Kolozsvár, 1890. július-december (4. évfolyam, 147-298. szám)

1890-07-24 / 167. szám

Kolozsvár, 1890. * Vasúti tragoedia. A szép Kenyérmező, hol Báthory hadait Kinizsy Pál hősi megjele­nése diadalra segité, a mult napokban egészen más természetű harczi jelenetek színhelyévé vált. Az alkenyéri állomás közelében épült őr­­ház őrének szerte való felesége a vonalán mű­ködő pályafelvigyázónak már negyven egyné­hány tavaszon át dobogó szivét lángra gyu­­lasztá. A pályafelvigyázó ettől fogva kétszeres buzgósággal látogatta a Szászvárostól Alke­­nyérig eső szakaszt s hivatalos körökben se okozhatott semmi feltűnést, hogy e kirándulá­sok fáradalmait a megnevezett őrházban pi­­hengeté ki. A hivatalos viszony természetéből következik, hogy ilyenkor a jóravaló őrnek másfelé kellett alkalmazást kiszabni s a ven­dégszeretet gyakorlása a magában busongó őr­­nőre maradt. Végre a legutóbbi napok egyikén a jámbor őrnek is gyanús kezdő lenni, hogy a pályafelvigyázó az éjjeli órákban is kiterjesztő háza tájékára gondjait. A sanda gyanú által le­leményessé vált férjnek alkalma való tényleg és meggyőződni gyanúja alaposságáról s egy ügyesen alkalmazott cselvetéssel a turbékoló párt szépen zár alá helyezve, az éjfél felé köz­lekedő tehervonat érkezése előtt az alkenyéri állomásfőnökhöz sietett férfi jogainak sérel­mes panaszával. A panaszos ömlengések alatt azonban a tehervonat szépen berobogott s a pályafelvigyázó urnák künn a vágányokon fe­ledt hajtókáját (vasúti nyelven velocziped) izzó-porrá zúzta. Ebből természetesen sokszo­ros vizsgálat keletkezett s most a kötelesség­mulasztással perelt őrnek is alkalma van bu­­songani a felett, hogy házi szentélyének érde­keit a vasúti szolgálat fölé helyezve, ily cri­­ticus pillanatban posztját könnyelműen oda­hagyta. De a pályafelvigyázó ur is meg fogja emlegetni bizonyára éjjeli inspectióinak kö­vetkezményeit. A publicum pedig fohászkodjék istenéhez, lya felvigyázó hogy szerelmes vasúti őrné és pá­ne kerüljön össze; különben Zola hires vasúti catastrophajától félhet. * Eső a székely földön. Valamelyik, isten­ben boldogult papunk hosszas szárazságban úgy könyörgött „esőért“:„adj uram isten csen­des záporesőt !“ A székely földön most hullott eső épen megfelelt volna a jó tiszteletes ur igényeinek. A két hétig tartó szárazság és ki­­állhatatlan hőség után végre tegnap délután lassan gyülekezni kezdtek a felhők s estefelé megeredt a csendes tömött eső, a­mi helylyel­­közzel zápornak is beillett. Egy ilyen „csen­des záporesőre“ szüksége volt a kiszáradt föld­nek, de mivel a székelyföldön az aratás csak most kezdődik, a hosszas esőzés épen nem lenne kívánatos. * Mennyi kárt okozott a jégverés Csik­­megyében ? E kérdésre megadják a szomorú feleletet a hivatalos uton felvett kár-kimutatá­sok, melyek szerint a terményekben okozott kár lesz: Csik-Taploczán 92,000 frtot,Csicsó­­ban 21.368, frt, Pálfalván 25,235 frt 10 krt Csomortánban 8900 frtot, Várdotfalván 35,092 frt 35 krt, Dobotfalván 11,090 frt 90 krt, Csik-Szentmiklóson 17,319 frtot, Borzsovában 48 280 frtot, Deinen 29,088 frtot, összesen 288.573 frt 35 krt. Ezen óriási kár fedezésé­re a m kir. belügyminisztérium 500 ötszáz írttal járult. Minthogy azonban a könyör­­adománygyüjtésnek is silány eredménye szo­kott lenni, a szegény károsult lakosság a leg­nagyobb ínségnek