Magyar Polgár, 1884. április-június (18. évfolyam, 76-149. szám)

1884-04-02 / 77. szám

o­ zattal felkéri a Nagyméltóságu Igazságügymi­niszter ur ő excellentiáját, ezen felterjesztett inditvány magas pártfogolása és az abban szükségelt további magas intézkedések meg­tételére. Levelezés. Segesvárit 1884. márcz. 31. (A nagy-küküllőmegyei tanító-egylet szervezkedése.) Tekintetes szerkesztő úr! A tíz év óta fennálló hévízi tanitó-tes­­tület ez évi rendes közgyűlését Segesvárit tartotta meg, s bár Segesvár nem esik ezen tanitó-egylet kerületébe, hanem attól megle­hetős távolságra, mégis a testületi tagok a gyűlésre igen szép számban jelentek meg, a­mi által az ügy iránti érdeklődésüknek szép tanújelét adták. Ezen gyűlésen egy üdvös terv került szóba. Nem egyéb ez, minthogy Nagy-Kükül­­lő megyében általános tanító-egylet alakíttas­­sék, miért is ez alkalommal a megye terüle­tén lakó összes tanítók meghivattak. A gyűlés legszebb pontját képezte T­i­­szávszky Dániel tanítónak a „magyar nyelvnek idegen ajkú népiskolákban való mi­kénti tanításáról“ tartott felolvasása és Sze­­pesy Hermin tanítónő gyakorlati tanítása. Miután a tanítás a közgyűlés által valódi­­ minta-tanításnak nyilváníttatott, Horváth Lász­ló kir. tanfelügyelő indítványt tett egy nagy­­küküllő­ megyei általános tanitó-egylet alakí­tása iránt, mi nagy lelkesedéssel el is fogad­tatott s az egylet alakítása kimondatott. Ez után Horváth László elnöklete alatt meg­előzőleg tartott értekezleten elkészített alap­szabályzat-terv olvastatott fel, mely minden pontjaiban elfogadtatott. Az alapszabályok fel­olvasása után beiratkozott 2 alapitó és 50 rendes tag. Az alapitó-tagság dija egyszer s mindenkorra 30 forint, a rendes tagság dija évi 1 forint. Tisztviselőknek megválasztottak , elnök­nek Horváth László kir. tanfelügyelő, alel­­nöknek Rohn Nándor állami elemi iskolai igazgató-tanitó, jegyzőknek: Tiszávszky Dániel, Gábos Dénes és Munteanu Já­nos, pénztárnoknak Balázs Imre fehéregyhá­zi ev. ref. lelkész, ellenőrnek Kovács Sán­dor tanfel­ügy­előségi tollnok, és 8 választmá­nyi tag. Mikor az egylet így megalakult, egy ro­mán pap által indítványba hozatott, misze­rint a gyűlésekről vezetett jegyzőkönyv román nyelven is legyen szerkesztve,tekintettel a sok román tanítóra. Ez el is fogadtatott, oly hoz­záadással, hogy a magyar szöveg tekintessék hitelesnek. Horváth László kir.tanfelügyelő, mint megválasztott elnök a megalakult egyletet igen szép beszéddel üdvözölte, melyben a nagy­­kü­küllő megyei tanító­ testület hivatását fejte­gette. Valóban helyes volna, ha ezen egyletet minél szélesebb körben támogatnák, mert itt a nem magyar ajkú lakosság között nagy hi­vatása van, melynek az igazán nemzeti érzü­letű Horváth László, tevékeny tanfelügyelő, elnöklete alatt szépen meg is fog felelni. A gyűlés után társas ebéd volt, mely­ben magyarok és románok egyaránt, mintegy 60-an vettek részt. Annyi volt itt a felköszön­tő, hogy ezekből egy hosszú névsor telnék ki. Nagy-Küküllő megye tanítóinak értelmez­sebbjeit öröm volt itt együtt látni. Nem ta­núsít ez kevesebbet, mint hogy magyar és román szépen megférnek együtt, ha egy esz­me lelkesíti. Az épen megalakult tanitó-egyletnek, hogy virágozhassák s hivatásának megfelel­hessen, pártolásra van szüksége, de feltesszük N.-Küküllőmegye értelmiségéről, hogy pártolá­sa által ez egyletet előbbre segíteni törekszik. x. y. A tud. akadémiából. (A karácsonyi-díj. A Péczely-dij Széchenyi István gróf levelei. .A szlávok és a magyar keresztény terminologia.) Budapest, márcz. 