Magyar Polgár, 1886. július-december (20. évfolyam, 146-294. szám)
1886-09-11 / 208. szám
A République Françaisenak azt jelentik Berlinből, hogy ott általában úgy vélekednek, hogy Oroszország legújabb győzelme a Balkánállamok önállóságának halálos ítéletét jelenti és hogy most fog megkezdődni a rombolás műve A német hadseregben nagy az elégedetlenség amiatt, hogy Sándort Oroszországnak feláldozták. * A helyzet Bulgáriában. A tisztek csütörtökön délelőtt gyűlést tartottak s ismét hűséget fogadtak a fejedelemnek, mert a katonaság meg van arról győződve, hogy Sándor vissza fog térni. Velcsev őrnagyot a filippopoliszi ezred parancsnokát s ugyanazon ezred két kapitányát szabadlábra helyezték. Azért tartóztatták le őket, mivel meg akarták akadályozni a fejedelem elutazását. Elzáradásuk Sándor beleegyezésével történt. A városban s a vidéken minden nyugodt. Küsztendilből Petrov Balabanov parancsnoksága alatt csütörtök délután 1 órakor érkezett Szófiába két drusina gyalogság s egy század lovasság 24 ágyúval. A katonák zeneszó mellett s a lakosság ujongása közben vonultak be. Midőn a fejedelmi palota előtt elhaladtak, lelkesen éljenezték a fejedelmet. A lázadó ezredeket lefegyverezték s tisztjeiket szigorú őrizet alá helyezték. — Benderev és Gruev még fogva vannak. * A fejedelem utazása. Pozsonyból távirják, hogy Battenberg Sándor herczeg csütörtök este 7 óra 18 perczkor érkezett oda. A pályaudvarban, midőn a vonat berobogott, a zenekar játszott, ott volt az arisztokráczia és nagy közönség. A fejedelem lelkes ovácziókban részesült. Inkey cs. kir. kamarás tartott üdvözlő beszédet, egy hölgy virágbokrétát adott át a szlivniczai hősnek, ki meghatottan mondott köszönetet. A vonat nyolcz perczig állott, aztán a fejedelem tovább utazott Bécs felé. * Bécs, szép!. 9. Battenberg Sándor herczeg ma este 1/a 10 órakor, érkezett ide az államvasút pályaudvarába. Óriási közönség várta a fejedelmet , ujongva és lelkesedéssel üdvözölte. A perronra senkit sem bocsátottak be. Sándor azonnal átment a nyugati vasút pályaudvarába , onnan tovább utazott Darmstadtba. Egységes középiskola. (Vége.) De legyen szabad még néhány vonással vázolnom azon tantárgyak legfőbbikeit, melyeknek az uj középiskolában, vagy mondjuk gymnasiumban helyet adnék. Az alap a természettudományokra és mathematikára volna fektetve, különös súlyt fektetnénk az embertanra a legtágasabb értelemben. Az embertani ismeretek hiányát társadalmunk minden rétege nagyon, de nagyon is megsínyli. Fölösleges talán továbbá hangsúlyoznom, hogy a természettudományok csak úgy ígérkeznek kellő alapul, hogy ha megfelelő módszer szerint taníttatnak. A leczkéről leczkére való bemagolást, az előre kijelölt és okvetlen elvégzendő tanagyagot kárhoztatom, s e helyett azt kívánom, hogy a tanuló észlelni, vizsgálni összehasonlítani, valóban tanulmányozni és látni tanuljon, mégpedig a közönséges, mindennapi, mindenütt előforduló és található tárgyakon. Igen természetes, hogy ezt az iskola négy kopár falain belül elérni nem lehet, de itt a szabad természet, az iskolakert, a szorgosan összeállított gyűjtemények s egyéb tanszerek, és taneszközök. A tanítást úgy kell vezetni hogy a tanuló