néz elébe. * A­kik átlépték a határt. Három román katonát, 2 közlegényt és egy őrsvezetőt, kik a határt átlépték, letartóztatott a szita­ bodzai csendőrség. A román katonákat az elmúlt hét végén bekísérték a kovásznai főszolgabíróság­­hoz, hol kihallgatás után szabadon bocsá­tották. * Bálint Gábor tudósunk érdekes előadást tartott, mint említettük, Kézdi-Vásárhelytt az unio-kerti színkörben. Mint most írják, a város és vidékének intelligens közönsége zsúfolásig megtöltötte a tágas színkört s mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta a kiváló székely tudós­nak tapasztalatokban gazdag utazásából elbe­szélt vonzó részleteket. Majdnem másfél óráig tartott az élénk s mindenkit felvillanyozó elő­adás, melynek tárgya volt, hogy „Miképen utaz­nak Ázsiában.“ Mondani sem kell, hogy az előadás bevégeztével hosszas és lelkes éljenek­kel jutalmazta meg a hálás közönség ritka élvezetet nyújtó derék hazánfiát. Az előadás után mintegy 100 teritékü banker volt az ün­nepelt férfiú tiszteletére, melyen részt vettek az intelligenczia s polgárság számos tagja s különösen szép számmal volt képviselve a szépnem is. Az első felköszöntőt Székely János pap mondotta Bálint Gáborra, melyet egymás­után sorban követték a Varga József városi főjegyző, Barabás Károly, Török Bálint s még sokak által mondott szép és lelkes s nagy részben Bálint Gábort és ho ufitársát, nejét éltető pohárköszöntők. A nők nevében Székely Malvin k. a. egy csinos virágcsokrot nyújtott át rövid üdvözlő-szavak kíséretében, a melyre Bálint Gábor igazi meghatottsággal mondott köszönetet, beszéde székely honleányokat, végén éltetvén a derék A vig és nagy ünneplő társaság csak az éjféli órákban oszlott el, a derék székely tudós éltetésével. * Ismeretlen leányka. Gyergyó Szent­­miklós és Alfalu községek között levő ugaron alfalvi Máté Antal egy 3—4 éves szőke hajú, kék szemű leánygyermeket talált, kinek ru­házata egy ing és kis ujjasból áll. Kérdezésre szülei és kiléte felől felvilágosítást adni nem tudott A leányka Máté Antal gondozása alatt áll. * Egy katona öngyilkossága Deésről ír­ják e hó 21-ikéről, hogy a 21-ik honvéd-gya­logezred ottani zászlóaljához tartozó Filip Illés honvéd 20-án este, őrségi szolgálatban, a pót­ruharaktár előtti őrhelyen, hová őrül kirendel­ve volt, saját fegyverével főbe lőtte magát. A lövés a koponyát szétzúzta s rögtöni halált idézett elő. Az öngyilkosság oka eddig isme­retlen, valószínűleg ismeretlenül is fog marad­ni, mert Filip mint igen jó magaviseletü kato­na, kinek tettleges szolgálati ideje már az őszön letelt volna, büntetve soha sem volt s tervéről öngyilkossága előtt említést sem tett. * A fegyintézet uj igazgatója. Az igaz­ságügyminiszter Mecsér József mária-nosztrai orsz. fegyintézeti ügynököt a nagy-enyedi orsz. fegyintézethez igazgatóvá nevezte ki. * Wolfle Afra jubileuma. A gyulafehérvá­ri apácza-zárdában a zárdafőnöknő Wolfle Afra­ 25 éves jubileuma igen szép ünnepély volt. Gyulafehérvár közönsége kivétel nélkül ünnep­nek tekintette e napot melyen egy érdemekben dús ismeretekben gazdag, a tanítónői karnak kiváló tagja iránt kellett meghoznia azon őt megille­tő tiszteletet, melyben őt részben tanítványai, részben ezek szüllői részesítették. Egy negyed­­századot töltött a tanítónői pályán s ez idő alatt a zárda jó nevét megalapította. A