Madarász Elemér (szerk.): Magyar politikai és közigazgatási compass (Budapest, 1940)
I. Általános rész - Húsz év története életrajzokban - P
Osvald István dr. 216 Padolnyi Gulyás Jenő lutot a cseh megszállásig. A cseh megszállás kezdetén élénk részt vett a Gömör várm. Gazdasági Egyesület életében, valamint a Magyar Gazda Párt megszervezésében, míg 1922-ben — vagyona legnagyobb részének hátrahagyásával — a cseh megszállt területet elhagyni kényszerült. Hont vármegyében birtokot vásárolt, majd a vármegye szolgálatába lépett, ahol ma is mint a szécsényi járás főszolgabírája működik. A világháborúban, mint a cs. és kir. 3. dragonyos c. önkéntese vett részt, ahol soronkívül zászlóssá, hadnaggyá, illetve főhadnaggyá lépett elő és az ellenség előtt tanúsított magatartásáért az I. o. ezüst v. é.-t nyerte el. Mint hadirokkant tért haza. Neje sz. Sardagna Lenke bárónő. Osvald István ur., m. kir. titkos tanácsos, a felsőház v. tagja, a Kúria ny. elnöke, Budapest. 1867-ben született Budapesten. A budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán 1890-ben avatták doktorrá. Ugyanebben az évben bírósági szolgálatba lépett. 1894-ben kir. aljárásbírónak, 1901-ben törvényszéki bírónak nevezték ki. Ekkor az igazságügyminisztériumba osztották be szolgálattételre, 1906-ban pedig a budapesti ítélőtábla elnök-titkára lett. 1909-ben már ítélőtáblás bíró volt. 1916-ban kúriai bíró címmel és jelleggel a pozsonyi törvényszék elnöki székébe került. 1917-ben a budapesti ítélőtábla tanácselnöke, a rákövetkező évben a budapesti törvényszék elnöke lett. 1926-ban kúriai tanácselnökké lépett elő, majd 1929- ben kinevezték a Kúria másodelnökévé, 1934-ben pedig a Kúria elnökévé. Elnöke a Magyar Jogászegyletnek, igazgatósági tagja az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek, alelnöke a Tisztviselői Kaszinónak, társelnöke a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének és a Budapesti Piarista Diákszövetségnek, igazgatósági tagja a Szent István Társulatnak. A felsőházban mint a Kúria elnöke foglalt helyet. Nyugalomba vonult 1937 október havában. Padányi Gulyás Jenő, építészmérnök, orsz. gyűlési pótképviselő, Bpest. Técsőn született 1900-ban. Gimnáziumot Máramarosszigeten, műegyetemet Bpesten végzett, építészmérnöki oklevelet 1922-ben nyert. Ismertebb építészeti munkái: a bpesti angyalföldi ref. templom, Hunnia Filmgyár új hangosfilm stúdiója, a bpesti ref. gimnázium, Debreceni Magyar Ált. Hitelbank székháza terveinek készítése, stb. A szakirodalom terén is élénk munkásságot fejt ki, »A Fertővidék népének építészete« című munkáját az angol, japán és német lapok is ismertették. A Mérnöki Kamara vált tagja, ugyanitt a fegyelmi bíróság helyettes elnöke, a Magyar Mérnök és Építész Egyesület műépítési szakosztályának elnöke, több erkölcsi testület és intézmény műszaki tanácsadója. Politikával 1930-tól foglalkozik, ilyirányú cikkei különféle folyóiratokban és politikai röpiratokban (»Seregszemle«, »Őrségváltás«, »Nincs megállás«) jelentek meg. Az 1939. évi általános képviselőválasztás alkalmával a budai lajstromos kerületben Mép-programmal országgyűlési pótképviselővé választották. Ősrégi Csallóközi nemesi családból származik. A háború alatt 1918 márc.-tól a 151. honv. táb. tüzéreknél teljesített szolgálatot, jelenleg e. e. tüzérhadnagy. 1921-ben részt vett a nyugatmagyarországi felkelésben.