Magyar Polgár, 1900. január-március (23. évfolyam, 1-75. szám)
1900-01-24 / 19. szám
z egyesülésre. Sokkal jobb, ha az előzetes megfontolás végzi ezt a munkát. Ne mindig csak a kárunkon tanuljunk. Az egész iparos osztály tömörülése igazán nagy lökést adhat a nagyon elszegényedett kisebb iparosok ügyének, foglalkozást és keresetet biztosíthat gyöngébb tagjainak a elhatározó befolyással lehet az iparpártoló mozgalom sikerére. Márpedig ez a czél és nem az, hogy mentül több elnök, igazgató stb. szerepeljen s a többszörös igazgatás fölemészsze évenként egy néhány szegény iparos fölsegítésének anyagi eszközeit. A társadalmi mozgalom vezetését pedig a bürokratizmus hagyományos betegségétől féltjük. Erősen szaporodnak a különböző bizottságok, albizottságok és ide oda intézett átiratok. Sokat dolgoznak befelé, értekezletekben, tanácskozásokban, de annál kevesebb nyomukat látjuk kifelé, a gyakorlati életben. Sok a tapogatózás, kevés a kezdeményezés. A tintából és szóból máris meglehetős mennyiség elfogyott, de még egyetlen reklámembert se látunk, aki a hazai czikk viselését megkezdette volna s jó példával igyekeznék előre. Holott csak egy pár hathatós példa kell, hogy általános követőkre találjon. Ha a mozgalom vezetői, akik különben is társadalmunk élén állanak, hazai iparba öltöznek s ezt kissé észre is vétetik, többet tesznek a czél érdekében, mintha tiz bizottságban hónapokig tanácskoznak s a rokon egyesületekhez száz átiratot intéznek. A közönségnek csak példa kell, hogy meginduljon, nem rábeszélés. Mert az elmélkedés vége mégis csak az, hogy a dolgot egyszer gyakorlatilag meg kell kezdeni. Természetes, hogy mint minden, ez is csak fokozatosan fog menni a szerint, amint a közönség igényei a termelést és a közvetítést belehozzák. A változások nem mennek karikacsapásra az életben is, mint a színpadon. Hanem, ha az arisztokráczia, a hangadók, a divat vezetői megkezdik, biztos.Egynehány igen fontos, de még egyáltalában ki nem merített kérdést választott ki ez alkalommal a megoldásra. A Petőfi egyéniségéről talán legtöbbet írtak eddig a Petőfi magyarázók, de e könyvből azt látom, hogy nem volt fölösleges újból foglalkozni vele. Egy programm ez a czikk az összes ezután jövő ilyen czélu essay-k számára. Figyelmeztet azokra a nehézségekre, amelyeket a költőre vonatkozó egykorú följegyzések ellentmondásai, sőt önkénytelen ferdítései okoznak. Petőfinek pályafutása oly csodálatos volt, hogy mig sokakban irigységet keltett, közelebbi környezete, »palásai« ismét más oldalról estek tulságba s idővel annyi regényes és sallangos vonással ruházták fel alakját, hogy a kritikának első nehéz kötelessége a valót kiválasztani a költöttekből. Szépen mutatja ki, hogy az excentrilitásokat nagy részt épen az ötvenes évek Petőfi utánzói gondolták ki s fűzték alakjához, hogy mesterük annál érdekesebb alakban szerepeljen közönségük előtt. Petőfi, aki költeményeiben maga az őszinteség, környezetével szemben meglehetősen zárkózott volt s ez okozta, hogy benső életéről oly kevés adat maradt reánk. »Ekkora fölény kizárja a teljes bizalmat és — mintegy szórakozásképen — inkább csak az időnkénti pajtástunk mindenkit, hogy a nagy közönség utánuk megy. Mert nálunk, mindenki azért tülekedik, hogy az arisztokrácziához tartozzék s a divattól el ne maradjon. A képviselőház munkarendje. A képviselőház