a természeti tárgyakat, azok változásait, a tüneményeket fokozatos egymásutánban, keletkezésükben, fejlődésükben megfigyelhesse, megérthesse. Észleleteit, tapasztalatait élő szóval mondja el a tanuló ifjú, adja azokat írásban is elő, és amennyire lehet, rajzolja is le. A nyelveket illetőleg mindenkor és minden körülmények közt a legfőbb súly a magyar nyelvre fektetendő, azután következik a német és a franczia. A felső osztályokban taníttassanak azután az classicai nyelvek, különösen a latin, de korántsem annyi órában, mint eddig és nem is oly fárasztó módon, hanem élő nyelvek módjára; főtörekvésünk oda irányuljon, hogy czélszerűen megválasztott olvasmányok és jó fordítások segítségével az ó classics népek szellemét, azok irodalmát, művelődési történetét megérthessük A történelem taníttassák szoros kapcsolatban a földrajzzal, úgy, hogy a népek életét, szokásait, kereskedelmét, alkotmányát, gazdasági viszonyait, művészetét, vallását megismertessük. Hogy a rajzoktatásnak előkelő hely jut az új gynasiumban, magától érthető, a rajzolásra ma már majdnem ép annyira szükségünk van, mint az írásra. Jól tudom, hogy a most vázolt elvek életbeléptetése mily roppant nehézségekkel jár, egész forradalmat idézne elő a mi régi, megszokot tanügyünkben, de viszont arról is meg vagyok győződve, hogy a kor követeléseit örökre visszatorlasztani nem lehet, ezek lassan bár, de feltarthatlanul nyomulnak előre s végre még a legerősebb korlátokat is áttörik. A mai gymnasium túlélte magát, az tény s mert erős a meggyőződésem, hogy a természettudományi alapra fejetetett egységes középiskola a jövő iskolája, azért bátorkodtam a nagytekintetű közoktatási tanács nagyra becsült figyelmét ezen okvetlen bekövetkező lényre felhívni. Különben a gymnasiumok reformja régi kérdés és nemcsak nálunk, de egész Európában már égő napi kérdéssé vált.“ Ez indokolásra, valamint magára az indítványra, alakilag és tartalmilag érdekes és tanulságos beszédben reflektált Berzeviczy Albert államtitkár. Beszéde kezdetén kijelentette, hogy nézete szerint az egész kérdés ma még csak irodalmi térre való elméleti vitatkozás tárgya lehet, mely a gyakorlati megoldástól még igen távol áll. Határozottan ellenezné, hogy e nagy erkölcsi és anyagi risbával járó kérdés megoldásában épen mi legyünk a kezdeményezők, holott még a nagyobb közoktatásügyi múlttal bíró műveit nemzetek sem gondolnak a mai humánus irányú gymnasiumi oktatás megszüntetésére. Elismeri a természettudományi oktatás nagy jelentőségét, de határozottan kétségbe vonja a latin és görög nyelv mellőzésének szükségét, sőt ellenkezőleg, e mellőzésben nagy veszedelmet látna az egyetemes műveltség szempontjából is, de nemzeti szempontból is, hazánk speciális történeti múltjánál fogva, hisz minden történeti nyelvünk latin nyelven van írva, sőt még csak egy félszázaddal ezelőtt a törvényhozás nyelve is latin volt. Mind elméleti, mind gyakorlati szempontból mellőzhetetlennek tartja a latin nyelvet. Sem jogászt, sem orvost nem tudna képzelni latin nyelv nélkül. Ezért ő Frazynak elveiben is sok túlzást és gyakorlatilag ki nem vihető elméletet lát, noha könyvének szellemességét elismeri. Sehol — úgymond — egész Európában nincs a reális oktatásnak oly kedvező helyzete, mint épen nálunk, mert a reáliskolát végzett tanuló előtt nyitva áll a műegyetem, s ha a latinból pótló vizsgálatot tesz, nyitva áll az orvosi egyetem is, a latin és görög nyelvből tett pótló vizsgálat után pedig minden főiskolán folytathatja tanulmányait. Elismeri ő is, hogy van hiánya középiskolai oktatásunknak, különösen a classicus nyelvek terén mutatkozó eredmény nem áll arányban a reájuk fordított idő és munka nagyságával, de e bajon nem a latin és görög nyelv kiküszöbölésével kell segíteni, hanem a tanítás módszerének reformjával. Szükséges és halaszthatatlan teendőnek tarja a nyelvtanítás módszerének revisio alá vételét, mert az eredménytelenség miatt hangoztatott panaszok a helytelen módszer alkalmazásában lelik magyarázatukat. Sokat beszélnek a túlterhelésről, de ő ilyet nem lát középiskolai tanításunkban Absolut túlterhelést egyáltalában nem ismer el, az ilynemű panaszoknak csak relatíve van jogosultságuk, amennyiben az iskolai és házi nevelés között nincs kellő harmónia, ezért tartja szükségesnek az internátusok felállítását, mely a legközelebbi jövő egyik legelső teendője. Az internátusok által hiszi elérhetőnek a megfelelő testi nevelést is, mely oly nagy fontosságú mozzanat egész nevelés és oktatásügyünkben. Akár az angolok sportszerű iskolai játékait, akár a francziák iskolai zászlóaljait honosítjuk meg, annyi bizonyos, hogy a testápolására, fejlesztésére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk, s ezáltal fogjuk elviselhetőbbé tenni tanulóinknak a szellemi munka terheit is Ismétli, hogy nem tartaná helyes eljárásnak, ha mi tennék a kezdeményezést az egységes középiskola megalkotására s javasolja az indítvány felett a napirendretérést. Lutter Nándor a maga részéről teljesen osztozik az elmondottakban, mert ha vannak is Horatiusban kifogás alá eshető helyek, nem kell felednünk, hogy Horatius nem a felső leányiskolák növendékei számára írta műveit. Határozottan állítja, hogy latin nyelv nélkül nincs igazi általános műveltség. Hajnik Imre a jogtudomány szempontjából nélkülözhetetlennek tartja a latin nyelvet. Ő nem a latin kiküszöbölését sürgeti, hanem az eddiginél sokkal behatóbb tanítását, mert a jogi egyetemen mindegyre jobban érezhető a tanulóknak a latin nyelvben való járatlansága. Megemlíti a középiskolai oktatásnak egy más hiányát is, mely az emlékezőtehetség elhanyagolásában nyilvánul. Ezért sajnálja, hogy a világtörténet az érettségi vizsgálat tárgyai közül kihagyatott. Ferenczy József, a tanács titkára kijelenti, hogy ő az egységes középiskolának híve, ezt tartja a jövő középiskolájának, melynek felállítását ez idő szerint csupán opportunitási szempontból nem tartja lehetőnek. A három évvel ezelőtt megalkotott középiskolai törvényt most felforgatni akarni sem nem szabad, sem nem lehet. Nem tartja a latin és görög nyelvet kiküszöbölendőnek, csak korlátozandónak. Anomáliát lát a kétféle középiskola képesítésében. A gymnasium minden főiskolára képesíti a tanulót, a reáliskolát végzett növendék előtt a főiskolák nagyobb része zárva van, noha a reáliskolai tanuló többet tud, mint a gymnasiumi, mert a