Magyar Rendőr, 1983. július-december (37. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-02 / 26. szám
BÉKE-VillAGTALÁLKOZÓ Június 21. és 26. között béke-világtalálkozót rendeztek Prágában. A tanácskozás vezérgondolata volt: a legkülönbözőbb békeerők egységének megteremtése a közös akarat jegyében a békéért, az életért, az atomháború ellen. A kultúrpalotában megkezdődő találkozón Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök köszöntötte a csehszlovák nép, a kormány és az állam nevében a résztvevőket. " Semmi kétség, a fegyverkezési verseny senkinek sem jó. Csak azt eredményezi, hogy még törékenyebb lesz a béke Európában és másutt — emelte ki beszédében Gustáv Husák. — A szocialista Csehszlovákia — ugyanúgy, mint a szocialista közösség más államai — következetesen azt vallja, hogy a jelenlegi világban a békéhez, a nagyobb biztonsághoz, a politikai és a gazdasági stabilitáshoz nem a jelenlegi erőegyensúly megbontásán át vezet az út. Az egyetlen járható út a meglevő erőegyensúly megőrzése a fegyverzet alacsonyabb szintjén. A világtalálkozó kezdetén osztották szét a küldötteknek Illyés Gyulának a békéről írt — halála után nyilvánosságra került — levelét és a magyar népnek a magyarországi békemegmozdulások százezrei által elfogadott üzenetét. A következő napokban különböző szekciókban vitatták meg az európai biztonság kérdéseit, a fegyverkezési verseny gazdasági összefüggéseit, a nemzetközi békemozgalom és a nemzetközi szervezetek feladatait. A prágai Óvárosban békenagygyűlést tartottak, amelyen felszólalt többek között Valentyina Tyereskova, a világ első női űrhajósa is. Az események sorában Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a magyar küldöttség vezetője sajtóértekezletet tartott, amelyen hangsúlyozta, hogy a felszabadulás óta a magyar politikát a békepolitika jellemzi, békemozgalmunk a kormánnyal való együttműködésben teljesedik ki. Ismertette a népi front titkára a továbbiakban azokat a javaslatokat is, melyeket a magyar küldöttek terjesztettek a találkozó résztvevői elé. A záróülésen a világ népeihez intézett békefelhívást fogadtak el. Százezer ember vett részt békenagygyűlésen AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 24-én összehívta az országgyűlés nyári ülésszakát. Legfelsőbb törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak az MSZMP Politikai Bizottsága, a Központi Bizottság, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a napirend előtt — egész népünk érzéseit kifejezve — a megrendülés, a kegyelet szavaival emlékezett meg a Márkus-hegyi bányaszerencsétlenség áldozatairól. Az országgyűlés egyperces néma felállással adózott a hősi halált halt bányászok emlékének. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a tavaszi ülésszak óta végzett munkáról, majd elfogadta a tanácskozás napirendjét. Az első napirendi pontban a Minisztertanács elnöke számolt be a kormány munkájáról és további feladatairól. A kormány beszámolója feletti vitában felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Pója Frigyes külügyminiszter. A kormány beszámolójáról huszonkét képviselő fejtette ki véleményét. Az országgyűlés a Minisztertanács beszámolóját, a miniszterelnöknek a vitában elhangzottakra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette.A második napirendi pontban Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter expozéjához Elek János, a törvényjavaslat bizottsági előadója szólt hozzá. Az országgyűlés az 1982. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt egyhangúlag elfogadta. A nyári ülésszak Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének zárszavával ért véget. FŐKAPITÁNYI ÉRTEKEZLET A Belügyminisztériumban június 24-én dr. Pál Antal vezérőrnagy, miniszterhelyettes elnökletével kibővített főkapitányi értekezletet tartottak, amelyen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kovács György, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának első titkára. Az értekezleten a népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos belügyminiszteri utasításhoz és a végrehajtásról szóló miniszterhelyettesi intézkedésekhez Földesi Jenő vezérőrnagy, miniszterhelyettes, valamint dr. Siklós György vezérőrnagy, a BM Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének bűnügyi helyettese fűzött, a belügyi