Magyar Polgár, 1901. július-szeptember (24. évfolyam, 146-222. szám)

1901-09-10 / 205. szám

1901. szeptember 10. MAGYAR POLGÁR kiadását Méhely Lajos szerkeszti s a mely a Légrády testvérek kiadásában most jelenik meg. Az Állatok világából ezúttal a 34-ik tézel látott napvilágot, — kíséretében egy díszesen kiállí­tott fekete nyomatú műlapnak, a m­ely a szar­­mati marmotákat ábrázolja. Ebben a most ki­adott füzetben a tudós és elbeszélni gyönyörűen tudó szerző a cziczkányokról és a vakondokok­ról szóló részt befejezi s a rágcsálók rendjére tér át, hogy a mókusok különböző és érde­kes fajait ismertesse, jellemző és színes leírás­ban. A szöveget természetesen e legújabb fü­zetben is rajzok élénkítik, még­pedig hi és tet­szetős szövegrajzok. Az Állatok világát füzeten­ként 80 fillérért lehet megkapni, akár a kiadó Légrády testvérek czégnél (váczi körút 78.) akár pedig a könyves­boltokban. A vállalatot, amely­nél nagyobb szabású a magyar literaturában mostanában nem jelent meg, a közönség figyel­mébe ajánljuk, mert e mű megszerzésével nem­csak természetrejzi ismereteit gyarapítja, de rend­kívül kedves, érdekes és élvezetes olvasmány­hoz jut. Művészet. * Új eredeti darab Megyeri igazgató Két góbé czimü 5 felvonysos uj darabot fogadott el elő­adásra. Az újdonság szerzője Seprődi János ref főgimnáziumi tanár A Két góbé még e hó fo­­lyamán szíve kerül a nyári színházban. TÁVIRATOK. ’ A király részvéte. Bécs, szept. 10. A király tegnap ér­kezett meg Budapestről Bécsbe Mint a „Föl. Corresp.” értesül, ő Felsége a Mac­­Kinley elleni merénylet alkalmából az Egyesült­ Államok kormányának a washing­toni osztrák-magyar követség útján leg­melegebb részvétét fejezte ki. Erzsébet királyné emlékezete. Budapest, szept. 10 Erzsébet királyné halálának mai évfordulóján úgy Budapes­ten, mint Bécsben a középületeken gyász­lobogók lengenek. Mindenütt gyászisten­tiszteleteket tartottak. A budapesti Mátyás­templomban a herczegprimás pontifikált. Megjelentek a kormánynak itthon levő tagjai, a tábornokok és konzulok. Károlyi Sándor beszámolója. Göncz, szept. 10. Ma délelőtt tartotta meg a kerület országos képviselője, Károlyi Sándor gr. program­­ beszédét. Kijelentette Károlyi gróf, hogy ő a minisz­terelnöknek a képviselőházban mondott beszédé­vel teljesen egyetért s ugyanolyan politikát vall. e az ipar, kereskedés és földmivelés egyenlő vé­delmét tartja szem előtt, így hát örömest küzd Széll Kálmánnal egy táborban. A­miért ő küzd, nem egy osztály érdeke, hanem közös érdek, az egész magyarság érdeke, mely első­sorban föld­­mivelő. Tisza nagyváradi beszámolójára megjegyzi, hogy Tisza nem tudja a liberalizmus szellemét a régi szellemmel azonosítani. Mert az új libe­­ralizmus azzal ellentétben a szabadság, egyenlő­ség, testvériség eszméin alapul. A beszámolót nagyszámú előkelő közönség hallgatta. Mac Kinley állapota Buffalo, szept. 10. Mac-Kinley állapota foly­ton javul. Fájdalmai nincsenek. Nyugtalanító tü­netek nem mutatkoznak. A buffaloi merénylet. Budapest, szept. 