jelenlegi tanterv szerint minden gymnasiumi tárgyat tanul a reáliskolai tanuló is, sőt némelyiket bővebben, a természetrajzot két cursusban, német nyelvet, mathematikát, rajzot bővebben, azonfelül külön chemiát, geometriát, a gymnasiumi tanulók csak a latin és görög nyelv tanulásával vannak előnyben, de aki ismeri a latin és görög érettségi vizsgálatok eredményét, az a gymnasiumi tanuló előnyét nem vitatja. Az egységes középiskola elméleti fejtegetését kívánatosnak is, szükségesnek is tartja. Sztoczek József elnök az eszmecsere eredményét összegezvén, határozatilag kimondja, hogy az egységes középiskola fontos kérdését ez időszerint csak elméleti vitatkozás tárgyául tekinthetni, az indítványt a napirendről leveszi, a tárgyalást felette befejezettnek nyilvánítja, ha most a „megvarázsoltból“ nem eszik, akkor holnapig vége mindennek! De nincs itthon semmi csak sudsehuk, és azt csak nem adhatok egy ily szép, finom effendinek , és be sem hívhatom, hisz oly csúnya és szegényes itt a konyhában a tapasztott, agyagos földön ülni, és itt a kis szobában nincs takarítva, és nincs gyertyánk se, csupán egy kis mécsünk ! Masallah, azt hittem Mehat, a szomszédot, vagy Huzot, a hajalt vezeti hozzám a varázsló, s azoknak a sudsehuk épen jó. Most az öreg is sóhajtott. — És ah, majka! így nem is mutathatnám magam! Mehonál vagy Hurónál nem tett volna semmit, mert azok ismernek, de ez a szép idegen ! — Oh, ha csak egyetlenegy sor aranypénzem volna, vagy néhány gyöngysorom, egy aranyhímzésű nyakfodrom, s egy pár magas sarkú papucsom — akkor nem félnék cseppet sem ! Szünet állott be, mély, jelentőségteljes sóhajoktól megszakítva. Szorosan egymás melguggolt a két asszony a földön, a tűzhely előtt, melyen még néhány széndarabka pislogott, s mereven bámultak a füsttől fekete falra. Oh gyermekem, — siránkozott most az öreg — miért is kellett atyádnak, a bölcs effendinek oly korán meghalnia? Most nem ennénk oly szegények és volna elég, mivel „iszitnéd magadat! így azonban az utolsó gyöngysor 18 rég oda van. De Allah, ki a szép móDLküldte számodra, majd gondoskodni a többiről is. Hiszen van egy tehénkék, s egy hambár szénánk. Gondolkozzunk csak! Bizonyosan eljön holnap, s addig mindent bevásárlunk s eligazítunk. Adj csak neki, hogy holnapig hű maradjon, a sudcsukból, hiszen nem rosz, nem roszabb, mint a bakainál a piaczon. A hallgatódzónak kint hosszú lett az idő, s ismét kopogtatott az ablakon, jeléül, hogy nincs lámpa a láthatáron, s Mulija ismét megjelent. — Ha csak jobban láthatnám, — mormogó magában — de remélem, épen olyan csinos, mint amilyen hű! — Nos Mulija, te szép rózsa, meddig engedsz még itt állani ? — kérdé hangosan — Lásd, kiváncsi emberek mennyit zavarnak. Nyisd ki házad ajtaját, s engedj be, hogy lássam közelről szemeid színét. — Nem tehetem, effendi, anyám nincs itthon és haragudna reám! — Oh, a hazug! — gondolá mosolyogva. — Ej, hát ne mondd meg neki Mulija. Mióta kérnek hiába vendégszeretetet egy török háznál ? — Ah effendi, — válaszolt szomorú hangon — nagyon szegényesen néz ki nálunk, s megvetéssel fordulnál el tőlem, ha látnád szegénységünket ! — Soha, — kiábta tüzesen, mind türelmetlenebbé válva — mert csak téged egyedül foglak látni! Ah Mulija, te szép aranyalma, egy csésze kávé a te kezeidtől nyújtva, a te csókjaidtól megédesítve, egy szivarka, a te ajkaidtól megnedvesítve, jobb lehet, mint a legnagyszerűbb ebéd a polgármesternél! — Ah, mily kedves, mily okos, épen mint az én effendim, -- mondá az öreg, örömében oly hangosan, hogy Mulija ijedtében majd leesett a vizes korsóról, melyen balandrozta magát, hogy kinézhessen. — Nos hát, Mulija? — zaklató imádója. — Igazán nem engedhetlek most be effendi, de holnap, holnap bizonyosan. Szívesen adnék is neked valamit, miként nálunk szokás, hogy a rosz szellemek távol maradjanak tőled, de kávét csak nem adhatok itt az ablakon keresztül? De ha ezzet megennéd effendi, — kinyújtott valamit a nyíláson — igazán nem rósz ... én magam készítettem. ... De holnap minden bizonynyal el kell jönnöd effendi — várni foglak ! . . . — Magától értetődik, hogy eljövök. — Hamar megfogta az eléje nyújtott kezet s szorosan tartá. — De — hm — ha talán akadályozva leszek — úgy — hm, nehogy valaki mást keress magadnak! Minden bizonynyal eljövök holnap, hallod Mulira, minden bizonynyal ! Nagy félelem szállta meg, hogy meghódított török szépsége még valaki mást varázsol ide magának. — Uff ! Malijánál valaki aschikliken* van! — nevettek egyszerre hangosan fel mellette. (Folytatása köv.) Tutsek Anna Az erdélyi rom. kath. status egy éve. in. Az alábbiakban folytatjuk az igazgatótanács évi jelentésének ismertetését. A jelentés hátralevő részében még a következő általánosabb érdekű adatokat találjuk : A tanári nyugdíjalap ez idők szerint 66.625 frt 21 krból áll. Az igazgatótanács alapszabály-módosítást javasol, mely szerint a nyugdíj 10 szolgálati év után 40%-kal és minden további év után 3—3°/0-kal állapítandó meg, úgy, hogy 30 évi szolgálat kitöltésével a beszámítható fizetés egész összege jár. 30 évnél hosszabb szolgálati időt nem lehet beszámítani. Eddig az alapszabály csak 10, 15, 20, 25 és 30 évi szolgálati időt vett alapul és a felvebbi módosítás igen helyesen azt czélozza, hogy a közbeeső évek is számításba vétessenek. A rom. kath. status alapjait tudvalevőleg a kolozsvári adóhivatal kezeli, amiért a status eddig évenként 377 frtnyi kezelési járulékot fizetett. Miután e kezelés sok munkával jár, a pénzügyminiszter a járuléknak kerek számban 1300 forintra való fölemelését kívánja. A státus az említett 377 forinton kívül a vallás- és közoktatási minisztérium számvevősége költségeihez is járul 1920 írttal, tehát kezelési költség czimén ez idők szerint 2297 irtot fizet. A pénzügyminiszter által kívánt 923 frt. kiadási többlet megszavazása a status gyűléstől függ. A gymnasiumokról szóló részletes jelentés főbb adatai: A tanulmányi alap által fentartatik a gyulafejérvári püspöki lyceum és a gyulafejérvári, kolozsvári, csiksomlyói, brassói, székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, kartai, erzsébetvárosi és szamosújvári gymnasiumok. E tanintézetekben a múlt évben több mint száz tanár működött (ezenkívül rendkívüli tárgyakat előadó tanító személyzet), a tanulók száma pedig összesen 1315 volt ; legtöbb (343) a kolozsvári és legkevesebb (25) az erzsébetvárosi