tudvalevőleg pénteken ülést tart s azon tárgyalás alá veszi a napirendre tűzött két apróbb törvényjavaslatot. Időközben a pénzügyi bizottság végez, előreláthatólag már ma, az 1900. évi költségvetéssel s erre vonatkozó jelentését a Háznak még e héten bemutatja, mire a szabályszerű időköz után közvetlenül a képviselőház megkezdi az 1900. évi költségvetés tárgyalását A hirdetési és a naptár bélyeg. A pénzügyminisztériumban javaslaton dolgoznak, amely a hírlapok hirdetési bélyegét megszünteti. Mihelyt Ausztriában a hírlapbélyeg tényleg megszűnik, ez a javaslat azonnal a törvényhozás elé fog kerülni. A helyzet Ausztriában. Az osztrák kormány és a pártok erősen készülődnek a nemzetiségi béke helyreállítása ügyében megindított akcióra. Valószínű, hogy a német pártok vasárnapi tanácskozásai után sikerülni fog legalább a németeknél a békítési akció idejére az egyezséget megteremteni. Egyelőre február első hetére vették kilátásba a német-cseh konferenczia ülésezését. MAGYAR POLGÁR 1900. január 24. I . A telepítési értekezlet. — Hatodik nap. — alkottattak; ilyeneket kellene az erdélyi birtokrendezésre is alkotni. Az örökhaszonbérlet nálunk jogilag kizárva nincs. Sőt vannak hasonló viszonyaink ma is, amelyeket a telekkönyv osztott tulajdonként jegyez be. Lehetnek körülmények, amelyek közt az örökhaszonbérlet szükséges s ilyenkor kellő állami beavatkozással alkalmazható. Az úrbériségnél ez a viszony mindenesetre előnyösebb. Az állami telepítésre nagy súlyt helyeztek. Utal arra, hogy Poroszország csak Posenben és Westpreussenben telepített államilag, különben az állam ellenőrzése mellett nagyszabású telepítési tevékenység folyik. Tüzetesebben ismerteti a porosz járadékbank-rendszert: a Rentengütler a vételár l/i—‘/jét tőkepénzben fizeti s csak a többire nézve létezik járadékszolgáltatás. A járadékkötvények kibocsátására nálunk is van precedens a maradvány-, irtványföldek megváltásánál stb. Az egyetemlegesség jogilag is sok bajt okoz, miért pl. Németországban több helyen — nevezetesen Hamburgban — eltértek tőle . Hamburgban a szerződéses egyetemleges zálogjogot sem veszik tekintetbe. Az államnak elővásárlási jogot adatna mindazon esetekben, mikor külföldiek kezére jutna a birtok. Hasonló korlátozó rendelkezések Romániában, Németországban stb. nagy számmal vannak, de a magyar-román határrendezési törvényben is szabályozva van ez az intézmény. A telepítés nagy czéljára való tekintettel a telepek elidegenítésének és megoszthatóságának valamelyes korlátozása szükséges. Károlyi Sándor gróffal szemben megjegyzi, hogy ez magánjogi megállapodásnál harmadik személyek ellen hatálylyal nem bírván, okvetetlenül törvény utján állapítandó meg. Azonfelül a magánjogi megállapodás nem is hajtható mindig végre. Hab ius publicum privatorum pactis muturi non potest«, annál kevésbbé »constitut potest«. Az elő és visszavásárlási jog telekkönyvi bejegyzése itt szintén nem nyújthat a közérdeknek megfelelő garancziát. A telepek-, illetőleg járadék-jószágoknál kelllene kisérletet tenni a birtokvédelmi törvények hatályosságára nézve s ha beválnak, alkalmazzuk azokat általában. (Éljenzés.) Ezután Kovácsy Sándor és Rubinek Gyula szólaltak fel. Tallián Béla mindenekelőtt köszönetet mond a miniszternek és szerencsét kíván neki, hogy ezen fontos ügyben a zászlót kezébe vette és meg van győződve róla, hogy ezt a