váro­­­si közönség, midőn jubileuma alkalmával No­­j­vák polgármester által üdvözlő iratot nyújtott át, nemcsak ragaszkodását nyilvánította, hanem leróni igyekezett a sokszoros szolgálat há­láját is. * Br. König Ágoston táborszernagy, gya­logsági főfelügyelő Nagy-Szebenben befejezvén szemléjét tegnapelőtt Gyulafehérvárra érke­zett, szemlét tartani az ottani zászlóaljak felett. * Családi dráma. Gyulafehérvárit Gyu­­laffy Albert törzsgyökeres polgár a napokban menyegzőjét tartotta. A vőlegény czélzatosan nem hívta meg a menyegzőre édes­anyját, a­kin e miatt annyira erőt vett az ingerültség, hogy ez esküvő idején, a násznép szeme láttára az utczán elájult. Az eset nem kis megbotránko­zást keltett azok körében, kik tartják a paran­csot: „Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hos­­­szú életű lehess.“ * Uj kaszárnya. Nagy-Szebenben erősen készülődnek a második normál kaszárnya fel­építésére. Erre nézve az ajánlati versenytár­gyalást is kitűzték, augusztus 14-iki határ­idővel. * Vízaknán — a fürdőn — élénk élet van mostanság. A nagyszámú és folyton gya­rapodó vendégek jól mulatnak s alig van hiá­nyosságuk valamiben. Ma a fürdőn a nagysze­beni katona zenekar hangversenyezik. * A vándorczigányok. Nagy-Szebenből ír­ják, hogy a környéket ismét veszélyeztetik a nagyszámú vándorczigányok. Bárha a karavá­nok hatósági őrizet alatt suppoltatnak tovább, mégis sikerült egy-egy résznek hátramaradni, behatolni a lakásokba és alkalmas időben egyet-mást elemezni. E­miatt mostanság igen sok a panasz különböző lopásokért. * Hármas ünnep a zárdában. A gyulafe­hérvári apácza-zárdában e hó 19-én hármas ünnep folyt le : a főnökné jubileumát, Bartha Albert, dr. Tódor József székesegyházi kano­nok és papnöveldei rector manudoctorsága mel­lett, első miséjének ünnepét és a zárda tagjai a zárdának névünnepét ünnepelték. * Tal­ált hulla: Gyergyó­ditrói Gál Miklós­nak a Borszék mellett vezető útvonal mellett levő kaszálóján dolgozó kaszások a napokban ismeretlen férfi csontjair­a találtak. A megtar­tott rendőri nyomozat és orvosi vizsgálat sze­rint a hulla 60—70 éves lehetett, a szétszór­­­va talált csontok mellett szürke csikós kabát,­­ szürke, érdes csontgombokkal fekete klot­ béléssel, keményített és közönséges fekete ven­dég gombbal ellátott gyolcs ing foszlánya, fe­hér piquet-mellény gyöngyház-gombokkal, zse­bében közönséges fanyelű kés találtatott. Miu­tán a ruhadarabokban semmiféle i­ás nem ta­láltatott, a hullának kiléte fölfedezhető nem volt. * Hó júliusban. Brassóból írják, hogy a Bucsecs csúcsa sűrűn fedve van hóval, a­mi egészen fris, pár nap óta esett reá. A forró kánikulában jól esik nézni a havas hegyormot; a­ki azonban egész közelről akarja élvezni, an­nak bizony ajánlatos, hogy téli bundát vegyen vállaira. * Déváról azt a sajnos hírt kell jelen­tenünk, hogy a mult hét közepén (17-én) be­állott jégverés épen a csángó telepet sújtotta legérzékebben s annak kukoricza ültetvényeit tönkre tette. A település lassú munkáját ez is nehezíteni fogja. * Nagy zápor. Székelyudvarhelyi levele­zőnk irja : A terhes felhőkből, melyek a tik­kasztó meleg mellett többször tornyosultak az égen, folyó hó 22-én óriási zápor keletke­zett, mely jégesővel párosulva, mintegy 20 per­­czig tartott. A jégdarabok ugyan nagyok vol­tak, de nagy károkat nem okoztak. — Egyetemi tanszék betöltése. A bu­dapesti tud.