Magyar Polgár, 1903. október-december (26. évfolyam, 221-292. szám)

1903-10-01 / 221. szám

ÉX)3. XXVI. évfolyam. Kolozsvár, csütörtök, október 1. 221. szám. S14tU«t4*l ér«h. évre 28 kor . fél érre 14 kor., raegyed f;vr« 7 kor mgy hónapra 2 k. 49 t —d­fy* »iám 10 f ftfte£j«U*na k napoukOni. au k­uurftuk kivételével Fel#M»e »cerketzto: HEOYESY VILMOS. Főn«' keazto: Br. FEILITZSCH ARTHUR. KIM« *. SwkM.t»»«*: Farkm-ulci» I. u. í Hirdetések cm. 8 If 11., nyilttér petit sora 40 f. AJTAI K. ALBERT I A1 * Kiadóhivatal: Deák Ferencz-utcza 4. sz. A válság. Kolozsvár, okt. 1. Politikai helyzetünkben teljessé vált a zűrzavar. A legélesebb elméjű próféta se tudja megjósolni még azt sem, hogy a legközelebbi huszonnégy órában mire van kilátás. Khuen-Héderváry gróf visszalé­pésével szétfoszlott az a remény is, me­lyet újabb vállalkozásából a kibontako­zásra nézve táplálhattunk. Ismét megszűnt minden kombináczió, ismét holtpontra ju­tottunk. És előkelő politikusok is őszin­tén bevallják, hogy már most fogalmuk sincs arról, mi fog történni. A távozó miniszterelnökről ellenfelei most megint kénytelenek beismerni, hogy csalódtak benne. Valamint első lemon­dása, úgy a mostani is nyomatékosan bi­zonyította, hogy mennyire méltatlan, alap­talan volt a gyanú, melylyel őt és szán­dékait illették. A közvélemény — úgy­­mond a Bud. Hírlap — azt hitte, hogy Héderváry azért vállalkozott kormányra, hogy az országgyűlést szétkergesse, hogy az alkotmányt fölfüggeszsze és Isten tudja miféle erőszakos kormányzatot zúdítson az országra, és ime kiderült, hogy csak békés és rendes utón kereste a kibonta­kozást és lemondott, mihelyt nem találta meg azt, a­mit keresett. Mai lemondá­sával is tanúságot tett hazafiságáról és alkotmányos érzületéről. A miniszterelnök távozásával beállott új helyzetről a M. Nemzet a többek közt ezeket írja: Egyelőre csak az a sötét, aggodalmas tény áll előttünk, hogy a lefolyt nap története kö­vetkeztében Magyarországnak felelős kormánya nincsen. Ebben a pillanatban tehát legégetőbb szükség minden pártra, sőt az egész országra nézve, hogy az így megszakadt kormányzati foly­tonosság minél hamarabb helyre legyen állítható. Mivel azonban a folytonosságnak eme meg­szakadásában a koronának semmi része nincsen , az tisztán és kizárólag a képviselőház műve volt, — jó-e, rossz-e, arról nem beszélünk most — egészen a képviselőházra és annak pártjaira néz az a nagy kötelesség, hogy az új felelős kormány megalakulása elé akadályokat ne gör­dítsen. Ez a kötelesség pedig az adott helyzet­ben nem a többség és kisebbség külön köteles­sége, hanem kötelessége minden pártnak és min­den képviselőnek. Olyan kötelesség, a­melylyel minden párt közvetlenül magának az országnak és az alkotmánynak tartozik. És a­mely­ alól semmiféle politikai hitvallással vagy taktikával kibújni nem szabad. Az alkotmány egyáltalán nem élhet felelős minisztérium nélkül. A felelős kormány hiánya egyszerűen rés az alkotmányban. Az tehát, a­ki annak betöltését — a­mi első­sorban a korona joga — akármilyen politikai törekvés ürügye alatt késlelteti vagy meghiúsítja, közvetlenül és teljes felelősség mellett magát az alkotmányt támadja meg. Egyébiránt maga az általános megoldás is egyre sürgősebb és égetőbb. Az országban szana­szét disszoluczió jelenségei mutatkoznak. A mé­reganyag a társadalomnak egyre szélesebb ré­tegeibe szívódik szét és az előidézett ex-lex-álla­­pot a köznépnél könnyen az állami rend taga­dásává fajulhat el. A kormány nélkül való állapot gyors meg­szüntetése nemcsak alkotmányos érdek, hanem az állampolgárok mindennapi életének égető szüksége is. Még jóra fordulhat minden, ha a mai megdöbbenés ennek a belátását meghozza s legalább az alkotmány és közrend megmentése érdekében egyesíteni bírja, hacsak rövid időre is, a pártok hazafias lelkiismeretét. A szabadelvű párt kiküldött bizottsága Széll Kálmán elnöklete alatt serényen dolgozik a párt katonai programmjának megállapításán. Khuen-Héderváry gróf hét­főn délután csupán azért jelent meg a bizottság első ülésén, hogy közölje, hogy lemondása következtében nem vehet részt a tárgyalásokon. A kormány tehát nincs képviselve a bizottság tanácskozásain, me­lyekről nem adnak ki semmiféle tudósí­tást. Azt hiszik, hogy a munkálat a hét végére készen lesz és a szabadelvű párt­­nak ilykér megállapított programmja a válság megoldását bizonyára meg fogja könnyíteni.