31. A magyar tud. akadémia ma dél­után gróf Lónyai Menyhért elnöklete alatt összes ülést tartott. Az ülés megnyitása után Hunfalvy Pál jelenti, hogy Lönroth Il­lés kültag f. hó 19-én 82 éves korában Hel­­singforsban Finnországban meghalt. Lönroth a Kalevala fin néposz kiadása által európai hír­névre tett szert. Hunfalvy kéri az akadémiát, hogy fejezze ki táviratilag részvétét a fin irodalmi társaságnak Lönroth elhunyta fölött. Az ülés az indítványt elfogadta. Ezután dr. Heinrich Gusztáv olvas­ta fel a jelentést a karácsonyi drámai pályázatról. A karácsonyi 200 arany ju­talomra 1883-ban komoly drámai művek pá­lyáztak. A beérkezett 46 pályamű Zichy An­tal t. tag elnöklete alatt Arany László, Hein­rich Gusztáv, Pompéri János és Szigeti Jó­zsef tagoknak adatott ki bírálat végett. A 46 pályamű között csak kettő volt figyelemre méltó: a 16 számú „Tiepolo“ czimü tagpedia és a 37 számú „Nora“ czimü dráma. A bírálók közül egy 16 számút tartotta a legjobbnak, kettő a „Norá“-t jutalomra ér­demesnek s a többség viszonylag legjobbnak találta. Egyik sem találtatott általában olyan­nak, mely a pályázati feltételeknek megfelel s azért a bírálók indítványozzák, hogy a ju­talom ne adassák ki, hanem az 1885- diki jutalomhoz csatolva, mint 400 arany jutalom tűzessék ki a jövő pályázaton. Az akadémia ily értelemben határozott a jutalom fölött s a jeligés levele­ket elégette. F­r­a­k­n­ó­i főtitkár jelenti, hogy az aka­démia mult nagygyűlésén a Péczely-féle alapítványból 1000 frtot tűzött ki a ma­gyar történelemből vett olyan színműre, mely 1882—83-ban nyomtatásban megjelent, vagy valamely színpadon előadatott. A mai napig, mint utolsó határidőig egy nyomtatás­ban megjelent színmű: Kendi Margit, Bar­tók Lajostól, s kettő­ kéziratban : Julia, tör­téneti tragoedia 3 felvonásban s Titok és Áldo­z­a­t, szinmű 3 felvonásos, az utóbbiak zárt jeligés levél kíséretében küldettek be az akadémiához. Minthogy azonban az utóbbi két szín­mű szerzője nem igazolta, hogy művük vala­mely színpadon előadatott volna, ennélfogva a pályázatra nem bocsáthatók. Az első, Kendi Margit, bírálatra az első osztálynak adatik ki. Fraknói megjegyzi, hogy a pályázati szabály értelmében minden, az említett időközben nyom­tatásban megjelent szintit pályázónak tekin­tetik, habár nem is küldetett be az akadé­miának . A Lukács-féle alapból szintén 1000 frt jutalmat tűzött ki az akadémia Ka­zinczy Ferencz életének a meg­írására s felhívást tett közzé, hogy a pályáz­ni kívánók küldjék be ajánlataikat s tervraj­zukat az akadémiához. A mai nappal lejárt határidőig csak egy ajánlat és tervrajz érke­zett be és pedig dr. Bayer Ferencz lőcsei ta­nártól, mely birálat végett szintén az I. osz­tályhoz tétetett át. E jelentések után felkelt Gróf Szé­chényi Béla tiszteleti tag, hogy egy nagy­becsű ajándékot jelentsen be az akadémiának. Nevezetesen oda ajándékozta az akadémiának, halhatatlan atyjának gróf Széchényi Istvánnak társulatokhoz, egye­sületekhez s egyesekhez irt leveleit, melyek 7 kötetet tesznek ki s 1833—43 közt írattak. „Felejthetetlen atyám­nak szellemi kincseit — úgymond a nemes gróf — annál is inkább ajándékozom az aka­démiának, mert ez minden alkalommal jelét adja alapitója iránti hálájának“. (Éljenzés.) Az elnök köszönetet mond a kincsekért, melyek a Széchényi-bizottságnak fognak ki­adatni. Az összes ülés után az I. (nyelv- és széptudományi) osztály tartott ülést, melyen dr. A­s­b­ót­h Oszkár vendég olvasta fel: „A szlávok és a magyar keresztyén termino­logia“ czímű értekezését.Ebből a következőket közöljük. Történetíróink ki­váló szerepet tulajdonítanak a cseheknek a magyarok keresztény hitre