Magyar Rendőr, 1939 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1939-03-01 / 5. szám
114 A rendőri gázoló gépkocsivezetők büntetése A budapesti kir. büntető törvényszék annak idején bűnösnek mondotta ki Kaclár Illés gépkocsivezetőt a Btk. 290. §-ába ütköző és a 291. §. szerint minősülő gondatlanságból okozott emberölés vétségében s ezért őt egyévi és hathónapi fogházra, mint főbüntetésre ítélte és a gépkocsivezetői foglalkozástól végkép eltiltotta. Az indokolás szerint a vádlott 1936. október 11-én Lancia gyártmányú gépkocsival felkereste S. G.-t, Sz. F.-et is felvette a gépkocsira, majd gépkocsizni indultak. Hét különböző vendéglőben huzamosabb ideig szórakoztak. Este 8 óra tájban a vádlott kijött egy Vörösvári-úti kocsmából és S. G. barátjával gépkocsin a Bécsi-út felé robogott, a kocsi sebességét kb. 55 km.-re fokozva. A Vörösvári-út és Körte u. keresztezéséhez érve, nemcsak hogy jelzést nem adott, hanem a gépkocsi sebességét se csökkentette. Harmati Pál id. min. rendőr e keresztezésen, kijelölt őrhelyén állott, mikor a vádlott vezette gépkocsi az úttest közepén haladva, őt kb. 55 km-es sebességgel elütötte. Az ütés ereje Harmatit kb. 1 m magasságba feldobta, ki vissza esett a gépkocsira s az még kb. 15 m-en át magával vonszolta. A vádlott, noha a gépkocsi nagyot zökkent s az elütést észrevette, nem állott meg, hanem a gépkocsit, mely Harmatinak a gépkocsira történt visszaesése következtében a haladói irányából kitért, a haladói irányába kormányozta és tovább haladt a Bécsiút felé, melynek keresztezésénél felvette K. G. ismerősét és tovább haladt, de már kisebb sebességgel. Vádlott a Horthy Miklós körtérről a Krisztinatér felé ment, hogy a kocsit a kocsiszínbe vezesse, útközben azonban megállt és a gépkocsit megvizsgálta annak megállapítása végett, hogy nincs-e rajta elváltozás. A vádlott ezután visszament abba a Vörösvári úti vendéglőbe, ahol ismerősei maradtak és közölte velük, hogy elütött egy embert. Ekkor már a tettest keresték ott a detektívek s erről tudomást szerzett a vádlott is, mire onnan eltávozott, de nem ment a lakására, hanem egy Király utcai ismerősét kereste fel, ahol letartóztatták. Harmati Pált az elütés után azonnal a Szent Margit-kórházba szállították. Az elütés következtében Harmatinak a 8., 9., 10., 11. és 12. bordája a hátsó szöglet táján, továbbá jobb felkarja és jobb alszára eltörött, ezenfelül köpeny aalapi repedést és agyrázkódást szenvedett, mely sérülések következtében 1936. október 24-én délelőtt 11 órakor meghalt. A kir. ügyész vádlott ellen a Btk. 290. fjába ütköző emberölés vétsége címén emelt vádat. A vátdlott a bűnösségét és azt, hogy ittas lett volna, tagadta. Beismerte, hogy a keresztezésen is 55 km-es sebességgel haladt, azzal védekezett, azért haladt a keresztezésekre előírt 6 km-nél nagyobb sebességgel, mert akadályt a kocsi előtt nem látott, továbbá, hogy a rendőrt a keresztezésben állam neon látta. Tekintettel azonban arra, hogy U. I. tanú szerint a vádlott részeg volt, ami a járásán, beszédén és lehelletén is észrevehető volt, Sz. F., továbbá S. M. tanúk szerint ittas volt, végül arra, hogy Harmati Pál rendőr úgy a helyszínrajz adataiból, mint K. I. tanú vallomásából kitűnőleg a keresztezésben, az úttest közepén, őrhelyén állott, így tehát őt felületes körültekintés esetén is észre kellett volna vennie és figyelemmel arra, hogy a hajtási szabályok szerint a keresztezésekben az előírt jelzést adva minden körülmények között a legkisebb sebességgel kell haladni, a m. kir. büntetőtörvényszék a vádlott tagadásával szemben, védekezését el nem fogadva, tényként állapította meg, hogy a vádlott foglalkozásában