gymnasiumban. A tanszer gyűjtemények gyarapodására csaknem mindenik gymnasiumnál nagy gond fordíttatott és a jelentéshez csatolt táblázatos kimutatás arról tanúskodik, hogy e tekintetben a tanintézetek igen jól vannak fölszerelve. Az érettségi vizsgálatra vonatkozólag a törvényhozás mindkét házához tavaly intézett emlékiratra válasz még nem érkezett. Az érettségi vizsgálatok tehát az idén is, mint tavaly, a tankerületi főigazgatók elnöklete alatt tartattak meg, de az igazgatótanács a főigazgatókhoz intézett hivatalos átiratban kijelentette, hogy föntartja a múlt évben is jelzett azon álláspontját, hogy az érettségi vizsgáló bizottság elnöksége ügyében történt miniszteri rendelkezést sérelmesnek tekinti és ez ellenében jogorvoslatért a törvényhozáshoz fordult. Az érettségi vizsgálat 188®0 évi eredménye szerint, a püspöki lyceumban, a kolozsvári, székelyudvarhelyi, csiksomlyói és brassói főgymnasiumokban érettségi vizsgálatra jelentkezett 79 tanuló, kik közül jelesen érett volt 5, egyszerűen 59 és visszavettetett 15. A brassói gymnasium állami segélyezése iránt az igazgatótanács a következő elvi feltételek mellett kezdte meg az alkudozásokat : a) a status föntartja az összes igazgatási és rendelkezési jogot; b) az intézet katholikus jellege feltétlenül és minden körülmények közt megőriztetik ; c) a kormány által a segélyezés aránya szerint kinevezendő tanár csak katholikus lehet és végre d) amennyiben lehetséges lesz, az ilyen kinevezéseknél a status hármas kinevezési joga biztosittassék. Az állami segély két részből állana : 1) egyszers mindenkorra bizonyos összeg beruházásokra és építkezésekre; 2) a rendes évi szükségletek pótlására évi állandó segély. A gymnasium czélszerű átalakítására vonatkozó tervet és az építési költségszámítást az e végből kiküldött bizottság fölterjesztette. E szerint az építés és átalakítás 46.000 forintba kerülne. Az évi állandó segély következő tételekre oszlanék : Az állam által kinevezendő három tanár évi fizetése és lakbére 4200 frt. A státus fönhatósága által kinevezett tíz rendes tanár fizetési pótléka a 250 frt, összesen 2500 frt. Az igazgató jutalma pótlásához 200 frt. A státus által kinevezendő torna-tanár fizetése 500 frt. A tanszerek pótlásához 300 és az épületek fentartási költségeihez szintén 300 frt. Az államtól igénylendő évi rendes segély tehát 8000 forintot tenne ki. Az építkezési összeg túl magasnak találtatott és ezenkívül a tervezetek sem nyújtottak kellő áttekintést a gymnasium jövendőbeli alakjáról és a kivitel czélszerűségéről. Ezért az igazgatótanács 1. évi augusztus hóban dr. Finály Henriket kiküldötte azon megbízással, hogy az ügyet kellően készítse elő s esetleg szakértő fölvételével terjesszen föl részletes tervrajzokat és költségvetést. A brassó gymnasium ügye ma ezen stádiumban van. Az erdélyi róm. kath. gymnasiumi tanárok szolgálati és fegyelmi szabályzatát az igazgató tanács a mult évben tartott státusgyülés elé terjesztvén, — az határoztatott, hogy a munkájat adassák ki a gymnasiumi igazgatóknak, hogy a tanártestületek arra vonatkozó nézeteiket megtehessék. — A beérkezett észrevételek fölhasználásával a szöveg tüzetesen átvizsgáltatott