- egyetem jogi karán Szilágyi Dezső távozásával megürült büntetőjogi tanszéket leg­közelebb betöltik. Mint az Egyetértés értesül, Szilágyi Dezső utóda V­l­a­s­s­i­c­s Gyula, a ki­rályi táblák dec­entralizácziójáról szóló törvény­­jaslat szerkesztője lesz, kinek kinevezését a hivatalos lap legközelebb közli. Az egyetemi tanács V­lassicsot terjesztette fel első helyen.­­ A képviselők katonakötelezettsége. A franczia kamara kezdeményező bizottsága né­hány képviselő indítványára a képviselők és szenátorok mozgósítás esetén való katonakö­telezettségének kérdésével foglalkozott és erről e hó 18-án terjesztette be jelentését a kama­rának. A bizottság abban a véleményben van, hogy az országban nagyon rosz hatást szülne, ha háború esetén a katonaköteles képviselők a Bourbon-palotában maradnának, míg többi kortársaiknak, kiket nem véd a képviselői man­dátum, a zászlókhoz kell sietniük. A bizottság azt javasolta tehát, hogy háború esetén a kép­viselőket ne védje a behívás ellen a mandátum és minden behívott képviselő helyébe azonnal helyettes képviselők választása irassék ki, azonban ne az általános választói jog alapján hanem a községtanácsosok válas­szák. E javas­latot különfélekép fogadják. Sokan nagy és végzetes hibának tartják a háború kitörése perczében választási mozgalomnak tenni ki az országot és azt hangoztatják, hogy az a 204 képviselő, ki mint 45 évnél fiatalabb, még ka­tonaköteles, a bábom sorsán édes keveset lendíthet a harcztéren, ellenben nagyon sokat a parlamentben, ha az teljes erővel, rendesen funkczionálhat s nem tétetik ki a legzűrzava­­rosabb időkben új emberek és új pártalakulá­sok esélyeinek. Érdekes eljegyzés történt a napokban Párisban: Hugo Jeannet, Hugo Victor unoká­­­­ját, eljegyezte Daudet Leo, Daudet Alfonz­­ fia. Hugo Jeanne még alig húsz éves és Páris előkelő köreinek egyik legbájosabb nőalakja . A nagy regényíró fia Daudet Leo csak néhány­­ hónap múlva tölti be 23-ik életévét s már­is­­ Páris népszerű orvosai közül való. Az eljegy­zést Daudet villájában ülték meg a legszűkebb családi körben.­­ A londoni békekongresszus üléseinek lefolyásáról még a következőket írják: Kozlows­­ki, osztrák delegátus, erős kifejezésekkel bélye­gezte meg a zsidó­üldözéseket különböző euró­pai országokban. A kongresszus határozatilag ki­mondta : „Az emberek testvérisége szabálysze­­rűleg maga után vonja a nemzetek testvérisé­gét, mely szerint minden nemzet ér­deke azonos­. A kongresszus feliratot dol­goztatott ki a koronás főkhez a világbéke fen­­tartását illetőleg. Tárgyalás alá került a mivelt nemzetek kötelessége a vad népekkel szemben és ez iránt is humánus határozatok hozattak. Depray Károly azt az indítványt tette, hogy keressék fel a német császár, tegye meg az el­ső lépést a lefegyverzést illetőleg. Több szónok hangoztatta, hogy általános lefegyver­­­zés nem lehetetlen. A kongresszus a következő­­ határozatot fogadta el : Állíttassanak nemze­ti bíróságok, melyek függetlenek a végre­hajtó hatalomtól. Ezek feladata minden viszályt mely háborúra vezethet, megvizsgálni s ítéletet hozni a háború és béke fölött. Végül határo­zatok hozattak a kis államok neutralizálása, európai választott bíróság s különböző béke­egyletek alakítását illetőleg. — Apagyilkosság. Szűkszavú aradi táv­irat jelenti, hogy Katona Mihály pécskai föld­birtokos ellen rettentő merényletet intézett sa­ját Imre nevű fia. A szörnyeteg bicskával tá­madt édes­atyjára és felhasitotta a hasát. Ez­után anyjára támadt s ezt is lemészárolta, ha meg nem fékezik, így csak kezét vagdalta ös­­­sze a szegény nőnek. Katona Mihály állapota reménytelen. — A pápa kikocsizása. Romából a Pol. Corr.