való térítése körül. A nyelvész itt-ott e szerep egyes apróbb vo­násait is kiolvashatja még a magyar nyelv­ben lerakott emlékekből, a meghonosodott szláv szókból. Mégis nem a cseh nyelv hatása szól ezek­ből a szókból, hanem az általános egyházi szláv­­nyelvé, az úgynevezett ó-szlovén nyelvé. Ez magyarázatát talán abban leli, hogy e csehek akkor szintén az ó-szlovén nyelvet hasz­nálták az egyházban, a­mire több jel látszik mutatni. De más módon is magyarázható e körülmény. A csehek talán csak a főbb papi állá­sokat foglalták el — az alsó papság a szlo­vének közül került ki, akik tudtak magyarul is, megértették a cseh térítőket is, tehát na­gyon alkalmas közvetítők voltak. A szláv ha­tás nagysága kitetszik abból, hogy több egy­házi kifejezés ószlovén eredetre mutat. Ilye­nek : kereszt, keresztény, koma, pogány, eret­nek, malaszt, hála, oltás, szent, angyal, pap, barát, apát, apácza, kanonok, prépost, püspök, zsolozsma, vecsernye, zsoltár, karácsony, pün­kösd. Ide tartoznak még a hét napjainak ne­vei is: szerda, csütörtök, péntek, szombat. Más kifejezésekben csakis a sajátságos észjá­rás mutatja meg a szláv hatást, mint a kö­vetkezőkben : keresztelni, keresztnév, kereszt­víz, keresztlevél stb. Ebből az összeállításból — úgymond értekező — kitetszik, mennyire részletesebb képet rajzolhatunk e fontos moz­galomról, ha a nyelvben rejlő tanúságot für­késszük, mint­sem ha tisztán csak írott for­rásainkból szedjük adatainkat. Ezzel az ülés véget ért, makról sziveskedjenek a Magyar Polgárt minél többször és minél részletesebben tudósítani. Gyors, tárgyilagos és hig­gadt hangon tartott tudósításokat kérünk. Hagyjuk a minden áron való szenvedélyeskedést ellenfeleinkre; mi magunk csak ott lépjünk fel keményeb­ben, hol elveink,­ vagy pártembereink védelme ezt elkerülhetlenül szükségessé teszi.* Gyergyószentmiklós, márcz. 29. Tegnap tartatott meg a gyergyó-k­e­­rületi s­z­a­b­a­e­lvü-p­ár­t alakuló és szer­vezkedő közgyűlése, melyen M­i­k­ó Árpád szol­­gabiró urnak, mint a megyei szabadelvü-párt központi bizottsága által a szervezés keresz­tülvitele czéljából felkért elnöknek meghívó­jára, úgy a város, mint főként a vidék elő­kelőségei igen szép számmal jelentek meg. Elnök melegen üdvözli a szép szám­mal megjelent párttagokat s rövid és szépen átgondolt beszédben hangsúlyozza főként azt, hogy ő sem jelen alkalommal, sem netán ezu­­táni ténykedésében a vélemények szabad nyil­vánítását pressionálni nem akarja, s kijelent­ve azt, hogy ő mivel állását is a közbizalom folytán nyerte, sem nem akar, sem nem óhajt a magas kormány megbízottja és közegekint szerepelni, hanem függetlenül saját meggyőző­dését követi. — Felfejtve röviden a szabad­­elvü-párt czélját, — mely nézete szerint az országban ma egyedül kormányképes — s te­kintetbe véve vidékünk speciális érdekeit is, azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy Gyergyó választó­közönsége a szabadelvüpárt körül fog teljes számmal csoportosulni, — a gyergyói szabadelvű­ pártot megalakultnak je­lenti ki és élteti azt. A felhangzó lelkes éljenzések elhangzá­­sa után felolvassa dr. Dobránszki Péter jelenlegi gyergyókerületi orsz. képviselő üd­vözlő társürgönyét, mely hosszan tartó éljen­zéssel fogadtatott. Ezután szót emelt Császár József úr, Szárhegy község köztiszteletben álló jegyzője, s tőle megszokott szónoki hévvel előadott tar­talmas beszédében felfejtve a szervezkedés szükségességét s azt, hogy az óhajtott czél csak úgy érhető el, ha tetterős és független férfit állíthatunk a párt élére, s mert min­den követelményeket feltalálhatni vél M­i­k­ó Árpád