9. Az örvendetes hír, melyet a világ minden részében lesve lestek, megérkezett. Mac-Kinley elnök minden emberi előrelátás szerint életben marad Az orvosok följogosuttatnak hiszik ma­gukat arra a reményre, hogy betegek mielőbb fölgyógyul és föl is hatalmazták Ros­evelt az el­­nököt, hogy a pártvezéreket és Mac­Kinley ba­rátait értesítse, hogy az elnök föl fog gyógyulni. Megkönnyebbülten lélegzik tö­ erre a hírre az egész czivilizált világ, mely megdöbbenéssel és utálattal vette hírül tegnap a gaz merény­­letet. A gyilkos nem érte el czélját s az anar­chizmus, a­mely ellen most mindenesetre ke­mény hajsza fog megindulni az Egyesült Álla­mokban is, a­hol eddig zavartalanul főzhette ki gonosz terveit — hamut hinthet a fejére. Mac­­Kinley megöl, s a hírt örömmel fogadják legel­­keseredettebb politikai ellenségei is. Legutóbbi távirati tudósításokat itt közöljük: Buffalo, szept 8. Az est folyamán a következő orvosi jelentést adták ki: Érverés 132, hőmérsék 102­5, lélegzés 25. A kezelő orvosok egyike ma délben kijelentette, hogy ha 24 órán belül nem mutatkozna vérmér­gezés vagy hashártyagyulladás jele, akkor a­z el­nök felgyógyulásának kilátásait igen jóknak lehet tekinteni. Mac­Kinleyné ma rövid ideig az elnök beteg­ágyánál időzött Mind a ketten igen meg voltak indulva. Mac­Kinley azt mondta: — Legyünk erősek, ez mindkettőnkre nézve jobb lesz. Két orvos és két ápolónő állandóan a beteg mellett van. Minthogy minden izgalmat kerülni kell, csak igen kevés személyiséget bocsátanak a beteghez . Tudományos apróságok. — Felfedezett piramisok Amerikában. — A zene befo­lyása a vérkeringésre. — A párisi múzeum gorillája. — A legöregebb fa. — A bor legendája. — Budapest, szept. 10. Igen fontos kulturhistóriai fölfedezésről tesz­nek jelentést Amerikából, hol Sonora tartomány­ban (Mexico) őserdőben egy pyramist találtak, melynek alapja 4350 láb, magassága 750­ alapjá­tól, csúcsára kígyószerűleg kanyarodó út vezet. A külső falak igen nagy gonddal faragott gránit­ból készültek. Nem messze e pyramistól van egy egyenlő magasságú hegy, a­mely tökéletesen szikla­­lako­sokká van átalakítva. Száz meg száz kisebb 15 —16 láb széles, 10—18' hosszú terek vannak nagy gonddal bevágva a sziklákba. A szobák 8' magasak, nincs ablakuk és csak egy bejáratuk; a falakon hyerogliphákat és emberi alakokat látni bevésve. Számos kőedényt találtak a szobákban , szanaszét szórva. Hogy mily időből és minő nép-­r től származnak ezen emlékek, eddig nem volt el­dönthető. Azt hiszik, hogy Magas nevű indián törzs munkái ezek, a­mely néptörzs mai is él, még Sonora déli részeiben és különös erkölcsös­ség, szorgalom és mértékletesség jellemzi őket ; elég értelmesek, írástudók, vannak mathematikai és astronómiai ismereteik. • Is­mételve konstatálták már a zenének üdvös befolyását az ember vérkeringésére, dr. Dogiel so­kat foglalkozott e tárgygyal és érdekesek ebbeli észleletei, a­melyek azt mutatják, hogy a zene, az állatok véredényrendszerére és idegzetére is hasonló befolyást gyakorol, mint az embernél. Gyorsítja az ér és szív­verést, változásokat idéz elő a vér nyomásában, s a lélegzést megkönnyíti. A halak különös megszólamlása, a békák zajos ku­­rattyolása és a madarak élénk éneke a párzás ide­jében mélyebb értelmet nyer a mondottak tudata által. Ezek hangjuk által mintegy fölforralni igye­keznek választottjaikban a vért, hogy irántuk sze­relemre gyuladjanak. Dogiel azt hiszi, hogy a ha­tás a gerinczagy idegeiből indul ki, a­melyekre a zenehangok közvetlenül gyakorolnak hatást. Megint csak felmerül a már Saul ideje óta szellőztetett kérdés, vajjon nem lehetne e a zenének ezen ha­tását gyógyászati czélokra felhasználni? Tényleg ismeretesek olyan esetek, a­midőn lélegzési nehéz­ségekben szenvedő, vagyis asztmatikus betegek jó zene hallatára jelentékeny javulást éreztek.