-nek ezeket jelentik: A pápának e hó 15- én történt kikocsizására vonatkozólag az bizo­nyos, hogy az ez alkalommal igénybe vett ut­­cza tényleg olasz, illetőleg városi területet ké­pez. Különben ez a vitás kérdés erkölcsi szem­pontból egészen tárgytalanná vált, midőn a va­tikáni körök azt állítják, hogy a pápa azért hajtatott ezen az utczán, mert abban a meg­győződésben volt, hogy vatikáni terüle­ten marad, és ezáltal a sokat vitatott kiko­­csizás elveszti minden jelentőségét Mielőtt ez a tényállás köztudomású lett volna a kikocsi­­zásban egy örvendetes esemény előjeleit üdvö­zölték, t. i. a kiengesztelődés előjeleit a szent szék és Olaszország köz­ött a­mit Olaszország nagy többsége lelkesedéssel fogadott volna Fáj­dalom, ennek az esetnek bekövetkezése a Va­tikánban uralkodó felfogás következtében még csak a messze jövőben sem várható. — A kolera Valenciában újra jobban terjed. A hőség rendkívüli nagy most egész Spanyolországban s ez megmagyarázza, hogy a járvány semmiképen sem szűnik. Mint Valen­ciából jelentik, a kerületben hétfőn­ 25 ember esett kolerába, a városban pedig kettő. — Nemzetközi orvosi kongresszus Ber­linben. Magyar orvosi körökben számosan ké­szülnek, hogy részt vegyenek a X. nemzetközi orvosi kongresszuson, melyet augusztus hó 4—9. napjain tartanak meg Berlinben. A je­lentkezőket a titkárság felkéri, hogy 20 már­kás tagsági jegyeiket váltsák ki dr. Bartels pénztárostól (Berlin, Leipzigers-Strasse, 75). A magyar kongresszusi bizottság elnöke, dr. Csa­­táry Lajos már e hó 30-án Berlinben lesz és hozzá forduló honfitársainak szolgálatára ál­­land. Lakása: Brittish-hotel unter den Linden. A kongresszus tizenkilencz osztályban fogja tárgyalni a gyakorló-orvosi tudomány, az ál­­lamorvostan minden ágába vágó kérdéseket; a vasúti egészségügy számára külön osztályt alakítottak. A német császár maga is különös érdeklődéssel viseltetik e nemzetközi kongres­­­szus működése iránt s az ünnepélyek sorában a legkiválóbb helyet foglalja el az estély, me­lyet a német császár augusztus 9-én a kon­gresszus tagjainak tiszteletére ad. Berlin ható­sága és a berlini tudományos körök részéről is nagy előkészületek tétetnek a földgömb minden tájékáról Berlinbe siető tudósok fo­gadtatására. — Panicza kivégzését az Agr. Zeitung­nak pánszláv forrásból eredő tudósítása így írja le: Paniczát reggel 9 órakor zárt kocsin vitte el egy csendőr a börtön épületéből. Az elitélt mi­roszat sem sejtett. „Tudom, hova viszel — szólt kísérőjéhez, — Küsztendzsébe, hogy minél könnyebben megszökhessem.“ Ke­véssel azután, hogy a táborba értek, Panicza halálsápadt lett. Most már tudta, hogy mi sors vár reá s megmondta ezt a csendőrnek is, a ki azonban nem válaszolt reá. Mikor a vesz­tőhelyre értek, Panicza gyorsan kiugrott a ko­csiból és a vezénylő törzstiszthez lépve, így szólt hozzá: „Tudom, hogy mit jelent kezében az az írás. Halálos ítéletem az. Még csak azt az egy kegyelmet kérem öntől, hogy engedjen búcsút vennem feleségemtől és gyermekeimtől.