ur személyében, ajánlja őt a szabadel­­vű­ párt elnökévé megválasztani Lelkes és hosszantartó éljenzés követő szavait . M­i­k­ó Árpád ur, engedve a köz­óhajnak, elfogadja az elnökséget. Ezután hajolván előbbi szónok indítvá­nyára, a gyergyókerületi szabadelvű­ párt és végrehajtó-bizottság jegyzőjévé ifj. Puskás Lajos, közig. joggyakornok választatott meg, szintén egyhangú felkiáltással. Következett a központi végrehajtó-bizott­ság és a községi intéző bizottság megválasz­tása, mely következőleg ejtetett meg. A vég­rehajtó­ bizottságba beválasztottak: Alfaluból: Horváth Károly és Gál Ignácz; Ditróból: Fü­­löp István, Mezey Ignácz; Remetéről: Betegh Imre, id. Mélik István ; Szárhegyről: Both Fe­rencz, Csergő Zsigmond ; Szentmiklósról: Deér Venczel, Nagy Tamás; Salamásról: Platon Mi­hály, Trif Alexius ; Várhegyről: Kimpán Illés, Kotfász Vaszi; Tölgyesről: dr. Lázár János és Kapdebó Vidor urak. Ezenkívül a községi in­téző bizottságok elnökei és jegyzői. A községi intéző bizottságok következő­leg alakíttattak meg: Alfaluból: Elnök Boga Bálint, jegyző Lőrincz Vilmos. Bizottsági ta­gok : Domokos Sámuel, Győrffy Sándor, Kiss Elek, Balázs Imre, Győrffy Gábor, Fülöp Sán­dor, Rancz Fülöp, Gál Elek, idősb Gál Sán­dor (tanácsos) . Ditróból: Elnök : Siklódi Pé­ter, jegyző: Kelemen Károly. Bizottsági ta­gok : Biró István, Gaál Miklós, Biró Sán­dor, Köllő Ferencz, Kelemen Albert, Lu­kács János (albíró), Orosz Alajos, Józsa Sán­dor, Fülöp Alajos, Küllő János, Fülöp Fe­rencz, Bajkó Mátyás, Trucza Ignácz, Lukács János (keresk.), Bajkó Móricz, Wondracsek Ferencz, Csíki József, Barabás Rajmond, Orosz Károly, Puskás Pál, Kovács Lajos, Csí­ki Ferencz, Puskás Ferencz. — Remetéről: Elnök: Ivácson Márton, jegyző: Veress Antal, b. t.: Balázs Bertalan, ifj. Puskás Sámuel, Puskás József, Porszik János, id. Puskás La­jos, ifj. Puskás Lajos, László Péter, László Antal, Borbély Antal, György Antal, Vass Fe­rencz, Kajtár Ignácz, Laczkó Dávid, Balázs Péter, Albert János, Varga Imre. — Szár­hegyről : Elnök: Bartalis Ignácz, jegyző: Csá­szár József, b. t.: Csergő Lajos (bíró), Czim­­balmas József (albíró), Nagy Imre, Czimbal­­mas Antal, Lőrincz Ignácz, Korpos István, Polgár Imre, ifj. Gurzó János, Tóth Elek, Fe­rencz Imre, György József, Keresztes Fülöp, Ferencz Mihály, Ferencz Ignácz, Fazakas Im­re. — Szt.­Miklósról: Elnök: id. Tiltscher Ede, jegyző: Hochschild Lajos, b. t.: Küllő Ká­roly, Székely Dénes, Nagy Ferencz, Hideg Jó­zsef, ifj. Drótos János, Madaras András, Ma­daras Péter, Balázs Antal, Kari Károly, Fe­­renczi István, Márton Ferencz, Szentpéteri Já­nos, Kopacz Lukács, id. Drótos János, Kál­mán Itván, Hozó Pál, Márton Lajos, Kéme­­nes Sándor, Ferenczi Sándor, Biró János, Ker­menes János. — Salamásról: Elnök : Czárán Gábor (lelkész), jegyző: Platón Mihály, b­­.: Trifu Alimpiu, Mundra Vaszilie, Mundra Ni­­culai. — Várhegyről: Elnök: Platón Mihály, jegyző: Hurubeanu Mihály, b. t.: Kotfász Va­szi, Huruba János, Marusán Miklós. A szervezkedés befejezte után szót emelt Császár József úr, s hazafias szellemtől átlengett beszédében kifejtette szükségességét annak, hogy a már-már küszöbön álló válasz­tási határidő közelléte elutasíthatlanul magá­ban involválja azon követelményt, hogy a leendő képviselő személyére nézve is megál­lapodásra jöjjön a gyűlés s ajánlja, hogy ér­demekben gazdag jelenlegi képviselőnk dr. Dobránszky Péter úr jelöltessék a kerü­let képviselőjévé, a felhangzó lelkesült éljen­zés csak igazat adott a most felszólaló B­o­­g­a Bálint alfalvi iskola­igazgató úrnak, ki a jelenlegi képviselő érdemeit elismerő