zászlót győzelemre is fogja vinni, úgy, amint eddig minden ügyet, amit a kezébe vett, diadalra segített nézni, hanem tovább fejleszteni akarták a Petőfi költészetét. Bővebben lehet talán majd az írókról beszélnie valakinek, de találóbb képet rajzolni róluk alig. A »Petőfi vallásos és erkölcsi nézetei« cz. tanulmányban egészen új - eddig még egyáltalában figyelemre nem méltató oldaláról mutatja be a költőt Nemcsak azért érdekes ez a fejezet, mert igazságait sietni fog az irodalomtörténet kodifikálni, hanem mert hihetőleg véglegesen lerombolta vele azt a dalvéleményt, amely ép oly nevetséges, mint abszurd de a mely folyton kísértett az eddigi Petőfi-magyarázók munkáiban: hogy »ahol Petőfinek eszméi mélyebben rejtett dolgok homályába akarnak hatni, költői ereje gyöngülni látszik« hogy »képzelete nincs arányban csekélyebb képességével«. Hatalmas erővel, nyugodt biztonsággal bontakozik ki előttünk a Csernátoni fejtegetései nyomán Petőfi alakjában a specziális magyar gondolkozó és a széles látókörű philosoph.Akik egykor a specziális magyar fiilozófia oly sokszor emlegetett rendszerét akarják fölépíteni, Petőfit mellőzniük nem lesz szabad«. Gyönyörűséggel olvastam minden fejezetét e könyvnek; sokat lehet belőle tanulni. Az irálya annyira világos és egyszerű, hogy tudományos munkában szinte szokatlan. Budapest, jan. 23. A telepítési értekezlet Darányi Ignácz földmivelési miniszter elnöklete alatt ma délelőtt tartotta hatodik ülését. Az ülés megnyitása után az első fölszólaló Dévay Ignácz kir. táblai bíró, az igazságügyminiszter kiküldöttje volt. Dévay Ignácz: Kéri a minisztert, hogy a majdan teendő javaslatokat igazságügyi szempontból való megbírálás végett az igazságügyminisztériumhoz tegye át. Egyéni nézete az, hogy az agrárviszonyok annyira speciálisak, hogy az általános magánjogi törvénykönyvbe rendezésük be nem vonható. A német polgári törvénykönyvből is tudatosan kirekesztetett az agráris jog és több országban külön szabályoztatott, sőt számos helyen ilyen kérdések elbírálására külön közigazgatási fórumokkodlást tűri, mintsem a meghitt, mély barátságot«. Ehez járul még az is, hogy oly rövid ideig élt, s oly sokfelé töltötte el ezt a rövid életet is, hogy már csak ebből az okból sem lehetett dejó igazi benső viszonyok kötésére. Mily egyszerű és nagy igazságok ezek. Ami tehát kortársainak följegyzéseiből hiányzik, költeményeiből keresendő ki. A profétizmus Petőfi műveiben és »Petőfi hatásának főbb eszközei« ez. tanulmányok magas irodalmi szempontból fejtik ki azokat az alapvonásokat. Prófétizmus, közvetlenség, egyszerűség nyelvben, verselésben és szerkezetben,őszinteség, sokoldalúság, drámaiság, technika, amelyek alaptónusait adják meg ennek a nagy költőnek, Így ezekben a fejezetekben, valamit a »Petőfi és az ötvenes évek költői« ez.essavban pompás képét adja az ötvenes évek sallangos poétáinak is. Csernátoni Gyulának legnagyobb érdemei közé tartozik az önállóság a megfigyelésben s az a különös adomány, hogy éles szeme azonnal meglátja a jellemzetes vonást s rögtön egységes képbe illeszti. Azok a fejezetek, amelyeken Szelestey Lászlóról, Lisznyai Kálmánról, Székely Józsefről, Tóth Endréről és Tóth Kálmánról ír, önmagukban is nagyon értékesek s az ötvenes évek Petőfiutánzóinak frappáns és igaz rajzai. Uj és meggyőző az a véleménye, hogy e költők nem utá Kovács Szezsf