“ — „Sajnálatomra meg kell tagadnom kérését“ — válaszolt a törzstiszt. —„Ez alávalóság“ — pattant vissza az elitért, meghallgatta a pap utolsó vigasztalását, a­mi alig tartott tovább egy percznél, aztán czigarettára gyújtott és szilárd léptekkel egy fához ment, melyhez oda­kötötték. A következő pillanatban már halva volt. Tizenhét golyó fúródott testébe. Tizen­három hasban találta, egy a zsineget szakította el, mel­lyel a fához erősítették, egy a mellébe hatolt, egy a jobb, egy a bal karjába. Bulgá­riában — így végzi a tudósító — általánosan gyilkosságnak tartják Panicza kivégzését. — Borzasztó tűzvész pusztított, mint New­ Yorkból távirják, a denveri (Colorado) Commercial fogadóban. A tűz éjjel támadt s olyan hirtelen terjedt el az óriási épületen, melyben több száz ember aludt, hogy csak tizenkettőt tudtak közülök meg­menteni, a többi mind elpusztult. A tűz olyan erejű volt, hogy a tűzoltók nem tudtak az épü­letbe behatolni, s a­kik mégis elég vakmerők voltak a vés­szel szembeszállani, azok a forró­ságban és füstben megfuladtak. Aktivált tartalékos honvédtisztek. A Lu­­dovika akadémián e héten 112 tartalékos hon­védtiszt és tiszthelyettes tesz tettlegesítési vizs­gálatot. Három bizottság előtt folynak a szó­beli vizsgálatok s eltartanak e hét végéig. Az eddigi eredmény nemcsak kielégítő, de valóban meglepő. — Árviz Khinában. Mint a „Standard“­­nak távirják Shangaiból, Khinában óriási árvíz pusztít: a víz rendkívüli terjedelmű földterüle­teket borított el s Peking városa is szigetté változott, környéke annyira el van árasztva. Számtalan emberélet pusztult el az árban. északi — Új mozdony. Párisból írják, hogy az vasút néhány nap óta egy új szer­kezetű locomotivval tesz kísérleteket, mely Pá­risból Calaisig, Calaistól Lilléig , Lillétől Pári­áig a próbautat óránkint 120 kilométernyi gyorsasággal tette meg. A Lillétől Párisig ter­jedő 250 kilométer hosszú utat a mozdony, 14 kocsiból álló vonattal, közben egyszer áll­va meg vízfelvétel czéljából, két óra és öt percz alatt tette meg.­ ­ A fonograf a postaforgalomban. A hangíró­gépek legelső gyakorlati alkalmazása kö­zelebb történik a mexikói postaforgalomban. Az összes fő-posta állomásokon fonográfot ál­lítanak fel, melybe azok, kik h­ol, olvasni nem tudnak, belemondják üzenetüket s a posta az illető hengert rendeltetési helyére továbbítja, a­hol a czimzett lakik. Mikor a henger ide megérkezett, a czimzettet a postára hívják s ő meghallgatja, a mit az üzenet küldője vele közöl. Mexikóban igen nagy még a vagyonos osztály közt is az Írástudatlanok s zár­a s igy a hangizónek ez alkalmazása ott mindenesetre gyakorlatinak ígérkezik. Hírek a nagyvilágból. — Királynénk útja. A királyné augusz­tus hó 19-én indul tengeri útjára, mely állító­lag föld körüli úttá lesz. A yachtot, melyen utazni fog, már kibérelték Angolországban. Ti­­zennyolcz személy kiséri a királynét, ki egy ud­vari orvos kíséretét mellőzni kívánja. KOLOZSVÁR Julius 24. Iskolai értesítők. XXXV. A csiksomlyói r. kath. főgymn. értesí­tője. Közli Imets F. Jákó igazgató. A beve­zető részben az 1—61-ik lapig az intézet igaz­gatójának azon beszéde van közölve, melyet dr. Haynald Lajos bibornok félszázados áldozári jubileuma alkalmával a tanintézetek által 1889. okt. 15-én tartott akadémiai ünnepélyen elmon­dott. Az értekezésszerü beszéd „Dr. Haynald Lajos és a csiksomlyói iskolák“ ez­ alatt közli az ünnepelt nagynevű alapitó életrajzát s jel­lemzi áldásos működését, hervadhatatlan jóté­konyságát. Az intézetben az igazgatón kívül 13 ta­nár működött. Tanulók létszáma 174. Ezek között jeles­­ volt 25 jó, 45, elégs. 