méltány­lásban részesítve s azon erős hitének adva kifejezést, hogy az ő személyét tartja egye­dül olyannak, kiben a közbizalom öszponto­­sulva, a szabadelvű­ párt teljes egyetértésre jut, a ki múltjában elegendő garacziát nyúj­tott a jövőre nézve is, minélfogva melegen ajánlja jelöltjét. A felhangzó lelkes éljenzések tanúsiták, hogy a szónok a jelenlevők közös óhaját tol­mácsolta, minélfogva elnök dr. Dobránszki Péter orsz. képv. urat a gyergyó­­s­z­e­n­t­m­iklósi választókerület szabadelvű pártjának egyhan­gúlag kikiáltott képviselője­löltjéül declarálja. Id. Tiltscher Ede ügyvéd ur indít­ványára Dobránszki úr jelöltetéséről azonnal távsürgönyileg értesittetett. Az egész gyűlés példás rendben s hig­gadt férfiakhoz illő komolysággal folyt le. — Egyetlen egy gyenge hang említett holmi el­lenzéki aspiratiót, a nélkül azonban, hogy bár­ki figyelembe vette volna. A gyűlésen részt vett egyének mindeni­­ke azon rem­énynyel távozott, hogy a szabad­elvű­ párt kibontott lobogói minél teljesebb diadalt arassanak ! ügy legyen! D­i­t­r­ó­i. MAGYAR POLGÁR (77. sz.) Képviselő - választási mozgal­mak. Lapunk barátait tisztelettel felkér­jük, hogy a képviselő-választási mozgal­ 1884. ápril. 2. SZÍNHÁZ, zene. A színházi játékrendet a folyó hétre ma juttatták kezeinkhez. E szerint holnap Milton­t adják, a czí szerepben E. Kovács Gyulával, kinek egy szép alkalmi verse esze­­zépre vonatkozólag mai számunk tárczájában olvasható. Csütörtökön, e hó 3-án, Szent­­györgyi István jutalmául VIII. Henrik ke­rül színre. Pénteken nincs előadás. Szomba­ton ismét jutalomjáték lesz: a Gerő Lináé, ki a Szentivánéji álom­ban Puck sze­repét fogja játszani. Kedvelt naivánk e juta­­lomjátékát szükségtelen bővebben ajánlgatnunk. Vasárnapra — ötödizben — a Szép juhász van kitűzve.* „Kendi Margiténak, Bartók Lajos öt felvonásos történeti drámájának vasárnap volt bemutatója a budapesti nemzeti színházban. Kendi Margit a Nemzet szerint meghódította a közönséget. Erőteljes lüktetése, költői erő­vel szőtt dialógjai, szépen kidomborított tör­téneti háttere, az indulatok és szenvedélyek megkapó festése, megannyi tényezői voltak a darab sikerének. S derekasan hozzájárultak a szereplő művészek is. J­á­s­z­a­i M. asszony Ken­di Margit­ja hatalmas tragikai alakítás volt, megrázóan tüntette fel végzetét a szerencsét­len asszonynak, ki szerelmével s nagyra vágyá­sával felidézi a katasztrófát, mely viharszerűen söpri őt is el. Gyen­es egészben véve jól ki­domborította Báthori Zsigmond fejedelem in­gatag, szeszélyes alakját. Boldizsár férfias alak­jának finomabb vonásaiból sok elveszett Szacs­­v­a­i­n­a­k különben erőteljes játékából s azt a hamis pathoszt, vidéki színészeinknek, úgy lát­szik, közös vonását, remélhetőleg mihamar le fogja vetkőzni a nemzeti színháznak ez az újonnan szerződtetett tehetséges tagja. Annál finomabban személyesíté Bercsényi a ravasz pápai nunéziust, Carillit, a darabon átvonuló politikai cselszövényeknek intézőjét. A fejede­lem kedvencz udvari bolondját igen jellem­zően ábrázolta Vízvári; megtörtént vele a sze­repkörében nem mindennapi jelenet is, hogy a színpadon egy bus monológgal halt meg. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 133. szám. Kolozsvár, 188­4. ápril­­. Milton. Dráma 4 felv. Irta Jókai Mór. Személyek: II. Károly . . Krasznai. Milton . ... E. Kovács. Lady Milton Lubinszkyné. Bora .... Szacsvayné Márton .... Mátrai B. Lambert . . . Lubinszky Monmuth . . . Zilahi­­ig. Flye .... Szentgyörgyi. Csütörtökön, ápril 3-án, Szentgyörgyi István jutalomjátékául: Vili­­k Henrik. Shakspere tragédiája

Next