­­ A párisi természetrajzi múzeum menagóriája részére egy fiatal gorillát szereztek be, mi az első eset, hogy a franczia földön az emberi doma maj­mok e nevezetesfélesége él. Milne­ Eduards, a nagy­hírű zoológus tanulmánya tárgyává tette ezen ritka állatot és a franczia tudományos akadémia egyik gyűlésén ismerteté. Ezen állatnak tanulmá­­­nyozása — mondja ő — igen érdekes nemcsak a zoológusra, hanem minden művelt emberre nézve is. Kora körülbelül 3 éves, meg vannak az összes tejfogai, ebfogai hosszúak és élesek, túlhaladják a zápfogakat. Jelleme eltér egészen a csimpanszétól és az orángutángtól; míg ezek a fogságban szelídek és barátságosak, a gorilla vad, mogorva és bru­tális. Őrzőjének nem mutatta még eddig soha a vonzalom legcsekélyebb jelét sem, nem engedi ma­gát megérinteni a nélkül, hogy ellenszegülést ne mutatna, a barátságos czirógatást harapással vi­szonozza. Nem vesz részt a többi majmok játéká­ban, házának csak egy s ugyanazon sarkában tar­tózkodik többnyire ülőhelyzetben, házát a falhoz támasztva; helyéből csak akkor távozik, ha eledelt nyújtanak elébe, vagy ha azt keresni kénytelen. Ajkai nem oly mozgékonyak, mint a csim­pánszé, de szemét folytonosan mozgatja Szemöldökei igen nagyok, orra lapos, orrlyukai oly rendkívül tága­sak, hogy egészben igen különös kinézést és a rcz­­kife­jezést kölcsönöznek neki Értelmisége kevéssé látszik kifejlődődnek, de mindenesetre alacsonyabb fokú, mint a többi ember idomú majmoké. • A legöregebb fa a földön, a mennyire külön­böző fáknak kora ismeretes, az úgynevezett Bo fa Amarapura szent városban Birmában Ezt, a mint hiteles történelmi adatok által bizonyítják, még 288 ban Kr. születése előtt ültették, tehát 2171 éves. Mint mondják, sarja legyen annak a fügefának, a­mely alatt Budha Armelyában pihent. * A keleti népeknél a kor legendáját a követ­kező alakban ismerik : Dyonisias (Bacchus) gyermekkorában Görög­országon keresztül utazott Nasosba. Az út igen hosszú volt, a gyermek elfáradt, leült egy sziklára, hogy kinyugodja utazása fáradalmait. A­mint így ülve a földre mereszti szemeit, lába mellett meg­pillant egy kis növényt, mi neki annyira megtet­szett, hogy elhatározta ezt magával vinni és ott­hon tovább tenyészteni Gyökerestől kiásta a földből és kezébe vette. Erősen sütvén a nap, attól félt, hogy a zsenge növényke elhervad, még mielőtt haza ér Nasosba. A­mint igy e fölött elmélkedett, szemébe ötlik egy madárcsont, felveszi azt, annak üregébe rejti a növénykét és folytatja útját. A fiatal isten kezében a növény gyorsan nőtt és csakhamar túlhaladta a madárcsont nagyságát. A­mint újra aggódni kezdett a növény elszáradá­­sán, körültekint, szerencsére megpillant a madár­csonténál nagyobb, orosz­láncsontot. Ebbe helyezte el a madárcsonttal együtt a növényt. Ez azonban gyors növekedésében nemsokára meghaladta az oroszláncsont nagyságát is. Ekkor Dyonisius az oroszláncsontnál nagyobb szamárcsontot talál és most ebbe helyezte el mindenestül a növényt. Ekként érkezett ő meg Nasosba. Itt a növényt el akarja ásni, de azt veszi észre, hogy a gyö­kerei annyira össze vannak nőve a háromféle csont­tal, hogy a szár ki nem vehető a gyökerek meg­sértése nélkül. Nem maradt más hátra, mint a növényt úgy elásni, a­mint azt hozta. A növény igen gyorsan megnőtt. A gyermek isten örömére igen kitűnő izű szőlőfürtöket ter­mett, ezeket leszedte, bort csinált belőlük és aján­dékba adta az embereknek. De Dyonisius csakhamar a következő csodának volt tanúja : Ha az emberek elkezdenek bort inni, kedvük kerekedik és énekelnek, mint a madár. Ha többet isznak, olyanokká lesznek, mint az oroszlán. Ha sokáig isznak elbutulnak, és olyanok, mint a szamár.

Next