való hanyagságból, illetve foglalkozása szabályainak megszegéséből származott ama gondatlansága által, hogy a gépkocsit ittasan, utcakeresztezésnél jelzés nélkül, meg nem engedett 55 km-es sebességgel vezette, minek következtében elütötte a szolgálati helyén állott Harmati Pál rendőrt, aki az elütés által okozott sérülések következtében meghalt. A vádlott cselekménye a rendelkező részben meghatározott bűncselekmény tényálladéki elemeit meríti ki, miért is őt abban beszámítást kizáró és a büntethetőséget megszüntető ok hiányában a bíróság bűnösnek mondotta ki. A bíróság enyhítő körülménynek vette a vádlott nős voltát és büntetlen előéletét, ellenben súlyosbító körülménynek mérlegelte a többirányú és nagyfokos gondatlanságát, azt a körülményt, hogy mint vizsgázott gépkocsivezető, bár tudatában volt annak, hogy a gépkocsi vezetése alkalmával a szeszfogyasztás minő veszélyeket rejt magában, hogy annak fogyasztása tilos, mert a szesz a megfigyelőképességet, a sebesség- és távolságbecslést, valamint az elhatározást nagy mértékben befolyásolja, ennek ellenére italozott s ittasan vezette a gépkocsit, továbbá azt, hogy az úttest közepén állva őrszolgálatot teljesített rendőrt ütött el, akinek őrhelyét, mint gépkocsivezetőnek, ismernie kellett, végül azt, hogy az elütés után az elütöttet segély nélkül hagyva, megszökött, megszegve előírt megállási és segélynyújtási s ebből folyó legelemibb emberi kötelességét és hogy utóbb a hatóságoknál nem jelentkezett. A vádlottat a foglalkozásától végképen azért tiltotta el, mert vádlott, aki egy délután folyamán gépkocsit vezetve, több kocsmát is felkeresett s oly mennyiségű szeszt fogyasztott, hogy ittas lett, s ennek ellenére a gépkocsit lakott városrészeken át oly sebességgel vezette, amely mellett balesetek elkerülése csaknem lehetetlen s aki őrszolgálatot teljesítő, köztudomás szerint az úttest közepén álló őrszemet elütött, noha annak őrhelyét tudta, vagy a helyi viszonyokból legalább is sejthette, továbbá, aki a baleset előidézése után sérültet segélyben nem részesítette, hanem meg sem állva megszökött s a hatóságoknál utóbb sem jelentkezett, a forgalmat oly mértékben veszélyezteti, s személyileg oly megbízhatatlan, hogy a gépkocsivezetéstől végkép való eltiltása, a forgalom biztonságának megvédése érdekében szükséges. A vádlott, mert nem bűnös, az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért fellebbezett. A kir. ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, indokolásában kiegészítve azzal, hogy a baleset színhelyén a vádbeli alkalommal jó közúti világítás volt. Az Ítélőtábla szerinta cselekmény minősítése törvényszerű, a kiszabott fő- és mellékbüntetés pedig a cselekmény tárgyi súlyával és a bűnösség fokával arányban álló, bár mellőzte az ittasságnak külön súlyosítóként való mérlegelését, mert az a körülmény, hogy vádlott ittas állapotba kerülve, továbbra is vállalkozott a gépkocsivezetésre, büntetendő gondatlanságának éppen egyik lényeges tényelemét képezi. Újabb fellebbezés alapján a kir. Kúria is foglalkozott az üggyel. A sem- AJAX RÁBA ACÉLÁRUK TEHERAUTÓK AUTÓBUSZOK TRAKTOROK Autó- és traktoralkatrészek. Gyors-, szerszám-, szerkezeti-, rozsda- és saválló acélok. Acélöntvények. Szürkeöntvények Csavar- és szerszámáruk. Keskeny vágányú vasúti anyagok Prés-, kovács idomdarabok. Vasszerkezetek, hidak, daruk. Textilgépalkatrészek. Szekérkerekek. Reszelők, reszelőfelvágás. I AJAX I I RÁBAI MAGYAR WAGGON ÉS GÉP GYÁR R. T. BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 12. Telefon: 1-252-10. BABA-SERVICE, XIV., ERZSÉBET KIRALYNÉ-ÚT 114. Telefon: 2-964-75. MAGYAR RENDŐR Vásároljon hirdetőinknél