Magyar Rendőr, 1941 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1941-01-01 / 1. szám
4 MAGYAR RENDŐR mely rendelet másként nem rendelkezik, — szintén hatályosak, így a megállapított hatáskörükön belül mindazon jogok és kötelességek illetik, melyeket törvény vagy rendelet a m. kir. rendőrség feladatává tesz. Különös figyelmet érdemel itt az 5047/1919 számú M. E. rendelet 18. §-ában meghatározott ú.n. discretionális jog.» Röviden: a folyamrendőrség mindazt végezni köteles, amit a rendőrség általában végez, — ezeken felül ellátja a 74.500/1939. BM. rendelet 1—6. §-aiban részletezett folyamrendészeti teendőket, melyek közül maga a 4-ik szakasz 27 pontba foglalva oly feladatkört jelent, amely pontok mindegyike külön tanulmányt és alapos gyakorlatot igényel. Érdekes és a rendőri büntető bíráskodásban alapvető jelentőségű határozatot hozott a m. kir. Hatásköri Bíróság. Az ügy előzménye az, hogy egyik vidéki városban egy kereskedő sértő kifejezésekkel illette a hivatalos eljárásban állt rendőrkapitányt. Az emiatt becsületsértés vétsége miatt megindult bűnügyben az illetékes kir. járásbíróság a hatáskörét leszállító végzést hozott, amely szerint nem becsületsértés vétsége, hanem a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágás forog fenn, miért is az ügynek az illetékes rendőrkapitánysághoz, mint rendőri büntető bírósághoz való áttételét rendelte el. Az ennek folytán megtartott rendőri büntető bírói tárgyaláson a terhelt kereskedő kijelentette, hogy ő a kir. járásbíróellátja továbbá azokat a rendészeti feladatokat, melyeket nem az 1922. évi XIV. tc. végrehajtásával kapcsolatban kiadott rendeletek utaltak a folyamrendészet hatáskörébe, végül a mai rendkívüli viszonyok között a folyamrendészethez utalt egyéb sokféle tennivalót is. Mindezeknek az ismereteknek megszerzése alapos és lelkiismeretes munkát, maga a szolgálat pedig fegyelmezett, testileg-lelkileg ereje javában levő, egész rendőrt kíván, mert csak így nyújthatja a folyamrendőrség azt a teljesítményt, amelyet szervező felsőbbsége elvár tőle és amely öregbíteni fogja a magyar rendőrség mindenütt elismert kiválóságát az új rendészeti ágazatban. Mágnak az áttételt elrendelő végzéséről nem értesült, az előtte ki nem hirdettetett, részére nem kézbesíttetett, miért is most, a rendőri büntető bíróság előtt jelent be az ellen felfolyamodást. A rendőri büntető bíró ezt a felfolyamodást jegyzőkönyvbe foglalta és további eljárás mellőzésével visszaküldte az ügyiratokat a kir. járásbírósághoz, hogy a felfolyamodás következtében az ügy a fellebbviteli bíróság elé kerülhessen. A kir. járásbíróság ezt — a rendőri büntető bíróság előtt bejelentett — felfolyamodást nem fogadta el, végzéssel visszautasította, egyben pedig most már az iratokat hatásköri okból ismételten visszaküldte a rendőrkapitányságra. A rendőri büntető bíróság ennek folytán nemleges hatásköri összeütközést látván fennforogni, az ügyet döntés végett felterjesztette a m. kir. Hatásköri Bírósághoz. Ez alapon került az ügy e legfőbb bírói fórumok egyike elé, amely azonban 1940. Hb. 42/1. számú határozatával, tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból visszautasította a rendőrkapitányságnak hatásköri összeütközési felterjesztését. E határozat megokolása idevonatkozóan a következőket állapítja meg. «A Hatásköri Bíróság az 1907. évi LXI. tc. 1., 7. és 19. §-ainak egybevetett értelme szerint hatásköri összeütközés felmerülte nélkül nem hivatott arra, hogy a hatáskör kérdésében állást foglaljon. A hatásköri összeütközés eseteit pedig az 1907. évi LXI. te. 7. §. 1. bekezdésének 1—5. pontjai kimerítően (taxatíve) határozzák meg. Az 1907. évi LXI. te. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontja alá tartozó nemleges hatásköri összeütközés felmerültének — amelyről a felterjesztett iratok tartalmából kitűnőleg a jelen esetben egyedül lehetne szó — az idézett törvényhely értelmében előfeltétele az, hogy az eljárt hatóságok a hatáskör kérdésében az ügy tárgyára vonatkozó kellően indokolt, alakszerű és a felekkel közölt határozatot hozzanak, valamint, hogy az ilyen határozat jogerőre emelkedjék. A felterjesztett iratokból kitűnőleg azonban a hatáskör kérdésében ilyen szabályszerű, az ügy tárgyára vonatkozó, az 1201/1908. M. E. sz. rendelet VI. pontjának megfelelően indokolt, a felekkel közölt és egyúttal jogerőre emelkedett határozatot a m. kir. rendőrség . . . kapitánysága nem hozott. A m. kir. rendőrség .... kapitányságának .... kih. számú határozata ugyanis az ügy tárgyalásával kapcsolatosan hatásköri állásfoglalást nem tartalmaz, hanem kizárólag a kir. járásbíróság végzése ellen a m. kir. rendőrség előtt tartott tárgyalás során bejelentett felfolyamodásra vonatkozóan állapítja meg, hogy annak elbírálására a kir. járásbíróság hivatott. Nincs tehát az 1907. évi LXI. tc. 7. §-ában szembeállított hatóságok, a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság egyike részéről, a jelen esetben a m. kir. rendőrség . . . kapitánysága mint közigazgatási hatóság részéről, hatásköri összeütközés létesítésére alkalmas törvényszerű határozat Ilyen határozat hiányában pedig a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés felmerültéről nem lehet szó. Hatásköri összeütközés felmerülte nélkül — amint már említve volt — a Hatásköri Bíróság nem dönthet. Ennélfogva a m. kir. rendőrség .... kapitánysága által, tett ezt a hatásköri összeütközési felterjesztést tárgyalás kitűzése nélkül hivatalból vissza kellett utasítani.» dr. K. A. a kir. bíróságok és a rendőri büntetőbíróságok közti hatásköri összeütközés feltételei Dr. Krisztinkovich Antal r. tanácsos leányának esküvője. A fiatal pár a templomban. Ililllllllllillllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllll ARANYMŰVES. Ékszer, óraraktár és műhely: Grónay István IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII. Budapest, IV. Aranykéz u. 4. Tel.: 187-717. 80 éves őskeresztény cég. Jutányos árak.