74, elégtelen 30 tanuló. Érettségit tett 8 tanuló. Jeles foko­zattal 4. Kár, hogy sem az érettségit tett ta­nulók névsora sem a tanuló ifj. érdemsorozata nincs közölve. A tanári könyvtár­iáll 2579 mű­ből, melynek értéke 4793 frt 17 kr. Az ifj. könyvtárban van 644 mű, melynek értéke 582 frt 62 kr. Az intézet kebelében „Önképző-kör“ állott fenn. Rendk. tárgyak voltak: ének, zene és franczia nyelv. XXXVI A lőcsei m kir. áll főreáliskola érte­sítője. Szerkesztette dr Demkó Kálmán id. igazgató. Az értesitő bevezető Steiner Antal melegen emlékezik részében dr. meg az el­hunyt jeles igazgatóról, dr. Roth Samuról. Az elhunyt egyike volt legkitűnőbb praedagogu­­sainknak. Mint tanügyi írónak is számot tesz irod. munkássága. Különösen középisk. tankönyvei s geológiai értekezései ismeretesek. A kitűnő férfiú épen javakorában, 39 éves korában hunyt el, 1889. nov. 17-én. Az intézetben a h. igazgatón kívül 11 tanár működött. Tanulói létszám: 178. Jeles 20, jó 59, elégs. 74, elégtelen 25. Érettségi vizsgálatot tett 12 tanuló. Ezek között 1 je­les fokozattal: Philipp István; 6 jól és 3 elég­s­égesen érett. Rendkívüli tárgyak voltak: latin nyelv, angol ny. vegytani gyakori., műének. Az intézet kebelében önképző ■ és zenekör állott fenn. A tápintézet jótéteményében 33 t. része­sült. A tápintézet alaptőkéje 4765 frt 70 kr. Tartalékalapja 2297 frt 19 kr. Összesen 7062 frt­ 89 kr. XXXVII. A sz -udvarhelyi evang. reform. collegi­um értesitője. Szerkesztette Gönczi Lajos igaz­gató. A bevezető részben Olasz Gyula és Ko­vács Dániel tanárok székfoglaló beszédei van­nak közölve. Előbbi a mathesis fontos szere­pét a mivelődéstörténetben ecseteli, kimutat­ván, mily összefüggésben van e tudomány az emberi szellem legtöbb termékeivel; utóbbi „Herodotos szerepe a valláserkölcsi nevelés­ben ez­­alatt értekezik. Ezek után az igazg. üdvözlő-beszéde van közölve. Az igazgatón kívül 6 rendes tanár mű­ködött az intézetben. A tanulók létszáma a gymn. 163; az elemi isk. 94; összesen 257. Ezek között volt a gymn. 22 jeles, 49 jó, 50 elégs. és 42 elégtelen oszt. t. Az elemi­ isk 36 jeles, 28 jó, 23 elégséges és 1 elégtelen. Az isk. kebelében fenállott: tanári és ifjúsági ol­vasó-egylet, ifj. önképzőkör, ifj. zenekar és ének­kar. A isk. javaslmak összesen 3946 frt 88 kr és 13 cs. kir. aranyat tettek. A könyvtárak és szertárak szépen gyarapodtak.­Érettségit tett 19 tanuló, 2 t. jeles eredménynyel. XXXVIII. A 8i udvarhelyi róm. kath. főgymnasium értesitője. A bevezető részben Bándi Vazul ta­nár melegen emlékezik meg az 1890-ben el­hunyt tanártársról, a finövelde kitűnő igazga­tójáról, főt. Szabó Istvánról. Ezután „Udvar­helymegye földrajza“ ez­ alatt Tamás Albert tanár folytatja azon értekezését, melynek előző része az 1885—6. évi értesítőben közöltetett. Az intézetben az igazgatón kívül 12 tanár mű­ködött. Tanulók létszáma: 151. Ezek közül haladó 121, ismétlő 30. Érettségit tett 7 ta­nuló. Ezek között jól érett 3. Egyszerűen 2. Az ifjuság érdemsorozata nincs tantárgyak sze­rint kitüntetve. Az intézetnek uj helyisége most épül s a szerződés szerint 1891. aug. haváig készen kell lennie. Rendk. tantárgyak voltak: ének és zene. Az int. kebelében önképzőkör ál­lott fenn. XXXIX. A nagykállói kir. áll. főreáliskola XX-ik értesitője. Közzéteszi Schurina István igazgató. Az intézetben az igazgatón kivül 12 tanár működött. Tanulók létszáma: 93. Ezek közül jeles volt 4, jó 19, elégs. 