rendelkezések egységes értelmezését és végrehajtását elősegítő tájékoztatót. A második napirendi pontban értékelték a hazánkban ideiglenes jelleggel tartózkodó nem magyar állampolgárok tartózkodási engedéllyel való ellátásának a tapasztalatait, s meghatározták az idegenrendészettel összefüggő feladatokat. A főkapitányi értekezlet aktuális kérdések tájékoztatójával és a feladatok meghatározásával fejeződött be. Az értekezlet elnöksége (Fotó: Csattos Pál) A kibővített főkapitányi értekezlet résztvevőinek egy csoportja A bűnüldöző és az igaza ügyi szervek tévékéségét összegező sovábbi tennivalóikat ír határozó országos értekezle 1983. június 7-én, tehát olyan pontban került sor, amikor MSZMP XII. kongresszusa óta vett munkát s a további teendő az MSZMP Központi Bizottsá április 12—13-i ülésén már értéke, és határozatának a belpoliti helyzetre vonatkozó, alapvetően kitív megállapításaiban a rendség, az ügyészség és a bíró munkájának eredményei is fükrődnek. A tanácskozáson részt vtek a megyei (fővárosi) bűnüld és igazságügyi szervek vezetői,amint az e területen működő szágos irányító szervek vezető mikatársai. Az értekezlet elnökségében iyet foglaltak: Rácz Sándor, a K ponti Bizottság tagja, az MSZM KB közigazgatási és adminisztatív osztályának vezetője, dr. Hrváth István, a Központi Bizott tagja, belügyminiszter, dr. Mark Imre igazságügy-miniszter, dr. Gyártó Károly, a Magyar Népköztsaság legfőbb ügyésze, dr. Szilbeky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság nöke és Kárpáti Ferenc altáb nagy, honvédelmi miniszter-helyes. Az értekezlet résztvevőit dr. Szereky Jenő köszöntötte, majd kérte dr. Szíjártó Károly legfőügyészt tájékoztatójának megtartára a közrend, a közbiztonság a törvényesség helyzetéről, az idézerű rendőri, ügyészi s bírói teedókról. Bevezetőjében a legfőbb ügy hangsúlyozta, hogy a XII. kongresszus határozatából adódó feladat időarányos teljesítésének értékesekor is világossá vált, hogy vanak olyan gondok és tennivaló amelyek ha különböző súllyal jelleggel is, de mindhárom apprátusnál jelentkeznek. A soronvő teendők ezért megfelelő egyetetést és közös összehangolt intézedéseket kívánnak meg. Mindekelőtt a közrend, a közbiztons és a törvényesség további szilarításában. A kongresszusi határozat kimonja, hogy fontos feladat a társdalomellenes magatartások visszszorítása, a bűncselekmények mellőzése, leleplezése, a közvagy gondosabb kezelése, a társadalmi a személyi tulajdon védelme, ami követelményeket mind a belüg mind az ügyészi és az igazságüg szervezet munkájában érvényesítni kell a meghatározott lehetőségen belül. Ez azt is jelenti, ho a végrehajtás során mutatkozni olyan közös, egymáshoz kapcsolói és egymással összefüggő teendő amelyeket csak együttes erőfeszítősel lehet megoldani. A Központi Bizottság határzata — mondotta a legfőbb ügye — felhívja a figyelmet az olyan jlenségekre is, amelyek a társadalo becsületes többségét méltányutalanítják, és bennünket is nagy aktivitásra kell hogy ösztönözzüek. Saját magunkra is vonatkozatnunk kell azt a követelmén, hogy mindenkor kritikusan és kritikusan elemezzük munkánk s folyamatosan tárjuk fel az irnyitás és a végrehajtás gyen pontjait. A határozatban külön is említi negatív társadalmi jelenségekkel s ját bűnüldöző, ügyészi és bírói mukánk során is találkozunk. Mi is tasztaljuk a kellő rugalmasság hiáyát az egyes szervek irányító tevkenységében, továbbá a kényelmeséget, a formális megoldásokat a vérehajtásban, s egyes területeken elnéző magatartást az állampolgár fegyelem, valamint a munkafegylem lazaságaival szemben. Tapaszaljuk azt is, hogy erősödtek oly nemkívánatos jelenségek, mint anyagiasság, az élősdiség, a korració. Saját apparátusainkra is vonataztathatjuk a Központi Bizotts áprilisi határozatában megfogalmzott azon igényt, hogy következettebben lépjünk fel a szociális közerkölcsöt sértő jelenségeké szemben. Közös feladataink lényege épp az, hogy segítsük a gyakoribbá vá jogsértésekkel szembeni összehatoltabb tevékenységet, jövőbeli elfordulásuk hatékonyabb megelőzsét, és biztosítsuk a határozottal törvényes fellépést. A legfőbb ügyész tényként állpította meg, hogy az elmúlt években a bűnüldöző szervek erőfesztései ellenére sem sikerült a bűnözés helyzetét kedvezően befolysolni. Az ismertté vált bűncselekmények száma emelkedő tendenci