és az ekként végleg megállapított és 116. §-ból álló szabályzatot az igazgató tanács most megint a státusgyűlés elé terjeszti. A következő czikkben befejezzük ismertetésünket. * Találkán. Az „Erdélyrészi magyar közművelődési egyesület“ rovata. Deés városi fiókhoz folyó év márczius 15 étől aug. 17 éig következő befizetések történtek : Alapító tagságba Róth Károly 20 forintot, Krémer Sámuel 20 frtot, Nyárády Izsákné utolsó részletül 60 frtot, Szalánczi Lajos 20 frtot fizetett. Rendes tagságba 1885-re fizettek: ifjút Diószegi Géza, Blum Lázár, Klein Ignácz, Gürtesch Károly, Bónis Elek, Pongrácz Boldizsár, Bauer Róza, özv. Katona Istvánná, özv. Veér Zsigmondné, id. br. Diószegi Géza, Miskolczi M. Lajos, Czomafáy Antal, Klein Dávid Bónis Emma, Bónis Rozália, Czirják János, Rostyán Ferencz 2-2 frtot; Rauch János félévre 1 frtot; 1886-ra: Schuglied József 5 forintot, Jánosy Gábor, Bárány Emánuel, Vasziák László, Rettegi Károly 2—2 forintot; pártoló tagságban 1885-re fizettek : András Rafal), Szarvas Gyula, Czetz Lajos, Spitzer Ignácz, Heinberg Mózes, Rosenzweig Jakab, Burchárd János, Diószegi András, Kristófi Károly, Junger Leopold, Rab Ferencz, Pálfy Imre, Bakó András, Rib Ferencz, Czetz Béla, Müller Dániel Hosán János, Pap Béla 1—1 forintot; 1886 ra András Rafael, Hosszú János 1—1 forintot-1887-re: András Rafael 1 forintot; adakoztak Kis Mihály 10 frt, a deési ev. ref. leányiskola növendékei 1 frt 64 kr. Kamatokban befolyt ■ Róth Károlytól 3 frt, Szörtsey Elektől 5 frt Szalánczy Lajostól 4 frt. Mindössze befolyt 212 frt 64 kr. Ebből szolgának négy hónapra 8 forintot utalt ki a fiók s le sem vonva a törvényes 25°/#-ot, nagylelküleg 204 frt 64 küldött központunkba. Szigethi Csehi Sándor ur, Torda város polgármestere s a tordai fiók elnöke, a fiókterületén újabban eszközölt aláírásokról kimatatást küldött, mellékelvén az eddig történt befizetések összegét, 115 frt 40 krt. A kimutatás szerint : Alapító tag: Szabó D. József (Torda) 100 frttal. Rendes tagok: Moldován Gergely királyi tanfelügyelő (most tud. egyetemi tanár) Torda 100 frttal; aláírtak 12 frttal rendes tagokat: Mezei István állatorvos, Sófalvi Sándor kir. bírósági kiadó, Gergely Ignácz r. kath. plébános. Koródi Imre városi jegyző, Székely Ödön tanácsi írnok, Szigeti Péter szállásmester, Bodó György kir. törvényszéki jegyző, Nesselfeld Miklós városi főjegyző, dr. Adorján Jenő orvos Gál Zsigmond árvaszéki ülnök (Torda,) Gadó István birtokos (Szind.) Jobbágy Sámuel körjegyző (Szind,) Bleiner Károly kereskedő (Torda,) László Ferencz birtokos (Felső-Detrehem,) Székely Dénes tiszttartó (Felső Koppánd,) Buzogány Mózes birtokos (Torda,) Tóth István mészáros (Torda), Oriold Antal építész (Kolozsváron), Ferenczi Márton mészáros (Torda), Gazner Árpád birtokos (Torda), ifj. Viski Gábor birtokos (Torda), Bartha Dénes asztalos (Torda), Z. Kónya Dániel megyei tisztviselő (Torda), Csont Sándor szabó, id. Finta Miklós birtokos, Dulló János birtokos, Szigethi Ferencz mészáros, Sükösd Sámuel alszámvevő, Lefkovits Lajos kereskedő, Tótfalusi János birtokos, Z. Kónya Dánielna tisztviselőné évi 2—2 forinttal. Dr. Szentkirályi Lajos városi orvos, Puhl Ignácz megyei