44 és elégs. 26 ta­nuló. Éretts. tett 4 tanuló; 2 jel, 2 elégs. fo­kozattal érett Az intézet kebelében ifj. önkép­zőkör állott fenn. A József kir. főherczeg fenségének védnöksége alatt álló segélyző egye­­­sületnek alapja 10,270 frt 121 kr, évi jövedelme 736 frt 54 kr, melyből 35 t. segélyeztetett 7—30 frttal, összesen 687 frt 50 krral. Pénztármarad­vány 49 frt 04 kr. XL. A trsztenai kir. kath. 4 oszt. gymnasium XXI évi értesitője. Közli: Dorzsák Gyula igaz­gató. A bevezető részben az int. igazgatója az 1—82 I. „Nehány lap a trsztenai kir. kath. gymn. történetéből“ ez. alatt, az intézet 20 évi fenállása alatt történt eseményeket, vál­tozásokat adja elő s azon haladást jelzi, mely működéséből kivehető. Az igazg. kivül 6. r. tanár működött az intézetben. Tanulói létszám: 123, jeles 4.09 °/0, jó 27.87 °/0, elégs. 45.90/°/0, elégtelen 22.14 °/0. Rendk. tárgyak voltak : sza­­badk. rajz és ének. Egészen ingyenes ellátást nyertek a tápintézetben tizenketten. XLI. A budapesti VII. ker. m. kir. állami gymn. 9-ik évi értesitője. Közli: Kövesdi Sán­dor igazgató. A bevezető részben érdekesen ir dr. Klupathi Jenő tanár „A léghaj­ózásról“. A léghajózást Francziaország délkeleti részén kezd­ték legelőször Annonay városában 1783-ban. A Montgolfier testvérek kísérletezése nagy ér­deklődés tárgya lett s azóta sűrűn foglalkoz­tak e találmány tökéletesebbé tételével. A lég­hajó kormányozhatása okozott legnagyobb ne­hézséget. Míg Leonardo da Vinci, a renaissance nagy mestere helicopterejénél legelőször alkal­mazza a csavart a levegőben való mozgatásra, a csavar használata most is általános és csak a csavart­jára vannak forgató gépekre és a léghajó alak­jelenleg némi eltérések. A. Re­­nard és C. Krebs kapitányok 1884-ben indul­tak el Chalais Meudonból s újból visszatértek a kiindulási helyre. Renard léghajója eddig a technika által kivívható legnagyobb tökéletes­séget mutatja. A léghajó eddig a tudomány és háború szolgálatában állott. Először Coutelle kapitány próbálta ezt a fleurusi csatában és Francziaországban a hadi léghajózás ma is sze­repel s e téren is ő viszi a főszerepet. Az intézetben az igazgatón kivül műkö­dött 18 tanár. Tanulói létszám 581. Jeles 29, jó 81, elégséges 313, elégtelen 158 tanuló. Érettségit tett 32 tanuló. Jelesen érettek: Csillag Hugó, Fried Dániel, Kohn Sándor, Schwarcz Gyula, Vidéky Richárd, Varga Ká­roly. Rendk. tárgyak voltak: szabadk. rajz, műének, franczia ny. és gyorsírás. Az intézet kebelében dalkör és gyorsiró-kör is fenál­lott. A könyvtárak, szertárak gazdagon gya­rapodtak. Felelős szerkesztő: PETELEI ISTVÁN. Kiadó: AJTAI K. ALBERT. Egész selyem-nyomású fou­lardokat I­art 20 krlól méterenként (kb 450 különb. mustra) — küld öltöny- és da­rabszámra, viteldij- és vámmentesen a házhoz G. Henneberg (cs. és kir. udv. szállító) selyem­­gyári raktár Zürich. Minták alkalomfordultával. Levelek viteldíja 10 kr. 7

Next