t. szerkesztő úr a bekö­vetkező újévet kívánt jóllét és megelége­désben érje el és élje át. M. I. kírtom Gmol uj lakó van !

Next