* A képviselőház szombaton ismét ülést tart, melyet több függetlenségi képviselő kérésére hívtak össze, „a hároméves ka­tonák visszatartása és a szőnyegen forgó más fontos közügyek“ megbeszélése czél­­jából. * Míg a parlamentben a mérsékeltebb elemek pártkülönbség nélkül keresik a kibontakozás útját és már a harcziasok se mutatnak kedvet az akadályok szaporítá­sára — azalatt künn az országban egyre több község és törvényhatóság csatlako­zik a »Nem adózunk “-jelszóhoz, kimond­ván, hogy megtiltják közegeiknek az adók beszedését. Az indok az, hogy az adó törvé­nyesen nincs megszavazva. De hát az állami kiadások meg vannak-e szavazva ? Ugy­ é, hogy nincsenek ? Hanem azért még sem akadt még törvényhatóság, mely bár csak emlegetné is, hogy nem fogad el pénzt az államkincstárból. Pedig nyilvánvaló, hogy ha valaki törvénytelennek tartja az adók befize­tését, hát okvetetlenül törvénytelenségnek kell minősítenie azt is, hogy a tilalom alá vetett államkincstárból elfogadjon fizeté­seket ! Arról azonban még nem érkezett , semmi hír, hogy például valamelyik til­takozó vármegye „egyhangú lelkesedés­sel“ visszautasította volna a szintén adó­pénzekből kerülő állami dotácziót, — ek­ként elvállalván a passzív rezisztencziá­­nak ne csupán előnyeit, hanem áldozatait is. Mert bizony az efféle rezisztenc­iának csak úgy volna erkölcsi súlya és nagy komolysága, ha azt mondanák, hogy: nem fizetünk, de el se fogadunk az államkasz­­szából pénzt, a­míg törvényes költségve­tés nincsen! és addig a magunk pénzén végezzük eskü szerinti közkötelességeinket! Mi természetesen nem helyeselnők a jelen viszonyok közt az ilyen elhatáro­zást sem. De nem lehetne eltagadni, hogy ez legalább imponáló volna. Az országházból. Kolozsvár, okt. 1. Tegnapi táviratunk pótlásául, a képviselőház ülésének befejező részéről a következő bővebb tudósítást adjuk : A bizottsági bejelentések után néma csönd­ben szólásra emelkedett Gr. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök : T. képviselőház! Van szerencsém bejelenteni, hogy a t. képviselőháznak tegnap hozott hatá­­rata következtében ő Felségének beadtam le­mondásomat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Most tehát csak arra kérem a t. Házat, hogy addig, míg ő Felsége más miniszterelnököt, illetőleg kormányt ki nem nevez, üléseit felfüggeszteni változtassék. (Helyeslés a jobboldalon.) (A kormány összes tagjai távoznak. Éljen­zés a jobboldalon, mozgás és zaj a szélsőbal­­oldalon.) Elnök : Csendet kérek, t. Ház ! Gajáry Géza: Tessék az ülést felfüggesz­teni! Nincs kormány! (Nagy zaj a jobb-és bal­oldalon.) Elnök : Csendet kérek! Kossuth Ferencz képviselő úr kíván nyilatkozni. (Halljuk! Hall­juk ! a bal- és szélsőbaloldalon. Nagy zaj a jobb­oldalon és felkiáltások : Fel kell függeszteni az ülést!) Kossuth Ferencz nem tartja helyesnek, hogy az országgyűlés határozatával szemben a kor­mány sztrájkoljon. Nem tartja azt sem helyes­nek, hogy a kormány lemondása után rögtön távozott. Nem kíván foglalkozni továbbra is a miniszterelnök tegnapi nyilatkozatával, de azért mégis szükséges, hogy a Sláz Körber nyilatko­zata ellen tiltakozzon. Kijelenti, hogy Körber kísérlete e Házban egyhangúlag vissza nem uta­­síttatott. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szederkényi Nándor nem kíván beavatkozni az osztrák ügyekbe, tehát nem foglalkozik Körber tegnapi beszédével. Tiltakozását jelenti ki. (He­lyeslés a szélsőbalon.) Rakovszky István azon esetre, ha ő Felsége felmentette a kormányt, akkor helyesen tette, hogy kivonult. (Zaj a szélsőbalon.) De ha nem lett felmentve, akkor helytelenül cselekedett. A néppárt nevében kijelenti, hogy Körber hírhedt beszédével alkotmányunkba, törvényeinkbe üt­között. Azt mondotta Körber, hogy fel van hatalmazva arra, hogy minden hadügyi kér­désbe Ausztriának beleszólási joga van. Bele­ütközik ez az lbf­ 7 . XII. törvényczikkbe, te­hát törvényeinket, alkotmányunkat sérti. Ez ellen a legerélyesebben tiltakozik. (Helyeslés balfelöl.) Hock János visszaélésnek s szemérmetlen jo-

Next