pénztárnok 10—10 frttal. Pártoló tagok: Fodor László mészáros, Barla József birtokos, Ugray József kerekes, Némethy József asztalos, Székely Miklós kereskedő, Jenei Sámuel, Bauer János szövész, Nagy János festő, Körösi Albert kőműves, Tatár Péter, Frenkel József czipész, Fodor György mészáros 1 —1 frttal. Adakoztak : Derzsi Sándor 40 krt, Pásztor István, ifj. Gönczi József, Balla Márton, Ménasági Gyula 50—50 krt. Ezekhez járni még Baranyai Pál 3 frt gyűjtése, Szigeti Cs. Sándor polgármester ur által fizetett 20 frt alapítványi részlet, a tordai csizmadia társulat ez idei 10 frt részletét s Poritz Sándor 2 frt r. tagsága, mindössze 115 frt 40 kr. A kézdivásárhelyi választmány pénztárnoka Nagy Ferencz ur az 1885 ik évről esedékessé vált rendes és pártoló tagdijakban beküld 35 irtot; még pedig Blatt Mihály, Dobai János, Tóth Béla, Zsigmond György, dr. Szacsvai Gyula, Turóczi Albert, Tuzson Pál, Kökösi Károly, dr Bánfy Zsigmond, Vajna Károly, Zajzon Lázár ügyvéd, rendes tagok részéről 2—2 irtot, Kovács Pál, Molnár Károly, Szőcs Albert, Jancsó István, Papp Adolf, Vas János és Hankó István pártoló tagok részéről 1 — 1 irtot. Székely János és Borcsa Miklós uraktól 1—1 írt adományt. Az „Almásvidéki fiók“ elnöke Sombory Lajos ur beküldötte a 6196. sz. évet, melyen Luby Géza nagyadi birtokos (Baranyamegye) 3 frttal rendes tagnak iratkozott s ilyenekül nyerte meg ifj. Luby Zsigmond joggyakornok, Ilosvay Karolina úrnőt Daróczról 3 évre 3—3 frttal, a begyült 3 forintot elnök ur beküldötte. Kapácsy Dezső csak folytatja apostoli fáradozását kimerülhetetlenül. S Eger csak nyújtja hazafias áldozatait kifogyhatatlanul. Nem a föllobbanó lelkesedés tűzjátéka ez, hanem a szeretet napjának tartós melege. Vajha az lenne sorsunk a nemzet egész összesége részéről. Vajha a magyar cselekvés és öntudat az igritékről venné jellegét! — Kapácsy Dezső, ki időközben 5 ik bárczakönyvét értékesíti, 4-ik bárczakönyvének gyűjtését bejelentettük már közgyűlési üdvözlő távirataival kapcsolatban- Eddig Kapácsy Dezső hét gyűjtőve és négy bárczakönyve után Kassán készpénzben érkezett: 1480 frt; 81 kr, mely összeg a vállalt 6 és 3 évi kötelezettség alapján: 3386 frt 81 krt tesz ki. NAPI HÍREK. Az EM K.E igazgató választmánya f. hó 12-én d. u. 3 órakor a városházán szervezendő gyűlését tartja. Főbb tárgyak : a) a pénztárnok és ellenőr beállít*183 b) folyó ügyek. Az örökös tagok képviselői az alapítók és a választott tagtárs urak tisztelettel meghivatnak. Kolozsvártt, 1886. szeptember 11-én. Gr. Bethlen Gábor elnök. Sándor József titkár. Kolozsvár városi választmi11?* a Kultur Egyletnek nehány nap múlva ténylegesen megkezdi működését. Ferencz József elnök intézkedett, hogy a gyűlés egyben hivassák, mely után megindul a tagdijak behajtása , tagul belépésre meg lesznek keresve mindazon hazafiak, kik még nincsenek a neres szent szövetkezés kötelékében. * Gróf Bánffy Béla, kolozsmegy® bánffyhunyadi kerületének országgyűlési képviselője, e hó 7 én — mint nekünk Írják Bánffyhunyadon időzött. Ez alkalommal kijelentette, hogy beszámolóját e hó 12-én fogja ott megtartani. A bánffyhunyadi választók nagy előkészületeket tesznek, hogy [szeretett képvi